Orosz levegő-levegő rakéták

A legelső R-73-asokat a MiG-29-esek, majd kicsivel később a Szu-27-esek kapták meg. Ez utóbbiak egy ideig, az R-73-asok gyártásának felfutásáig a közeli légiharc rakétafegyverzetük nélkül voltak kénytelenek készültséget adni. A MiG-29-eseken legalább megvolt az R-60-as függeszthetősége.
A MiG-23MLD utolsó szériái időrendben később kapták meg az R-73-ast, mint a MiG-29-es.
.
.
Az R-73+MiG-23MLD kis szeria kb olyannak tunik, mint a talan valaha szinten letezö 1 szazadnyi MiG-29S(D?), ami jobb radart, BITE önellenörzö rendszert, es R-77 kepesseget is kapott, de azutan ezek a gepek is olyanok voltak, mint a loch ness-i szörny, hogy mindenki emlegette öket, de hogy igazabol R-77 volt-e tenyleg orosz repulöre fuggesztve a közelmultig....
 
Kicsit talán több volt ennél. Csak ezeknek a 23-asoknak a nagy része a távol-keleti körzetekbe került, messze a NATO-tól és azok szakértőitől.
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed
Állítólag műszaki hiba volt a rakétánál
És ezt indítás után ki és hogyan állapította meg?!! Ha a Szu-22 pilótája követte a szokásos eljárást és rácsapás, bombaoldás után kilőtt egy sorozat infracsapdát, és a már célra tartó, a Szuhojt követő Sidewinder teljesen véletlenül találkozott az egyikkel, akkor semmi hiba nem történt, csak indítani kellett egy másik rakétát. Az amerikai pilóta pontosan ezt is tette és lelőtte vele a szír gépet.
 
Évekkel ezelőtt valaki a közösségből felhomályosított, hogy a MiG-29 gépeken az R-27R integráció késett 1986 végéig és az Su-27-esen kb. ekkora jelent meg az R-73. Tehát valójában mindkét szovjet csúcsvadász 1987-ig félig impotens volt.
.
.
Az R-27 raketaval, bar inditottak többet is, törtent valaha is legigyözelem barhol?
 
Itthon párhuzamosan 1987-90 között volt két szovjet MiG-29-es ezred, de szovjet léptékben. Ez a két ezred összesen 88-90 darab gépet jelentett egy időben.
Lacháza 86 augusztusában kapta az első gépeit és 91 áprilisáig repültek velük, míg Tökölre 87 nyarán kerültek a gépek, ahonnan két év múlva 1989 augusztusában Sármellékre távoztak, mivel az ezredet megszüntették. Az itteni MiG-23M/UB gépeket pedig Tököl-Debrecen állomásokkal a Szovjetúnióba repülték.
A sármelléki alakulat 1990 októberében került kivonulásra.

Tehát a hazai szovjet 29-esek története valóban három repülőteret, adminisztratíve három külön repülőezredet, de csak két ezrednyi gépet érintett.
Itt írom meg (ismét), mert a saját szememmel láttam.
Hogyaszongya: 89ben voltam tartalékos. Az Üröm melletti rádióátjátszót őriztem. (Vajon mit gondoltak? Háború esetén, amikor valóban kellett volna, hány percig maradt volna üzemképes?) Onnan pont rálátni a tököli repülőtérre. Egyik nyári éjszaka 40 másodpercenként felszállt egy gép vagy géppár (már nem emléxem), és a pálya másik végén egy másik leszállt. Ez ment legalább három órán keresztül.
 
A US Navy gépei az európai szárazföldi hadszíntér közelébe nem kerültek volna, legfeljebb a Földközi-tenger térségében és esetleg Norvégiában.

A Mirage F.1 BVR rakétáka kb. AIM-7E-2 táján, ha volt. A Mirage-2000 Super 530D-je tudtommal kettős tolóerővel bírt, mint az AIM-7F/M. Kinematikailag ahhoz igen közel állhatott.

Nem igazán vágom, hogy célzottan a jenki CV-k ellen fejlesztett Tu-22M mi a túrót keresett volna NDK-NSZK táján. Hogy buta bombákkal bohóckodjon...?

Akkir az már nem is Európa?Norvégia ráadásul nem is egy mellékes hadszínter lett volna se a szovjeteknek se a NATO-nak.
Persze jöttek volna a szovjet gépek is,de mik jöttek volna 85-ben?Ha összehasonlítod,hogy mi jött volna amerikából(F-15 és F-16 ezredek relevánsak légi harc szempontból)meg mi jött volna a szovjetektől (MIG-29,SZU-27 nem nagyon volt még 85-ben)akkor azért nagy a difi.
 
Itt írom meg (ismét), mert a saját szememmel láttam.
Hogyaszongya: 89ben voltam tartalékos. Az Üröm melletti rádióátjátszót őriztem. (Vajon mit gondoltak? Háború esetén, amikor valóban kellett volna, hány percig maradt volna üzemképes?) Onnan pont rálátni a tököli repülőtérre. Egyik nyári éjszaka 40 másodpercenként felszállt egy gép vagy géppár (már nem emléxem), és a pálya másik végén egy másik leszállt. Ez ment legalább három órán keresztül.
Te tényleg azt hiszed, hogy minden kis szutyok célra jutott volna atomfegyver, vagy fegyver...? A Sivatagi Vihar megmutatta, hogy egy Irak méretű ország leépítéséhez is kellett cirka 2500 taktikai gép és eltartott 4 hétig totális légi uralom mellett. És a végére kezdett elfogyni az LGB...

Atomfegyverek nélkül csak a legfontosabb célok támadására futotta volna mindkét oldalnak a legdurvább fegyverekkel. A többit le se tojták volna. A CAS is csak a legkritikusabb helyre ért volna oda. Már, ha lett volna mivel néhány nap vagy hét után, ha nem atomháború van.
 
Erről jut eszembe.Nem oly rég volt Sziriában,hogy az AIM-9X sikertelen volt egy orosz gép ellen.Nem lehet,hogy azért,mert az orosz infracsabda füstől mint a gyárkémény?Ha jol éertem,a képalkotos 9X lényegében egy alakfelismerő algoritmussal szűri ki az infracsabdát,hamis célokat.Ha a forro füstfelhő miatt nem képes az algoritmus az alakfelismerésre,akkor célba sem ér.Nem lehet,hogy az orosz infracsabda direkt füstől annyira?
@molnibalage ,mia verdikt?
Állítólag ez véletlen, de így találták jónak.
 
Szóval jött volna MIG-29 és ennyi mert SZU-27 nem nagyon volt még 85-ben.
 
Állítólag ez véletlen, de így találták jónak.
Igazábol arra lennék kiváncsi,hogy lehetséges e védelmi opcioként erősen füstölő infracsabdát használni?Ha a füst elég átlátszatlan és forró,egyszerűen takarhat annyit,hogy az alakfelismerő algoritmus már becsödőlhet.Hasonlóképpen,mint ahogy a szecskafelhő bezavar az ARH rakétáknak.Nyilván kell hozzá rakétaközeledés jelző,meg tömeges infracsabda dobási képesség,és még akkor is csak rövid időre fed.De egy IR AAM nem egy cirkálórakéta,ha elveszti a célt,nincs sok ideje újra megtalálni.
 
  • Tetszik
Reactions: gacsat
Igazábol arra lennék kiváncsi,hogy lehetséges e védelmi opcioként erősen füstölő infracsabdát használni?Ha a füst elég átlátszatlan és forró,egyszerűen takarhat annyit,hogy az alakfelismerő algoritmus már becsödőlhet.Hasonlóképpen,mint ahogy a szecskafelhő bezavar az ARH rakétáknak.Nyilván kell hozzá rakétaközeledés jelző,meg tömeges infracsabda dobási képesség,és még akkor is csak rövid időre fed.De egy IR AAM nem egy cirkálórakéta,ha elveszti a célt,nincs sok ideje újra megtalálni.

Az orosz infracsapdák nagyon füstösek.
 
Igazábol arra lennék kiváncsi,hogy lehetséges e védelmi opcioként erősen füstölő infracsabdát használni?Ha a füst elég átlátszatlan és forró,egyszerűen takarhat annyit,hogy az alakfelismerő algoritmus már becsödőlhet.Hasonlóképpen,mint ahogy a szecskafelhő bezavar az ARH rakétáknak.Nyilván kell hozzá rakétaközeledés jelző,meg tömeges infracsabda dobási képesség,és még akkor is csak rövid időre fed.De egy IR AAM nem egy cirkálórakéta,ha elveszti a célt,nincs sok ideje újra megtalálni.
A Szu-27-ben volt/van? olyan rendszer, hogy az utánégető-térbe lehet kerót betáplálni forszázs-gyújtás nélkül is. Nagyobb füstfelhőt csinált maga mögött egyetlen gép mint a teljes Red Arrows-kötelék. Anno a szovjet Avijacia i koszmonavtyika-ban jelent meg néha egy-egy ilyen fotó és nem értettük mitől az a kiáramló bazi sűrű köd vagy füstfelhő. Aztán egy a PG és a tököli ezred kapcsolatait ápoló mérnök-kollégának súgták meg Szergejék, hogy hogyan működik és mennyire jó ez infra-vezérlésű rakéta ellen.
 
  • Tetszik
Reactions: fip7
A Szu-27-ben volt/van? olyan rendszer, hogy az utánégető-térbe lehet kerót betáplálni forszázs-gyújtás nélkül is. Nagyobb füstfelhőt csinált maga mögött egyetlen gép mint a teljes Red Arrows-kötelék. Anno a szovjet Avijacia i koszmonavtyika-ban jelent meg néha egy-egy ilyen fotó és nem értettük mitől az a kiáramló bazi sűrű köd vagy füstfelhő. Aztán egy a PG és a tököli ezred kapcsolatait ápoló mérnök-kollégának súgták meg Szergejék, hogy hogyan működik és mennyire jó ez infra-vezérlésű rakéta ellen.
Még mindig van és az összes AL-31F-ben és annak leszármazottaiban is megvan a rendszer, így az AL-31FP-ben, az AL-41F-1Sz-ben és a Szu-57-esek jelenlegi AL-41F-1A hajtóműveiben is:

232397.jpg

227835.jpg

215905.jpg

215403.jpg

213988.jpg

213832.jpg
213812.jpg
 
.
.
Az R-73+MiG-23MLD kis szeria kb olyannak tunik, mint a talan valaha szinten letezö 1 szazadnyi MiG-29S(D?), ami jobb radart, BITE önellenörzö rendszert, es R-77 kepesseget is kapott, de azutan ezek a gepek is olyanok voltak, mint a loch ness-i szörny, hogy mindenki emlegette öket, de hogy igazabol R-77 volt-e tenyleg orosz repulöre fuggesztve a közelmultig....

A K-73-as rendszer tesztelését MiG-23-ason 1980-ban kezdték meg. Két MiG-23-ason, egy ML és egy MLA változaton végezték az integrációs teszteket. 1984. nyarától kapta meg a MiG-23-as típus a használati engedélyt az új R-73-as rakétára. De mivel az új fegyverre a MiG-29-eseknek és a Szu-27-eseknek volt szüksége, így csak a nyolcvanas évek végén került, az utolsóként MLD szintre korszerűsített 23-asokra a fegyver.


Az 1983 és az 1984-ben átadott MiG-29-eseken még csak R-60-as indító sínek vannak. Az 1985-ben átadott késői 9.12-esekre került először R-73-as indítósín. Majd persze visszamenőlegesen a korábbi verziók is megkapták, ahogy bővül a legyártott mennyiség a fegyverből.


07_Pilots_MiG29.jpg
 
Tehát 85-ben gyakorlatilag elvétve volt 29-esen R-73, R-27 meg nem is volt csak 86 végétől?Ha ez igaz akkor nincs miről beszélni a 29-eseknek 85-ben nem volt valamirevaló harcértékük.
 
Tehát 85-ben gyakorlatilag elvétve volt 29-esen R-73, R-27 meg nem is volt csak 86 végétől?Ha ez igaz akkor nincs miről beszélni a 29-eseknek 85-ben nem volt valamirevaló harcértékük.
Ez nem igaz. Az R-60M részben all aspect volt, csak nem volt 45 fokig HOBS képesség. Nem érte el teljes képességeit. Így pontos. Csak ezt a többség nem tudja.