A hidegindítási képességhez több mint 100 százalékos teljes felszereltségre van szükség
2021 májusában a szövetségi védelmi minisztérium közzétette "A jövő Bundeswehrének sarokkövei" című dokumentumot, amelyet Annegret Kramp-Karrenbauer akkori védelmi miniszter és Eberhard Zorn tábornok, a Bundeswehr megbízott főfelügyelője írt alá. A cél az volt, hogy az akkor érzékelt geopolitikai biztonsági helyzet összefüggésében javaslatokat tegyenek a Bundeswehr műveleti felkészültségének növelésére.
"A magas szintű műveleti készenlét még békeidőben is elengedhetetlen" - áll a dokumentumban. Ezért a Bundeswehr hidegindítási képességét követelték meg a nemzeti és szövetségi védelem keretein belüli feladatok teljesítéséhez. Ennek elérése érdekében a dokumentum "a lehető legjobban begyakorolt harci egységek és támogató erők", valamint teljes felszereltségű alakulatokat követelt, "amelyek úgy vannak felépítve, kiképezve és anyagilag felszerelve", hogy hosszú figyelmeztetési idő nélkül bevethetők legyenek.
2021 májusában a szövetségi védelmi minisztérium közzétette "A jövő Bundeswehrének sarokkövei" című dokumentumot, amelyet Annegret Kramp-Karrenbauer akkori védelmi miniszter és Eberhard Zorn tábornok, a Bundeswehr megbízott főfelügyelője írt alá. A cél az volt, hogy az akkor érzékelt geopolitikai biztonsági helyzet összefüggésében javaslatokat tegyenek a Bundeswehr műveleti felkészültségének növelésére.
"A magas szintű műveleti készenlét még békeidőben is elengedhetetlen" - áll a dokumentumban. Ezért a Bundeswehr hidegindítási képességét követelték meg a nemzeti és szövetségi védelem keretein belüli feladatok teljesítéséhez. Ennek elérése érdekében a dokumentum "a lehető legjobban begyakorolt harci egységek és támogató erők", valamint teljes felszereltségű alakulatokat követelt, "amelyek úgy vannak felépítve, kiképezve és anyagilag felszerelve", hogy hosszú figyelmeztetési idő nélkül bevethetők legyenek.
Az akkori központi kijelentések ma is érvényesek, például a hidegindítási képességet és a teljes felszereltséget a Bundeswehr mai politikai vezetése és katonai vezetése is megköveteli.
Az ukrajnai háború hatása a szükséges teljes felszerelésre már ma is látható. Az Olaf Scholz kancellár által február végén a Bundestagban bejelentett "A Bundeswehr különleges eszközei", valamint a Bundeswehr éves költségvetésének emelése finanszírozást biztosít korábban nem finanszírozott fegyverkezési projektek megvalósítására, valamint a már tervezett vagy folyamatban lévő programok felgyorsítására vagy mennyiségi növelésére. Kiemelkedő példa erre a Tornado utóda vagy a Puma gyalogsági harcjármű második szériája.
Még ha ez döntő lépést jelent is a szükséges hidegindítási képesség elérése felé, kritikusan meg kell kérdőjelezni, különösen az ukrajnai fejlemények fényében, hogy ez elegendő-e. Választ kell adni arra a kérdésre, hogy mennyi személyi és anyagi "teljes felszerelésre" van ténylegesen szükség a fegyveres erők hidegindítási képesség szempontjából megkövetelt magas műveleti képességéhez. A teljes felszereltség a hidegindítási képesség értelmében 100 százalékos feltöltöttséget jelent anyaggal és személyzettel, vagy ennél többet?
Az ötlet azért merül fel, mert a személyzet és az anyagok rendelkezésre állása állandó ingadozásoknak van kitéve. A sérülések, a tanfolyamokon való részvétel és egyéb hiányzások azt jelentik, hogy a csapatok gyakorlatilag soha nem tudnak teljes létszámban gyakorolni és bevetésre indulni. Emiatt a személyzet átütemezésére van szükség ahhoz, hogy a teljesen feltöltött mikroegységeket akcióba lehessen küldeni. A haderő kohéziója óriási mértékben szenved attól, hogy a személyi állomány megüresedése miatt a folyamatosan fontos képességeket - amelyeket a támogató erők és a megfelelően felszerelt harci erők biztosítanak - nem lehet integrálni a kiképzésekbe és gyakorlatokba. A "gyakorolj, ahogyan harcolsz" elve ezért üres frázissá válik.
Hasonló kihívások merülnek fel az anyagokkal kapcsolatban is: a tervezett és nem tervezett karbantartási intézkedések, valamint a kivonások rendszeresen biztosítják, hogy a tényleges anyagszükséglet és a ténylegesen rendelkezésre álló anyagkészlet között jelentős eltérések vannak. Például a hadsereg fele jelenleg hadianyag nélkül van, mert a keleti szárnyon lévő NATO-csatarendszerek és a VJTF-erők számára nagy mennyiségű felszerelést kell átadni. Az egyes harckocsizászlóaljak ezért csak néhány harckocsival fognak rendelkezni.
Még ha a Bundeswehr a jövőben pragmatikusabban határozná is meg az anyagok hadrafoghatóságát, és nem minden elromlott mutató vezetne egy jármű kivonásához, akkor is reális feltételezni, hogy a teljes felszerelés csak papíron - vagy jobb esetben a digitális bizonyító SAP-ban - létezik majd. Szakértők szerint a Bundeswehr beszerzési hivatalának felhasználásért felelős illetékesei abból indulnak ki, hogy a szükséges javítási intézkedések mintegy 30 százalékkal csökkentik a haderőnél rendelkezésre álló anyagmennyiséget. Egy páncélos vagy páncélos gyalogos zászlóalj példáján ez azt jelenti, hogy még teljes felszerelés esetén is csak két harci századdal a háromból kettővel lennének bevethetőek. Feltételezhető, hogy ez nem felel meg a szükséges hidegindítási képességnek. A csapatvezetők így már a kezdetektől fogva minden tartalékot nélkülöznének.
Ha valaki komolyan gondolja a Bundeswehr hidegindítási képességét és műveleti készenlétét, akkor logikusan 30 százalék körüli anyagi tartalékot kell követelnie. Ez az egyetlen módja annak, hogy a szükséges karbantartási és korszerűsítési intézkedéseket anélkül kompenzálják, hogy automatikusan veszélyeztetnék a műveleti készenlétet.
A végsőkig következetesen végiggondolt hidegindítási képesség teljes felszereltségi szintet igényel, ami körülbelül 130 százalékos anyagmennyiséget jelent, valamint egy bizonyos személyzeti tartalékot, amelyet még meg kell határozni. Bármi más csak magasabb szintű "rendelkezésre állás-menedzsment" lenne.
Különösen a hadseregnek kell fokoznia a játékát, amikor nagyszabású felszerelésekről van szó. Míg a fegyveres erők más ágaiban - például a haditengerészetnél - a jövőbeni rotációs karbantartási időket már a fegyverkezési projekt kezdetén határozottan kiszámítják, addig a hadseregben erre alig kerül sor.
Kisebb léptékben, a személyes felszerelésekkel már sok esetben hasonló eljárást követnek. A fegyveres erők itt is jóval több anyagot tartanak raktáron, mint az aktív katonák, mert köztudott, hogy például a sisakokat néhány évente össze kell gyűjteni, ellenőrizni és szükség esetén javítani kell. Minden bizonnyal minden érintett számára elképzelhetetlen lenne, ha a katonák mintegy negyedének négyévente több hónapig sisak nélkül kellene szolgálnia, de a hadsereg nagyméretű felszerelései esetében ez még teljes felszereltség esetén is mindennapos lenne.
Bár a hadsereg vezetése az összekapcsolt fegyverek csatájáról beszél, amelyben minden fegyverrendszer és csapattípus fogaskerék funkciót tölt be a szárazföldi erők fogaskerekében, mégis visszariad attól, hogy egész dandárokat jelentsen a politikusoknak, ha azok egyes elemei nem működőképesek. Ha például egy dandárban nincs elég működőképes páncélozott gyalogsági harcjármű - függetlenül attól, hogy ez anyagi vagy személyi okokra vezethető vissza -, akkor nem törlik automatikusan a nyilvántartásból. Aligha lehet hidegindítási képességről beszélni, ha egy hadosztály csak a teljesen kiképzett és felszerelt egységek egy részével rendelkezik. Ez a hatás azonban elkerülhetetlenül bekövetkezik, ha nincs állandóan rendelkezésre álló, teljes körű, nagyméretű felszerelés a kiképzéshez és a gyakorlatokhoz.
A szükséges hidegindítási képességhez tehát többre van szükség, mint a 100 százalékos feltöltöttség értelmében vett teljes berendezésre; szükség van egy keringő tartalékra is.
2021 májusában a szövetségi védelmi minisztérium közzétette "A jövő Bundeswehrének sarokkövei" című dokumentumot, amelyet Annegret Kramp-Karrenbauer akkori védelmi miniszter és Eberhard Zorn tábornok, a Bundeswehr megbízott főfelügyelője írt alá. A cél az volt, hogy az akkor érzékelt geopolitikai biztonsági helyzet összefüggésében javaslatokat tegyenek a Bundeswehr műveleti felkészültségének növelésére.
"A magas szintű műveleti készenlét még békeidőben is elengedhetetlen" - áll a dokumentumban. Ezért a Bundeswehr hidegindítási képességét követelték meg a nemzeti és szövetségi védelem keretein belüli feladatok teljesítéséhez. Ennek elérése érdekében a dokumentum "a lehető legjobban begyakorolt harci egységek és támogató erők", valamint teljes felszereltségű alakulatokat követelt, "amelyek úgy vannak felépítve, kiképezve és anyagilag felszerelve", hogy hosszú figyelmeztetési idő nélkül bevethetők legyenek.
2021 májusában a szövetségi védelmi minisztérium közzétette "A jövő Bundeswehrének sarokkövei" című dokumentumot, amelyet Annegret Kramp-Karrenbauer akkori védelmi miniszter és Eberhard Zorn tábornok, a Bundeswehr megbízott főfelügyelője írt alá. A cél az volt, hogy az akkor érzékelt geopolitikai biztonsági helyzet összefüggésében javaslatokat tegyenek a Bundeswehr műveleti felkészültségének növelésére.
"A magas szintű műveleti készenlét még békeidőben is elengedhetetlen" - áll a dokumentumban. Ezért a Bundeswehr hidegindítási képességét követelték meg a nemzeti és szövetségi védelem keretein belüli feladatok teljesítéséhez. Ennek elérése érdekében a dokumentum "a lehető legjobban begyakorolt harci egységek és támogató erők", valamint teljes felszereltségű alakulatokat követelt, "amelyek úgy vannak felépítve, kiképezve és anyagilag felszerelve", hogy hosszú figyelmeztetési idő nélkül bevethetők legyenek.
Az akkori központi kijelentések ma is érvényesek, például a hidegindítási képességet és a teljes felszereltséget a Bundeswehr mai politikai vezetése és katonai vezetése is megköveteli.
Az ukrajnai háború hatása a szükséges teljes felszerelésre már ma is látható. Az Olaf Scholz kancellár által február végén a Bundestagban bejelentett "A Bundeswehr különleges eszközei", valamint a Bundeswehr éves költségvetésének emelése finanszírozást biztosít korábban nem finanszírozott fegyverkezési projektek megvalósítására, valamint a már tervezett vagy folyamatban lévő programok felgyorsítására vagy mennyiségi növelésére. Kiemelkedő példa erre a Tornado utóda vagy a Puma gyalogsági harcjármű második szériája.
Még ha ez döntő lépést jelent is a szükséges hidegindítási képesség elérése felé, kritikusan meg kell kérdőjelezni, különösen az ukrajnai fejlemények fényében, hogy ez elegendő-e. Választ kell adni arra a kérdésre, hogy mennyi személyi és anyagi "teljes felszerelésre" van ténylegesen szükség a fegyveres erők hidegindítási képesség szempontjából megkövetelt magas műveleti képességéhez. A teljes felszereltség a hidegindítási képesség értelmében 100 százalékos feltöltöttséget jelent anyaggal és személyzettel, vagy ennél többet?
Az ötlet azért merül fel, mert a személyzet és az anyagok rendelkezésre állása állandó ingadozásoknak van kitéve. A sérülések, a tanfolyamokon való részvétel és egyéb hiányzások azt jelentik, hogy a csapatok gyakorlatilag soha nem tudnak teljes létszámban gyakorolni és bevetésre indulni. Emiatt a személyzet átütemezésére van szükség ahhoz, hogy a teljesen feltöltött mikroegységeket akcióba lehessen küldeni. A haderő kohéziója óriási mértékben szenved attól, hogy a személyi állomány megüresedése miatt a folyamatosan fontos képességeket - amelyeket a támogató erők és a megfelelően felszerelt harci erők biztosítanak - nem lehet integrálni a kiképzésekbe és gyakorlatokba. A "gyakorolj, ahogyan harcolsz" elve ezért üres frázissá válik.
Hasonló kihívások merülnek fel az anyagokkal kapcsolatban is: a tervezett és nem tervezett karbantartási intézkedések, valamint a kivonások rendszeresen biztosítják, hogy a tényleges anyagszükséglet és a ténylegesen rendelkezésre álló anyagkészlet között jelentős eltérések vannak. Például a hadsereg fele jelenleg hadianyag nélkül van, mert a keleti szárnyon lévő NATO-csatarendszerek és a VJTF-erők számára nagy mennyiségű felszerelést kell átadni. Az egyes harckocsizászlóaljak ezért csak néhány harckocsival fognak rendelkezni.
Még ha a Bundeswehr a jövőben pragmatikusabban határozná is meg az anyagok hadrafoghatóságát, és nem minden elromlott mutató vezetne egy jármű kivonásához, akkor is reális feltételezni, hogy a teljes felszerelés csak papíron - vagy jobb esetben a digitális bizonyító SAP-ban - létezik majd. Szakértők szerint a Bundeswehr beszerzési hivatalának felhasználásért felelős illetékesei abból indulnak ki, hogy a szükséges javítási intézkedések mintegy 30 százalékkal csökkentik a haderőnél rendelkezésre álló anyagmennyiséget. Egy páncélos vagy páncélos gyalogos zászlóalj példáján ez azt jelenti, hogy még teljes felszerelés esetén is csak két harci századdal a háromból kettővel lennének bevethetőek. Feltételezhető, hogy ez nem felel meg a szükséges hidegindítási képességnek. A csapatvezetők így már a kezdetektől fogva minden tartalékot nélkülöznének.
Ha valaki komolyan gondolja a Bundeswehr hidegindítási képességét és műveleti készenlétét, akkor logikusan 30 százalék körüli anyagi tartalékot kell követelnie. Ez az egyetlen módja annak, hogy a szükséges karbantartási és korszerűsítési intézkedéseket anélkül kompenzálják, hogy automatikusan veszélyeztetnék a műveleti készenlétet.
A végsőkig következetesen végiggondolt hidegindítási képesség teljes felszereltségi szintet igényel, ami körülbelül 130 százalékos anyagmennyiséget jelent, valamint egy bizonyos személyzeti tartalékot, amelyet még meg kell határozni. Bármi más csak magasabb szintű "rendelkezésre állás-menedzsment" lenne.
Különösen a hadseregnek kell fokoznia a játékát, amikor nagyszabású felszerelésekről van szó. Míg a fegyveres erők más ágaiban - például a haditengerészetnél - a jövőbeni rotációs karbantartási időket már a fegyverkezési projekt kezdetén határozottan kiszámítják, addig a hadseregben erre alig kerül sor.
Kisebb léptékben, a személyes felszerelésekkel már sok esetben hasonló eljárást követnek. A fegyveres erők itt is jóval több anyagot tartanak raktáron, mint az aktív katonák, mert köztudott, hogy például a sisakokat néhány évente össze kell gyűjteni, ellenőrizni és szükség esetén javítani kell. Minden bizonnyal minden érintett számára elképzelhetetlen lenne, ha a katonák mintegy negyedének négyévente több hónapig sisak nélkül kellene szolgálnia, de a hadsereg nagyméretű felszerelései esetében ez még teljes felszereltség esetén is mindennapos lenne.
Bár a hadsereg vezetése az összekapcsolt fegyverek csatájáról beszél, amelyben minden fegyverrendszer és csapattípus fogaskerék funkciót tölt be a szárazföldi erők fogaskerekében, mégis visszariad attól, hogy egész dandárokat jelentsen a politikusoknak, ha azok egyes elemei nem működőképesek. Ha például egy dandárban nincs elég működőképes páncélozott gyalogsági harcjármű - függetlenül attól, hogy ez anyagi vagy személyi okokra vezethető vissza -, akkor nem törlik automatikusan a nyilvántartásból. Aligha lehet hidegindítási képességről beszélni, ha egy hadosztály csak a teljesen kiképzett és felszerelt egységek egy részével rendelkezik. Ez a hatás azonban elkerülhetetlenül bekövetkezik, ha nincs állandóan rendelkezésre álló, teljes körű, nagyméretű felszerelés a kiképzéshez és a gyakorlatokhoz.
A szükséges hidegindítási képességhez tehát többre van szükség, mint a 100 százalékos feltöltöttség értelmében vett teljes berendezésre; szükség van egy keringő tartalékra is.
