Hölgyek, Urak!
Molni üzenetét másolom:
@dudi
A PL-12 tudtommal teljesen kínai fejlesztés. Megnézték az R-77-et, ellőtték a majd az összes 300 db vett rakétát, aztán saját fejlesztés mellett döntöttek. Beszédes...
@zsolt
Keveri a szezont a fazonnal. Egy orosz cég gyárt piaci alapon rakétát exportra. Ha az Orosz Állam vagy Légierő nem fizet érte, akkor nem adnak el oda... Nem puszria és ex elvtársi csókra készülnek ezek... Ha orosz anyácska semmiven nem fizet, a külfödi vásárló meg dollárban, akkor szerinted hova kerül az R-77. Kettőt lehet találni.
Az élettartama vonatkozó és az összes kommenteddel a baj az, hogy csak arra alapoz, hogy "úgysem tudhatjuk", meg vak hit. Az oroszoknak arra volt pénzük, hogy a régi rakétákat kalapálgasság, mint hogy újakat vegyenek. Szerinted miért repülnek mai napi ezekkel a rakétákkal és miért csak minimálissal, mikor a sokkal magasabb élettartamú jenki rakétákból sokszor fent van a full konfig gyakorláson vagy pl. a Baltikumban is. Full AAM konfigos orosz gépet meg szökőévenként látni. 1+1 az 2.
Az életed rátennéd rész is ilyen bőszítő komment. Azt nem, de miért hiszi azt sok ember, hogy valamiféle titokos üzemek meg M zárolt készletek és egyéb hülyeségek vannak? Az F-117 anno top secret teljesen fekete program volt és mégis sejtettek valamit és lett egy F-19 fantázia gép. A gép nem így nézett ki, a Red Strom Risingban a gép AA képességét és utánégetőjét leszámítva igen pontosan ábrázolták a gép feladatát a FoFA-ban.
(Ha valakinek nem tűnt fel volna, akkor a Red Storm Rising-ban egy félsikeres FoFA alapon vívott háború van, ahol az első éjszaka a csapásmérők elvégezték azt, amit vártak tőlük.)
Egyszerűen nincs olyan a világon, hogy rendszerben van egy fegyer és roha nem repülnek nemhogy éles, de gyakorló változatával sem. Még B61 bomba súlymakettel is fotóztak le néha nem jenki gépeket. Szóval az csak mese, hogy az oroszoknál az R-77 jelentős számban vagy, hogy egyáltalán van, az aktív radaros R-27 meg aztán tényleg. Maga a gyártó szórná ki a hír, hogy "ELADTUK, VEGYÉL TE IS!". Hol van ilyen hír? A kutya nem kért belőle.
Az összes régi orosz rakétval (ATGM) is a baj az, hogy a szilárd hajtóanyagú rakéta hajtómű élettartama borzalmasan alacsony a nyugatihoz képest, van ahol csak 8 év... Ezzel szemeben mai napig lövöldözgetnek 20+ éves TOW-val és a 2000-2010 között időszakban is '80-as évek beli AIM-9/AIM-7 csinálták a kvalifikációs lövészeteket a jenkik sőt, talán még ma is. Borzalmasan nagy a kontraszt.
@Eltorro
Akkor a HT összefoglaló félig elspoilerezve.
Az AESA esetén azonban nem csak a kisugárzott energiával variálnak, képesek LPI üzemmódra, ami megnehezíti vagy lehetetlenné teszi az ellenfél számára a radarkisugárzás érzékelését. Minden radar úgy működik, hogy egy ideig ad (sugároz), aztán vesz, a visszaérkező visszhangot érzékeli. A vevő „kapu” addig van nyitva, (mikro szekundumok) amíg a radar hatótávján belülről visszavert jelek érkezhetnek. Az LPI üzemmóddal működő radar számítógépe megméri az ellenfél radarjának paramétereit, és azokba a rövid időtartamokra időzíti a saját kisugárzását, amikor a másik vevője zárva van, együtt a besugárzásjelzővel. Ugyanis a besugárzásjelző-rendszer (RWR) is szakaszosan működik, mivel a saját radar visszavert jelére is jelezne, ha folyamatosan üzemelne. Ehhez irgalmatlan számítástechnikai kapacitás és megfelelő hardver (maga a radar képessége) is szükséges ehhez, de a Red Flag gyakorlatok beszámolói szerint működik a módszer. Csak elektronikus pásztázú radarral működik az LPI üzemmód, mert ehhez is olyan tetszőleges pásztázási képességre van szükség, mint a látszólagos párhuzamos üzemhez, mert a térrész ugyanazon vagy kvázi ugyanazon részére kell eltérően világítani a radarral, amire a mechanikus pásztázású radar célkeresés közben nem képes.Tehát pásztázás közben is kvázi tűnyalábban mindig vissza kell világítani a célt a trackképzéshez, csak ezt a megfelelő időben kell tenni, lehetőleg váltva a frekit. Cél követésekor, mivel már ismert sebessége/távolsága ezért radar által kibocsájtott célkövető impulzusok teljesítménye, a közöttük eltelt idő, és frekvencia variálása. Az RWR több impulzust is vár mielőtt riaszt, hogy ne minden szóródó vagy fals jelre adjon riasztást. Az LPI üzemmódra képes radar ezeket a szó szerint kiskapukat használva éri el, azt, amit.
Nagyon elméletileg képes lenne rá a mechanikus pásztázású radar, ha a pásztázás helyett az adott célon tartja az antennát. A nagy difi az, hogy akkor a radar abban a kb. 2 fokos kúpban (AN/APG-68-nál ez 2,2 fok) lát csak célokat azon kívül semmt, hiszen nincs pásztázás. Ehhez képest az ESA radarok folyamatos pásztázás közben "szúrnak" vissza. Irgalmatlan nagy difi. Ezért szerint nincs LPI csak ESA-val.
@blaze
Az R-37-et a vadászgépek saját radarjai valószínűleg nem érzékelik, mert arról nem láttam és hallottam semmit, hogy az F-14 pl. a saját AIM-54-et követné, bár az azért is volt lehetetlen, mert a rakéta emelkedés után a radar LOS-ban egyszűren nem volt benne a radar a célokat pásztázza az MCU/MCG miatt. Ezen kívül a digitális elektronika ekkora doppler eltolódású célt lehet, hogy már nem is tud mérni és egyszerűen eldobja. Mechanikus pászázás esetén meg a folyamatos trackképzéssel van baj, mikor M4-6 táján közeledik valami és 6-8 másodperceként van adott esetben egy pásztázás a célon. Az AWACS az Sz-200 indításokat mindig látta, de az Sz-200 kis túlzással majdnem akkor a cél, mint egy F-5E Tiger.
Milyen szimulátorban lőttél le te szovjet/orosz ARM-ot repülőgéppel?
@mindenki másnak
Az R-37 soha nem készült el és nem vadászok ellen való. Közepes magasságú manőverező célok ellen a DLZ jó, ja 60-70 km lenne. A 300 km az kb. M2-M3 sebességgel közeledő célra igaz amikor az R-37 is 10km-es magasságban van indítva. Teljesen elméleti. Az R-33 tolóerő és kinematikai adatait ismerem, ennél nem lehet sokkal jobb az R-37. Csodák nincsenek. Az R-33-at anno 15G-re méretezték, az Sz-300 5V55R rakétáka is tudtam már a 20G-t, ami cél közelében M3.0 sebességgnél bőven elég úgy, hogy nem látni a közeledését, mert nem füstöl csak az indítás után 8-10 sec-ig. A HT összefoglalóban szimulátorral készült rakéta röppálya profilokat is majd teszek be szemléletésnek.
A belinkelt grafikionok az APA oldalról vannak, nem kell komolyan venni őket és legfeljebb égháttérre vonatkoznak, de még ott is optimisták. Ezen felül annak esélye, hogy pont szemből nézzen rá a radar egy rakéta az szinte 0. A másik, hogy a vadászok lehetőleg csak tűzvezetésre kapcsolják fel a radart, de akkor sem az összes, lásd radar nélküli AIM-120 buddy killt az 1999-es AF alatt. Azon felül a geometriai méretnek nincs közvetlen köze ahhoz, hogy az adott frekvencinál milyen egyenértkű RCS jön ki. A még az azonos hullámsávban dolgozó radarok frekije sem azonos, tehát elve legfeljebb csak alig tájékoztató jellege van ezeknek a diagramoknak...
Az AIM-54 hajtómű égésideje 23 sec és nem dual thrust, az R-33 is ehhez közeli.
----------
Hát kb. ennyi.
Üdv
Balázs
Nyilván a megszokott kinematikai manővereknek továbbra is nagy befolyása van a végkimenetelre.
. A melyik radar milyen RCS jű célt milyen távolságból lát meg grafikon csodaszép. De azért ott is vannak fenntartásaim/lennének kérdéseim, hogy aki összeállította ezt, milyen "hiteles" adatokra támaszkodott 
. Gondolom kb. a saját bevallott reklámanyagira a gyártó/fejlesztő cégeknek...
