Egyébként meg a pilóták meglepően keveset tudnak sokszor arról, amit használnak. Ők nem mérnkökök, nem tudják, nem érdekli ez őket. Ott van nekik a HMZ kijelzés a HUD-on, a többi nem számít.
BTW az Aranyas sem tévedhetetlen...
Csak a stílusból tippelem,hogy ez molni üzenete, amit akagi közvetített.
Ezt a végét emelném ki. Molni! Az általad sokat szidott szovjet repülőtiszti oktatási rendszerben a pilóták bizony mérnöki képzettséget is kaptak a szakszolgálati engedélyük mellé. Az nem NFTC volt, ahol belépésnél elvártak tökmindegy milyen szakon szerzett diplomát, ami után 26-27 évesen megkezdtél egy vadász/szállító/ helikopterpilóta kiképzést.
Hanem a középiskola után vették fel a jelölteket, így gyakorlatilag ez az egyetem/főiskola volt a bekerülők számára. A vitorlázórepülés a hobbim, az egyik oktatóm Mi-24-es pilóta volt a típus kivonásáig. Igaz,hogy "csak" harci helikopter de talán számít valamennyire.
A Szovjetunióban képezték ki, és repülőmérnöki diplomát vett át a végzésekor. A diplomamunkájának a témáját nem tudom, mert sosem kérdeztem, de úgy 4 éve, már nem emlékszem minek az apropóján mesélte, hogy az egyik évfolyamtársa például sárkányrepülőhöz tervezett légcsavart diplomamunkaként.
Továbbá például Vári Gyula is repülőmérnök, igaz ő nem a SZU-ban, hanem Kassán végzett, de úgy tudom ott is a szovjet rendszerű képzés ment, csak hosszabban(3 helyett 5 év). Tehát,ha a pilóta a régi képzési rendszer szerint végzett, akkor egyáltalán nem biztos, hogy nem mérnök. Nem ismerem a jelenlegi lengyel kiképzési rendszert,de belőlük kinézem azt is, hogy "hülyék" voltak, megtartották a régi rendszert, mert úgy jóval hosszabb aktív szolgálati időszakot teljesít a pilóta a kiképzése után,ami jobban megéri anyagilag az országnak. Ez esetben pedig az sem kizárt, hogy a fiatal pilóták is mérnöki diplomát vehetnek át a szárnyak mellé.
További magyar példa: Varga Imre ezredes úr(Nyugodjék Békében!) szintén a SZU-ban végzett vadászpilóta volt, és ő is mérnöki diplomát kapott a végzéskor,olvashattad az Aranysasban. Pinkóczi József, akit szintén a SZU-ban képeztek ki, mérnök volt. Ezért is volt kiváló berepülőpilóta( nem a sajnálatos MiG-15 esetre gondolok) mert a mérnöki szintű ismeretei segítették,hogy kiváló visszajelzéseket adjon ne csak a gép viselkedéséről, de az egyéb rendszereivel kapcsolatban is ( a működik/nem működik-nél komolyabb mélységre gondolok). Valamelyik régi Top Gun-ban volt róla cikk, hogy mennyire részletesen ismerte a gép rendszereit. Ha valami megnyekkent a gépben,akkor általában már a kabinból kiszállva mondta a szerelőknek, a hiba pontos okát,és hogy mit kell cserélni,akár egy diagnosztikai számítógép. Igen ritka volt, hogy tévedjen, ezek a pontos visszajelzések pedig nagyon felgyorsították a javítási munkákat. Helikopteres vonalon Papp István mk. alezredes, PG-s berepülőpilóta volt legendás hírű.
Ha olvastad a honvedelem.hu-n a Fekete Tamással készült interjút a Gripen átképzésről,akkor ott láthattad,hogy mennyivel kényelmesebb volt a svéd képzés a szovjet és a csehszlovák után, mert itt például nem kell annyira részletesen megtanulják a különböző rendszerek (pl. üza rendszer) felépítését és működését,csak az éppen szükséges alapokat. Mert a szovjet képzési rendszerben pont ennek az ellentéte volt a jellemző. Ott olyan szintű ismereteket vártak el a pilótáktól, mintha műszakiak lennének. Tehát a szovjet rendszerben végzett hajózó sokkal részletesebben ismerte a saját gépe felépítését, rendszereinek működését,mint a nyugati kollégája.
Az oktatóm ezt úgy mesélte, hogy először így próbálták elvenni a jelöltek kedvét a repüléstől. Csak műszaki rajzot,aerodinamikát, matekot,anyagismeret és egy rakás egyéb tárgyat tanultak repülés helyett. Aminek egy része nem kellett ahhoz, hogy elvezess egy helikoptert/vadászgépet, de ahhoz, hogy mérnöki végzettséget szerezz,alapnak számított. Tehát ez "a pilóta nem tud semmit arról amit indít mert nem mérnök", gondolatod nagy valószínűséggel nem igaz. Mert a régi rendszerben végzettek garantáltan mérnökök. A lengyeleknél pedig nem kizárt, hogy a fiatalok is azok.