1. This site uses cookies. By continuing to use this site, you are agreeing to our use of cookies. Learn More.

Mikojan-Gurjevics MiG-23 “Flogger”

Diskurzus a(z) '3. generációs típusok' témában - Galcom által indítva @ 2013. január 8..

  1. gacsat

    gacsat Well-Known Member

    Magyarul úgy kaptunk az oroszoktól repülőt, mint most kakaót a németektől. A dobozra ugyanaz van írva, de benne rosszabb termék van. Ráadásul még drágább is.
     
    svajcibeka and Szittya like this.
  2. gacsat

    gacsat Well-Known Member

    A MiG-23MLD érzékelőcsomagja magában foglalja a TP-26-Sh infravörös keresési és nyomon követési (IRST) érzékelőt is, amely hasznos lehet emissziómentes befogáshoz, különösen mint biztonsági érzékelő olyan helyzetben, amikor a radar súlyos zavarás vagy műszaki hibák miatt működésképtelenné válik. Az IRST azonban korlátozott keresési teljesítménygel rendelkezik a korlátozott szkennelési mező miatt - csak 60 fok azimuton és 15 fok magasságban. Az átlagos észlelési távolság a távolodó vadászgép méretű célpontokkal szemben (hátsó helyzetben) bekapcsolt utóégővel nagyobb, mint 11km), nagyobb magasságban a detektálási távolság 25 km-ig növekszik.
     
    Szittya likes this.
  3. gacsat

    gacsat Well-Known Member

    A MiG-23MLD fel van szerelve SPO-15LE Berjozka radar figyelmeztető vevővel (RWR). Ez egy analóg eszköz, amelyet az 1970-es évek közepén fejlesztettek ki, és képes 360 fokos lefedettséget biztosítani azimutban és 30 fokos lefelé és lefelé magasságban, és képes pontosbeesési szög szerinti figyelmeztetést adni az első térfélből támadó célok kibocsátására, bár a hátsó negyedben a pontosság sokkal alacsonyabb. A SPO-15LE-t úgy reklámozzák, hogy elég érzékeny, hogy figyelmeztessen az ellenség radarjaira és azok valószínű típusára és működési módjára. Másrészt a kézikönyv kimondja, hogy az ellenséges vadászokon használt RWR-ek 360 fokos lefedettségűek azimut és 60-80 fokos magasság szerint. Általában elég érzékenyek és elég okosak ahhoz, hogy időben figyelmeztessék a MiG-23MLD radarkibocsátására, mivel a saját detektálási távolságuk lényegesen jobb, mint a (MiG) radar saját detektálási távolsága - vagyis képesek felderíteni a közeledő MiG-23MLD-t a radarjának kibocsátásáról keresési módban 110km feletti távolságon.
     
  4. gacsat

    gacsat Well-Known Member

    Az archívumoktól eltérően, a MiG-23MLD-nek nincs beépített önvédelmi ECM-rendszere,és ezt az F-15A, F-16A, F-4E és a Kfir C ellen hatalmas hátránynak tekintik. Ezek mindegyike a legkorszerűbb ECM-rendszerrel rendelkezik. A MiG-23MLD fedélzeten található egyetlen önvédelmi eszköz a PKiBP-23 (KDS-23M) fáklya adagoló, amely két, a kör alakú egységet tartalmaz, beépítve a középső vonalba. A VVS-FA Flogger-K önvédelmét két BVP-50-60 50 kerek zavaró infratöltet-adagoló javítja, amelyek különálló keretekbe vannak építve a középső törzs fölött. Ugyancsak a szíriai MiG-23MLD-k további fáklya-adagolókat kaptak (valószínűleg az 1980-as évek közepén / végén), amelyeket keretekbe szereltek a hátsó testre.
     
  5. gacsat

    gacsat Well-Known Member

    A MiG-23 egyik legfontosabb előnye a viszonylag kicsi mérete az F-15A és az F-4E elleni harcban; különösen ha a szárnyak 72 fokos elforgatási szögben vannak beállítva; kombinálva egy megfelelő tereppel, ez nagyon nehezíti az alacsony szintű vizuális felismerést és nyomon követést, különösen felülről és szemből történő találkozókban.
    Fegyverek
    A kézikönyv szerzői azt állítják, hogy a MiG-23MLD R-24R (AA-7 Apex) BVR félaktív radarrávezetéses (SARH) rakétája hasonló hatótávolságú teljesítményt mutat, mint az F-15A AIM-7F Sparrow-ja, míg az IR-vezérelt R-24T és az R-23T értékes kiegészítés a Flogger fegyvercsomagjához. Az R-24T maximális távolsága alacsony szintnél szembeni támadáskor 12 km, és ez 20 km-re növexik hátulról. Ugyanakkor a kézikönyv azt állítja, hogy aSparrow F és E2ről ismert, hogy alacsonyabb ECM-ellenállásúak, mint az R-24R; arra a következtetésre jutottak, hogy az USA BVR rakétáit nem tekintik különösebben hatékonynak a lefelé lövések során. Éppen ellenkezőleg, a MiG-23MLD R-23R és R-24R rakétái modern monopulzus keresőket büszkélkednek, jó ECM ellenállásúak. A valós világban a légi harcban azonban nem lehetetlen, hogy azok bekapcsolódását „okos” zavarással megtörjék, amelyet az ellenséges vadász új generációs ECM felszerelése készített.
     
    Bleroka likes this.
  6. gacsat

    gacsat Well-Known Member

    Az AIM-9L Sidewinder,a kézikönyv szerzők megjegyzése szerint a legjobb látótávolságon belüli (WVR) rakéta. A MiG-23MLD R-60 és R-60MK (AA-8 Aphid) rakétája éppen ellenkezőleg. A direkt közelharcra tervezett rakétáit szintén a kézikönyvben idézik, mint amelyek alig képesek a fej bekapcsolására, azt is csak akkor, ha a cél utánégője be van kapcsolva. Az R-60MK általában azonos indítási korlátozásokkal és ugyanolyan érzékeny hűtött keresőfejgel rendelkezik, mint az AIM-9L, bár sokkal rövidebb tartományban. Az R-60 és az R-60MK indítása minimális indulási tartományban döntő el - mindössze 250 méter, szemben az AIM-9L legalább 500 méter -ével. Fontos megjegyezni, hogy a VVS vagy a KGB hírszerzési hatóságainak jelentős mulasztása, hogy a kérdéses kézikönyvben egy szó sincs a Rafael Python 3 minden irányból indítható rakétáról, amely pedig az izraeli F-15A-k preferált közeli légi harci fegyvere, és amelyek 1982 júniusában 35 lelövést teljesítettek.
     
  7. Hpasp

    Hpasp Well-Known Member

    Belekezdenék akkor egy sorozatba, ami a MiG-23-as Közel-Keleti alkalmazásának történetét tárgyalja.
    A források a végén lesznek felsorolva.

    [​IMG]
    Mottó: “... hűségük illékony mint a futóhomok.”

    1971 Márciusában, Anwar el-Sadat Egyiptomi elnök Moszkvába látogatott, hogy a lehető legújabb légvédelmi technikát megvásárolja és így légiereje eredményesen tudjon szembe szállni az Izraeliekkel.
    Szeptemberben a szovjetek jelezték, hogy hajlandóak 20db MiG-23-ast eladni Egyiptom részére, ám azok a jövő év közepéig sem érkeztek meg, miközben javában zajlott Izraellel az anyagcsata.
    1972 Július 16-án a dühös elnök felszólította az országban szolgáló szovjet 970 tanácsadót, hogy két héten belül hagyják el Egyiptom területét.

    A szovjet késlekedés valódi oka a MiG-23-as újdonságában keresendő.
    Két kisebb sorozat után, csak a 70-es évek elején indult a MiG-23-as család első nagy sorozatának a tömeggyártása, mindjárt két helyen, és hat al-változatban.

    Moszkvában a Znamja Truda gyárban (MAPO) készültek:
    1972-től a MiG-23M vadászgép, 23-11M-es gyártmány, 1978-ig a szovjet légierő részére, 1353 példányban.
    1973-tól a MiG-23BN vadászbombázó, 32-24-es gyártmány 1985-ig 624 példányban, két export változatban, 32-24A a Varsói szerződés részére, 32-24B a harmadik világ részére.
    1974-től a MiG-23MSz vadászgép, 23-13-as gyártmány, 1978-ig a harmadik világ részére, 179 példányban.

    Irkutszkban az IAPO-nál:
    1970-től a MiG-23UB gyakorlógép, szovjet és exportváltozata készült, 1985-ig, 1008 példányban.
    1973-tól a MiG-27 (gyermekkori nevén MiG-23BM) vadászbombázó, 32-25-ös gyártmány 1977-ig, 360 példányban.

    [​IMG]
    Az első nagy sorozat típusai

    A fenti táblázatból látható, hogy a Varsói Szerződés légvédelme számára a hetvenes évek végéig nem is maradt lehetőség a vadász változatú MiG-23-as beszerzésére.

    [​IMG]
    MiG-23M, 23-11M gyártmány

    A MiG-23M vadászgép (23-11M gyártmány) Szapfir-23D analóg impulzus lokátorával vadászrepülő célokat nagy magasságban 30..40km, földháttérben 10..20km távolságból tudott felderíteni, 40db analóg zajszűrőjének pillanatnyi beszabályozottságának függvényében.
    TP-23-as hőpellengátorával a vadász méretű légi célokat 23km távolságból volt képes követésbe fogni, ekkor a lokátor használata elkerülhető volt.
    Célravezetését a földi Automatikus Vezetési Rendszer (AVR) biztosította digitális telekód (Lazur) csatornán, a pilótának ehhez nem volt szüksége a rádiózásra.

    Fegyverzetét egy egész irányított fegyvercsalád alkotta.
    Látótávolságon túli légi célok leküzdésére szolgált a 25km maximális hatótávolságú R-23-as rakéta, ami 5g túlterheléssel manőverező célok leküzdését biztosította.
    Közepes hatótávolságon az R-13M rakéta 13km-en belül volt képes szintén 5g-vel manőverező légi célok megsemmisítésére.
    A 8km-en belül hatásos R-60 kisrakéta 8g-vel manőverező légi célok ellen is garantálta a találatot.
    Földi célok elleni H-23-as rakétát a pilóta a Delta-NM konténer segítségével rádió távirányította, a botkormányon található négyállású kapcsoló segítségével. Megfelelő mennyiségű gyakorlás után a fegyverrendszer CEP értéke 6m körüli volt, a 250kg-os harci rész kumulatív sugara 280mm acélpáncélt üthetett át, illetve repeszei 40..50m-en belül pusztítottak.
    Két törzs alatti pilonján négy féle (RN-25, RN-28, RN-40, RN-42) taktikai atomtöltetet volt képes célba juttatni.
    A fentieken felül hagyományos bombák, és nem irányított rakéták alkották a gép fegyverzetét.
    A típust kizárólag a szovjet frontlégierő üzemeltette.

    Nos a fenti gép helyett a 3. világba a MiG-23MSz 23-13-as gyártmány került exportra, ami csak külalakjában hasonlított a fenti típusra.
    Értelem szerűen az export gép, nukleáris képességgel nem rendelkezett.
    MiG-21-esből származó Szapfir-21 lokátora a vadászrepülő célokat nagy magasságban 23km távolságból tudott felderíteni, földháttérben nem volt alkalmazható.
    Hőpellengátor szintén nem került beépítésre.
    Egyedüli irányított fegyverként a még 1960-ban gyártásba vett, amerikai AIM-9B Sidewinder másolat R-3Sz rakéta került exportra, ami 7.6km-en belül volt képes maximálisan 2g-vel manőverező légi célok (gyakorlatilag egyenesen repülő bombázók) megsemmisítésére.

    [​IMG]
    R-3Sz légiharc rakéta

    [​IMG]
    MiG-23BN 32-24-es gyártmány

    A MiG-23BN vadászbombázó (32-24A gyártmány) lefelé jobb kilátást biztosító lecsapott orrába a Fon lézertávmérő került.
    Irányított fegyverzetét a földi célok elleni H-23-as rakéta alkotta, mely Delta-N berendezése a gépbe beépítésre került.
    Szintén beépítésre került az SzPSz-141 aktív zavarórendszer, mely képességeiben megelőzte nyugati kortársait. (Ellentétben a Szu-22-es gépcsaláddal, mely csak konténeres változatban hordozta az SzPSz-141-est.)
    Két törzs alatti pilonján négy féle (RN-25, RN-28, RN-40, RN-42) taktikai atomtöltetet volt képes célba juttatni.
    A fentieken felül hagyományos bombák, és nem irányított rakéták alkották a gép fegyverzetét.
    A típus a Varsói Szerződés légierőihez került.

    Nos a fenti gép helyett a 3. világba a MiG-23BN 23-24B-as gyártmány került exportra, ami szinte csak külalakjában hasonlított a fenti típusra.
    Értelem szerűen az export gép, nukleáris képességgel nem rendelkezett.
    Nem került beépítésre sem az SzPSz-141 aktív zavaró, sem a Delta-N rakéta távirányító rendszer, így a gép nem rendelkezett a H-23-as irányított rakéta által nyújtott képességgel sem.

    Szíria
    Az 1973-as jóm kippúri háború után, 1974 áprilisában érkezett az első 16db MiG-23MSz, és 4db MiG-23UB Szíriába, a 66-os és a 67-es század állományába, a as-Se’en légibázisra, Damaszkusztól 90km-re észak-keletre.
    Májusban újabb 13db MiG-23BN érkezett, amivel megalakult a 17. vadászbombázó ezred.
    Az év végéig 13 gépet vesztettek különböző balesetekben, és négy szovjet oktató is odaveszett.
    A helyzet annyira rossz volt, hogy a szovjet kiképzők levelet írtak Moszkvába: „csak úgy tudjuk őket segíteni, ha szimplán csak mi repülünk helyettük”

    1975 áprilisában kitört a Libanoni polgárháború, a Keresztyén milíciák, a Palesztin Felszabadítási Szervezet (PFSz), és a Libanoni kormányhadsereg között.
    A fenti polgárháborúba beavatkozott Izrael is, hogy területétől északra egy puffer zónát hozzon létre.
    1976 márciusában a Libanoni elnök a Szíriai hadsereg beavatkozását kérte, amit az Arab Liga is támogatott.

    Moszkva, aki a PFSz oldalán állt a konfliktusban, élesen ellenezte a szír beavatkozást, majd amikor az megtörtént, teljes fegyverembargót hirdetett Szíriával szemben.
    A MiG-23-asok így jórészt nem voltak bevethető állapotban, ráadásul június 14-én egy palesztin származású pilóta Irakba dezertált MiG-23MSz gépével.

    Egyiptom
    Csak 1974 második felében érkezett 8db MiG-23MSz, 8db MiG-23BN, és 4db MiG-23UB Kairó Nyugat repterére, a 47-es század állományába.

    Négygépes kötelékben való felszállás közben (két géppár közvetlen egymás után) súlyos baleset történt.
    Nekifutás közben a második géppár kettes számú gépének hajtóműve kigyulladt.
    A torony utasította a pilótát a katapultálásra: „kettes, katapultálj, ég a géped!”
    Az utasítás hatására az első géppár második pilótája azonnal katapultált, ezután gépébe belerohant a második géppár mindkét gépe.
    Az egyedüliként sikeresen felszállt vezér gép leszállás közben tört össze, mivel a kifutó még a roncsokkal volt tele.

    Eközben Szaúdi anyagi támogatással Egyiptom Mirage vadászgépeket szerzett be Franciaországtól, így 1976-ban a MiG-23-asok üzemeltetését leállították.

    1978-ban 2db MiG-23BN, 2db MiG-23MSz, és 2db MiG-23UB gépet eladtak Kínának, majd rövidesen a maradékot az Egyesült Államok részére értékesítették.

    [​IMG]
    Ex-Egyiptomi MiG-23MSz Kínában

    [​IMG]
    Ex-Egyiptomi MiG-23MSz az Egyesült Államokban


    Holnap reggel következik Irak, Líbia, és Algéria...
     
    Pocok75, therob, endre and 19 others like this.
  8. dudi

    dudi Well-Known Member

    Jól gondolom,hogy az araboknak átadott gépek gyakorlatilag egy IL-2 Strurmovik szintjén voltak fegyverzetileg?
     
    endre, Hpasp and ogretankHU like this.
  9. Galcom

    Galcom Well-Known Member

    Az araboknak átadott MiG-23MSz vadászgépek gyakorlatilag korszerűbbek voltak 1974-ben, mint az azonos időben, a VSz számára szállított MiG-21MF típusváltozat! Gyakorlatilag megkapták a MiG-21bis fegyver rendszerét a VSz előtt egy évvel! (Bár az R-13-as rakétát csak késve.)

    Újabb, több lehetőséget nyújtó repülőgépsárkány, RP-22-es fedélzeti lokátor és azonos fegyverzet. Sajnos ezek integráltsági fokáról nem tudunk sokat, a kis széria miatt lehet nem vitte túlzásba a gyártó fél.


    Egy apró pontosítás, a fenti adat elég régi. Az elmúlt 20 év kutatásai alapján, csak 577 MiG-23BN Flogger-H készült, és 49 MiG-23B Flogger-F

    Csak a érdekesség képen a Bulgáriába 1976-tól szállított MiG-23BN-eken sem volt még beépítve a Delta-N berendezés, csak a késői szériákba, amikor már az harmadik világ is megkapta ezt a fejlesztést. (Ők kapták meg elsőként a MiG-23-as típust a VSz-en belül.)
     
  10. Galcom

    Galcom Well-Known Member

    Pontosabban sem az R-3R, sem az új R-13-as rakétát nem adta át eleinte a szovjet fél, így hiába a MiG-23MSz elvileg "fejlettebb" fegyverrendsze, maradt a régi, ebben a környezetben kb használhatattlan R-3S rakéta fegyverként a hetvenes években. Később átadta a R-13M rakétákat is a szovjet fél, de ez már egy másik történet.
     
    fishbed and Bleroka like this.
  11. Hpasp

    Hpasp Well-Known Member

    Hát a forrásom 2017-es, és a srácok az iroda dokumentációjából dolgoztak (saját könyvünk megírásakor konzultáltunk velük), minden esetre nem voltam ott, nem számoltam, úgyhogy erről nem tudok érdemben vitatkozni, én személy szerint elfogadom az ő adataikat.
    Darabszámon (és a dátumokon) én azokat értem, amik (és amikor) a hadsereg részére átadásra kerültek. A kísérleti, irodánál maradó példányok nincsennek benne.
    Forráslista a sorozat végén jön majd.
     
    endre, fishbed, fip7 and 3 others like this.
  12. Galcom

    Galcom Well-Known Member

    Sokan másolják a 80s, 90s évek adatait a mai napig is, utánaézés nélkül. Ha sokan leírják, igazzá válik. :)

    (Nem rád gondolok!)
     
    fishbed and vilmoci like this.
  13. Allesmor Obranna

    Allesmor Obranna Well-Known Member

    Ez a “a hetvenes évek végéig nem is maradt lehetőség” úgy értendő, hogy azért két év alatt behozta a szovjet fél a lemaradást, mert 1978 augusztusa és 1979 év vége közt le tudták szállítani a megrendelt gépeket a csehszlovák, keletnémet, bolgár, román, lengyel és magyar légierőknek (kb ebben a sorrendben, de átfedésekkel). Szóval az 1980-as év kezdetére már a fenti hat VSz tagállam haderejében (ilyen-olyan készültségi fokkal) ott volt a MiG-23MF.
     
    endre, fishbed, fip7 and 6 others like this.
  14. dudi

    dudi Well-Known Member

    Nem a vadádz változatra gondoltam.
     
  15. mlace

    mlace Member

    Véleményem szerint jól!Butitott verziónak sok értelme nem volt!M MF verzió kb f4 phantom szintjén volt azt leszámítva hogy az f4-es jóval nagyobb kapacitással rendelkezett! Főleg annak fényében hogy mind az f14 mind az f15 már ebben az időben renszeresítés alatt vollt és várható volt hogy valamelyiket Izrael is rendszeresíti.Ezek ellen meg a később megjelenő f16 osok ellen még a fejletteb mig 23-as verzióknak se jutott sok babér!
     
  16. Galcom

    Galcom Well-Known Member

    Itt a fórumon könnyen félreérthetjük egymást. Hogy mire gondolok: pl a Topgun/Aranysas olvasását azután hagytam abba több mint húsz év után, miután elolvastam a tízes évek elején Zsig Zoltántól egy MiG-23-asról szólló cikket. Ott lett elegem.


    Több adatforrás is van egymás emellett, ami biztos, hogy semmi nem biztos.


    1.
    Az új gyári kutatások szerint összesen 577 MiG-23BN épült.

    2.
    Ezek az orosz MiG-23BN külker export adatok:
    • Algéria - 40
    • Bulgária - 36
    • GDR - 22
    • Egyptom - 20
    • India - 94
    • Irak - 87
    • Kuba - 24
    • Líbia - 43
    • Szíria - 48
    • Csehszlovákia - 32
    • Ethiópia - 42
    • 84 Szovjet és ismeretlen
    Nem 100% pontos, hiszen más a tervgazdaságban a "terv" és más ami megvalósult a végén.

    3.
    Alternatívaként ott vannak pl Tom Cooper adatai, aki az arab külkereskedelmi adatok alapján + régi nyugati kitalációk (pl minden arab század 16 vagy 18 gépes, tehát biztos annyi gépet is kaptak hozzáállásból születtek)

    Konklúzió:
    Sajnos nehéz kérdés, de a lényeg, hogy egyre újabb kutatási adatok látnak napvilágot, amit fel kell használni. Mindenesetre régi 624-es MiG-23BN gyártási szám biztos túlzás.
     
    fishbed, HAndrás and ghostrider like this.
  17. Capslock27

    Capslock27 Well-Known Member

    .
    .
    Off. Az Aranysas cikkeinek minősége szerintem sokat romlott. Kővári László, bár már fárad sajnos ő is, tart egyedül minőséget, amúgy az Aranysas új irói sajnos eddig nem sok emlékezeteset produkáltak.
    A Top Gun/Aranysas kb 20 éve volt a csúcson, pl Gál József zseniális, hosszú cikksorozatokat irt pl a MiG-21 magyarországi alváltozatairól, rengeteg műszaki információval, de laikus érdeklődő számára is élvezhetően és fogyaszthatóan. Miután az első számmal kezdődően az összes Top Gun/Top Flight/Aranysas megvan, igy már nem hagyom ott őket, de érezhetően rájuk férne egy friss lendület.
     
  18. Capslock27

    Capslock27 Well-Known Member

    .
    .
    Mondjuk ez az SzPSz-141 már a közelében sem volt a nyugati rendszereknek az ML, MLD idején, de miért nem épitették be az újabb gépekbe? A fentebb belinkelt (csak azután gacsat által "forditás" cimén szétfloodolt) nagyon részletes MLD leirás egyik fontos és jó megállapitása, hogy az új MiG-23 verziókat az F-15, F-16 ellen egyik okként pont az ECM zavarórendszer teljes hiánya tette áldozattá, az ML, MLD helyes irányba tett egyéb fejlesztési erőfeszitései ellenére.
    .
    Az SzPSz-141 is több lett volna kicsivel, mint a semmi, a BN-be már be is rakták, akkor később miért nem?
     
  19. ghostrider

    ghostrider Well-Known Member

    Pontosan: lefelé irányuló műveletei - Földháttérben való felderítés, célkövetés és rakéta rávezetés.
    Köztudomású, hogy a repülőgép fedélzeti lokátorok achilles sarka a földháttérben való felderítés, célkövetés és rakéta rávezetés. A korai változatok (általában a '70 évek végéig) egyáltalán, vagy nagyon korlátozottan voltak képesek ezt az üzemmód használni.
     
  20. Hpasp

    Hpasp Well-Known Member

    Huhhh, ez nagyon erős, és durván sztereotíp megállapítás. :eek:
    Sem az AN/ALQ-119, sem az AN/ALQ-131 nem rendelkezett a folyamatos alávilágítást alkalmazó légvédelmi komplexumok elleni annyira hatásos üzemmóddokkal, mint az SzPSz-141.
    Az amcsik egyedül a VGPO-t tudták felmutatni, aminek az eredményessége erősen kétséges...
    ... és jósok g-t kell a cél pilótájának húzni hozzá. (volt valahol egy F-16 vs Iraki Kvadrát video)
    Nem véletlen, hogy a nyugatnémet Luftwaffe átvette, és alkalmazta a konténereket az újraegyesítés után...
    :rolleyes:

    [​IMG]
     
    endre, fishbed, misinator and 10 others like this.

Ezen oldal megosztása