Cannon angolul...En 20 eve angolul beszelek egesz nap, machine gun angolul, raadasul mindegy, mert szo nem volt kezihajtanyos fegyverrol, azt o hozta.
A gépágyú.
Puma IFV / SPz (Németország)
- Téma indítója boki
- Indítva
A gépágyú.
Nem feltetlenul kulso fire controlra gondoltam, hanem inkabb osszedolgozni: kivalasztani az optimalisabb helyzetu harjarmuvet es annak kiadni a tuzparancsot es a celpont tracking infot, onnantol mar annak a harcjarmunek a vedelmi rendszeree a tuzvezetes, akkor meg mar nincs kulonbseg a vedelmi valaszt indito IFV es egy hajofedelzeti C-RAM/CIWS kozott, nem igaz?Amugy persze, lehet iranyitott fegyver is, a zsidok Trophy es Iron Fistje kozul az egyik nem az?
A légvédelmi gépágyúknál a csőhajlást, a lövedék kezdősebességét és még mindenféle egyebet precízen mérnek, hogy csökkentsék a gépágyú szórását és növeljék a találat esélyét. Erre most olyanról beszélsz, ahol fél méteres pontosság sem igazán garantálható. Pláne ha még mozog is a jármű. Szóval nem, hogy az elképzelésed működjön, a tüzelő járművön kell legyen a tűzvezető radarnak. A célfelderítésben persze besegíthet a többi jármű, az egy más történet...
Mindkét említett APS hard-kill rendszer rövid távú, tehát a járműtől pár méterre aktiválódik. Ez teljesen más történet.
A GPS gyakorlati pontossága nagyjából fél méter körüli. Tűzvezetésénél szerinted megengedhető ilyen eltérés?
A rádiós-radaros dolgot nem értem. A pontosság ott sem elfogadható ilyen célra.
Persze, pusztán helyszög adatokból, precíz távolság adatok nélkül pompásan lehet légvédelmi tüzet vezetni...
Én eddig az általad (általatok) felvázolt megoldást csak telepített rendszernél láttam, mint pl. a SkyGuard. De ott a gépágyúk tűzvezető radarhoz viszonyított helyzetét precízen megállapítják. Ezt mobil járműveknél finoman szólva is kétlem, hogy megvalósítható harctéri szinten.
A CIWS egy feladatkör. Ebből van nagy tűzgyorsaságú, nem repeszhatású és vannak repeszhatásúak. A 35mm-es Oerlikon Millenium is CIWS 35mm-es AHEAD lőszerrel és 1000 RPM tűzgyorsasággal.
A dolog megint kicsit az, hogy egy jármű adott, és hirtelen mindenre is képessé akarnád tenni. Ez egy lövészpáncélos, nem az a dolga, hogy légvédelmet, sőt, C-RAM képességet biztosítson. Hanem az, hogy a benne ülő gyalogos egységeket biztonságosan szállítsa a hadszíntéren, és a ha szükséges, akkor akkor tűztámogatást tudjon nyújtani nekik.
T
Törölt tag
Guest
Ez nagyon nem így működik.
Van egy keresési fázis, amikor a 2 eszköz "összefütyül". Ez történik meg a telefonoddal is, amikor bekapcsolod, és az pár másodperc alatt felépíti a kapcsolatot
Ha felépült a kapcsolat, akkor egy szűk sávban (beam) folyik a kommunikáció, és mivel digitális adatkapcsolatról van szó, így az adatátvitel impulzusokban történik.
Ez nem csak zavarvédettebb, de nagyobb hatótávolságú is lesz.
T
Törölt tag
Guest
Nem értetted meg.
Egy drón leszedéséhez még radar sem kell. Elég egy stabilizált gépágyú, és egy precíz EO érzékelő.
A tracking megoldott. A lőelemképzést balisztikai számítógép végzi.
Egy Apache sem csinal mast, amikor az EO toronnyal tüzet vezet egy felszíni cél ellen.
Ott is az EO trackeli a célt, a fegyverzet kezelőnek meg csak rögzítenie kell a célt. A többit a célzó automatika megoldja.
Ott sincs célkövető radar!
Ha egymásra látnak de ez nem mindig van így(a telefonnak sincs mindenhol térereje) nézd meg,hogy egy zászlóalj milyen szélességben és milyen mélységben támad...Itt nincs semminek fix helye minden mozgásban van.Ebben a képletben nincs egy torony ami jó magasan minden eszköz számára elérhető helyen van.
T
Törölt tag
Guest
S
speziale
Guest
Itt félreértés van...
nem arról van szó, hogy én a Pumát mindenre is képessé akarom tenni, hanem arról érdeklődtem, hogy figyelembe véve a Puma superior tűzvezető rendszerét (a cseh teszten a 8*5-ös lövészeti teszten 37 találatot ért el, ami kétszer jobb, volt, mint a 2. legjobb) és az ABM lőszerét képes lehet-e ilyen feladat ellátására is.
Szerintem nem nehéz belátni, hogy az milyen képességet adna, ha mondjuk a gépesített zászlólaj minden egyes járműve hazsnálható lenne az említett feladatokra. Molni írása alapján egy kisméretű drón esetén is 4-5 lövésnél a kumulált találati valószínűség már 90% felett van. Ez nem túl sok a Puma 400 darabos lőszermennyiségéhez képest. És hány IFV van mondjuk egy gépesített lövész zázlóaljban? 50? namost az egyidejűleg akár 50 célpont leküzdést jelenthetne. Ez nagyságrenddel komolyabb kapacitás mintha 1-2-3 skyranger rendszerrel szerelt jármű védi a zászlóaljat. És hát nem utolsó sorban iszonyatosan költséghatékony is...
Korábban már linkeltem a Bonus, illetve a német ikertesója a Smart 155mm-es malacokat. Ezek 30-35 km-ről képesek ellenséges páncélosokat kilőni. És ez nem a jövő...ezek a rendszerek már jópár éve rendszerben állnak egy csomó nyugati hadseregben. És ezekhez még csak külső célmegjelölés sem kell.
De amikor a Rheinmetall új távolsági rekordot állított fel, volt ezzel kapcsolatban egy cikk, hogy 60-70-80 km-re már csak precíziós lőszerek jönnek számításba. SAL/GPs/IR vezérléssel. Ez praktikusan azt jelenti, hogy ha az ellenség be tud föléd zavarni pár tucat minidrónt, ami csak annyit csinál, hogy a megfelelő pillanatban "felkapcsolja" a lézeres célmegjelelőt és máris zúdul a nyakadba az áldás. Mit csinálsz egy ilyen fenyegetéssel?
Vagy ha az ellen 100 km-ről hajigálja rád az sdb/sdb2-t...egy fél replőszázad leradíroz egy teljes harckocsi zászlóaljat...vagy ha az ellen éppen GLSDB-t hajigál feléd...mert Mistral-al te az életben nem fogod meg a bejövő sdb-t.
K
kamm
Guest
Igen, ezt irtam. A kozponti csak atadja a tracking infot, a tuzvezetest a tuzelesre kivalasztott rendszer kezeli.
De iranyitottak?
A célballisztika alapjait vedd elő légy szíves. Nem célkövető radarra van szükséged, hanem a cél távolságának pontos megállapítására. Ez esetben a találkozási pont kiszámítására.
Az Apache példáddal az a probléma, hogy egy helikopterről mérik lézeres távolságmérés elvén a földi célpont távolságát (az Apache orrán lévő EO toronyban van a távolságmérő). Ebből számol a "célzó automatika". Ez működik megfelelő méretű célpont (jármű, épület, gyalogos katona esetén a környező talaj, stb.) esetén .
Itt viszont nagyon kis méretű célpont távolságát kell megállapítani, akár földháttér előtt. Ez lézeres távolságméréssel nehezen oldható meg megbízhatóan.
Ezért van a légvédelmi gépágyúkon radar ilyen célra...
Ahogy írták mások is, ehhez nagyobb csőemelkedésre lenne szükség. Ha az megvan, akkor még mindig szükséges megfelelő érzékelő és tűzvezető rendszer.
Elméletben lehetséges. De itt jön a második probléma, a megfelelő lőszerjavadalmazás és a plusz elektronika helyigényének kérdése. A légvédelmi CV9040 változatnál (LvKv90) is fel kell áldozni a gyalogosszállítási képességet a plusz elektronika és lőszer oltárán...
A kérdés, hogy kivitelezhető-e és mennyire drága lenne a megoldás. Úgy üzembeállítás (beszerzési költség emelkedése) mint üzemeltetés (karbantartás, kiképzés, stb.) terén.
De ehhez szükséges tűzvezető radar a tüzelésre kiválasztott járműre.
Nem, mindkét rendszernél "buta", nem irányított elhárító töltetek vannak.
Célballisztika = a lövedék célban kifejtett hatásának vizsgálata. Semmi köze ahhoz amiről szó van (tűzvezetés). Szóval a kioktatósdi előtt nem ártana tisztába jönni az alapfogalmakkal.
Egyébként is nehéz belátni, hogy ami földháttér előtti gyalogosokkal működik (lézeres távolságmérés), az egy földháttér (pl. egy távoli hegy, vagy fák) előtt grasszáló kisméretű, relatív közeli céllal hirtelen miért nem működne.
Adatelemzés, szűrők kérdése az egész.
Ki kell szűrni a nyilvánvalóan értelmetlen adatokat (pl. van egy kis kiterjedésen mért, netán még folyamatosan és gyorsan is csökkenő távolság értéked 3487 méterről meg egy másik 22 642 méterről. Vajon melyik lehet a célpont és melyik háttérben lévő tereptárgy..?)
Azt sem nehéz belátni hogy egy 45 fokban felfelé tüzelő gá. kilométerekre fogja maga körül takarítani a légszemetet, mert nem 10 000 méteren repülve jönnek a kis drónok, hanem legfeljebb párszáz méteren.
Célballisztika = a lövedék célban kifejtett hatásának vizsgálata. Semmi köze ahhoz amiről szó van (tűzvezetés). Szóval a kioktatósdi előtt nem ártana tisztába jönni az alapfogalmakkal.
Egyébként is nehéz belátni, hogy ami földháttér előtti gyalogosokkal működik (lézeres távolságmérés), az egy földháttér (pl. egy távoli hegy, vagy fák) előtt grasszáló kisméretű, relatív közeli céllal hirtelen miért nem működne.
Adatelemzés, szűrők kérdése az egész.
Ki kell szűrni a nyilvánvalóan értelmetlen adatokat (pl. van egy kis kiterjedésen mért, netán még folyamatosan és gyorsan is csökkenő távolság értéked 3487 méterről meg egy másik 22 642 méterről. Vajon melyik lehet a célpont és melyik háttérben lévő tereptárgy..?)
Mert lehet a földtháttértől akár 100 méterre is az embertől eltérően.
De Radar dettó ugyanaz. Van egy visszahangod a céltárgyról és rengeteg háttérből jövő egyéb visszhang.
Olyan ott sincs nincs, hogy a radar csak a kívánatos céltárgy jeleit érzékeli.
Radar is csak azért működik, mert van rajta rengeteg szűrő ami az ‘értelmes’ adatokat adja ki a rengeteg zajból.
Képzelj el egy tengerészeti radart szűrő nélkül (t.i. a hullámok ugyanúgy visszaverik a jeleket. Mindegyik).
Szűrés és szűrési logika kérdése az egész.
A radarnak sincs ‘jelszűrése’ legfeljebb annak ami feldolgozza a nyers jeleket amiket továbbít.
A hőskorban egyszerűen rázúdították az összes bejövő jelet a kezelőre aki bioszűrőként kiszűrte az értelmetlen visszhangokat.
Valahogy így. Ezen sem írja ki nagy betűkkel sehol, hogy Luftwaffe in da house, de azért viszonylag könnyű megtippelni, melyik jel az övék.
Jelszűrés (zajszűrés) bármin és bármikor lehet, az egy egyszerű programozási feladat - egyszerűen annyit kell tennie a rendszernek, hogy az értelmetlen / haszontalan jeleket dobja el.