Nem-Akusztikus felderítési módszerek

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

M

molnibalage

Guest
Bizony, már eltelt 60 év a felfedezés óta, és brutális pénzeket tolt be az USA, az EU, és Japán a neutrínó kutatásba...
... meg gondolom a többi nagyhatalom is.
Nem minden kiadás katonai jellegű. Ezzel az erővel kitalálhatnám, hogy a LHC is csak katonai célok miatt van. Nálad erősen érződik, hogy arra célzol, hogy az egésznek csak katonai jelentősége van. A megépült detektorok közül volt nemzetközi vagy kooperációs?
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
50 894
85 457
113
Nem minden kiadás katonai jellegű. Ezzel az erővel kitalálhatnám, hogy a LHC is csak katonai célok miatt van. Nálad erősen érződik, hogy arra célzol, hogy az egésznek csak katonai jelentősége van. A megépült detektorok közül volt nemzetközi vagy kooperációs?

MIlyen más jelentősége lenne?MIre jó az,hogy észlelsz olyan részecskét aminek az ég adta egy világon semmi haszna.
 
M

molnibalage

Guest
MIlyen más jelentősége lenne?MIre jó az,hogy észlelsz olyan részecskét aminek az ég adta egy világon semmi haszna.
Miért? A Higgs bozon észlelésének milyen katonai haszna volt? Vagy a gravitációs hullámoknak? Vagy a holdi regolit keresésnek? Vagy a Plutóhoz szondát küldeni? Vagy bárhova?

A tudományos kutatások egyik mozgatórugója a kíváncsiság és nem projektalapú kutatás
 

svajcibeka

Well-Known Member
2013. február 10.
1 176
3 481
113
MIlyen más jelentősége lenne?MIre jó az,hogy észlelsz olyan részecskét aminek az ég adta egy világon semmi haszna.
Tudod a "vas"-ból készült hajónak sem vólt értelme.A hőlégbalonnak sem volt értelme.A gözgépnek sem vólt értelme.A repülésnek sem volt értelme.A rakéta technológiának sem volt értelme.A számitógépnek,IT nek sem semmi értelme.Ebböl az jön le hogy most nincs semmi értelme de a jövőben vagy a jövőre nézve lehet hogy igen is van realitása.
 

svajcibeka

Well-Known Member
2013. február 10.
1 176
3 481
113
Tudod a "vas"-ból készült hajónak sem vólt értelme.A hőlégbalonnak sem volt értelme.A gözgépnek sem vólt értelme.A repülésnek sem volt értelme.A rakéta technológiának sem volt értelme.A számitógépnek,IT nek sem semmi értelme.Ebböl az jön le hogy most nincs semmi értelme de a jövőben vagy a jövőre nézve lehet hogy igen is van realitása.
Nézd meg a Higgs bozont kb 50év kellet a bizonyitáshoz.Vagy a gravitációs hullámokhoz mennyi kellett?Ami most hülyeség,holnap tudomány,holnapután hétköznap!
 
  • Tetszik
Reactions: gacsat

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
50 894
85 457
113
Tudod a "vas"-ból készült hajónak sem vólt értelme.A hőlégbalonnak sem volt értelme.A gözgépnek sem vólt értelme.A repülésnek sem volt értelme.A rakéta technológiának sem volt értelme.A számitógépnek,IT nek sem semmi értelme.Ebböl az jön le hogy most nincs semmi értelme de a jövőben vagy a jövőre nézve lehet hogy igen is van realitása.

Minden amt soroltál az először a haderőben terjedt el.

Miért? A Higgs bozon észlelésének milyen katonai haszna volt? Vagy a gravitációs hullámoknak? Vagy a holdi regolit keresésnek? Vagy a Plutóhoz szondát küldeni? Vagy bárhova?

A tudományos kutatások egyik mozgatórugója a kíváncsiság és nem projektalapú kutatás

Igen a tudomány egyik mozgatórugója valóban a kíváncsiság viszont a kormányokat egyáltalán nem hajtja!Ha valamit kitartóan támogatnak annak oka van és még véletlen sem a kíváncsiság.
 
M

molnibalage

Guest
Tudod a "vas"-ból készült hajónak sem vólt értelme.A hőlégbalonnak sem volt értelme.A gözgépnek sem vólt értelme.A repülésnek sem volt értelme.A rakéta technológiának sem volt értelme.A számitógépnek,IT nek sem semmi értelme.Ebböl az jön le hogy most nincs semmi értelme de a jövőben vagy a jövőre nézve lehet hogy igen is van realitása.
  • A vasból készült hajót nem puszta hóbortból alkották meg nem a "lássuk mi lesz, ha sikerül" volt a cél.
  • A hőlégballon már inkább alapelv igazolás volt, hogy levegőnél könnyebb szerkezet pont úgy működik, ahogy a víz alatt működik a felhajtó erő elve. Igen hamar megfigyelő ballonok kerültek a harctérre.
  • A gőzgép sem merő hóbortból készült, hanem a termelékenység növelésére.
  • A számítógép a lehető legrosszabb példa volt. Különféle mechanikus számológépek és később az elektromechanikus vagy full elektronikus számítógépek nem hóbortból készültek, hanem mérnöki számításokra is. Igen drága hardverek voltak, ezért igen fontos feladatokra használták őket. Lásd Engima törés, ballisztikai táblázatok készítése, az atombomba projekt egyes számításainak elkészítéséhez, Mercury/Gemini/Apollo program gépei, stb.
  • A rakéta technológia pont a kezdetektől fogva direkt alkalmazásban volt, csak nem békés célokra. V-2.
Az általad felsoroltak közül egyikre sem volt igaz, hogy "most semmi értelme". A hőlégballon első tesztjénél is, ha megkérdik, hogy mire lesz ez jó egészen biztosan tudtak volna az akkori emberek is gyakorlati alkalmazást mondani.

A Higgs bozonnál mi ilyet tudsz? Vagy a gravitációs hullámoknál?

Nézd meg a Higgs bozont kb 50év kellet a bizonyitáshoz.Vagy a gravitációs hullámokhoz mennyi kellett?Ami most hülyeség,holnap tudomány,holnapután hétköznap!
Nem hülyeség. A Higgs bozont elméleti úton vezették le és a LHC egy igen drága célszerszám volt ennek bizonyítására sok más egyéb lehetséges cél mellett.

Igen a tudomány egyik mozgatórugója valóban a kíváncsiság viszont a kormányokat egyáltalán nem hajtja!Ha valamit kitartóan támogatnak annak oka van és még véletlen sem a kíváncsiság.
Mégis vannak olyan dolgok, amiket ilyen módon megfinanszíroznak, mert a K+F mozgatórugója ez is.
 
  • Tetszik
Reactions: fip7

svajcibeka

Well-Known Member
2013. február 10.
1 176
3 481
113
  • A vasból készült hajót nem puszta hóbortból alkották meg nem a "lássuk mi lesz, ha sikerül" volt a cél.
  • A hőlégballon már inkább alapelv igazolás volt, hogy levegőnél könnyebb szerkezet pont úgy működik, ahogy a víz alatt működik a felhajtó erő elve. Igen hamar megfigyelő ballonok kerültek a harctérre.V
  • A gőzgép sem merő hóbortból készült, hanem a termelékenység növelésére.
  • A számítógép a lehető legrosszabb példa volt. Különféle mechanikus számológépek és később az elektromechanikus vagy full elektronikus számítógépek nem hóbortból készültek, hanem mérnöki számításokra is. Igen drága hardverek voltak, ezért igen fontos feladatokra használták őket. Lásd Engima törés, ballisztikai táblázatok készítése, az atombomba projekt egyes számításainak elkészítéséhez, Mercury/Gemini/Apollo program gépei, stb.
  • A rakéta technológia pont a kezdetektől fogva direkt alkalmazásban volt, csak nem békés célokra. V-2.
Az általad felsoroltak közül egyikre sem volt igaz, hogy "most semmi értelme". A hőlégballon első tesztjénél is, ha megkérdik, hogy mire lesz ez jó egészen biztosan tudtak volna az akkori emberek is gyakorlati alkalmazást mondani.

A Higgs bozonnál mi ilyet tudsz? Vagy a gravitációs hullámoknál?


Nem hülyeség. A Higgs bozont elméleti úton vezették le és a LHC egy igen drága célszerszám volt ennek bizonyítására sok más egyéb lehetséges cél mellett.


Mégis vannak olyan dolgok, amiket ilyen módon megfinanszíroznak, mert a K+F mozgatórugója ez is.
EMBER,lehet engem le degradálni,lehet bekérdezni,lehet semmibe semminek nézni.De lehet hogy vannak olyan emberek akik tudnak a sorok között olvasni.Nem csak 1 szaros szakmunkásbizim van de a józan paraszti ész az nem az iskolai bizonyitványhoz van kötve.
 
  • Tetszik
Reactions: gacsat
M

molnibalage

Guest
EMBER,lehet engem le degradálni,lehet bekérdezni,lehet semmibe semminek nézni.De lehet hogy vannak olyan emberek akik tudnak a sorok között olvasni.Nem csak 1 szaros szakmunkásbizim van de a józan paraszti ész az nem az iskolai bizonyitványhoz van kötve.
Ez a komment tökéletesen értelmetlen volt.
 
T

Törölt tag 1945

Guest
Nem minden kiadás katonai jellegű. Ezzel az erővel kitalálhatnám, hogy a LHC is csak katonai célok miatt van. Nálad erősen érződik, hogy arra célzol, hogy az egésznek csak katonai jelentősége van. A megépült detektorok közül volt nemzetközi vagy kooperációs?

Szóval sem írtam, hogy katonai célt szolgált a neutrínó kutatás, csak azt hogy sokba kerül, pont mint az LHC.
 
  • Tetszik
Reactions: molnibalage
T

Törölt tag 1945

Guest
Reines első sikeres neutrínó észlelése után fél évszázaddal, az EU kutatási forrásaival megtámogatva, 2007-ben kezdte működését a Borexino detektor.

mw.jpg


2800m-es hegyek alá fúrt, L’Aquila és Teramo közötti autópálya oldalkiágazásában, Rómától 100km-re keletre, a Gran Sasso laboratórium 1400m-el a felszín alatt található.

Sketch-of-the-Borexino-experiment-highlighting-its-major-components-arranged-according.png

Borexino detektor

2400 tonna (!!!) vizet, és 1300 tonna szcintillátort összesen 2200db fényérzékelő vesz körbe.

Schematic-of-signal-and-background-neutrino-sources.jpg


A detektor által észlelt neutrínókat és anti-neutrínókat, detektorba való beérkezési irányuk és energiaszintjük alapján négy csoportra lehet osztani.

Angular-distributions-calculated-at-Gran-Sasso-Italy.jpg

Borexino detektor mérései neutrínó forrásonként, oldal és helyszögben ábrázolva

a, föld kérgéből származó, ²³⁸U, ²³²Th és ⁴⁰K radioaktív bomlásakor keletkező antineutrínók – bal felső ábra
b, föld magjából származó antineutrínók – jobb felső ábra
c, napban proton fúzióban (4p -> ⁴He + 2e⁺ + 2ν*) keletkező neutrínók – bal alsó ábra
d, reaktorokból származó, ²³⁵U, ²³⁸U, ²³⁹Pu, és ²⁴¹Pu radioaktív bomlásakor keletkező antineutrínók – jobb alsó ábra

Számunkra a negyedik (d) ábra érdekes, hiszen (a fejjel lefelé álló föld gömb vetületen) jól azonosítható a reaktorok lokációja.
φ=120°, 0.5<cos θzenith<0.6 – az USA keleti partján található reaktorok
100°<φ<180°, 0.05<cos θzenith<0.15 – az Európai reaktorok
A Dél Amerikai, Dél Afrikai, Japán és Indiai reaktorok neutrínói is azonosíthatóak.

Mivel a fenti térképekhez szolgáló adatpontokat hosszú idő alatt vették fel, így a kérdés már csak az, hogy egy tenger alatt úszó reaktor megtalálásához mekkora detektorra lenne szükség.

*neutrínó jele a görög nü: ν
 
T

Törölt tag 1945

Guest
Mivel csak műkedvelője vagyok a tengeralattjáró hadviselésnek (ez ugye nem légvédelem), kéretik a számításokat egészséges kétkedéssel fogadni.
(értsd, lehet benne marhaság)
Források a végén vannak felsorolva.


bx-modell.jpg

Borexino detektor makettje

Legerősebb neutrínó forrás a környékünkön a Nap.
150 millió km távolságból is másodpercenként 66 milliárd (!!!) neutrínója éri a Föld keresztmetszetének minden egyes négyzet-centiméterét (!!!).
A neutrínó hatás-keresztmetszete azonban nagyon kicsi; ~10¯⁴⁶ cm²

A fenti két adatot összeszorozva, megkaphatjuk a napból származó neutrínók ütközéseinek számát másodpercenként, egyetlen célpontot figyelembe véve.
66 · 10⁹ neutrínó/cm²sec · 10¯⁴⁶ cm² = 6.6 · 10¯³⁶ ütközés/sec

A Borexino detektor azonban 1300 tonna szcintillátort tartalmaz, ami ~10³⁰ ütközési célpontot jelent.
A fenti két értéket összeszorozva, megkaphatjuk a napból származó neutrínók ütközéseinek számát másodpercenként, illetve évente a detektorban.
6.6 · 10¯³⁶ ütközés/sec · 10³⁰ ütközési célpont = 6.6 · 10¯⁶ ütközés/sec ≈ 200 ütközés/év

A fent számolt elméleti érték elég nagyságrendi egyezést mutat a gyakorlatban mért 625 ütközés/év · kt (ezer tonna szcintillátor) adattal.


Minket viszont a reaktorokból származó anti-neutrínók ütközései érdekelnek, ezek mennyisége Gran Sasso-ban másodpercenként 4.9 milliárd négyzet-centiméterenként.
4.9 · 10⁹ neutrínó/cm²sec · 10¯⁴⁶ cm² = 0.49 · 10¯³⁶ ütközés/sec

A fenti értéket, és a Borexino detektor ~10³⁰ ütközési célpontját összeszorozva, megkaphatjuk a reaktorokból származó neutrínók ütközéseinek számát másodpercenként, illetve évente a detektorban.
0.49 · 10¯³⁶ ütközés/sec · 10³⁰ ütközési célpont = 0.49 · 10¯⁶ ütközés/sec ≈ 15 ütközés/év

A fent számolt elméleti érték elég jó egyezést mutat a gyakorlatban mért 18 ütközés/év · kt (ezer tonna szcintillátor) adattal.

Borexino-SSS-view-from-WT-2.jpg


Próbáljuk megsaccolni a Borexino detektor gömbjének átmérőjét.

Feltételezzük, hogy 1t (1000kg) víz a detektorban 1m³ (mivel közelítően 1l ≈ 1kg) teret tölt ki.

Borexino 1300t ≈ 1300m³ szcintillátort tartalmazó gömb átmérője;
V = 4 · R³ · π / 3 <- gömb térfogatát számoló egyenlet
R³ = 3 · V / 4 · π <- átrendezve gömb sugarára
R³ = 3 · 1300m³ / 4 · π = 310
R = ³√310 = 6.7m <- gömb becsült sugara
Ø = 13.4m <- Borexino gömb becsült átmérője¸ ami igen jó becslés, mivel a valóságban ez 13.5m


Próbáljuk akkor a fenti módszerrel megbecsülni, hogy ha a világ összes (~500db) civil és katonai reaktorából szeretnénk naponta legalább egy neutrínót detektálni, akkor mekkora átmérőjű detektorra lenne szükségünk.

Először becsüljük meg, hogy mennyi reaktorból származó neutrínó ütközést szeretnénk észlelni évente.
500reaktor · 1 ütközés/nap · 365 nap/év = 182.5ezer ütközés évente

Mivel Gran Sasso, 18 reaktorból származó neutrínó ütközést mér évente 1000 tonna szcintillátorra vetítve, így megbecsülhetjük hogy mennyi szcintillátorra lenne szükségünk.
182’500 ütközés évente / 18 ütközés/év · kt ≈ 10’140 ezer tonna ≈ 10 millió tonna szcintillátor.

Becsüljük akkor meg, hogy mekkora detektor gömbre lenne szükségünk, amibe belefér 10 millió tonna szcintillátor.
V = 4 · R³ · π / 3 <- gömb térfogatát számoló egyenlet
R³ = 3 · V / 4 · π <- átrendezve gömb sugarára
R³ = 3 · 10’140’000m³ / 4 · π = 2’420’746
R = ³√2’420’746 ≈ 135m
Ø ≈ 270m <- a szükséges detektor gömb átmérője


A detektor méretének növelésén kívül, az alkalmazott szcintillátor anyagának változtatásával is érdemes lehet élni.
SF₆ használata esetén 0.4%-al lesz magasabb az ütközések száma, Xe használata esetén pedig 13.8%-al alacsonyabb.


Ha szeretnétek mélyebben belemerülni a fenti témába; a felhasznált, és továbbolvasásra érdemes források...


Borexino Experiment
Official Web Site
http://borex.lngs.infn.it/

Laboratori Nazionali del Gran Sasso
https://www.lngs.infn.it/en/borexino


Exploring the hidden interior of the Earth with directional neutrino measurements
Nature 2017
https://www.nature.com/articles/ncomms15989
 

gacsat

Well-Known Member
2010. augusztus 2.
16 678
14 641
113
Mivel csak műkedvelője vagyok a tengeralattjáró hadviselésnek (ez ugye nem légvédelem), kéretik a számításokat egészséges kétkedéssel fogadni.
(értsd, lehet benne marhaság)
Források a végén vannak felsorolva.


bx-modell.jpg

Borexino detektor makettje

Legerősebb neutrínó forrás a környékünkön a Nap.
150 millió km távolságból is másodpercenként 66 milliárd (!!!) neutrínója éri a Föld keresztmetszetének minden egyes négyzet-centiméterét (!!!).
A neutrínó hatás-keresztmetszete azonban nagyon kicsi; ~10¯⁴⁶ cm²

A fenti két adatot összeszorozva, megkaphatjuk a napból származó neutrínók ütközéseinek számát másodpercenként, egyetlen célpontot figyelembe véve.
66 · 10⁹ neutrínó/cm²sec · 10¯⁴⁶ cm² = 6.6 · 10¯³⁶ ütközés/sec

A Borexino detektor azonban 1300 tonna szcintillátort tartalmaz, ami ~10³⁰ ütközési célpontot jelent.
A fenti két értéket összeszorozva, megkaphatjuk a napból származó neutrínók ütközéseinek számát másodpercenként, illetve évente a detektorban.
6.6 · 10¯³⁶ ütközés/sec · 10³⁰ ütközési célpont = 6.6 · 10¯⁶ ütközés/sec ≈ 200 ütközés/év

A fent számolt elméleti érték elég nagyságrendi egyezést mutat a gyakorlatban mért 625 ütközés/év · kt (ezer tonna szcintillátor) adattal.


Minket viszont a reaktorokból származó anti-neutrínók ütközései érdekelnek, ezek mennyisége Gran Sasso-ban másodpercenként 4.9 milliárd négyzet-centiméterenként.
4.9 · 10⁹ neutrínó/cm²sec · 10¯⁴⁶ cm² = 0.49 · 10¯³⁶ ütközés/sec

A fenti értéket, és a Borexino detektor ~10³⁰ ütközési célpontját összeszorozva, megkaphatjuk a reaktorokból származó neutrínók ütközéseinek számát másodpercenként, illetve évente a detektorban.
0.49 · 10¯³⁶ ütközés/sec · 10³⁰ ütközési célpont = 0.49 · 10¯⁶ ütközés/sec ≈ 15 ütközés/év

A fent számolt elméleti érték elég jó egyezést mutat a gyakorlatban mért 18 ütközés/év · kt (ezer tonna szcintillátor) adattal.

Borexino-SSS-view-from-WT-2.jpg


Próbáljuk megsaccolni a Borexino detektor gömbjének átmérőjét.

Feltételezzük, hogy 1t (1000kg) víz a detektorban 1m³ (mivel közelítően 1l ≈ 1kg) teret tölt ki.

Borexino 1300t ≈ 1300m³ szcintillátort tartalmazó gömb átmérője;
V = 4 · R³ · π / 3 <- gömb térfogatát számoló egyenlet
R³ = 3 · V / 4 · π <- átrendezve gömb sugarára
R³ = 3 · 1300m³ / 4 · π = 310
R = ³√310 = 6.7m <- gömb becsült sugara
Ø = 13.4m <- Borexino gömb becsült átmérője¸ ami igen jó becslés, mivel a valóságban ez 13.5m


Próbáljuk akkor a fenti módszerrel megbecsülni, hogy ha a világ összes (~500db) civil és katonai reaktorából szeretnénk naponta legalább egy neutrínót detektálni, akkor mekkora átmérőjű detektorra lenne szükségünk.

Először becsüljük meg, hogy mennyi reaktorból származó neutrínó ütközést szeretnénk észlelni évente.
500reaktor · 1 ütközés/nap · 365 nap/év = 182.5ezer ütközés évente

Mivel Gran Sasso, 18 reaktorból származó neutrínó ütközést mér évente 1000 tonna szcintillátorra vetítve, így megbecsülhetjük hogy mennyi szcintillátorra lenne szükségünk.
182’500 ütközés évente / 18 ütközés/év · kt ≈ 10’140 ezer tonna ≈ 10 millió tonna szcintillátor.

Becsüljük akkor meg, hogy mekkora detektor gömbre lenne szükségünk, amibe belefér 10 millió tonna szcintillátor.
V = 4 · R³ · π / 3 <- gömb térfogatát számoló egyenlet
R³ = 3 · V / 4 · π <- átrendezve gömb sugarára
R³ = 3 · 10’140’000m³ / 4 · π = 2’420’746
R = ³√2’420’746 ≈ 135m
Ø ≈ 270m <- a szükséges detektor gömb átmérője


A detektor méretének növelésén kívül, az alkalmazott szcintillátor anyagának változtatásával is érdemes lehet élni.
SF₆ használata esetén 0.4%-al lesz magasabb az ütközések száma, Xe használata esetén pedig 13.8%-al alacsonyabb.


Ha szeretnétek mélyebben belemerülni a fenti témába; a felhasznált, és továbbolvasásra érdemes források...


Borexino Experiment
Official Web Site
http://borex.lngs.infn.it/

Laboratori Nazionali del Gran Sasso
https://www.lngs.infn.it/en/borexino


Exploring the hidden interior of the Earth with directional neutrino measurements
Nature 2017
https://www.nature.com/articles/ncomms15989
Ez az olasz cucc valójában egy igen kis méretű, kompakt cucc. A társai olyan kilóméteres műszerek.
https://www.google.com/search?q=neu...i4_iAhVkkIsKHRu5BvsQ_AUIDigB&biw=1138&bih=639
 

gacsat

Well-Known Member
2010. augusztus 2.
16 678
14 641
113
Amennyiben érdeklődés mutatkozik, belekezdenék egy, a nem akusztikus tengeralattjáró felderítési módszerekről szóló sorozatba.*

*mivel csak műkedvelője vagyok a tengeralattjáró hadviselésnek (ez ugye nem légvédelem), így a sorozatot vitaindítónak szánom.
A források a sorozat végén lesznek felsorolva.


Amíg az passzív akusztikus módszerek (SOSUS, vontatott szonár) uralták a hidegháború időszakát, manapság a modern tengeralattjárókat egyre nehezebb felderíteni.
Ha a deciBell egy viszonyszám, akkor a tenger saját zaját mihez viszonyítják?
Jelenleg a világ korszerű tengeralattjárói a 105..115dB tartományban járnak, miközben a tenger háttérzaja 90~95dB is lehet.
Amint ezt a szintet elérik vagy csak megközelítik, többé passzív módszerekkel már egyáltalán nem lesznek detektálhatóak, ahogyan ezt Kinnard McKee admirális (aki Hyman G. Rickover váltotta 1982-től) kifejtette:

Kinnaird_R._McKee_DN-SC-86-01010.JPG


Eventually, U.S. and Russian submarine capabilities will converge.
Then we will have to think about different applications for submarines because ASW is only going to become a defensive business for submarines in my judgment.
It will be blind man’s bluff with other submarines. . . .
Many of the other roles for submarines will become more predominant as we go further into the future, because at some point, nobody will be able to find a submarine with anything.


Szabad fordításban, és az én interpretációmban:
Idővel az Orosz tengeralattjáró képességek utolérik az Amerikait.
Egy bizonyos zajszint alatt, új feladatokat kell találni a tengeralattjáróinknak, mivel egymást csak önvédelmi esetben tudják majd észlelni. (értsd torpedó indítás után)
Minden más tengeralattjáróra (értsd amelyik nem fedi fel pozícióját) teljesen vakok leszünk.
Egymás levadászásán kívül sokkal fontosabb egyéb feladatokat kell hogy végezzenek ezek a hajók, egy mivel a jövőbeni időpont után már senki sehol sem fog egy másik tengeralattjárót megtalálni semmilyen eszközzel sem. (zajukat teljesen elnyomja majd a tenger háttérzaja)

Egy tengeralattjárót azonban nem csak akusztikus módszerekkel lehet felderíteni…
… az egyéb módszerek közül (a nyílt irodalom szerint) három módszert már eddig is sikeresen alkalmaztak idegen tengeralattjáró felderítésre.

Ezekről a tán kevéssé ismert módszerekről szólna ez a sorozat, terveim szerint jósok fizikával, biológiával, és matematikával, a következő témák közzé csoportosítva;
- mágneses tér
- tenger alatti hullámok
- lidar
- bio-lumineszencia
- tenger felszíni hullámok
- tenger hőmérséklet változása

;)
 

gacsat

Well-Known Member
2010. augusztus 2.
16 678
14 641
113
Ha a deciBell egy viszonyszám, akkor a tenger saját zaját mihez viszonyítják?