Páncéltörő rakéták, páncéltörő gránátok

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

  • Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, és a kialakult helyzet kapcsán szeretnénk elkerülni a (többek között az ukrán topikban is tapasztalható) információs zajt, amit részben a hazai sajtóorgánumok hozzá nem értő cikkei által okozott visszhang gerjeszt. Mivel kizárható, hogy a hazai sajtó, vagy mainstream szakértők többletinformációval rendelkezzenek a fórumhoz képest a Wagner katonai magánvállalat oroszországi műveletével kapcsolatban, így kiegészítő szabály lép érvénybe a topik színvonalának megőrzése, javítása érdekében:

    • a magyar orgánumok, közösségi média oldalak, egyéb felületek hírei és elemzései (beleértve az utóbbi időkben elhíresült szakértőket is) nem támogatottak, kérjük kerülésüket.
    • a külföldi fősodratú elemzések, hírek közül az új információt nem hordozók szintén kerülendők

    Ezen tartalmak az oldal tulajdonosának és moderátorainak belátása szerint egyéb szabálysértés hiányában is törölhetők, a törlés minden esetben (az erőforrások megőrzése érdekében) külön indoklás nélkül történik.

    Preferáltak az elsődleges és másodlagos források, pl. a résztvevő felekhez köthető Telegram chat-ek, illetve az ezeket közvetlenül szemléző szakmai felületek, felhasználók.

Celebra

Well-Known Member
2017. április 7.
5 514
2 544
113
Nem létezik az ATGM-eknél olyan,hogy indítás utáni célbefogás,nincs olyan,hogy eltűnt a cél de azért indítok és majd amikor megfelelően magasra ért a rakéta akkor megkeresem a célt.A rakéta a röppáját a célparaméterek alapján határozza meg,ha nincsen befogva a cél indításkor akkor nincsenek célparaméterek sem ezek nélkül meg indítás sincs mert nem tudja a rakéta,hogy milyen röppályán induljon el .Már eleve az kizárja a teóriádat,hogy ha a rakéta optikájának a képét látod akkor nem is tudsz célt keresni csak a leszálló ágban hisz amíg emelkedik a rakéta addigcsak az eget látod...ezen kívül ezek nem panoráma kamerák nem túl nagy a látószügük,tehát miután átbukott a rakéta a tetőponton sem biztos,hogy látod a célt mert nem biztos,hogy benne van a kamera látószögében.Szóval amit leírsz az amolyan videojáték színvonal,semmi köze a valósághoz.
Hát a megjelent leirások szerint a Spike alkalmas az inditás utáni célbefogásra.Lehetséges a terepfedezék mögötti ccél támadása vele.Pont ettöl olyan nagy szám.
 

ijasz

Well-Known Member
2013. január 23.
1 895
4 405
113
Nem vita tárgya, hogy egy pct ágyú lőszer hamarabb odaér. Manapság viszont már a maljutka igen elavult, az új Rus atgm ek sokkal gyorsabbak. A felderítés is sokkal nehezebb indítás után mivel hangsebesség felett repülnek.
Úgy emlékszem 170 m/s, míg a Javelin esetében 200 m/s rémlik. Egyszer utánanézek.
 
  • Tetszik
Reactions: zsolti

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
47 357
77 036
113
Hát a megjelent leirások szerint a Spike alkalmas az inditás utáni célbefogásra.Lehetséges a terepfedezék mögötti ccél támadása vele.Pont ettöl olyan nagy szám.

De ezt tökéletesen biztos,hogy nem autonóm módon teszi.Vagy ha igen akkor nem emelkedik a rakéta hanem a röppályája vízszintes
 

Mackensen

Well-Known Member
Szerkesztőségi tag
Moderátor
2010. május 3.
21 289
13 716
113
Nem létezik az ATGM-eknél olyan,hogy indítás utáni célbefogás,nincs olyan,hogy eltűnt a cél de azért indítok és majd amikor megfelelően magasra ért a rakéta akkor megkeresem a célt.
Pedig a Spike nagyobb változatai képesek ilyesmire. A Spike NLOS-nak meg ugyebár a nevében is benne van (Non Line Of Sight). Elég ha tudod a célpont hozzávetőleges helyét.
 

Celebra

Well-Known Member
2017. április 7.
5 514
2 544
113
De ezt tökéletesen biztos,hogy nem autonóm módon teszi.Vagy ha igen akkor nem emelkedik a rakéta hanem a röppályája vízszintes
Nem autonom módon teszi,és nem visszintes repülésben.Olvasd el ujra amit irtam.Nem én találtam ki,a rakéta leirása(i) tartalmazzák ezt a működési metódust.
 

Celebra

Well-Known Member
2017. április 7.
5 514
2 544
113
Pedig a Spike nagyobb változatai képesek ilyesmire. A Spike NLOS-nak meg ugyebár a nevében is benne van (Non Line Of Sight). Elég ha tudod a célpont hozzávetőleges helyét.
Valahol olvastam,hogy a kicsike SR legújabb változata is képes rá.Csak annak a változatnak vastagabb ceruzával irták az árcéduláját.Nem is nagyon kapkodnak érte
 

zsolti

Well-Known Member
2015. augusztus 8.
16 535
45 017
113
Kíváncsi vagyok ez mennyire nehéz célpont ilyen repülési profillal az aktív védelmi rendszereknek.
 

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
18 374
55 023
113
Annyit hozzá tennék a vitához, hogy:
1. Az orosz lézer vezérlésű ATGM-ekkel nem kell a célpontra célozni indításkor. Általában jóval föléjük céloznak és csak a repülés utolsó szakaszában "húzzák rá" a rakétát a célra. Így a támadott célpontnak nem sok ideje van reagálni, hiszen a besugárzás jelzője se jelez be.
2. A Spike családot én is nagyon szeretem, nagyon komoly cucc. De az F&F képessége egy nagyon drága extra. Az orosz rakéták olcsóbbak.
3. Az APS rendszereknek rohadtul mindegy az, hogy milyen vezérlésűek a rakéták. Ugyanis ezek aktív radaros rendszerek. Jön a rakéta, a rendszer meg elhárító töltetett indít.
Az oroszok nagyon elöl járnak az APS terén, mégis úgy döntöttek, hogy nem kell az F&F, maradnak a sokkal olcsóbb fél aktív lézeresnél vagy rádiós vezérlésnél. (SACLOS) Ennek persze vannak hátrányai is,( főleg levegőből indítva,) viszont olcsóak a rakéták. És mivel az APS rendszerek rohamos elterjedése várható, így szerintük rohadtul nem mindegy, hogy 10,000 vagy 100,000 dolláros ATGM-et szed le az APS rendszer.
Ráadásul a félaktív rendszereknél lehetséges bevetési mód a "salvo" üzemmód, vagyis egy célra több rakétát is rá tudsz vezetni, ugyan azzal a sugárral/nyalábbal.
 
T

Törölt tag 1586

Guest
Itt látható amint tüzelés után célpontot változtat és egy olyat kűzd le ami indításnál még nem volt a látómezőbe
És nem csak a Spike ilyen. A Francia MMP és a Török OMTAS / UMTAS rakéták is LOAL képesek. Olyan kifejezésekre érdemes rákeresni a Googleban mint: Man-in-the-Loop meg FO&U (Fire Observe and Update)
Itt egy videó az MMP-ről:
 

zsolti

Well-Known Member
2015. augusztus 8.
16 535
45 017
113
Annyit hozzá tennék a vitához, hogy:
1. Az orosz lézer vezérlésű ATGM-ekkel nem kell a célpontra célozni indításkor. Általában jóval föléjük céloznak és csak a repülés utolsó szakaszában "húzzák rá" a rakétát a célra. Így a támadott célpontnak nem sok ideje van reagálni, hiszen a besugárzás jelzője se jelez be.
2. A Spike családot én is nagyon szeretem, nagyon komoly cucc. De az F&F képessége egy nagyon drága extra. Az orosz rakéták olcsóbbak.
3. Az APS rendszereknek rohadtul mindegy az, hogy milyen vezérlésűek a rakéták. Ugyanis ezek aktív radaros rendszerek. Jön a rakéta, a rendszer meg elhárító töltetett indít.
Az oroszok nagyon elöl járnak az APS terén, mégis úgy döntöttek, hogy nem kell az F&F, maradnak a sokkal olcsóbb fél aktív lézeresnél vagy rádiós vezérlésnél. (SACLOS) Ennek persze vannak hátrányai is,( főleg levegőből indítva,) viszont olcsóak a rakéták. És mivel az APS rendszerek rohamos elterjedése várható, így szerintük rohadtul nem mindegy, hogy 10,000 vagy 100,000 dolláros ATGM-et szed le az APS rendszer.
Ráadásul a félaktív rendszereknél lehetséges bevetési mód a "salvo" üzemmód, vagyis egy célra több rakétát is rá tudsz vezetni, ugyan azzal a sugárral/nyalábbal.
Pontosan erre próbáltam utalni én is többször korábban...
APS rendszerek ellen a legjobb megoldás a túlterhelés és az ha nehéz célpont a beérkező rakéta. A túlterhelés nem igényel nagy magyarázatot, sok rakéta kell egy időben(ehhez viszont olcsónak kell lenni, NEM fér bele a multiszenzoros úri muri), az sem baj ha az általad említett "szalvó" mód is játszik a sikeres túlterheléshez. Ez egy F&F smart fegyverrendszerrel, pláne ha multiszenzoros, konkrétan kurva drága, nem tudom szebben leírni!
A nehéz célponthoz az APS számára meg az sem árt, ha nagy a beérkező rakéta mozgási energiája, főleg a sebessége.

Egy multiszenzoros drága smart szinte a hatótáv végén már csak a nagy szárnyain vitorlázó Spike az nem ilyen célpont... Ezért mondtam azt, hogy jó cucc, de van előny és van hátrány is, mindenhol kompromisszumok és belőtt arányok vannak, én nem sajnálom azért a jelenleg Rus ATGM fejlesztéseket, és osztom dudi véleményét, nem nem tudnak FandF ATGM-et csinálni, csak szimplán osztottak-szoroztak, azt ezt dobta ki az Ő igényeikre a gép, hogy Vikhr meg ATAKA és Kornet lett belőle.
 
  • Tetszik
Reactions: fip7

Celebra

Well-Known Member
2017. április 7.
5 514
2 544
113
Annyit hozzá tennék a vitához, hogy:
1. Az orosz lézer vezérlésű ATGM-ekkel nem kell a célpontra célozni indításkor. Általában jóval föléjük céloznak és csak a repülés utolsó szakaszában "húzzák rá" a rakétát a célra. Így a támadott célpontnak nem sok ideje van reagálni, hiszen a besugárzás jelzője se jelez be.
2. A Spike családot én is nagyon szeretem, nagyon komoly cucc. De az F&F képessége egy nagyon drága extra. Az orosz rakéták olcsóbbak.
3. Az APS rendszereknek rohadtul mindegy az, hogy milyen vezérlésűek a rakéták. Ugyanis ezek aktív radaros rendszerek. Jön a rakéta, a rendszer meg elhárító töltetett indít.
Az oroszok nagyon elöl járnak az APS terén, mégis úgy döntöttek, hogy nem kell az F&F, maradnak a sokkal olcsóbb fél aktív lézeresnél vagy rádiós vezérlésnél. (SACLOS) Ennek persze vannak hátrányai is,( főleg levegőből indítva,) viszont olcsóak a rakéták. És mivel az APS rendszerek rohamos elterjedése várható, így szerintük rohadtul nem mindegy, hogy 10,000 vagy 100,000 dolláros ATGM-et szed le az APS rendszer.
Ráadásul a félaktív rendszereknél lehetséges bevetési mód a "salvo" üzemmód, vagyis egy célra több rakétát is rá tudsz vezetni, ugyan azzal a sugárral/nyalábbal.
SACLOS rendszer egyszerre csak egy rakétát képes célra vezetni,mivel nem félaktiv rendszer,hanem vezetősugaras.Spike képes a felülröl támadásra,ahol a legtöbb APS rendszer nem véd.SACLOS rendszerek nem igazán alkalmassak a hálozatos hadviselésre,csak az inditó vezetheti célra a rakétát,és az inditnak folyamatos tiszta rálátása kell hogy legyen a célra.Összességében drágán megfizetik az olcsó rakéta árát.
 

zsolti

Well-Known Member
2015. augusztus 8.
16 535
45 017
113
Engem azért igen meglepne, ha pont a Javelinre és a Spike-ra nem lenne felkészítve egy Rus aktív védelmi rendszer. Vagy igazából bármelyik...
 
  • Tetszik
Reactions: fip7

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
47 357
77 036
113
Itt látható amint tüzelés után célpontot változtat és egy olyat kűzd le ami indításnál még nem volt a látómezőbe

De rá van lockolva egy célpontra a rakéta nem csak úgy a nagy világba indították,ezen kívül nem is az ember irányítja a rakétát,nem kézi a rávezetés.Ő arról beszél,hogy nem lát semmilyen célpontot csak tudja,hogy ott a domb mögött van és indít.Ilyen a világon nincs!
 
  • Tetszik
Reactions: fip7

ijasz

Well-Known Member
2013. január 23.
1 895
4 405
113
Pedig a Spike nagyobb változatai képesek ilyesmire. A Spike NLOS-nak meg ugyebár a nevében is benne van (Non Line Of Sight). Elég ha tudod a célpont hozzávetőleges helyét.

Az ilyen "hozzávetőleges" célmegjelöléssel az a gond, ha véletlenül ott tartózkodik a közelében egy saját harcjármű, amiről nem tudok, vagy az indítás után szerzek tudomást, akkor esélyes, hogy azt találom el. Vagy mi a garancia, hogy nem? Ha kamerán keresztül figyelhetem, akkor sem biztos, hogy időben felismerem a sajátot.
 
T

Törölt tag 1586

Guest
Már eleve az kizárja a teóriádat,hogy ha a rakéta optikájának a képét látod akkor nem is tudsz célt keresni csak a leszálló ágban hisz amíg emelkedik a rakéta addigcsak az eget látod..
Nem így van. Nézd meg a Spike 2-ről meg az MMP-ről a képeket.
MMP-Launcher.jpg

Az érzékelők a rakéta hossztengelyéhez képest szög alatt vannak beépítve (cca. 30 fok szerintem)
A rakétát kb. 45 fokban indítják felfelé úgyhogy már indításnál az szenzor képes vízszintesen előre nézni, repülés közben pedig legalább 45 fokban lefelé (a rakéta forgás stabilizált)
Végfázisban pedig mikor a cél a rakéta hossztengelyébe kerül akkor egyenesen felfelé kell néznie a szenzornak
 
  • Tetszik
Reactions: fip7

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
47 357
77 036
113
SACLOS rendszer egyszerre csak egy rakétát képes célra vezetni,mivel nem félaktiv rendszer,hanem vezetősugaras.Spike képes a felülröl támadásra,ahol a legtöbb APS rendszer nem véd.SACLOS rendszerek nem igazán alkalmassak a hálozatos hadviselésre,csak az inditó vezetheti célra a rakétát,és az inditnak folyamatos tiszta rálátása kell hogy legyen a célra.Összességében drágán megfizetik az olcsó rakéta árát.

Te atya világ.Olvass már utána,hogy mi az a félaktív rendszer mert az alapján amit írtál elképzelésed sincs.A vezetősugaras megoldás a félaktív kategóriába esik mint ahogy a lézeresek is.
 
  • Tetszik
Reactions: fip7

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
47 357
77 036
113
Nem így van. Nézd meg a Spike 2-ről meg az MMP-ről a képeket.
MMP-Launcher.jpg

Az érzékelők a rakéta hossztengelyéhez képest szög alatt vannak beépítve (cca. 30 fok szerintem)
A rakétát kb. 45 fokban indítják felfelé úgyhogy már indításnál az szenzor képes vízszintesen előre nézni, repülés közben pedig legalább 45 fokban lefelé (a rakéta forgás stabilizált)
Végfázisban pedig mikor a cél a rakéta hossztengelyébe kerül akkor egyenesen felfelé kell néznie a szenzornak

Ezt nem tudtam.De ez ugye okafogyottá is vált amikor kiderült,hogy nem az ember irányítja a rakétát hanem csak a célt jelöli ki számára és itt jön be az a dolog,hogy ha nem látod a célt az indításkor akkor hogyan is indítasz?
 

Celebra

Well-Known Member
2017. április 7.
5 514
2 544
113
Te atya világ.Olvass már utána,hogy mi az a félaktív rendszer mert az alapján amit írtál elképzelésed sincs.A vezetősugaras megoldás a félaktív kategóriába esik mint ahogy a lézeresek is.
Tévedni tetszik.A félaktiv vezérlés a élrol visszaverődő jeleket érzékelve vezetiönmagát célra.R33 esetében ez radiólokátor visszaverődése,Hellfiere esetén meg lézer célmegvilágitó visszavert jele az ominózus jel.A vezetősugaras esetén erről szó sincs.A rakéta érzékelő rendszere eleve a rakétatest végén,a seggében van,ami érzékeli a vezetőjelet.Akár lézeres,akár rádióvezetősugárzó rendszerröl van szó
 
  • Tetszik
Reactions: Törölt tag 1586

Celebra

Well-Known Member
2017. április 7.
5 514
2 544
113
Ezt nem tudtam.De ez ugye okafogyottá is vált amikor kiderült,hogy nem az ember irányítja a rakétát hanem csak a célt jelöli ki számára és itt jön be az a dolog,hogy ha nem látod a célt az indításkor akkor hogyan is indítasz?
Nézzd már meg Mec belinkelését.Elég egyértélmüen látszik,hogyan működik a dolog