K
kamm
Guest
Huh? Egy szazdollaros lezeres tavolsagmero kabe napokig megy folyamatosan egy toltessel... tenyleg fogalmam nincs, mirol beszelsz.
Puma IFV / SPz (Németország)
- Téma indítója boki
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Huh? Egy szazdollaros lezeres tavolsagmero kabe napokig megy folyamatosan egy toltessel... tenyleg fogalmam nincs, mirol beszelsz.
Elméletileg lehetséges az AHEAD rendszerű gá lövedékén is olyan gyújtót használni,ami képes (persze ehez a lövedékben a robbanótöltetnek is úgy kell elhelyezkednie) különböző szórásképet előállitani.Svéd 3P lőszer képes rá,vagyis ilyen a gyújtója.
T
Törölt tag 1586
Guest
Egy kis szösszenet a Puma ERA rendszeréről (előnyök, hátrányok) annak apropóján hogy a BW megrendelte az összes meglévő és megrendelt Pumajához
https://esut.de/en/2020/07/meldungen/21709/reaktivpanzerung-fuer-den-puma/
https://esut.de/en/2020/07/meldungen/21709/reaktivpanzerung-fuer-den-puma/
Ez megközelítő értéknek jó. Időzített 35mm-es gránátnál viszont pár méteres eltérés már túl sok sajnos, márpedig ennél pontosabb nem lesz a felvázolt rendszer...
Próbáltál már távolságot mérni lézerrel? Próbáld meg egy dombtetőről egy mozgó autó távolságát megállapítani, majd próbáld meg egy repülő drónét. Az előbbi nem fog kihívást jelenti, az utóbbi inkább...
A MUSS nem mér távolságot. Ha azonosít egy közeledő célpontot, működésbe lép, ködgránátot lő ki és lézeres zavarást vet be. Eléggé rossz hasonlat tehát.
Hogy elérhető? Persze, megoldható. De valahogy én eddig nem láttam túl sok aktív védelmi rendszer, pláne CIWS-t és C-RAM-ot pusztán optikai célvezetéssel.
Ha mondjuk minden negyedik járművet erre kondicionálnak, akkor lehet reális a dolog. Lásd Bradley Linebacker (ahol ugye 2db TOW helyett 4db Stinger volt a torony oldalán) is így volt anno elosztva az US ARMY-nál.
Érdekes, hogy a lézer-elhárítást kihagyod a képletből. Pedig egyre inkább errefelé mutat a dolog.
5kW-os lézerek már most is vannak, az US ARMY 2022-re vár 4db 50kW-os lézerrel szerelt Strykert. Ambíciózos, szó se róla, de 10kW-os lézert már most is Polaris buggy-ra szerelve tudnak tesztelni...
BTW nem teljesen értem, hogy ha mondjuk a 4 járműből 1 kap ilyen képességet, az miért nem elég?
Arra mehet célfelderítő radar és tűzvezető radar, meg esetleg 90°-ig emelkedni képes gépágyú.
Az ugye megvan, hogy itt nem a drón távolságát méred lézerre, hanem a drónra telepítettet lézerrel nézed más célpont távolságát?
Mondom, fogj egy lézeres távolságmérőt, és próbáld meg egy kis méretű mozgó cél távolságát megállapítani.
Az ilyen, és ehhez hasonló eszközök nagyságrendileg arra jók, hogy mondjuk 500 méterről egy ember méretű célpont távolságát megállapítsd, 2-5km-ről már egy autó méterű célterület kell. A 16km itt inkább szerintem elméleti. Egy nagyobb épület távolságának megállapításához jó lehet. De ha előtte 500 méterrel lesz egy autó, akkor szépen ugrálni fog az eredmény...
Egyébként ez is nagyon jó teljesítmény, ha mondjuk azt nézzük, hogy mire voltak képesek a civil lézeres távolságmérők mondjuk 10-15 éve.
Min változtat az, ha nem A-ból mérsz B-be, hanem B-ből A-ba?
Szerencsére ezt nem neked, meg nekem kell megcsinálni, hanem ezt nagy teljesítményű stabilizált EO tornyok intézik.
Miért csak 1 kapna, ha mindez egy szoftrverfrissítéssel megoldható? Ha minden jármű alkalmas a feladatra, akkor miért ne lehetne benne mindegyikben? Van hozzá fegyvere és megfelelő lőszere (a lőszer kiszabatban mindig van ABM lőszer) Ebben az esetben egy szakasz járművei közül mondjuk bármelyik 2 járművet választhatod, hogy a drónt lelőjék. Értelemszerűen az az ideális, hogy a 2 - a drónhoz - legközelebbit választja ki a rendszer kezelője. De mivel 360 fokban érkezhetnek a drónok, ezért rugalmasan kiosztható a feladat.
Ez kb. olyan kérdés különben, hogy miért kell minden járműre ATGM a szakaszban?
Az általam felvázolt rendszert úgy képzeld el, hogy ez a normál rendszereket egészíti ki. IFV-vel nem nagyon fogsz C-RAM feladatokat ellátni, de a C-RAM rendszer hatékonyságát növelheted, ha több cső működhet. A drónok lelövésénél pedig talán még fontosabb az időtényező.Ha egy olyan rugalmas rendszert használsz, mint pl. a SkyRanger-e, akkor ott tulajdonképpen bármilyen eszköz segíthet mind a felderítésben, mind az elhárításban.
A "IFV air defenceing" nem váltaná ki a rendes csapatlégvédelmi alegységeket, csak lényegesen hatékonyabbá tenné. Főleg a drónok ellen. Mondjuk pl. egy közelben átrepülő helikopter is megkínálható. Még akkor is, ha mondjuk valamilyen páncélozottabb eszközről is van szó, csak akkor nem az ABM töltést kell kiválasztani.
Nincs az a helikopter fedélzeti páncélozás, ami a 30mm-es APFSDS lőszert megfogná!
Most még kihagyom...
Különben a Rheinmetallnak van már kisérleti jelleggel lézeres elhárítója is a Skyranger rendszerben:
Min változtat az, hogy a lézeres távolságmérő egy drónon van, és mondjuk egy másfél kilométerre lévő harckocsi távolságát akarod lemérni, avagy másfél kilométere lévő harckocsi szeretné egy 30cm-es drón távolságát megállapítani?
Szerinted?
Még mindig ott tartunk, hogy hiába stabilizált, a lézer szögpontossága 1mrad vagy valamivel alatta van. Érdemes megnézni, hogy a lézeres anti-drón bemutatók is helyben lebegő célokra lőnek leginkább. Nem mozgóra...
Most nézd meg a távolság megállapítás ilyen feltételek mellett. Nem kis munka egy szárazföldi, relatív kiszámíthatóan mozgó jármű távolságánál is ezt megállapítani.
Nem azt mondom, hogy lehetettlen, de nagyon nem olyan könnyű, ahogy leírod.
Hol állított a Rheinmetall olyat, hogy pusztán szoftverfrissítéssel képes lenne ilyesmire a PUMA?
Ezt Te állítod.
Szerintem most beleálltál egy olyan dologba, amibe nem hinném, hogy érdemes.Min változtat az, hogy a lézeres távolságmérő egy drónon van, és mondjuk egy másfél kilométerre lévő harckocsi távolságát akarod lemérni, avagy másfél kilométere lévő harckocsi szeretné egy 30cm-es drón távolságát megállapítani?
Szerinted?
Még mindig ott tartunk, hogy hiába stabilizált, a lézer szögpontossága 1mrad vagy valamivel alatta van. Érdemes megnézni, hogy a lézeres anti-drón bemutatók is helyben lebegő célokra lőnek leginkább. Nem mozgóra...
Most nézd meg a távolság megállapítás ilyen feltételek mellett. Nem kis munka egy szárazföldi, relatív kiszámíthatóan mozgó jármű távolságánál is ezt megállapítani.
Nem azt mondom, hogy lehetettlen, de nagyon nem olyan könnyű, ahogy leírod.
Hol állított a Rheinmetall olyat, hogy pusztán szoftverfrissítéssel képes lenne ilyesmire a PUMA?
Ezt Te állítod.
Használd a fejedet. Ott a mellékelt video a RM demóról. Te azt állítod, hogy a drónt nem tudja a EO torony stabilan tartani, hogy bemérje a távolságát?
Nézz a videóra. A videón full stabilan áll a célkereszt közepében a mozgó drón. Tehát azt feltételezed, hogy a kamerát tudja stabilan tartani, a lézert nem?
Ha nem lenne erre képes az RM akkor milyen létjogosultsága van a kísérleti lézerágyúnak? Ha egy távmérőt nem tud megfelelő lézerrel ellátni?
Pedig azért a katonai piacon már bőven 25km-nél járnak.
Ezt külön kiemelném, mert a RM bemutató OTT a szemed előtt. Nem álló célra lőnek, hanem mozgóra. Mi a kérdés?
Érzek itt most némi szakmai sértettséget.
Te mint aki a fórum egy igen megbízhatóan beszámítható (velem ellentétben) tagja vagy egyszerűen nem tudod elfogadni, ha tévedtél.
Megint nem állítok semmit.
De használjuk a fejünket. A RM a saját rendszerébe beleillesztett egy tök suta GDF ágyút sikeresen mindössze egy EO toronnyal a tetején. A SkyRanger Gun is működik EO célzással. Tehát azt gondoljuk, hogy egy olyan járművet, amelyiken komolyabb EO torony van, mint a fentebb említetteken (A Skyrangeren is van, csak nehezen észrevehető, mert kicsi és közvetlenül a célkövető radar mellett van), nem tudna egy szoftverfissítéssel a fentebbiekhez hasonlóan a rendszerbe rakni?
ŐŐŐ.
OK!
Legyen így! Akkor szerintem sem tudná megoldani. Lapozzunk!
Az a gond hogy ehhez mernokok kellenek igen akik meg tobbet igenyelnek akik majd kiadjak a melot az informatikusoknak meg a szakiknak... Ezzel nem is lenne gond csak a mernok hajlamos arra hogyha mas munkajaba nem talal hibat akkor csinaljon neki.../ez persze nem minden mernokre igaz csak a dorzsoltebbekre ugye hogy kiossza a melot is dorzsoltseg kell.../ ezert az egessz jocskan el fog huzodni a mernokok a szakik az informatikusok sokat keresnek es tudjak ahogy tellik az ido tobbet es tobbet kerhetnek mert a projektet nem fojjak le amikor mar ilyen kozel jarunk a celhoz csak egy kis penzmagra vanmeg szuksegunk es meglessz... tehat ez sok milliard. Majd a tesztk ugyan ugy sok milliard mas szakik dorzsoltsege reven. Majd a sorozatgyartas megtervezese megint sok milliard lessz /hiaba van meg az alap sorozatgyartasanak technologgiaja / abba fixen biztos lehetsz hogy az ezert meg azert nem lessz jo... Es meg kiahygtam par dolgot /olyan eszkozok berendezeseket kell fwjleszteni amik eddig nem leteztek /igaz hogy ugyan azt legyartotta a mar letezo gep./ de az nem lessz jo ha megis az lenne elokerulne valami stanag hogy ne legyen jo...Szerintem most beleálltál egy olyan dologba, amibe nem hinném, hogy érdemes.
Használd a fejedet. Ott a mellékelt video a RM demóról. Te azt állítod, hogy a drónt nem tudja a EO torony stabilan tartani, hogy bemérje a távolságát?
Nézz a videóra. A videón full stabilan áll a célkereszt közepében a mozgó drón. Tehát azt feltételezed, hogy a kamerát tudja stabilan tartani, a lézert nem?
Ha nem lenne erre képes az RM akkor milyen létjogosultsága van a kísérleti lézerágyúnak? Ha egy távmérőt nem tud megfelelő lézerrel ellátni?
Pedig azért a katonai piacon már bőven 25km-nél járnak.
Ezt külön kiemelném, mert a RM bemutató OTT a szemed előtt. Nem álló célra lőnek, hanem mozgóra. Mi a kérdés?
Érzek itt most némi szakmai sértettséget.
Te mint aki a fórum egy igen megbízhatóan beszámítható (velem ellentétben) tagja vagy egyszerűen nem tudod elfogadni, ha tévedtél.
Megint nem állítok semmit.
De használjuk a fejünket. A RM a saját rendszerébe beleillesztett egy tök suta GDF ágyút sikeresen mindössze egy EO toronnyal a tetején. A SkyRanger Gun is működik EO célzással. Tehát azt gondoljuk, hogy egy olyan járművet, amelyiken komolyabb EO torony van, mint a fentebb említetteken (A Skyrangeren is van, csak nehezen észrevehető, mert kicsi és közvetlenül a célkövető radar mellett van), nem tudna egy szoftverfissítéssel a fentebbiekhez hasonlóan a rendszerbe rakni?
ŐŐŐ.
OK!
Legyen így! Akkor szerintem sem tudná megoldani. Lapozzunk!
Szar a rendszer... /bezzeg amikor a mernokok sorokban altak a hivatal varojaba hogy haditecshnologiai talalmanyaikat megvegye a hadsereg porgott minden es hatalmas volt a fejlodes mindenteren.../es ami hadi celra nem volt jo azt a hadsereg eladta civil cegnek hasznot meritve.../
Es ezt ugy ertik megmagyarazni /mert nekik is ugy megmagyaraztak anno./ hogy ellenkezni se mer az alkalmazo nehogy a vegen o legyen a hulye...de kozbe hulyereveszik...
Nem, még mindig nem ezt állítom.
Azt állítom a kezdetektől fogva, hogy megbízhatóan valós harci körülmények között a ma általánosan használt lézeres távolságmérés nem igazán használnak drón méretű mozgó célok ellen.
Azzal, hogy egy kísérleti rendszer videóját mutogatod kvázi laborkörülmények között, egy, a PUMA EO rendszerétől láthatóan igencsak eltérő EO célrendszerre szvsz még nem cáfolja ezt meg.
Önmagában a lézeres távolságmérés is működik nagyobb méretű (helikopter, repülőgép) célok ellen, tehát én eddig sem a rendszer ilyen irányú alkalmatlanságát vitattam, csak azt, hogy egy drónnál ez már nem fog ilyen jól működni. Pláne egy IFV EO rendszere.
Ha majd sorozatban állnak hadrendbe az ilyen járműre telepített légvédelmi gépágyúk, amelyek csuklómozdulat szintjén képesek egy DJI Phantom méretű quadrocoptert lelőni mondjuk ezer méterről, akkor azt fogom mondani, hogy no, ez tényleg olyan szintre jutott, ahol már lehet vele számolni.
Kezdjük az elején, Te azt hangoztatod, még ha csak felvetés szintjén is, hogy a PUMA tornya és fegyverrendszere mindössze szoftverfrissítés szintjén alkalmassá tehető drón-elhárításra a meglévő lőszerrel és EO rendszerével. Nekem leginkább ez az állítás tűnik erősnek.
Felhozok érveket, miért tartom ezt így falsnak, és a lehetséges alternatívákat hozom fel, mint például akkor egy 4 járműből álló rajból akkor kapjon 1 jármű dedikált képességet (csőemelkedés, radar, dedikált rendszer). A Rheinmetalnak van dedikált SPAAG rendszere a SkyRanger alapján, de nem ABM hanem AHEAD lőszert használ, és van radarja. No meg olyan toronyban van, amelynek megfelelő csőemelkedésre is képes. Egy ilyen rendszer hatékonysága erősen felette áll szerintem az általad felvázolt megoldásnak.
Akkor megint visszakérdezek: a PUMA EO rendszere szerinted azonos a GSD009-en látható EO rendszerrel?
Nyilvánvalóan nem. Viszont szerintem a PUMA EOTS II-es rendszere nagyobb teljesítményű, mivel az IFV-n ezzel felderítést is végeznek jóval nagyobb távolságra, míg a GDF009 EO-n kizárólag célkövetési feladata van. Aminek nem kell lényegesen nagyobbnak lennie, mint az ágyú hatásos lőtávolsága. Emiatt felesleges rátenni egy 20-40km-re ellátó EO tornyot, amikor csak pénzkidobás lenne.
Ha arra vagy kíváncsi, hogy a 2 különböző rendszert hogyan lehetne egy szoftverrel meghajtani, akkor azt mondanám, hogy azért ez nem olyan nagy dolog.
A PUMA másik felderítő tornya nem egyezik meg ez EOTS II-vel, és mégis ugyan azon a járművön vannak, és egymástól függetlenül tudnak céladatokat gyüjteni, és célt megjelölni. Az EOTS II a következő csatlakozókon kommunikál: CAN; RS422; Ethernet; HD / SD-SDI (more interfaces on request). Azt gondolom, hogyha ez valami speciális hókuszpókusz lenne, akkor nem tök szabványos felületeket használnának. Innentől pedig bejövő digitális jelekről beszélünk.
De, ahogy a GDF009 EO tornyát, valamint az ettől eltérő Skyranger Gun tornyát a rendszer le tudja kezelni, tulajdonképpen csak szoftveres alapon, akkor mért feltételezzük, hogy egy azonos elven működő 3. tornyot ne tudnának felhasználni célzásra?
És szerinted melyik az a hadsereg, amelyik szakaszonként 3 jármű mellé betesz 4.-nek egy SPAAG járművet? Ez 3-es konfigurációba azt jelenti, hogy századonként minimum 3 ilyen jármű, zászlóaljanként 9. Az már egy külön század!
Mivel a SPAAG jármű dedikált, ezért az nem fog tudni neked APFSDS lőszert tüzelni. Magyarul ha páncélozott célokat kell leküzdeni, akkor a 4 járműből csak 3 lesz használható. Arról nem is beszélve, hogy a teljesen más elvű jármű logisztikája teljesen más is lesz. Ha külön SPAAG járművet használsz, akkor azt jó esetben inkább külön szakaszba szervezed és zászlóalj szintre csatolod a csapatoknál. Normálisan egy ilyen jellegű légvédelmi egység jó, ha szakasz erejű zászlóaljanként.
Tehát nem 9 jármű fog rendelkezésre állni, hanem 3-4 amit el kell osztanod a zászlóalj teljes rendelkezési területén, hogy a teljes zászlóaljat el tudd látni védelmi ernyővel.
Ezt gondolom belátod, hogy nem olyan hatékony, mintha a zászlóalj mind a 44 járművében benne van a LEHETŐSÉG a légi célok leküzdésére.
És még egy szempont. Ha dedikált járműveket használsz, az ellenfélnek ezek lesznek az elsődleges célponjai. Nem véletlenül vadásztak a török drónok a Pancir-okra.
Ha a légvédelmi egységet szedik ki előbb, akkor onnantól nincs légvédelem.
És még egyszer mondom ez a megoldás nem a dedikált légvédelmi alegység helyett lesz, hanem azt kiegészítve. Mint ahogy felkerültek a modern IFV-k tornyaira az ATGM-ek, korábban meg csak páncéltörő alegységek kapták meg. Ettől függetlenül a mai támogató alegységek ugyan úgy tartalmaznak tankelhárító fegyvereket.
Akkor még egy adalék az EO felhasználására csöves légvédelemnél.
Itt egy cikk róla, hogy Bilho II típusú dél-koreai csöves AA kapható pusztán EO toronnyal is, amennyiben nem akarnak vele C-RAM feladatokat végrehajtani.
Sajnos nem találtam meg máshol, úgy hogy az egész pdf-et linkelem.
A lények, hogy a Gepardra is felkerült pont a PUMA EOTS II tornya, pontosan, az optikai célzás miatt.
Itt egy cikk róla, hogy Bilho II típusú dél-koreai csöves AA kapható pusztán EO toronnyal is, amennyiben nem akarnak vele C-RAM feladatokat végrehajtani.
És még egy. Eddig elkerülte a figyelmemet az EOTS II torony (ez van a PUMA-n is.) prospektusa, ahol van egy érdekes kép a 7. oldal közepén.
Sajnos nem találtam meg máshol, úgy hogy az egész pdf-et linkelem.
A lények, hogy a Gepardra is felkerült pont a PUMA EOTS II tornya, pontosan, az optikai célzás miatt.
K
kamm
Guest
Ezt azert ide is athozom...
Remek link, koszi!
A hossszabb verzional kicsit tobbet is ajanlanak:
- opcionalis 35mm Rheinmetall torony (air-burst etc.)
- biztosan Spike LR w/ 7.62 MG (ez nalunk mar tutira a HK MG5 lenne)
- 40mm auto grenade launcher 2020-ra tervezve
- az A level is pancelozott, ezzel legi uton szallithato, a C az oldalpancelt es ATGM vedelmet jelent, foleg misszora meg urban warfarehez
- 120mm mortar verzio problema nelkul megoldhato es a cseh ajanlatban szerepel is ez a verzio, mert a Puma sokkal nagyobb terhelesre/sulyra ill felepitmenyre lett tervezve, mint a jelenlegi
- a forgalmazo PSM teljesen nyitott barmifele sajat (cseh) verzio kifejlesztesere, ehhez minden egyuttmukodesre keszen all - hmm, KMW Hungary regiusztracioja?
- nemcsak tamogatjak, de inkabb elvarjak, hogy legyen komplett szervizkozpont az uzemeltetonel es onalloan szervizeljek
Ettol azert jobb kedvem lett, ha megis a Puma lenne, akkor peldaul nemcsak a Wotan35-os tornyot lehet valoban kerni hozza, de peldaul a BW kozosen a 120mm mortar verziot is kifejleszthetnenk, akar csapatlegvedelmet is lehetne ratenni...
K
kamm
Guest
Egyrészt köszi a képet. 2 napja keresem...
Már magam is linkeltem.Ez a PUMA tornyos Boxer a DSEI 2017-ről.
Azért érdekes ez, mert ezen látszik, hogyha akarták volna fel lehetett volna szabadítani a PUMA tornya alatti részt.
Másrészt. Akármennyire furcsa, de az aknavédelem szempontjából a szövet ülés jobb lehet.
Mivel nem támasztja alá fixen a gerincet, így a robbanás ütése nem fog kompressziós törést okozni a gerincben.
A PUMA aljának brutál védelme miatt a repeszekkel kevésbé kell foglalkozni.
Utólag is szívesen.
Na igen. Sajna a Pumában nincs lábtámasz. A Lynxben meg van.
Igen, a lógatás viszonylag elterjedt az MRAP-eknél. De ez a Puma-féle ponyvaágy szerű ülés eléggé egyedi. Máshol, akár MRAP-eknél, vagy modern és akna/IED elleni védelemre is tervezett IFV/APC-nél én még nem láttam ilyet.
Én sem, de feltételezem, hogy valamilyen lengéscsillapítószerű energiaelnyelő szerkezettel oldották meg.
Korábban már betettem ide a Puma ülések gyártójának anyagait (autoflug). https://www.autoflug.com/en/landseat-en/
https://www.autoflug.com/web/wp-content/uploads/2016/06/AUTOFLUG_SPS_EN_6-2016.pdf
Ez kakálószéka Leopard 2A7 és a Puma vezetőjének ülése:
Van többféle ülése, olyan is amit írsz. Nekem is azok az ülés formájúak a szimpatikusabbak. Egy a bibi: ezek a szarnak kinézők az ellenállóbbak (level 4b), az ülés formájúak meg nehezebbek és általában level 3b-t tudnak. Tehát ha a BW követelmény 4b akkor ezzel az üléssel szerelik a Lynxet is, ha csak level 3b akkor meg ezzel:
Vannak 4b üléseik, de azok valószínűleg nehezebbek. A BW ezt a döntést hozta 2015 előtt, de én is inkább 23 kg-os ülést tennék a 6,5 kg-os helyett, viszont az legyen kényelmes. Szerintem ez a vevő igényére alakítható, reméljük a magyar Pumában rendes ülés lesz, pöttyet nagyobb súllyal.
Itt a termékpalettájuk:
https://www.autoflug.com/web/wp-content/uploads/2018/02/AUTOFLUG_CS_LAND_2017_EN_web_1.pdf
Közben eszembe jutott, hogy valószínűleg az lehet az egyik oka a "ponyvaszéknek", hogy a Puma nagyon alacsony deszantterébe egy Level 4b védettségű "rendes" szék nem férne be úgy, hogy abban a kellő robbanás elleni védelemhez megfelelő pozícióban is tudjanak ülni. Így viszont megvan a megfelelő védettség, némi kényelmetlenség árán. És ezért is nem lehet más, magasabb belterű járművekben, mint a Boxer is, a "ponyvaszéket" látni.
Szóval erős a gyanúm, hogy ha lesz magyar Puma (és abból nem a még hipotetikus, magasabb belterű verzió), akkor abban is "ponyvaszék" lesz.
Még a búvónyílásokhoz: Az oroszok, de valószínűleg a nyugati mérnökök is használnak segítséget az ajtónyitás könnyítésére. A BTR motortér páncél, de a T-72 motortérfedél ugyan úgy, torziós rugókkal tehermentesített. Például a BTR és BMP "pillangó" (deszanttér felső nyílásai) is emiatt állnak alap helyzetben félig nyitva helyzetben. A rugó mindkét irányba csökkenti a mozgatáshoz szükséges erőt. Nem ismerem az Armata pk ajtaját, fogalmam sincs tömegéről, de tippre a vastagabb rész üreges. Ha tömör acél lenne, senki sem csukná be, vagy csak egyszer a kezszem közösen....
Nyilván a T-14 ajtajánál is használnak rásegítést. Szerintem az az ajtó már nem fog változni a sorozatgyártású példányoknál sem. És szerintem a Pumánál is megoldható lett volna úgy is. De igazából lényegtelen, nekem amúgy is jobban tetszik a mostani oldalra csúszós megoldás.
T72 motorfedelenel nincs torzios rugo. Megfogja ket ember aztan felnyitja es csokolom. Nincs tulbonyolitva hogy kesobb javitani kelljen. De cserebe egy csomo csavar fogja
hogy ne deformalodjon vagy minel kevesbe.
T72 motorfedelenel nincs torzios rugo. Megfogja ket ember aztan felnyitja es csokolom. Nincs tulbonyolitva hogy kesobb javitani kelljen. De cserebe egy csomo csavar fogja
Soha nem láttam T-72-es a motorfedelét közelről. De abban biztos vagyok, hogy a T-14 és a T-15 búvónyílásainak fedelénél van rásegítés, ugyanis azok az ajtók rohadtul vastagok (és nyilván nehezek), azt meg nagyon erősen kétlem, hogy az oroszok kizárólag erőemelő bajnokokat alkalmaznának harcjármű-személyzetnek.
Egyszeru a derekat is hasznalni kell nem csak a kart ha nehez. A hk n egyebkent minden nehez./de igen valoszinuleg van benne valami./Soha nem láttam T-72-es a motorfedelét közelről. De abban biztos vagyok, hogy a T-14 és a T-15 búvónyílásainak fedelénél van rásegítés, ugyanis azok az ajtók rohadtul vastagok (és nyilván nehezek), azt meg nagyon erősen kétlem, hogy az oroszok kizárólag erőemelő bajnokokat alkalmaznának harcjármű-személyzetnek.