R-77 / AA-12 Adder (Vympel,Oroszország)

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

Mackensen

Well-Known Member
Szerkesztőségi tag
Moderátor
2010. május 3.
21 375
14 041
113
Dudi, kínai részről semmilyen forrás sincs a PL-12-ről, csak képek. Ha holnap valaki azzal áll elő, hogy ő tervezte, akkor vagy elhiszed, neki, vagy sem. Még mielőtt átalakult volna a sinodefence oldal, ott izraeli Derby fejlesztést adtak meg. Persze ez is csak találgatás. Most már csak fórumokon van meg az idézet. Viszont az oroszok állítják, hogy az ő fejlesztésük a radar és a legtöbb forrás őket idézi.

PL-12 (SD-10) MEDIUM-RANGE AIR-TO-AIR MISSILE
The PiLi-12 (PL-12), also known as ShanDian-10 (SD-10) in its export name, is the active radar-homing medium-range air-to-air missile (MRAAM) developed by China Air-to-Air Missile Research Academy (previously known as EOTDC or 607 Institute) of AVIC1 based at Luoyang, Henan Province. Unconfirmed reports suggested that the PL-12/SD-10 is linked to the Israeli Derby MRAAM technology. The missile is claimed by its designer to be comparable in performance to the U.S. AIM-120A (AMRAAM) and Russian R-77 (AA-12 Adder). The missile will arm the PLA's fourth-generation fighters such as J-10 and J-11.
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
48 631
79 848
113
És ez a legvalószínűbb elmélet főleg a csatahelikopterük tükrében.
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
48 631
79 848
113
Annál is inkább hihető mert ezt volt egyszerű integrálni az orosz eredetű gépekre nem az izraelit ami teljesen más szabványok szerint készült mind szerkezetileg mind elektronikailag.
 

Mackensen

Well-Known Member
Szerkesztőségi tag
Moderátor
2010. május 3.
21 375
14 041
113
A Kamovtól egy amolyan hatástanúlmányt rendeltek és valszeg az orosz rakétát is áttanúlmányozták. Viszont egy rakás dolog akkor sem stimmel. Az oroszok miért nem gyártják? Mármint a rakétát. Ha jó Kínának nekik miért nem jó? Lehet dolgoznak egy jobb fejleszésen, de addíg míg rendszerbe áll ez is jó lenne. Mert most a nagy büdös semmijük van.
 

blaze

Well-Known Member
2013. október 5.
865
274
63
Az R-37-et a vadászgépek saját radarjai valószínűleg nem érzékelik, mert arról nem láttam és hallottam semmit, hogy az F-14 pl. a saját AIM-54-et követné, bár az azért is volt lehetetlen, mert a rakéta emelkedés után a radar LOS-ban egyszűren nem volt benne a radar a célokat pásztázza az MCU/MCG miatt. Ezen kívül a digitális elektronika ekkora doppler eltolódású célt lehet, hogy már nem is tud mérni és egyszerűen eldobja. Mechanikus pászázás esetén meg a folyamatos trackképzéssel van baj, mikor M4-6 táján közeledik valami és 6-8 másodperceként van adott esetben egy pásztázás a célon. Az AWACS az Sz-200 indításokat mindig látta, de az Sz-200 kis túlzással majdnem akkor a cél, mint egy F-5E Tiger.

Milyen szimulátorban lőttél le te szovjet/orosz ARM-ot repülőgéppel?

Szerintem olyan helyzet soha nem volt még, hogy R-33at vagy hasonló méretű (AIM-54, R-37) indítottak egy amerikai gépre. Vagy ha igen, akkor nagyon ritkán és nyilván nem ilyen számukra jelentéktelen marhaságokkal foglalkoztak. Tűzharcban meg nyilván a tűzvezetésre fogja használni a radart és nem a másik rakétájának keresésére, de pont ezért írtam, hogy a kötelék kijelölt tagjai csinálnák ezt. Megfelelő kötelékben a rakéta pályájának elemzése alapján valszeg meg tudják mondani, hogy kit vett célba.

Arra én is gondoltam, hogy egy M4 feletti közeledési sebességű célt valószínűleg eldob a szoftver. De szerintem lehet olyan szoftot írni az AESAkra amik már tudnak vele mit kezdeni. Lehetne egy al üzemmód.

DCS-ben, Su-25T-ről indított radargyilkos rakétákat. Lelőni még nem sikerült egyet se, mert igen ritkán fordul ilyen elő, és nem mindig kapcsolok, hogy mi történt. Kb. 2 másodperc van felfogni, hogy mi van és az nem mindig elég, indítani már indítottam többször is rájuk csak mire a rakéta elszállt addigra elsüvítettek mellettem :)

Fórumon mintha valaki írta volna, hogy rakétákkal le lehet őket kapni, de a gépágyú nem hatásos :D

A belinkelt grafikionok az APA oldalról vannak, nem kell komolyan venni őket és legfeljebb égháttérre vonatkoznak, de még ott is optimisták.

Én is csak tájékoztató jellegűleg használtam, de a leírt esetben az égháttér az pont stimmel.

Ezen felül annak esélye, hogy pont szemből nézzen rá a radar egy rakéta az szinte 0.

Ezzel egyetértek, de sztem még komolyabb szögekből is 0.01 körül lehet egy ekkora rakéta RCS-e. Azzal már lehet valamit kezdeni.

A másik, hogy a vadászok lehetőleg csak tűzvezetésre kapcsolják fel a radart, de akkor sem az összes, lásd radar nélküli AIM-120 buddy killt az 1999-es AF alatt.

Nyilván ahol érdeke egy köteléknek, hogy észrevétlen maradjon, akkor nem fog ilyennel vacakolni. De egy CAP vagy valami hasonló jellegű feladat esetén ez nem feltétlen fontos.

Kicsit OFF, de kapcsolódik ehhez: az utóbbi nagyobb létszámú DCS eventeken szinte kivétel nélkül az első összecsapásnál jellemző volt az "űrben repülő" elmebeteg sebességű támadó gépek által szórt slammer sorozat. Ha nem úgy mész oda, hogy alapból ezt várod, akkor el is fognak vele kapni. Nem elképzelhetetlen, hogy a valóságban is így indítsanak meg egy nagyobb támadást.
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
48 631
79 848
113
Mackensen

Nagyon sokáig éhen halni sem volt pénzük ez szerinte elég ok.Ezen kívül baj lehet a gyártással is mert egyetlen külföldi megrendelőnek sem sikerült a megfelelő mennyiséget leszállítani megfelelő időben.
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
48 631
79 848
113
Csak nekem tűnik az egyszerűnek,hogy a besugárzásjelzőt informálom a radar aktuális működési paramétereiről így a besugárzásjelző figyelmen kívül hagyhatja a radarról visszaérkező jeleket mert tudja,hogy azok sajátok?Ezzel azt lehetne elérni,hogy nem kell kikapcsolni a besugárzásjelzőt így az LPI használhatósága a gép ellen a töredékére esne vissza,hisz nem lenne ablak amikor besugározható lenne a gép,hisz sosincs "zárva"a besugárzásjelző.
 

blaze

Well-Known Member
2013. október 5.
865
274
63
dudi

Ez attól függ, hogy az adott RWR mit tud. Én el tudom azt képzelni, hogy egy komoly RWR megfelelő számítási kapacítással feltérképezi az adott területen jelenlévő visszaverő felületeket és ennek segítségével "figyelmen kívül hagyja" a saját visszaverődéseket. Mondjuk ehhez elég irgalmatlan számítási kapacítás kell..
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
48 631
79 848
113
Nincs erre szükség,bőven elég ha tudja,hogy milyen paraméterű hullámokat hagyjon figyelmen kívül.Amennyire én tudom nem nagyon van olyan,hogy két ellenséges gép tökéletesen azonos paraméterek mellett használja a radarját.Vagy működhetne egy belső IFF is:beérkezik egy jel és az RWR megkérdezi a saját radart,hogy az övé-e ha igen figyelmen kívül hagyja.

Nyilván ez így elég 2bites módon van leírva de az általam elképzelt elvet jól bemutatja.
 

blaze

Well-Known Member
2013. október 5.
865
274
63
Ehhez először azt kéne tudni, hogy az RWR egyáltalán mit szűr meg hogy. Most azon gondolkoztam, hogy simán lehet, hogy már a régebbi RWR-ek is helyből bedaráltak minden olyan jelet, ami a gép sebességéből adódóan a domborzatról visszavert jelek által lefedett doppler frekvencia tartományban van.

De ezt rohadt könnyen ki lehetne használni a másik ellen egy mechanikus radar esetén. Leméred, hogy milyen hullámhosszat használ a másik radar, a sebessége alapján tudsz választani valamekkora dopplerel eltolt frekvenciát, és abból semmit se fog érzékelni.
 

zsolti

Well-Known Member
2015. augusztus 8.
16 828
47 221
113
Na most akkor a PL-12 Kínai, izraeli, vagy orosz eredetű? Akkor megint maradt a mindenki azt hisz el, amit akar :p ?
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
48 631
79 848
113
Az orosz eredetre utalnak tények és a logika.Az izraelire meg az,hogy pár fórumon feltűnt.
Mindenki azt hisz el amit akar!
 

boki

Well-Known Member
2012. május 18.
48 117
82 867
113
Na most akkor a PL-12 Kínai, izraeli, vagy orosz eredetű? Akkor megint maradt a mindenki azt hisz el, amit akar :p ?

ракета PL-12 создается при технической помощи российских специалистов. По аэродинамике она близка американской УР "Спэрроу" и оснащается двухрежимным твердотопливным двигателем китайской разработки. Диаметр корпуса ракеты - 203 мм, длина 3,85 м и стартовая масса 180 кг, что незначительно превышает соответствующие параметры УР Р-77. Активная радиолокационная головка самонаведения и взрыватель, используемые на УР PL-12 - российской разработки (по некоторым данным - Агат 9Б1348). Для увеличения дальности пуска ракеты возможно использование специальной навесной траектории.
 

boki

Well-Known Member
2012. május 18.
48 117
82 867
113
A PL-12 orosz szakemberek segítségével fejlesztette Kína. Az aktív radaros fej orosz fejlesztés Agat 9B1348.
 

boki

Well-Known Member
2012. május 18.
48 117
82 867
113
9B-1348_03.jpg
 

akagi

Well-Known Member
2015. január 16.
1 813
305
83
Hölgyek, Urak!
Molni üzenete:
@zsolt

Melyik részét nem érted annak, hogy ez nem életed rátennéd? Ha már ennyire belelovaltad magad. Te rátennéd az életed arra, amire nulla bizonyíték van? Tudád normális emberek között azt szokás bizonyítani, hogy valami létezik, és nem azt, hogy nincs. Ez a fajta kommunikáció egyszerűen céltalan és bőszítő is egyben. Semmiféle érvelést nem látok csak személyeskedést. Hol a bizonyíték arra, hogy a gépeken soha nem látott fegyverek rendszerben lennének? Nemhogy éles fegyvert, de gyakorló változatát sem látni. Te elhinnéd, hogy az AMRAAM (vagy bármilyen más fegyver) rendszerben van, ha 20+ év alatt még gyakorló változatot sem látsz belőle? Ha ugye...

A hidegháború sötét órái elmúltak, még Kínában is spotterkednek az emberek. Ha valamit gépre tesznek, akkor arról előbb utóbb fotó lesz...

@flp7
Az nem tűnt fel, hogy már a hírszerzés által látott új dolgok is kapnak típusjelzést, ahogy a protp gépek is? Mi a meglepő abba, hogy egy olyan fegyver kapott megnevezést, amiről várható volt, hogy jön, csak a Szu szétesése miatt mai napig nincs? Ambasa tudna mesélni erről, a HT összefoglaló alatt a típusjelzések és azonsítások között erről is esett szó. Összegezve, ennél viccesebb érvelést riktán halottam, hogy mert valaminek van nyugati kódja és neve, akkor rendszerben van... Az R-37-tel mintha eljutottak volna oldásig vagy éleslövészetik. A másik említett rakétáról meg kb. makett készült. Azt még én is tudok csinálni a garázsomban, ha lenne garázsom...


Üdv
Balázs
 

laiki

Well-Known Member
2013. május 23.
3 931
13 269
113
Elnézést hogy beleszólok, de amit Molni leírt az LPI radarok működésével kapcsolatban az nagy valószínűséggel nem igaz.

"Minden radar úgy működik, hogy egy ideig ad (sugároz), aztán vesz, a visszaérkező visszhangot érzékeli. A vevő „kapu” addig van nyitva, (mikro szekundumok) amíg a radar hatótávján belülről visszavert jelek érkezhetnek. Az LPI üzemmóddal működő radar számítógépe megméri az ellenfél radarjának paramétereit, és azokba a rövid időtartamokra időzíti a saját kisugárzását, amikor a másik vevője zárva van, együtt a besugárzásjelzővel. Ugyanis a besugárzásjelző-rendszer (RWR) is szakaszosan működik, mivel a saját radar visszavert jelére is jelezne, ha folyamatosan üzemelne."

A gond a fentiekkel az, hogy az impulzus üzemű radarok az adott távolsághoz tartozó legnagyobb impulzus ismétlődési frekvenciára törekszenek. Ha a célt 150 km-en belül keresi a radar, akkor a futásidő oda-vissza 0,001 másodperc. Ehhez hozzáadódik az impulzushossz. A kettő összegének reciproka a maximális impulzus ismétlődési frekvencia, azaz közel 1000 Hz. 50 km-en belül közel 3000 Hz. A radar pedig azért használja ki az adott távolsághoz tartozó maximumot, mert a pásztázás sebessége, vagy a nyaláb szélessége az impulzus ismétlődési frekvenciától függ. A pásztázási sebesség elméletben sem lehet nagyobb, mint az impulzus ismétlődési frekvencia és a nyalábszélesség szorzata, különben lefedetlen területek maradnak a pásztázás vonalában, hiszen a kisugárzás nem folyamatos. A gyakorlatban átfedés szükséges, tehát a pásztázási sebesség kisebb. A maximális pásztázási sebesség érdekében az impulzus ismétlődési frekvenciát is maximumon érdemes tartani. Ha viszont az impulzus ismétlődési frekvencia a maximumra van húzva, akkor a radar ciklusa egy gyors impulzusból áll (vevő blokkolva) és egy nagyságrenddel hosszabb szakaszból, amikor a vevő aktív. Majd azonnal ismétlődik ugyanez. Az impulzushosszt azért próbálják a minimumon tartani, mert az a távolsági felbontás korlátját jelenti. A hosszabb vételi szakaszban bármikor érkezhet visszavert jel, attól függően, hogy a cél milyen távol van. Tehát Molni leírásával ellentétben a működési időtartam túlnyomó részében a vevő "kapuja" aktív és csak a rövid impulzusok idejére van zárva. Molni szerint a besugárzásjelző blokkolva van azokban az időszakokban, amikor visszavert jel érkezhet és a vevő kapuja aktív. Amikor meg az adó aktív, akkor meg az generálhat jelet a besugárzásjelzőn. Tehát Molni leírásából az következne, hogy a besugárzásjelző gyakorlatilag állandóan blokkolva van. Ez természetesen nem igaz.

A valóságban a besugárzásjelző vevő soha nincs "zárva". Veszi a saját kisugárzást és a visszavert jeleket is. Egyszerűen csak eldobja feldolgozáskor a saját és visszavert jeleket. Ezt azért tudja megtenni, mert ma már gyakorlatilag minden radarimpulzus kódolt. Többe közt azért is, hogy a külső zajtól, vagy zavarástól a hasznos jelet meg lehessen különböztetni. Ahhoz, hogy a besugárzásjelző szűrését az LPI radar kihasználja, nem elég az ellenséges radar paramétereit mérni, hanem a kódot is meg kell fejteni. Azonban a kód változtatható. Ezen kívül ha a cél nem működteti a saját radarját, akkor az LPI radar sem működtethető a felfedezés veszélye nélkül, hiszen az LPI radar nem tudja, hogy a besugárzásjelző kiszűr-e valamilyen jelet és ha igen, akkor milyet. Ha a radar és a besugárzásjelző össze van kötve, akkor a besugárzásjelzőnek még csak az összes kisugárzottal azonos kódolású jelet sem kell kiszűrnie, pusztán csak azokat, amelyekre a radar azt mondja, hogy célként értékeli. Ilyenkor az LPI radar jele pontosan úgy működik, mint egy zavaró jel, azaz látszik a radaron, de hamis távolságot és/vagy irányt mutat. Ha az LPI radar nem minden impulzusnál az útvonalképző szűrő ablakán belüli jelet generál, akkor az ellenséges gép észre fogja venni, hogy vagy egy zavaró, vagy egy LPI radar működik a közelben. A radar tehát zavarjelként értékeli és kiszűri, amitől a besugárzásjelző hasznos jelként értékeli és méri az irányát.

Szóval az LPI radar nem olyan egyszerű dolog, mint Molni írta és a besugárzásjelző általában előnyben van, mert az LPI radar által kisugárzott jelet a besugárzásjelző mindenképpen fogni fogja.

Az meg pláne nem igaz, amit Mackensen írt, hogy „miután befogta a célt annyira lecsökkenti a teljesítményét, hogy még lássa a célpontot, de annak a besugárzásjelzője ne lépjen működésbe”. A besugárzásjelző már akkor kiszúrja a radart, amikor az még keresi a célt. A besugárzásjelzőt érő jelerősség több nagyságrenddel nagyobb, mint a radar vevőjére visszavert jel, hiszen nem a célról szóródott, hanem még a kisugárzott, koncentrált nyalábot kapja és a visszafelé úton való jelgyengülés sem érinti. Az a jel, ami túl gyenge a besugárzásjelzőnek, az garantáltan túl gyenge a radar vevőjének is.
 

zsolti

Well-Known Member
2015. augusztus 8.
16 828
47 221
113
Hölgyek, Urak!
Molni üzenete:
@zsolt

Melyik részét nem érted annak, hogy ez nem életed rátennéd? Ha már ennyire belelovaltad magad. Te rátennéd az életed arra, amire nulla bizonyíték van? Tudád normális emberek között azt szokás bizonyítani, hogy valami létezik, és nem azt, hogy nincs. Ez a fajta kommunikáció egyszerűen céltalan és bőszítő is egyben. Semmiféle érvelést nem látok csak személyeskedést. Hol a bizonyíték arra, hogy a gépeken soha nem látott fegyverek rendszerben lennének? Nemhogy éles fegyvert, de gyakorló változatát sem látni. Te elhinnéd, hogy az AMRAAM (vagy bármilyen más fegyver) rendszerben van, ha 20+ év alatt még gyakorló változatot sem látsz belőle? Ha ugye...

A hidegháború sötét órái elmúltak, még Kínában is spotterkednek az emberek. Ha valamit gépre tesznek, akkor arról előbb utóbb fotó lesz...

Üdv
Balázs

Balázs, itt mindenki állít amit akar, senki sem bizonyít. Te is pont ezt teszed. Nem, én semmire nem tenném az életem, de nem is én állítom itt, hogy 100% tudás birtokában vagyok, pontos szögperceknek, wattoknak, Km-eknek. Meg a van, nincs, mennyi, és a mit tud dologban is azt mondom, bármi lehet.

Ja, és nem akartam elrontani ezt a bulit, de a hidegháború zajlik ezerrel, legalább 1 éve, de inkább több, s sok biztonságpolitikai szakértő szerint is csak mintegy 20 évinyi szünet volt, de vége sosem.
 

laiki

Well-Known Member
2013. május 23.
3 931
13 269
113
A félaktív és aktív rakétákkal kapcsolatban is egy kicsit túl van sztárolva az aktív radaros irányítás. Tény, hogy több előnye van, de azért vannak hátrányai is a félaktív irányítási móddal szemben.

1. Az aktív radaros rakéták csak akkor tüzelj és felejtsd el fegyverek, ha már az indítósínen befogták a célt, azaz csak viszonylag közelről. Általában MCG irányítást igényelnek addig, amíg a cél közelébe nem kerülnek. Ebben a szakaszban pedig az indító gépnek ugyanúgy a radaron kel tartani a célt, mint a félaktív rakétát indító gépnek.
2. A félaktív rakéták külső forrásból való rávezetése elég könnyű. A félaktív rakétának mindegy, hogy az indító gép sugározza-e be a célt, vagy egy másik gép (amely mondjuk hátra marad és nem repül be az ellenséges rakéták feltételes megsemmisítési zónájába se). Ha nem az indító világít alá a félaktív rakétának, akkor az sem igaz, hogy az indító gépnek a cél felé kellene repülni (vagy legalábbis a célt a radar látószögén belül befogva tartania) a találatig.
3. Ezzel szemben az aktív rakéták külső forrásból való MCG irányítása nehéz. Az indító gép jellemzően nem tudja követni a saját rakétáját a radarján. Ezzel szemben az MCG irányítás koordináta rendszerének középpontja az indítási pont. Ezt ismeri az indító gép radarja és a rakéta navigációs rendszere is. Az indító gép méri a saját elmozdulását és a cél helyzetét az indító géphez képest. Átszámítja a cél helyzetét a indítási ponthoz képest. Ezt közli a rakétával, amely méri a saját elmozdulását az indítási ponthoz képest és átszámít az indítási ponthoz képest megadott célhelyzetet a rakéta pillanatnyi helyzetéhez képest. Ezt alapvetően az indító gép tudja csak megtenni. Ahhoz hogy külső, forrás irányítsa a rakétát, a külső forrással közölni kell az MCG irányítás kódját, ami sebezhetővé teszi a rendszert. Közölni kell az indítási pontot. A külső forrásnak azonos koordináta rendszerben ismernie kell az indítási pont és az indításkori saját helyzete különbségét. Teát a külső forrásból való irányítás bonyolultabb, pontatlanabb, több a hibalehetőség és zavarhatóbb.
4. A félaktív rakéta közvetlenül majdnem zavarhatatlan, hiszen a rakétán csak egy passzív iránymérő vevő van. Ezt a vevőt egy folyamatos kisugárzás visszavert jele vezérli. A rakétát nem lehet becsapni hamis távolságú jellel, hiszen távolságot nem is mér. Nem lehet úgy hamis irányú jelet generálni rajta, mint a pásztázó radarokon, mert a vevő nem pásztáz. Ha a zavaró más jelet küld, mint amit a rakéta vár, akkor azt a rakéta kiszűri. Ha ugyanolyan jelet küld, akkor pedig a zavaró felé megy, ha annak jele erősebb, mint a célról visszavert jel és az útvonalképző logikai szűrőn nem akad fenn, tehát elég közel van a célhoz és hasonlóan mozog. A félaktív rakta közvetlen zavarására tehát értelmetlen a gépen elhelyezett önvédelmi zavarót használni mert az csak célra vezetné a rakétát. Egyedül a vontatott csali működik vele szemben, ami légiharcban azért ritka. Ezért általában az alávilágító radart próbálják zavarni. Viszont egy vadászgép radarjának számítási kapacitása, teljesítménye miatt sokkal nehezebben zavarható, mint egy rakéta orrában lévő aprócska aktív radar. A zavarvédelem növelhető azzal, hogy a zavarforrás irányát a besugárzásjelző méri. Ugyanis az alávilágításhoz elég egy viszonylag pontos irányadat. Lényeg hogy a sugáron a célon tartható legyen. Szintén megoldott a zavarvédelem közeli indításnál, mert akkor az infra/TV/lézer optika szolgáltatja az irányadatot a célon tartáshoz még akkor is, ha vakra zavarják a radart. Ugyancsak növelhető a zavarvédelem a cél több gép saját gépről egyidejűleg történő besugárzóval, mivel az önvédelmi zavarók egyszerre általában egy veszélyes radarral tudnak foglalkozni.
5. A félaktív rakéták jellemzően távolabbról fogják be a célt. Nekik nem a saját apró radarjuk gyenge kisugárzására kell hagyatkozniuk, hanem a rávezetést végző vadászgép nagyságrenddel erősebb alávilágító jeléből kapják a visszaverődést. Az irányító rendszert a vevő érzékenységre lehet kihegyezni, hiszen nem kell adó, nem kell komoly jelfeldolgozó kapacitás, nem zabálja az energiát a radar, stb... Így általában ezek a passzív vevők érzékenyebbek, mint az aktív radarok vevői.
6. A félaktív rakéták nem árulják el a saját irányítási módjukat. Természetesen a félaktív irányításhoz kell alávilágítás, amit a cél érzékel, de ez az alávilágítás lehet hamis, rakétaindítás nélküli, pusztán annak érdekében, hogy a célt megugrassza, védekezésre kényszerítse, a köteléket szétverje. Lehet csali úgy, hogy az alávilágítás mellett infravörös irányítású rakétát indítanak miközben a cél félaktív radaros ellen próbál védekezni. Vagy még inkább úgy, hogy passzív radarelhárító rakétát indítanak, ami az ellenséges zavaróra megy rá, miközben az a nem létező félaktív radaros rakéta alávilágítását próbálja megszakítani. Míg az aktív radaros rakétáról lehet tudni, ha cél közelbe ért, mert a radarját érzékeli a besugárzásjelző, addig a félaktív radarosról nem lehet tudni, hogy hol tart, főleg ha az alávilágítást korábban vagy később kezdték, mint az indítás. A félaktív radaros rakétáknál sem szükséges végig alávilágítani. Elég akkor, ha a rakéta cél közelbe ért. Addig vagy program szerint repül, vagy MCG-vel.
7. Egy alávilágítással szinte korlátlan számú rakéta párhuzamos vezérlése megoldható, tehát adja magát több rakéta indítása azonos célra a találati valószínűség növelésére
8. A félaktív rakétás egyszerűbbek, olcsóbbak, ami azért nem mellékes szempont.

Fentiek miatt én azért nem sajnálnám le a félaktív irányítású orosz rakétákat.