Összefoglaló a légvédelmi eszközök működéséről...

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
50 271
83 997
113
Az év leviccesebb kommentjére esélyes ez....

Biztos viccből kapta meg mindig Moszkva a legkorszerűbb légvédelmi rakétákat... Berkut, Sz-300, Sz-400..
Biztos ponéból van Moszka körül 10 db Nyebo...
Áruld már el, hogy akkor miért más körzet kapja később az újabb SAM-eket és azokat is kisebb mennyiségű indítóval....? (Az első Sz-400-asok tudtommal Moszkva mellett is nem kapták meg a 12 db indítót.)

És ez csak a légvédelem...


A heti teljesítményedre lassan tényleg felrakod a pontot...

Te meg azt áruld el,hogy légvédelmen kívül miért a Távol-Kelet meg a Kaukázus az első?
Mert az S400-on kívül semmit(SZU-35,T-90 stb)nem oda vittek először...
Ülj le egyes.
 
M

molnibalage

Guest
A fuggoleges vizszintes rendezett illetve rendezetlen vegyes radarhullamokat hasznalo radarokrol kaphatnak egy kis infot/azon tulmenoen hogy a magassag mero radarok altalaban fuggoleges hullamhosszon mukodnek/ pontosabban a repulogep fedelzeti radarok erdekelnek. / itt mondjuk a pesa hatranyai is elmagyarazhatoak szuk latoszog a kiegeszito lammellaktol fugoen vizszintesen vagy fuggolegesen/ aesa gondolom vegyesen hasznalja oket /de rendezetten valtogatva vagy rendezetlenul egyszerre? Vagy minden funkcio lehetseges?/ es hogy ez a hagyomanyos repfedelzeti radaroknal hogy is mukodik? Csak hh vagy vv vagy mehet rendezetlenul ott is? /no meg a celravezetes az vegyes ?/
Ebből egy szót sem értek. Függőleges hullámhossz? Vagyes radarhullám...?
PESA és szűk látószög? Most nyalábszélességről beszélünk vagy pásztázási szögkorlátról?

Az egész komment kb. értelmezhetetlen számomra.
 
M

molnibalage

Guest
Te meg azt áruld el,hogy légvédelmen kívül miért a Távol-Kelet meg a Kaukázus az első?
Mert az S400-on kívül semmit(SZU-35,T-90 stb)nem oda vittek először...
Ülj le egyes.
A Szu-35 Európában is van. A sorrendet nem ismerem, de a Szu-27 flotta öregedése játszhat ebben számot, hogy hol vannak a legöregebb gépek.

(Azok leváltása meg szintén abból eredethetett, hogy a hh után kivágtak minden régi PVO gépet a MiG-25/31-en kívül és emiatt került részben először Távol-keletre viszonylag hamar Szu-27, mert valami kellett helyette.)
 

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
19 135
59 684
113
Amennyire én tudom Moszkva körül ABM képes légvédelmi gyűrű van. Sehol máshol.
Meg amennyire én tudom a nagy lélekszámú települések köré (Moszkva, Szentpétervár, Novogrod...) komoly légvédelem van telepítve.
Viszont a szárazföldi erőknél az SZU idején a kínai határ mellé és a NATO közelébe voltak telepítve a modern harckocsizó egységek. Mind két irányból komoly támadást vártak. Ellenben a többi katonai körzetben a régebbi technikák voltak.
Például a Grúzok elleni háborúban orosz oldalról T-62-esek is harcoltak. Ugyanis ez a körzet nem volt prioritás, így itt megmaradt a régi technika. Más körzetekben nem volt a T-72-nél rosszabb harckocsi, de ott egyedül még T-62 is volt :)
Amit még tudok, hogy a gázturbinás T-80-asok egy jelentős része a kínai határ mellé volt telepítve. Úgy ítélték meg, hogy a szibériai nagy hidegekben a gázturbina optimálisabb a dízel motornál, illetve a T-80-s jobb bármilyen kínai harckocsinál.
Szóval más szabályok szerint települtek a légierő és a SAM rendszerek, mint a szárazföldi erők.
Persze ezek idővel sokat változtak.
 
M

molnibalage

Guest
Röviden a közeljövőről:
  • Tervezett kiadás dec-18-20 magasságában, hogy legyen lehetőség kinyomtatni annak, akinek igénye van erre.
  • A formátum (karakterméret, sorköz, stb.) ugyanaz, mint az összes korábbi írásnál. (Eddig nem volt kifogás vele kapcsolatban.) Lesz az eddigi háttérszínnel, a korábban megszavazott szürkéssel és pesze nyomtatóbarát változat is.
  • Ami belefér még időbe jelen állás szerint:
    • Haditegerészeti SAM rendszerek, nyugaton a jenki evolúció lesz csak, többre nincs idő, ezt is Cifu írja meg, nekem már nem maradt rá időm, orosznál vissza lehet hivatkozni gyak. 1:1-ben a szárazföldiekre, kivéve M-11 Storm
    • Az aerodinamika rész minimálisan lesz feltupírozva és minimális TVC lesz benne
    • A generációs besorolás rész enyhe felpolírozása
  • Ami nem fér bele és csak "tőmondatokban" lesz benne, hosszú ismertető nem fér bele, azok amúgy is terejedelmesebbek lennének:
    • Légiharc rakéta eredményesség stat és magyarázata néhány konfliktusban 1999-ig bezárolólag
    • SAM eredményesség stat és magyarázata néhány konfliktusban (Vietnám, 1999 AF)
    • SEAD hatékonysága Vietnám, El Dorado Canyon
    • A mostani utolsó fejezetek viszont sanszosan le lesznek butítva, majd egyszer lesz videó hozzá talán, szövegesen úgysem megy a légiharc és kitérő manőverek elmagyarázása
  • Jelentem, hogy a naval SAM bekerült és sokkal bővebben, mint amit és valaha meg tudtam volna írni rövid idő alatt. Thx. Cifu..
  • Néhány háború leginkább tabudöntögető statisztikái és azok rövid magyarázatára végül jutott idő, köszönet újra Cifunak és Hpasp-nak.
  • Az aerodinamikai fejezete is sikerült feturbózni a repteljesítmény résszel, egyedül a mostani utolsó fejezet jövője bizonytalan, sanszosan vissza lesz vágva, mert videón sokkal személeletesebb lenne, de arra már nincs idő.
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
50 271
83 997
113
A Szu-35 Európában is van. A sorrendet nem ismerem, de a Szu-27 flotta öregedése játszhat ebben számot, hogy hol vannak a legöregebb gépek.

(Azok leváltása meg szintén abból eredethetett, hogy a hh után kivágtak minden régi PVO gépet a MiG-25/31-en kívül és emiatt került részben először Távol-keletre viszonylag hamar Szu-27, mert valami kellett helyette.)

A Távol-Keletre kerültek legelőször mint szinte minden talán az S400-at leszámítva.Fontosabb régiónak tartják mint a Kaukázust ahol már megvívtak 3 háborút 27 év alatt.
 
M

molnibalage

Guest
A Távol-Keletre kerültek legelőször mint szinte minden talán az S400-at leszámítva.Fontosabb régiónak tartják mint a Kaukázust ahol már megvívtak 3 háborút 27 év alatt.
A repülőgépek pótálsa azon életkorán is alapszik. Mivel a távol-keleti gépek tudtommal a legöregebbek, ezért kerültek oda a Szu-35-ösök. (Ennek a PVO megszűnése is az részben az oka lehet, mert onnan esetek ki gépek és a MiG-31 gyártás második hulláma Szu bukása utáni.) Ha ott egyszerűen elfogyynak a gépek (hol is voltak a kiszórt 29-esek bázisai) akkor így lehet balanszolni.

Ennék mélyebben kellene utána nézni és nem csípből kijelenteni. hogy az a fontosabb és kész és nem olyan marhaságokat leírni, hogy Moszkva nem fontos...
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
50 271
83 997
113
A repülőgépek pótálsa azon életkorán is alapszik. Mivel a távol-keleti gépek tudtommal a legöregebbek, ezért kerültek oda a Szu-35-ösök. (Ennek a PVO megszűnése is az részben az oka lehet, mert onnan esetek ki gépek és a MiG-31 gyártás második hulláma Szu bukása utáni.) Ha ott egyszerűen elfogyynak a gépek (hol is voltak a kiszórt 29-esek bázisai) akkor így lehet balanszolni.

Ennék mélyebben kellene utána nézni és nem csípből kijelenteni. hogy az a fontosabb és kész és nem olyan marhaságokat leírni, hogy Moszkva nem fontos...

Oda kerültek először az SzM-ek is emlékeim szerint a SZU-35Sz-ek előtt.
 

Szittya

Well-Known Member
2016. szeptember 22.
22 154
36 290
113
Ebből egy szót sem értek. Függőleges hullámhossz? Vagyes radarhullám...?
PESA és szűk látószög? Most nyalábszélességről beszélünk vagy pásztázási szögkorlátról?

Az egész komment kb. értelmezhetetlen számomra.
A radarhullam polarizaciojara gondoltam
 

Szittya

Well-Known Member
2016. szeptember 22.
22 154
36 290
113
A radarhullamoknak mint elektromagneses sugarzasnak /a feny is/ a polarizacioja lehet fugoleges vizszintes vagy /vegyes/ azon bellul rendezett es rendezetlen.
 
S

speziale

Guest
Szívesen, lehet teríteni az anyagot bármilyen körben, ahol potenciális hallgatóság van rá.

Jövő év elején valamikor tervezem befrissíteni a Gripen FAQ-t, történt pár dolog az utolsó frissítés óta...

Olvasgatom az ANYAGOT :) és felmerült bennem pár kérdés:
1) az ARM rakéták esetében honnan tudja a rendszer azt, hogy már befogta a rakéta radarja a célt, és már nem kell MCG-t adni? Főleg mivel ez eléggé gép és aspektus függő, mert mondjuk egy EF-t meg egy Szu35-öt teljesen más távolságból képes befogni a rakéta figyelembe véve az RCS értéküket. A METEOR esetében amiben 2 utas adatkapcsolat van, el tudom képzelni, hogy visszajelez a rakéta, de az Amraam (legalább is a régebbik biztosan) nem ilyenek.

2) az alacsony észlelhetőségű/stealth gépek térnyerésével kicsit olyan érzésem van mintha visszacsöppennénk a SARH időszakba. Akár egy vadász fegyverzetű EF esetében is milyen távolságból lehet képes a rakéta radarja befogni a stabilan a célt? Ez azért fontos, mert ugye addig kell az MCG a rakátának. Mivel azonban az USA gépek esetében az AESA radarok fixen vannak beépítve és nagyobb szögtartományokban eleve romlik a radar hatótávolsága, ezért ez eléggé bekorlátozza a használó gép manőverezési lehetőségeit.
Egyébként egy kombinált IR+radar érzékelős rakétánál mennyire tudná az IR rész kiküszöbölni a mecha radar hátrányait az aesa-hoz képest? Vagy a kombinált rakéták esetében is indokolt lenne az aesa radar? Csak mert akkor brutálisan drága lenne egy ilyen légiharc rakéta...

3) ha elterjedt a vityaz az ellen milyen esélyei lennének az f35-nek?

4) nem tudom, hogy a német+holland+dán hajók által használt apar rendszert mennyire ismeritek? Az szerintem képes valódi 360 fokos lefedést biztosítani szemben a type 45 sampson-jával, mivel az apar rendszer elemei az árboc 4 oldalára vannak felhelyezve...egyébként mennyire lehetne szerintetek harcászati szempontból az ESSM rakétákat kiváltani meteor-okkal az európai hadihajókon? (tudom ez sci-fi, csak érdekelne, hogy egyáltalán megvalóstíható lenne-e, mert azzal durván lejjebb lehetne nyomni a meteor egységárát...)

5) DIRCM: én úgy tudom, hogy a jelenlegi dircm rendszerek úgy en block a képalkotós rakáték ellen nem érnek sokat. ennek oka az, hogy a mai modern rakéták 128*128 vagy 256*256 képpontból rakják össze a képet, és a dircm rendszer energiája nem elég ahhoz, hogy kellő számú képpontot "kitakarjon". Márpedig ha nem tud eleget kitakarni, akkor a rakéta továbbra is felismeri majd a gépet.
 
M

molnibalage

Guest
Olvasgatom az ANYAGOT :) és felmerült bennem pár kérdés:
1) az ARM rakéták esetében honnan tudja a rendszer azt, hogy már befogta a rakéta radarja a célt, és már nem kell MCG-t adni? Főleg mivel ez eléggé gép és aspektus függő, mert mondjuk egy EF-t meg egy Szu35-öt teljesen más távolságból képes befogni a rakéta figyelembe véve az RCS értéküket. A METEOR esetében amiben 2 utas adatkapcsolat van, el tudom képzelni, hogy visszajelez a rakéta, de az Amraam (legalább is a régebbik biztosan) nem ilyenek.
Onnantól fogova, ha fel van kapcsolva a saját radar, akkor a rakét sanszosan ignorál minden kapott MCG jelet és kész.

2) az alacsony észlelhetőségű/stealth gépek térnyerésével kicsit olyan érzésem van mintha visszacsöppennénk a SARH időszakba. Akár egy vadász fegyverzetű EF esetében is milyen távolságból lehet képes a rakéta radarja befogni a stabilan a célt? Ez azért fontos, mert ugye addig kell az MCG a rakátának. Mivel azonban az USA gépek esetében az AESA radarok fixen vannak beépítve és nagyobb szögtartományokban eleve romlik a radar hatótávolsága, ezért ez eléggé bekorlátozza a használó gép manőverezési lehetőségeit.
Egyébként egy kombinált IR+radar érzékelős rakétánál mennyire tudná az IR rész kiküszöbölni a mecha radar hátrányait az aesa-hoz képest? Vagy a kombinált rakéták esetében is indokolt lenne az aesa radar? Csak mert akkor brutálisan drága lenne egy ilyen légiharc rakéta...
Az SARH-s párhuzamot nagyon nem értem. Az SARH problémája pont az, hogy a rakétát rávezető gépnek kell nagy távolságból követnie végig a célt. Kezdetben azért, hogy a CW sugárzót jó irányba fordítsák, de az AIM-7M esetén már a radar saját monoimp. jelei alapján ment a rakéta célra. Ez zavarás és kis RCS cél esetén bekorlátozza a folyamatos követést.

Az ARH ezzel szemben rövid észlelési időszakok alapján is mehet egy prolongált ütközési pont fel. Az, hogy ott lesz-e a cél és képes-e a mecha legyezéssel be is fogni, az más kérdés, de az SARH-s analógia ezért teljesen rossz, sehogy sem írja le a problémát.

Az AESA radar lehet, hogy aspektusfüggő érzékenységben, csak ha szűkebb nyalábokat lehet vele formázni és más egyéb tényezők miatt eleve érzékenyek, ez nem gond. Tekitve, hogy az AIM-120 DLZ-je reálisan vadászgépek ellen nincs 40 km-nél nagyobb és a NEZ 5-15 km n+1 tényezőtől függően ez véleményem szerint nem igazán szűk keresztmetszet. Egyszerűen mindent visz az képesség, hogy nem kell az egész légteret belegyezni, ha a célok már követve vannak és tetszőlegesen lehet legyezni a tartományban az mindent üt.

3) ha elterjedt a vityaz az ellen milyen esélyei lennének az f35-nek?
Ez ebben a formában megjósolhatatlan, mert nem tudni, hogy a Vityáz képes-e arra, amit felvetettem a vontatott csaliknál, hogy A-50/100 együttműködés alapján akár horizont alá is tüzeljen. Vagy az sem ismert, hogy mikor lesz széttelepítehető kellően. A kérdés azért is akadémikus, mert egy honi légévdelem és az Sz-300PSz-ek fogja leváltani és azon települési helyeinek egy része eleve kiesik az F-35 hatósugarából bárhogy nézzzük. Hogy exportpiacon mikor jelenik meg és mikor vásárol bárki, az még kb. a Holdban van táváolságban... Ez a bibi, a jenkik most a légvédelmi rendszerek előtt járnak... Vietnám idején meg még a Dvinára is utólag reagáltak. Ha mecha legyezésű ARH-s lesz a Vityáz, akkor kis túlzással már most elavult az F-35A-vel szemben félig meddig..

4) nem tudom, hogy a német+holland+dán hajók által használt apar rendszert mennyire ismeritek? Az szerintem képes valódi 360 fokos lefedést biztosítani szemben a type 45 sampson-jával, mivel az apar rendszer elemei az árboc 4 oldalára vannak felhelyezve...egyébként mennyire lehetne szerintetek harcászati szempontból az ESSM rakétákat kiváltani meteor-okkal az európai hadihajókon? (tudom ez sci-fi, csak érdekelne, hogy egyáltalán megvalóstíható lenne-e, mert azzal durván lejjebb lehetne nyomni a meteor egységárát...)
Ezt a részt Cifu írta, nem vagyok jártas ezen a téren.

5) DIRCM: én úgy tudom, hogy a jelenlegi dircm rendszerek úgy en block a képalkotós rakáték ellen nem érnek sokat. ennek oka az, hogy a mai modern rakéták 128*128 vagy 256*256 képpontból rakják össze a képet, és a dircm rendszer energiája nem elég ahhoz, hogy kellő számú képpontot "kitakarjon". Márpedig ha nem tud eleget kitakarni, akkor a rakéta továbbra is felismeri majd a gépet.
Minden nem erre felkészített IR rakétát hazavág a DIRCM. Teljesen mindegy, hogy ez hányszor hány pixel lenne, a rakéta szenzora nem látna semmit...
 
M

molnibalage

Guest
Arról volt szó régebben,hogy ma már tök feleslegey 4 IR rakétát vinni(igazából a 2 is sok)még is a videón az látszik,hogy a Szunhojon bizony 4 IR rakégta van.Mi lehet az oka?
Hogy ezt tették fel. Ennyi. Erős kétségeim vannak, hogy minden gépükre lenne ECM pod és békeidőben amúgy sincs értelme mindig azt cipelni. Mondjuk full AAM konfigot sem az orosz élettartam maitt...
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
50 271
83 997
113
Hogy ezt tették fel. Ennyi. Erős kétségeim vannak, hogy minden gépükre lenne ECM pod és békeidőben amúgy sincs értelme mindig azt cipelni. Mondjuk full AAM konfigot sem az orosz élettartam maitt...

Annyi biztos,van,hogy kintre jusson ráadásul a SZU-35Sz-nek van integrált.
 
S

speziale

Guest
Onnantól fogova, ha fel van kapcsolva a saját radar, akkor a rakét sanszosan ignorál minden kapott MCG jelet és kész.


Az SARH-s párhuzamot nagyon nem értem. Az SARH problémája pont az, hogy a rakétát rávezető gépnek kell nagy távolságból követnie végig a célt. Kezdetben azért, hogy a CW sugárzót jó irányba fordítsák, de az AIM-7M esetén már a radar saját monoimp. jelei alapján ment a rakéta célra. Ez zavarás és kis RCS cél esetén bekorlátozza a folyamatos követést.

Az ARH ezzel szemben rövid észlelési időszakok alapján is mehet egy prolongált ütközési pont fel. Az, hogy ott lesz-e a cél és képes-e a mecha legyezéssel be is fogni, az más kérdés, de az SARH-s analógia ezért teljesen rossz, sehogy sem írja le a problémát.

Az AESA radar lehet, hogy aspektusfüggő érzékenységben, csak ha szűkebb nyalábokat lehet vele formázni és más egyéb tényezők miatt eleve érzékenyek, ez nem gond. Tekitve, hogy az AIM-120 DLZ-je reálisan vadászgépek ellen nincs 40 km-nél nagyobb és a NEZ 5-15 km n+1 tényezőtől függően ez véleményem szerint nem igazán szűk keresztmetszet. Egyszerűen mindent visz az képesség, hogy nem kell az egész légteret belegyezni, ha a célok már követve vannak és tetszőlegesen lehet legyezni a tartományban az mindent üt.


Ez ebben a formában megjósolhatatlan, mert nem tudni, hogy a Vityáz képes-e arra, amit felvetettem a vontatott csaliknál, hogy A-50/100 együttműködés alapján akár horizont alá is tüzeljen. Vagy az sem ismert, hogy mikor lesz széttelepítehető kellően. A kérdés azért is akadémikus, mert egy honi légévdelem és az Sz-300PSz-ek fogja leváltani és azon települési helyeinek egy része eleve kiesik az F-35 hatósugarából bárhogy nézzzük. Hogy exportpiacon mikor jelenik meg és mikor vásárol bárki, az még kb. a Holdban van táváolságban... Ez a bibi, a jenkik most a légvédelmi rendszerek előtt járnak... Vietnám idején meg még a Dvinára is utólag reagáltak. Ha mecha legyezésű ARH-s lesz a Vityáz, akkor kis túlzással már most elavult az F-35A-vel szemben félig meddig..


Ezt a részt Cifu írta, nem vagyok jártas ezen a téren.

Minden nem erre felkészített IR rakétát hazavág a DIRCM. Teljesen mindegy, hogy ez hányszor hány pixel lenne, a rakéta szenzora nem látna semmit...

Én ezt olvastam a témában. Van a cikkhez elég sok link is, aki jobban el akar mélyedni a témában...

http://spie.org/newsroom/5614-ir-imaging-seekers-may-be-very-resistant-to-laser-jamming?SSO=1

Az SARH-s párhuzamot nagyon nem értem. Az SARH problémája pont az, hogy a rakétát rávezető gépnek kell nagy távolságból követnie végig a célt. Kezdetben azért, hogy a CW sugárzót jó irányba fordítsák, de az AIM-7M esetén már a radar saját monoimp. jelei alapján ment a rakéta célra. Ez zavarás és kis RCS cél esetén bekorlátozza a folyamatos követést.

Lehet rossz volt a hasonlat. arra akartam utalni, hogy kis RCS célok esetén még az ARH+AESA kombóval felszerelt gépek manőverező képessége is erősen korlátos, mivel az MCG biztosítása végett látnia kell a célt. És ha az ARH rakéta radarja csak pár km-ől látja a célt, akkor az kvázi ahhoz hsonló, mint annó a SARH esetén amikor becsapódásig követnie kellett célt. Ettől függetlenül értem, hogy egészen más, mint amikor a radarnak folyamatosan sugároznia kell, mintha TWS üzemmódban tud dolgozni...

Ez ebben a formában megjósolhatatlan, mert nem tudni, hogy a Vityáz képes-e arra, amit felvetettem a vontatott csaliknál, hogy A-50/100 együttműködés alapján akár horizont alá is tüzeljen. Vagy az sem ismert, hogy mikor lesz széttelepítehető kellően. A kérdés azért is akadémikus, mert egy honi légévdelem és az Sz-300PSz-ek fogja leváltani és azon települési helyeinek egy része eleve kiesik az F-35 hatósugarából bárhogy nézzzük. Hogy exportpiacon mikor jelenik meg és mikor vásárol bárki, az még kb. a Holdban van táváolságban... Ez a bibi, a jenkik most a légvédelmi rendszerek előtt járnak... Vietnám idején meg még a Dvinára is utólag reagáltak. Ha mecha legyezésű ARH-s lesz a Vityáz, akkor kis túlzással már most elavult az F-35A-vel szemben félig meddig..

Azért lehet 10 év múlva már több exportpiacon is rendszerbe lesz a vityaz, az azért nem beláthatatlan idő.
A másik probléma pedig az, hogy az f35 hoz egy új koncepciót a légiharcászatba, de igazából a NASAMS már előtte megjelent, ami koncepció szintjén megmutatta a megoldást az ilyen jellegű fenyegetésre. Viszont koncepció szintjén az f35 nem tud megújulni, viszont ha az oroszok a vityazzal megcsinálják az "orosz NASAMS-ot", akkor az eléggé sebezhetővé teszi az f35-öt. Értem, hogy vontatott csali, de azért nem biztos, hogy az életbiztosítás lesz...
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
50 271
83 997
113
Az F-35 még jó pár évdizedig rendszerben lesz(nyilván modernizálni is fogják)ellenben a légvédelmi rendszerek sokkal gyorsabban cserélődnek így a mai előny lehet,hogy 10 év múlva egy teljesen új F-35 ellen tervezett rendszer már előrébb lesz.
 
M

molnibalage

Guest
Én ezt olvastam a témában. Van a cikkhez elég sok link is, aki jobban el akar mélyedni a témában...

http://spie.org/newsroom/5614-ir-imaging-seekers-may-be-very-resistant-to-laser-jamming?SSO=1
A cikket én is megtaláltam, a kép alapján emlékszem, de túl kevés/semmi konkrétumot nem tartalmaz. Az IRIS-T anti DIRCM képességéről több infót talált Hpasp...

Lehet rossz volt a hasonlat. arra akartam utalni, hogy kis RCS célok esetén még az ARH+AESA kombóval felszerelt gépek manőverező képessége is erősen korlátos, mivel az MCG biztosítása végett látnia kell a célt. És ha az ARH rakéta radarja csak pár km-ől látja a célt, akkor az kvázi ahhoz hsonló, mint annó a SARH esetén amikor becsapódásig követnie kellett célt. Ettől függetlenül értem, hogy egészen más, mint amikor a radarnak folyamatosan sugároznia kell, mintha TWS üzemmódban tud dolgozni...
Ez esetben is rossz az analógia. Ha a MCG-t adó gép végig látja a kis RCS-ű célt, akkor a teljes rakéte röppálya idejében az MCG adás ideje kb. 5-10 másopderccel hosszabb akkor, ha az indítási távolság volt mondjuk 40 km és a rakéta teljes repülési ideje 40 sec tája. A különbség a nagy RCS és kis RCS cél között a 7-8 km vagy a 3-4 km távolság. Vagy még ez sem. Mert, ha folyamatosan látod a célt jó MCG esetén a becsalódás előtt 3-4 sec-kel kapcsol fel az ARH. Kérdezt a szerb pilótákat. Volt, akinek bevillant az RWR kettőt gondolt és robbantotta ki alóla a gépet a rakéta.

Azért lehet 10 év múlva már több exportpiacon is rendszerbe lesz a vityaz, az azért nem beláthatatlan idő.
Amennyiben mecha legyezésű az ARH-ja, akkor papíron vontatott csalis cél ellen ez korlátozott hasznosságú. A hh után is Sz-300PT telepítése után 10+ évvel kezdték a degradált Sz-300PMU-kat szállítani a VSz-be. Most a kérdés az, hogy eleve ki lenne a felvevőpiac? Mert Kína ilyet elvileg ma már tudna csinálni magától is. Másnak meg nem nagyon van pénze erre, legfeljebb Indiának, ami hagyományos orosz piac (is). Szóval az F-35 terjedési sebességéhez képest finoman szólva nem lábremegtető ez az F-35-nek. A 4++ gen gépek egy részének már inkább. Apró hiba, hogy még az oroszok sem telepítették le az első osztályt sem... Pedig maga a rendszer főbb elemei alsó hangon 3-4 éve ismertek. Nem túl acélos tempó, olyan PAK-FA-s. Ez igat az Sz-400 40N6 rakétájára is. Olyan mint a fehér elefánt. Állítólag létezik, de kevesek látnak olyat... Mert képet egyelőre nem találszróla. (Ahogy az Sz-300VM újabb rakétáiról sem...)

A másik probléma pedig az, hogy az f35 hoz egy új koncepciót a légiharcászatba, de igazából a NASAMS már előtte megjelent, ami koncepció szintjén megmutatta a megoldást az ilyen jellegű fenyegetésre.
A NASAMS Sentinel radarja édeskevés az F-35 legyűrésére, mert ahhoz az F-35-nek nagyon ostobának kell lennie. Sokkal nagyobb fenyegetés rá, de az F-35 eleve a NASAMS HMZ peremén repül végig (8 km magasan), ameddig nem minden NASAMS(2) bír AMRAAM-ER vagy aktív fejes ESSM-mel... Az F-35 legnagyobb RCS-e van 0,1-1 méteres nagyságrendben, a Sentinel a hagyományos nem stealth vagy kis RCS-ű célok ellen bít névlegesen 75 km-es felderítési távval.

Viszont koncepció szintjén az f35 nem tud megújulni, viszont ha az oroszok a vityazzal megcsinálják az "orosz NASAMS-ot", akkor az eléggé sebezhetővé teszi az f35-öt. Értem, hogy vontatott csali, de azért nem biztos, hogy az életbiztosítás lesz...
Kicsit sok itt a "ha"... Mondom, ha a Vityáz alapból nem ESA ARH-s, akkor az AF talapasztalatai alapján a vontatott csali nagyon, de nagyon komoly gond. Ahol a stealth és vonatott csalis gépek aggódhatnak, de izibe, a a Stunner féle SAM lenne. AESA radar + IR egy rakétán, ami kurvagyors és nagy HMZ-s. Ez ellen az F-35 is bajban lenne. Ilyen viszont csak papíron van és az árát is el tudom képzelni...