Rheinmetall Lynx

[mindenen kívül]

KF41 full súlya 50tonna.Merkava IV meg 60.Igen a Lynxnek nagyobb a test beltere,viszont nincs rajt egy 3személyes 120milis ágyút hordó marha nagy torony.Nem tudjuk,hogy milyen pontosan a páncélzat.Hogy a prototipuson még a Marder deszantbúvonyilásai vannak,meg nem jelent sokat.Amerikai harci gépek protóinál is előfordul,hogy más tipusokrol származó,nem végleges részegységek vannak.
Egy ismertetőben olvastam,hogy főiránybol véd a 125milis gránátok egy részétől.Kizártnak tartom,hogy egy modern sabotot megfogjon.De egy 50éves kumulativat már megfoghat.100milis 60 éves gránátját is megfoghatja.De a legmodernebb sabot 100/105milist már aligha.
APS-t raknak rá,ha valaki megrendeli.A tervezésnél számoltak vele.
Én spec több fejlesztési tartalékot látok benne,mint a Pumában.A modularitásában is több lehetőséget látok.
De az igazi egy gyakorlati összehasonlitó próbákon való megmérettetés lenne.Ami tartalmazna a végén összeszerelt páncéltest módszeres szétlövését is.Papir sokmindent elbir.De ha gyakorlatban végigpróbáljuk a kispuskátol az általunk elérhető legjobb páncéltörő akármig,utána kiderül,hogy kilukadt e,avagy nem.Meghogy meddig nem lukad.
Igen,valaki megirhatná a szárazföldi HTÖ-t is.Mindenen Kivül?Nincs kedved a HTKAs szerzői gárdan belülre kerülni?

Meg is mire gondolsz?Hogy írja meg vagy milyen tematika alapján?Mikor kezsje egyáltalan?Azért az 1930-as évektől* kicsit durva lenne?Mikorra lenne szerinted kész egy ilyen Ráskai kódex 90 évről?

*Amit ma modern harcászatnak hívunk az a 30-as evek teoretikusainak munkája,ha nem onnan kezded akkor nem lesz értelme az egésznek.

Ühüm...
Nagyon megtisztelő ...., de nem hinném, hogy egy átfogó, minden tekintetben kiegyensúlyozott munkát tudnék produkálni. Az én tudásom elég szelektív, inkább csak rajongója vagyok sok témának, mint szakértője.
A harcászat nagyon érdekel, de Magyarországon csak elmélete van, mint a futballnak...... A harcjárművek, harckocsik technikai dolgai nyilván kapcsolódnak a harceljárásokhoz, együtt érdemes azokat vizsgálni. Dudinak annyiban igaza van, hogy nehéz lenne teljeskörűen vizsgálni a témát, a múlt tapasztalatai nagyon fontosak a jelen problémáinak megértéshez és a jövő fejlődési irányainak kifürkészéshez.
Szóval nem gondolom, hogy én alkalmas lennék egy ilyen nagyívű munka elkészítésére, bár van pár kisebb terjedelmű iromány, ami kikerült a kezeim közül, így tudom, hogy az igényes publikáció hihetetlen kutatómunkát igényel és a szakmai lektorálás is nagyon fontos. És hát jó futball szakembererünk is kevés van már.....
Viszont a htka.hu-n rengeteget lehet tanulni, sok értelmes hozzászólást érdemes lenne összegyűjteni (szerkesztve) egy-egy témában, megtisztíttatva a személyeskedésektől, felesleges dolgoktól.
Azt viszont megígérhetem, hogy a Leopard, Puma, Lynx kutatást nem adom fel, ahogy jobban megismerem ezeket az eszközöket minden adatot (amit lehet) fel teszek ide a megfelelő topicba.

 

[kamm]

A Pumán is az...

Es szerintem az is megfogja a 35mm, igen. Az 50+ nem hiszem, de az egyelore nincs is hadrendben ilyen szinten, mig a 35 terjedoben van.
Ezeknek nem hk tuzet kell allniuk, hanem IFV toronyfegyvert.

 

[kamm]

KF41 full súlya 50tonna.Merkava IV meg 60.Igen a Lynxnek nagyobb a test beltere,viszont nincs rajt egy 3személyes 120milis ágyút hordó marha nagy torony.Nem tudjuk,hogy milyen pontosan a páncélzat.Hogy a prototipuson még a Marder deszantbúvonyilásai vannak,meg nem jelent sokat.Amerikai harci gépek protóinál is előfordul,hogy más tipusokrol származó,nem végleges részegységek vannak.

A fent idezett cikkben van a vedelmrol is szo, van minden, mint a Fradi-levesben, passziv es reaktiv elemek, hibrid otvozetek stb.
Metallurgyben es chemistryben a nemetek 150-200 eve vilagelsok, en nem ketlem, hogy az otvozet kepessegeit illetoen siman ravernek barkire ugyanolyan pancelvastagsagnal.

A suly meg nem feltetlenul mervado, konkretan a cikkben kulon megemlitik, hogy NEM jelent hatranyt a suly, mert azt mind vedelmre is fordithatja a kliens:

"Neue Schutztechnologien

Die beim Lynx vorhandene Reserve an Nutzlast ermöglicht auch die Implementierung eines verbesserten Schutzsystems ohne deutliche Mobilitäts- und Agilitätsverluste. Neue russische Kampf- und Schützenpanzer stellen hinsichtlich der Bedrohung einen entwicklungstechnischen Sprung dar, der nicht nur eine mögliche neue Generation von westlichen Entwicklungen der Gefechtsfahrzeuge beeinflussen wird, sondern auch die Entwicklung neuer Schutztechnologien aller Art erfordert. Die Vielzahl der zukünftig möglichen Bedrohungen der Gefechtsfahrzeuge – bei Einsätzen aber auch bei der Landes- und Bündnisverteidigung – vom Brandsatz über IED-Wirkungen bis hin zum mittel- und großkalibrigen KE-Geschossen erfordert die optimale Abstimmung der einzelnen Schutzkomponenten zu einem Schutzsystem. Technische Lösungsmöglichkeiten, z. B. Soft-Kill-Systeme, abstandsaktive Hard-Kill-Systeme, sind bereits verfügbar und an der deutlichen Reduzierung der Wirkung von modernen KE-Geschossen wird – z. B. durch die Kombination passiver und explosiver Reaktivschutzpanzerungen – bereits gearbeitet. Ein optimales Schutzsystem kostet nicht nur Volumen, sondern auch Gewicht: Die Lynx-Familie könnte – auf Kundenwunsch – diese Forderungen erfüllen.

Optionaler Hybridschutz für den Lynx

Für die Fahrzeugfamilie Lynx ist optional die hybride Schutzlösung Strikeshield verfügbar. Diese verbindet passiven Schutz gegen kinetische Geschosse und Splitter gem. des Standards der AEP 55 und aktiven Schutz gegen Panzerabwehrhandwaffen gem. der AEP 62 in einem Schutzmodul.


Schutzelement für den Lynx (Foto: Rheinmetall)
Insbesondere die Residualeffekte einer Bekämpfung von Panzerabwehrhandwaffen wurden in der RPS systematisch erfasst und werden bei der Auslegung des passiven Schutzes berücksichtigt. Dies geht deutlich über die heute gültigen Nachweisführungen hinaus. Damit wird die in den AEP und TL noch bestehende Abgrenzung zwischen passivem und aktivem/reaktivem Schutz aufgebrochen.

Zusammenfassung/Ausblick
Rheinmetall ist es in sehr kurzer Zeit gelungen, die Prototypen einer neuen Kettenfahrzeugfamilie so zu realisieren, dass die in den internationalen Wettbewerben geforderten Kernfähigkeiten im Wesentlichen erfüllt werden.

Die Lynx-Familie bietet besonders hinsichtlich der Modularität, der Leistungsfähigkeit, der Aufwuchsfähigkeit und auch des Preises eine gute Alternative zu den aktuellen Angeboten der Wettbewerber. Auch die mögliche und in Teilen bereits realisierte Beteiligung der zukünftigen Nutzerstaaten bei der Einbindung von Subsystemen sowie die weltweit verfügbaren Service- und Ausbildungsleistungen eines großen Konzerns in der späteren Nutzung des Systems sind gute Beschaffungsargumente."

 

[kamm]

Ezt nem így mérik. A Puma motorja 980 kg, ennek 2 300 kg. A teljesítményük közel azonos. Kapásból van 1300 kg előnye a Pumának. A test alacsonyabb, rövidebb, emiatt relatíve jobban páncélozható, védettebb. Igaz, kisebb, laposabb, de nehezebb is eltalálni.
Szóval, ha csak nem találnak fel valami nagyon szuper páncélanyagot, akkor a Lynx soha nem lesz olyan védett mint a Puma. És akkor még ott van az emberes torony nagy hátránya: a top attack fegyverek ellen védhetetlen, a Pumában legalább a torony alatt ülőknek van esélye. Azért javaslom a két jármű búvónyílásait is vessétek össze, melyik a valódi harcjárműé.
És akkor még nem beszéltünk ERA védelemről, meg azért van neki egy aktív MUSS rendszere is. A Lynx-nél ezekről még nem hallottam, de majd egyszer biztos ahhoz is lesz a következő évtizedben. Csak rendelje már meg valaki, mert addig nem raknak bele több pénzt az RM-nél, az idő meg telik.

Lemaradt ez az elozo valaszombol, lasd fenn.

 

[mindenen kívül]

Lemaradt ez az elozo valaszombol, lasd fenn.

Én azt gondolom, hogy arányaiban kevesebbet fordíthat védelemre, mert 1300 kg-al nehezebb a motorja, mint a Pumae. Ezen kívül hátrány meg a nagy méret: hosszabb, magasabb belső teret kell vastagon páncélozni. Szóval a nagyobb deszantter vagy nagyobb tömeget, vagy vékonyabb páncélt eredményez. Ha nincs varázs páncélja, akkor ugyan abból a termék palettabol válogathat, mint a Puma. A reaktív elemeket típusra tervezik, számít a forma. Ez már nem Kontakt 1 ERA kazetta.

 

[mindenen kívül]

A fent idezett cikkben van a vedelmrol is szo, van minden, mint a Fradi-levesben, passziv es reaktiv elemek, hibrid otvozetek stb.
Metallurgyben es chemistryben a nemetek 150-200 eve vilagelsok, en nem ketlem, hogy az otvozet kepessegeit illetoen siman ravernek barkire ugyanolyan pancelvastagsagnal.

A suly meg nem feltetlenul mervado, konkretan a cikkben kulon megemlitik, hogy NEM jelent hatranyt a suly, mert azt mind vedelmre is fordithatja a kliens:

"Neue Schutztechnologien

Die beim Lynx vorhandene Reserve an Nutzlast ermöglicht auch die Implementierung eines verbesserten Schutzsystems ohne deutliche Mobilitäts- und Agilitätsverluste. Neue russische Kampf- und Schützenpanzer stellen hinsichtlich der Bedrohung einen entwicklungstechnischen Sprung dar, der nicht nur eine mögliche neue Generation von westlichen Entwicklungen der Gefechtsfahrzeuge beeinflussen wird, sondern auch die Entwicklung neuer Schutztechnologien aller Art erfordert. Die Vielzahl der zukünftig möglichen Bedrohungen der Gefechtsfahrzeuge – bei Einsätzen aber auch bei der Landes- und Bündnisverteidigung – vom Brandsatz über IED-Wirkungen bis hin zum mittel- und großkalibrigen KE-Geschossen erfordert die optimale Abstimmung der einzelnen Schutzkomponenten zu einem Schutzsystem. Technische Lösungsmöglichkeiten, z. B. Soft-Kill-Systeme, abstandsaktive Hard-Kill-Systeme, sind bereits verfügbar und an der deutlichen Reduzierung der Wirkung von modernen KE-Geschossen wird – z. B. durch die Kombination passiver und explosiver Reaktivschutzpanzerungen – bereits gearbeitet. Ein optimales Schutzsystem kostet nicht nur Volumen, sondern auch Gewicht: Die Lynx-Familie könnte – auf Kundenwunsch – diese Forderungen erfüllen.

Optionaler Hybridschutz für den Lynx

Für die Fahrzeugfamilie Lynx ist optional die hybride Schutzlösung Strikeshield verfügbar. Diese verbindet passiven Schutz gegen kinetische Geschosse und Splitter gem. des Standards der AEP 55 und aktiven Schutz gegen Panzerabwehrhandwaffen gem. der AEP 62 in einem Schutzmodul.


Schutzelement für den Lynx (Foto: Rheinmetall)
Insbesondere die Residualeffekte einer Bekämpfung von Panzerabwehrhandwaffen wurden in der RPS systematisch erfasst und werden bei der Auslegung des passiven Schutzes berücksichtigt. Dies geht deutlich über die heute gültigen Nachweisführungen hinaus. Damit wird die in den AEP und TL noch bestehende Abgrenzung zwischen passivem und aktivem/reaktivem Schutz aufgebrochen.

Zusammenfassung/Ausblick
Rheinmetall ist es in sehr kurzer Zeit gelungen, die Prototypen einer neuen Kettenfahrzeugfamilie so zu realisieren, dass die in den internationalen Wettbewerben geforderten Kernfähigkeiten im Wesentlichen erfüllt werden.

Die Lynx-Familie bietet besonders hinsichtlich der Modularität, der Leistungsfähigkeit, der Aufwuchsfähigkeit und auch des Preises eine gute Alternative zu den aktuellen Angeboten der Wettbewerber. Auch die mögliche und in Teilen bereits realisierte Beteiligung der zukünftigen Nutzerstaaten bei der Einbindung von Subsystemen sowie die weltweit verfügbaren Service- und Ausbildungsleistungen eines großen Konzerns in der späteren Nutzung des Systems sind gute Beschaffungsargumente."

auf Kundenwunsch - az ügyfél kérésére (a google szerint). Ez a gond, hogy még nem létező képességeket ígér. Bárki bárilyen termékre ígérhet dolgokat, csak legyen aki megfizeti. De ettől is fontosabb, hogy ezek kifejlesztése, és/vagy gyártásbavitele időt igényel. Nekünk pont ez nincs.
A BTR-ekből kilóg a lövészek segge, azonnal (belátható 2-3 éven belül) jármű kellene nekik. Ha majd egyszer kialakítanak az ügyfél igényeinek megfelelő képességű harcjárművet, letesztelik, mi is lezteszteljük, finomítanak rajt, azt követően kezdődik a gyártás megszervezése, beszállítókkal végleges szerződéskötés, ők is berendelik az anyagokat és elkezdik gyártani a részegységeket, azokból meg lesz egy harcjármű. Én attól félek, hogy ez így csak az évtized végére valósulna meg. Addig a magyar lövész fegyvernem harcjármű nélkül van, a katonákat már semmi sem fogja itt tartani abban a négy nyomorult alegységben. Az anyagi és egyéb járandósságokkal nem lehet megfelelő számú fiatalt biztosítani a legnépesebb, leg humánerőforrásigényesebb és alighanem legfontosabb fegyvernem részére. A fiatalok nem pénzért jönnek be, azzal legfeljebb ki lehet tolni egy kicsit a szolgálati idejüket, mielőtt rendes fizetésért más munkahelyre mennének. A fiatalok kalandért, élményért jönnek katonának. Ezt (szó szerint) néhány BTR-rel nem lehet megadni, el fognak menni. Az, hogy akkor majd 2026-28-ban kezdjük újjáépíteni a fegyvernemet, nem túl jó terv, mert a felhalmozott tapasztalat nyúgdijba megy, az öregebb, képzettebb katonák is elhagyják a lövészeket. Miért maradnának?
Ezek miatt is nagyon fontos, hogy olyan döntés szülessen, ami egy kivéreztetett haderő, legjobban elsorvasztott, leginkább leterhelt és mindenféleképp legnélkülözhetetlenebb fegyvernemének életbenmaradását, feltámadását biztosíthatja. A Lynx bármennyire is ígéretes harcjármű, nem fog a mostani lövész katonák segge alatt dübörögni. Ha én lennék lövészkatona, családdal vagy családalapítás előtt, mihelyst kimondják, hogy 2026 vagy még később azonnal adnám be az A4-est. Akkor majd jövök 2026-ban, ha még lesz itt valaki.
Hat évig nem lehet még tingli-tanglizni, imitálni a kiképzést, NATO gyakorlatokon szégyenkezni, CREVAL-okon hazudozni, stb.

 

[krisss]

auf Kundenwunsch - az ügyfél kérésére (a google szerint). Ez a gond, hogy még nem létező képességeket ígér. Bárki bárilyen termékre ígérhet dolgokat, csak legyen aki megfizeti. De ettől is fontosabb, hogy ezek kifejlesztése, és/vagy gyártásbavitele időt igényel. Nekünk pont ez nincs.
A BTR-ekből kilóg a lövészek segge, azonnal (belátható 2-3 éven belül) jármű kellene nekik. Ha majd egyszer kialakítanak az ügyfél igényeinek megfelelő képességű harcjárművet, letesztelik, mi is lezteszteljük, finomítanak rajt, azt követően kezdődik a gyártás megszervezése, beszállítókkal végleges szerződéskötés, ők is berendelik az anyagokat és elkezdik gyártani a részegységeket, azokból meg lesz egy harcjármű. Én attól félek, hogy ez így csak az évtized végére valósulna meg. Addig a magyar lövész fegyvernem harcjármű nélkül van, a katonákat már semmi sem fogja itt tartani abban a négy nyomorult alegységben. Az anyagi és egyéb járandósságokkal nem lehet megfelelő számú fiatalt biztosítani a legnépesebb, leg humánerőforrásigényesebb és alighanem legfontosabb fegyvernem részére. A fiatalok nem pénzért jönnek be, azzal legfeljebb ki lehet tolni egy kicsit a szolgálati idejüket, mielőtt rendes fizetésért más munkahelyre mennének. A fiatalok kalandért, élményért jönnek katonának. Ezt (szó szerint) néhány BTR-rel nem lehet megadni, el fognak menni. Az, hogy akkor majd 2026-28-ban kezdjük újjáépíteni a fegyvernemet, nem túl jó terv, mert a felhalmozott tapasztalat nyúgdijba megy, az öregebb, képzettebb katonák is elhagyják a lövészeket. Miért maradnának?
Ezek miatt is nagyon fontos, hogy olyan döntés szülessen, ami egy kivéreztetett haderő, legjobban elsorvasztott, leginkább leterhelt és mindenféleképp legnélkülözhetetlenebb fegyvernemének életbenmaradását, feltámadását biztosíthatja. A Lynx bármennyire is ígéretes harcjármű, nem fog a mostani lövész katonák segge alatt dübörögni. Ha én lennék lövészkatona, családdal vagy családalapítás előtt, mihelyst kimondják, hogy 2026 vagy még később azonnal adnám be az A4-est. Akkor majd jövök 2026-ban, ha még lesz itt valaki.
Hat évig nem lehet még tingli-tanglizni, imitálni a kiképzést, NATO gyakorlatokon szégyenkezni, CREVAL-okon hazudozni, stb.

Amúgy bármnennyire furcsa a BTR-ek kérdése a személyi felszerelés hiányához képest teljesen irreleváns lövészek nagy részének. MIvel azt, hogy magának kell tíz vagy százezreket költeni, a cuccára helyből megérzi az ember.

 

[mindenen kívül]

Amúgy bármnennyire furcsa a BTR-ek kérdése a személyi felszerelés hiányához képest teljesen irreleváns lövészek nagy részének. MIvel azt, hogy magának kell tíz vagy százezreket költeni, a cuccára helyből megérzi az ember.

Nem vitatom, nyilván súlyos probléma az is. Itt arra akartam rávilágítani, hogy lehet bármennyire is jó harcjármű a Lynx, ha későn jön, nagyot bukik az MH. Konkrétan egy fegyvernemet kell majd poraiból feltámasztani akkor amikor egyszer lesz a csapatoknál használható IFV.
Attól is félek, hogy átmeneti megoldásként török szarhatár 4x4-ekre fogják azt mondani, hogy addig az is jó lesz a lövésznek. Az egy nagyon nagy csapda helyzet, mert ha bukik a Lynx, akkor benne maradunk a kebabos krahácsokban örökre....

 

[SilvioD]

Nem vitatom, nyilván súlyos probléma az is. Itt arra akartam rávilágítani, hogy lehet bármennyire is jó harcjármű a Lynx, ha későn jön, nagyot bukik az MH. Konkrétan egy fegyvernemet kell majd poraiból feltámasztani akkor amikor egyszer lesz a csapatoknál használható IFV.
Attól is félek, hogy átmeneti megoldásként török szarhatár 4x4-ekre fogják azt mondani, hogy addig az is jó lesz a lövésznek. Az egy nagyon nagy csapda helyzet, mert ha bukik a Lynx, akkor benne maradunk a kebabos krahácsokban örökre....

A Hiúz 2023-tól exportképes a gyártó szerint. Ha ez lenne, ebben is látok nagy potenciált, a gyártóval közösen vennénk részt a fejlesztésben. Bár nem tudom erre készen állunk-e.
A biztos választás a Puma.

 

[Hegylakó]

Nem vitatom, nyilván súlyos probléma az is. Itt arra akartam rávilágítani, hogy lehet bármennyire is jó harcjármű a Lynx, ha későn jön, nagyot bukik az MH. Konkrétan egy fegyvernemet kell majd poraiból feltámasztani akkor amikor egyszer lesz a csapatoknál használható IFV.
Attól is félek, hogy átmeneti megoldásként török szarhatár 4x4-ekre fogják azt mondani, hogy addig az is jó lesz a lövésznek. Az egy nagyon nagy csapda helyzet, mert ha bukik a Lynx, akkor benne maradunk a kebabos krahácsokban örökre....

Szerintem a személyi felszerelés, bér, béren kívüli juttatás kombó meghatározóbb érv.
A katona is alapvetöen egy munkavállaló.

A rendörségi leszereléseket is a bér határozza meg, nem a technika (ami szerintem ott pl rendben van).

Visszatérve a fö témához. Nekem van egy olyan érzésem, hogy német technika esetén áthidalásképen használt Marderek jönnek a Leo A4 mintájára. Ami utána a tarcsisoknál landolna.

 

[mindenen kívül]

A Hiúz 2023-tól exportképes a gyártó szerint. Ha ez lenne, ebben is látok nagy potenciált, a gyártóval közösen vennénk részt a fejlesztésben. Bár nem tudom erre készen állunk-e.
A biztos választás a Puma.

Egyetértek. A 23-hoz azonnali rendelés, azonnali HMK (hadműveleti követelmények) megfogalmazása kellene, hogy a magyar konfigurációnak AZONNAL nekiálljanak. A mi általunk rendelt alrendszerekkel, belsőtér kialakítással fegyverek (BREN), felszerelés (CLS zsákok, stb.), egyéb cuccokkal készülhessen el. Különösen fontos a C2 vagy C4ISR rendszer harcjárműbe telepítendő elemei (rádió, digitális harcvezető rendszer hardvere és szoftvere, GPS, stb.), mert ezek helyét is a mi igényeinknek megfelelően alakítják ki, az alvállalkozóktól ennek megfeleselően rendelnek be csatlakozókat, rögzítőket. (Ez időigényes sajnos, mert senki nem raktároz, mindenki tervez, tesztel, rendel.)
Én nagyon örülnék, ha még meg lehetne fogalmazni azt az igényt, hogy az MH milyen kompromisszumot hajlandó megkötni a belsőtér (külső méretek) és páncélozás (tömeg) tekintetében. Korábban írtam, hogy az egyik fontos dolog az lenne, ha alacsonyabbra szabnák a deszantteret, ez ergonómiailag hátrány, a katonák nehezebben tudnak ki és beszállni. Amit nyernénk az tömeg, amit páncélvédelem fokozására lehetne fordítani. Lényegében közelítenénk a Puma jellemzőihez a járművet, igaz, annak hátrányával együtt (kisebb belső tér). A deszanttér alapterülete nem kellene, hogy változzon, ez a legfőbb előnye a Pumával szemben, befér a 8 (9) fős deszant hátra.
Én az emberes tornyot ma már hátránynak tartom, azt is inkább távirányítottra cserélném. Az alábbi előnyöket hoznám fel indoknak:
- Alacsonyabb a relatív célfelület (ha a tornyot találat éri a személyzet jó eséllyel túléli).
- Kompaktabb, ezáltal kisebb lehet a torony, ami szintén előnyös.
- Megteremti a lehetőségét annak, hogy a jövőben a hálózatba kapcsolt (ezért távirányítható) fegyverrendszerek magasabb szintű integrációjának előnyét ki lehessen használni. Konkrétan, például az elöjáró át vehetné a toronyfegyver irányítását, mert a technológia ezt lehetővé teszi. Ebben az esetben (programozott gyújtójú lövedékekkel) a zászlóalj összes, vagy kellően sok toronyfegyverét lehetne légvédelmi feladatba bevonni, amennyiben az egy integrált légvédelmi rendszerbe bevonható. Vagy csak egyszerűen egy meghibásodott alvázú, de működőképes toronyfegyverzetű harcjármű (melyet személyzete elhagyott) a távolból irányítható lenne.
Ezt csak távirányított toronnyal lehet megtenni, ember által kezelttel nem, illetve csak igen költséges átalakítás után.
- Még egy fontos dolog: ragaszkodni kell a 35 mm-es gépágyúhoz, a 30 mm-es nem előny a Pumához képest. Ha már jobbat akarnak, akkor legyen is az.

 

[Negan]

Ühüm...
Nagyon megtisztelő ...., de nem hinném, hogy egy átfogó, minden tekintetben kiegyensúlyozott munkát tudnék produkálni. Az én tudásom elég szelektív, inkább csak rajongója vagyok sok témának, mint szakértője.
A harcászat nagyon érdekel, de Magyarországon csak elmélete van, mint a futballnak...... A harcjárművek, harckocsik technikai dolgai nyilván kapcsolódnak a harceljárásokhoz, együtt érdemes azokat vizsgálni. Dudinak annyiban igaza van, hogy nehéz lenne teljeskörűen vizsgálni a témát, a múlt tapasztalatai nagyon fontosak a jelen problémáinak megértéshez és a jövő fejlődési irányainak kifürkészéshez.
Szóval nem gondolom, hogy én alkalmas lennék egy ilyen nagyívű munka elkészítésére, bár van pár kisebb terjedelmű iromány, ami kikerült a kezeim közül, így tudom, hogy az igényes publikáció hihetetlen kutatómunkát igényel és a szakmai lektorálás is nagyon fontos. És hát jó futball szakembererünk is kevés van már.....:szemforgatás:
Viszont a htka.hu-n rengeteget lehet tanulni, sok értelmes hozzászólást érdemes lenne összegyűjteni (szerkesztve) egy-egy témában, megtisztíttatva a személyeskedésektől, felesleges dolgoktól.
Azt viszont megígérhetem, hogy a Leopard, Puma, Lynx kutatást nem adom fel, ahogy jobban megismerem ezeket az eszközöket minden adatot (amit lehet) fel teszek ide a megfelelő topicba.

Molni sem egyedül csinálta a HTÖ-t.Cifu meg már publikált szárazföldi témában is....
Azonkivűl a HTÖ nem nagyon megy bele harcászati témába.De ez egyáltalán nem hibája egy technikai összefoglalónak.
A harcászati témakört sem kéne tudományos igényességgel kibontani szerintem.Ismeretterjesztői szint bőven elég lenne.Az alapok.Egy átfogó igényességű irás tényleg nagylexikon sorozat lenne,és igen kevesen olvasnák el.(belinkeltem pár irást,szerintem az összeset senki nem olvasta el,de még a legolvasottabbat is csak páran)
Nagyon kéne a néhai tisztek könyvtára és arzenál sorozat modern kiadása.De ha a régieket feltennék a netre pdf-ben,már az is igen sokat jelentene.Zrinyi kiadó sajnos már nem a régi.

A fent idezett cikkben van a vedelmrol is szo, van minden, mint a Fradi-levesben, passziv es reaktiv elemek, hibrid otvozetek stb.
Metallurgyben es chemistryben a nemetek 150-200 eve vilagelsok, en nem ketlem, hogy az otvozet kepessegeit illetoen siman ravernek barkire ugyanolyan pancelvastagsagnal.

A suly meg nem feltetlenul mervado, konkretan a cikkben kulon megemlitik, hogy NEM jelent hatranyt a suly, mert azt mind vedelmre is fordithatja a kliens:

" Új védelmi technológiák

A Lynx hasznos tehertartaléka egy továbbfejlesztett védelmi rendszer megvalósítását is lehetővé teszi a mobilitás és az agilitás jelentős vesztesége nélkül. Az új orosz harci és gyalogos harci járművek fejlõdõ ugrást jelentenek a fenyegetés szempontjából, amely nemcsak a harci jármûvek nyugati fejlõdéseinek lehetséges új generációját érinti, hanem mindenféle új védelmi technológia kifejlesztését is megköveteli. A jövőbeni járművek elleni küzdelem számos lehetséges veszélye - ha telepítik őket, de az ország és a szövetség védelme szempontjából is - a gyújtóeszközöktől az IED effektusokig, a közepes és nagy kaliberű KE lövedékekig az egyes védelmi elemek optimális koordinációját igényli a védelmi rendszer kialakításához. Műszaki megoldások, pl. B. lágy ölési rendszerek, Távolság-aktív kemény-kill rendszerek már rendelkezésre állnak, és a modern KE-golyók hatékonyságának jelentős csökkenése - pl. B. passzív és robbanásveszélyes reaktív páncélok kombinálásával - már működött. Az optimális védelmi rendszer nemcsak a mennyiséget, hanem a tömeget is tölti be: A Lynx család - az ügyfél kérésére - megfelelhet ezeknek a követelményeknek.

Opcionális hibrid védelem a Lynx számára

A hibrid védelmi megoldás, a Strikeshield, opcionálisan beszerezhető a Lynx járműcsaládhoz. Ez egyesíti a passzív védelmet a kinetikus lövedékek és fragmentumok ellen. az AEP 55 szabványa és az aktív védelem a páncéltörő kézifegyverekkel szemben az AEP 62 védelmi modulban.


Védő elem a Lynxhez (Fotó: Rheinmetall)
Különösen a harckocsik elleni kézi fegyverek maradványos hatásait szisztematikusan rögzítették az RPS-ben, és ezeket figyelembe veszik a passzív védelem tervezésekor. Ez messze túlmutat a jelenlegi ellenőrzési eljárásokon. Ez lebontja a különbséget a passzív és aktív / reaktív védelem között, amely még mindig fennáll az AEP-ben és a TL-ben.

Összegzés / Outlook
Rheinmetall nagyon rövid idő alatt képes volt új lánctalpas járműcsalád prototípusait megvalósítani oly módon, hogy a nemzetközi versenyekben megkövetelt alapvető képességek alapvetően teljesüljenek.

A Lynx család jó alternatívát kínál a versenytársak jelenlegi ajánlataihoz, különös tekintettel a modularitás, a teljesítmény, a növekedési képesség és az ár szempontjából. Jó beszerzési érvek a jövőbeni felhasználói államok lehetséges és részben már megvalósult részvétele az alrendszerek integrációjában, valamint a nagyvállalatok világszerte elérhető szolgáltatási és képzési szolgáltatásai a későbbi rendszerhasználatban. " [/ QUOTE]
Lynx egy üzleti alapon fejlesztett jármű.Vagyis tág teret hagytak a vevői igényeknek való megfelelési lehetőségeknek.Rajtunk,és a pénztárcánkon is múlik,hogy mit kapunk.
Vegyük pl a motort.Egy polgári munkagépmotor.De ha a kedves vevő másikat akar,hát van hely másikat belerakni.Persze,ha a vevő megfizeti.
De azért mielőtt megvennénk,gyakorlatban is ki kéne próbálni.

Az oláhoknak tervezet Agilis járgányrol nem hallani semmit,hogy azzal mi van.Jó párja lehetne a Lynxnek a könnyebb kategóriában.Boxert én a mi harcászati helyzetünkben túl nehéznek tartom.Ilyen súllyal csak úgy úszik,mint a balta nyél nélkül.

 

[Negan]

A fent idezett cikkben van a vedelmrol is szo, van minden, mint a Fradi-levesben, passziv es reaktiv elemek, hibrid otvozetek stb.
Metallurgyben es chemistryben a nemetek 150-200 eve vilagelsok, en nem ketlem, hogy az otvozet kepessegeit illetoen siman ravernek barkire ugyanolyan pancelvastagsagnal.

A suly meg nem feltetlenul mervado, konkretan a cikkben kulon megemlitik, hogy NEM jelent hatranyt a suly, mert azt mind vedelmre is fordithatja a kliens:

" Új védelmi technológiák

A Lynx hasznos tehertartaléka egy továbbfejlesztett védelmi rendszer megvalósítását is lehetővé teszi a mobilitás és az agilitás jelentős vesztesége nélkül. Az új orosz harci és gyalogos harci járművek fejlõdõ ugrást jelentenek a fenyegetés szempontjából, amely nemcsak a harci jármûvek nyugati fejlõdéseinek lehetséges új generációját érinti, hanem mindenféle új védelmi technológia kifejlesztését is megköveteli. A jövőbeni járművek elleni küzdelem számos lehetséges veszélye - ha telepítik őket, de az ország és a szövetség védelme szempontjából is - a gyújtóeszközöktől az IED effektusokig, a közepes és nagy kaliberű KE lövedékekig az egyes védelmi elemek optimális koordinációját igényli a védelmi rendszer kialakításához. Műszaki megoldások, pl. B. lágy ölési rendszerek, Távolság-aktív kemény-kill rendszerek már rendelkezésre állnak, és a modern KE-golyók hatékonyságának jelentős csökkenése - pl. B. passzív és robbanásveszélyes reaktív páncélok kombinálásával - már működött. Az optimális védelmi rendszer nemcsak a mennyiséget, hanem a tömeget is tölti be: A Lynx család - az ügyfél kérésére - megfelelhet ezeknek a követelményeknek.

Opcionális hibrid védelem a Lynx számára

A hibrid védelmi megoldás, a Strikeshield, opcionálisan beszerezhető a Lynx járműcsaládhoz. Ez egyesíti a passzív védelmet a kinetikus lövedékek és fragmentumok ellen. az AEP 55 szabványa és az aktív védelem a páncéltörő kézifegyverekkel szemben az AEP 62 védelmi modulban.


Védő elem a Lynxhez (Fotó: Rheinmetall)
Különösen a harckocsik elleni kézi fegyverek maradványos hatásait szisztematikusan rögzítették az RPS-ben, és ezeket figyelembe veszik a passzív védelem tervezésekor. Ez messze túlmutat a jelenlegi ellenőrzési eljárásokon. Ez lebontja a különbséget a passzív és aktív / reaktív védelem között, amely még mindig fennáll az AEP-ben és a TL-ben.

Összegzés / Outlook
Rheinmetall nagyon rövid idő alatt képes volt új lánctalpas járműcsalád prototípusait megvalósítani oly módon, hogy a nemzetközi versenyekben megkövetelt alapvető képességek alapvetően teljesüljenek.

A Lynx család jó alternatívát kínál a versenytársak jelenlegi ajánlataihoz, különös tekintettel a modularitás, a teljesítmény, a növekedési képesség és az ár szempontjából. Jó beszerzési érvek a jövőbeni felhasználói államok lehetséges és részben már megvalósult részvétele az alrendszerek integrációjában, valamint a nagyvállalatok világszerte elérhető szolgáltatási és képzési szolgáltatásai a későbbi rendszerhasználatban. " [/ QUOTE]

Lynx egy üzleti alapon fejlesztett jármű.Vagyis tág teret hagytak a vevői igényeknek való megfelelési lehetőségeknek.Rajtunk,és a pénztárcánkon is múlik,hogy mit kapunk.
Vegyük pl a motort.Egy polgári munkagépmotor.De ha a kedves vevő másikat akar,hát van hely másikat belerakni.Persze,ha a vevő megfizeti.
De azért mielőtt megvennénk,gyakorlatban is ki kéne próbálni.

Az oláhoknak tervezet Agilis járgányrol nem hallani semmit,hogy azzal mi van.Jó párja lehetne a Lynxnek a könnyebb kategóriában.Boxert én a mi harcászati helyzetünkben túl nehéznek tartom.Ilyen súllyal csak úgy úszik,mint a balta nyél nélkül.

 

[mindenen kívül]

Szerintem a személyi felszerelés, bér, béren kívüli juttatás kombó meghatározóbb érv.
A katona is alapvetöen egy munkavállaló.

A rendörségi leszereléseket is a bér határozza meg, nem a technika (ami szerintem ott pl rendben van).

Visszatérve a fö témához. Nekem van egy olyan érzésem, hogy német technika esetén áthidalásképen használt Marderek jönnek a Leo A4 mintájára. Ami utána a tarcsisoknál landolna.

A harcjármű azért meghatározó, mert most sokan abban a hitben vannak a lövészeknél (1-2 éve), hogy 200 Pumát veszünk. Az pedig hamar itt lehetne, legalábbis hamarabb, mint a Lynx, a fentiek miatt. Ezért mondtam, hogy a döntés ilyen szempontból is fontos. Meg az MH-nak is, mert 2023-ban nem lesz mit CREVAL-ozni, sem technika, sem humán feltételek nem lesznek biztosítva.
Az emberek a kevéske fizetés miatt le fognak lépni, hisz már ígéret sem lesz ami itt tartsa őket. Majd visszajönnek 26-ban. Vagy nem.
Persze ha megemelik a fizetést és versenyképes jövedelmet kínálnak, akkor még lehet hazudozni a BTR-rel sokáig. Ilyen szempontból tényleg mindegy lenne, hisz a jövedelem itt tartaná a katonát. De most pont nem erre haladnak a dolgok sajnos (illetmény ügyileg sem).
Azért nem egyszerű, mert ma az informatikus, az eüs ugyanolyan beosztásban 100-150 ezer FT-tal keres többet, mint a lövész (igen, munkaerőpiaci pótlék nekik jár, a lövésznek, a KATONÁNAK NEM!)
Ha megemelik a lövész (a legalacsonyabb jövedelmű és beosztású katonák) illetményét, akkor az egész hadsereg illetményét emelni kell!
Az sem járja, hogy a más fegyvernemek legénységi és altiszti állománya elvándorolna lövésznek a megemelt illetmény miatt, tehát azokét is meg kellene emelni. Tehát nem arról van szó, hogy a 4 zászlóaljnyi (talán 2000 fő) lövész illetményét nem bírná ki a rendszer, hanem a torzs struktúra miatt további 10-12 ezer katona illetményéhez hozzá kellene nyúlni, hisz az eüs, informatikus nem kereshet kevesebbet, mint a lövész, mert akkor meg az nincs.
A budapesti katonák meg nem viselnék el, hogy a vidéki csapatoknál jobbak az illetmények, tehát azokét is megemelnék (maguknak). A kör bezárult, ezt már nem lehet, így nem emelnek senkinek.
Ha viszont kalandot, élményt sem tud adni a rendszer a toborozandó fiataloknak, akkor ki fog ide bejönni?

 

[SilvioD]

Visszatérve a fö témához. Nekem van egy olyan érzésem, hogy német technika esetén áthidalásképen használt Marderek jönnek a Leo A4 mintájára. Ami utána a tarcsisoknál landolna.

Ott a pont!!! A józan paraszti ész mindig!!!

 

[mindenen kívül]

A harcjármű azért meghatározó, mert most sokan abban a hitben vannak a lövészeknél (1-2 éve), hogy 200 Pumát veszünk. Az pedig hamar itt lehetne, legalábbis hamarabb, mint a Lynx, a fentiek miatt. Ezért mondtam, hogy a döntés ilyen szempontból is fontos. Meg az MH-nak is, mert 2023-ban nem lesz mit CREVAL-ozni, sem technika, sem humán feltételek nem lesznek biztosítva.
Az emberek a kevéske fizetés miatt le fognak lépni, hisz már ígéret sem lesz ami itt tartsa őket. Majd visszajönnek 26-ban. Vagy nem.
Persze ha megemelik a fizetést és versenyképes jövedelmet kínálnak, akkor még lehet hazudozni a BTR-rel sokáig. Ilyen szempontból tényleg mindegy lenne, hisz a jövedelem itt tartaná a katonát. De most pont nem erre haladnak a dolgok sajnos (illetmény ügyileg sem).
Azért nem egyszerű, mert ma az informatikus, az eüs ugyanolyan beosztásban 100-150 ezer FT-tal keres többet, mint a lövész (igen, munkaerőpiaci pótlék nekik jár, a lövésznek, a KATONÁNAK NEM!)
Ha megemelik a lövész (a legalacsonyabb jövedelmű és beosztású katonák) illetményét, akkor az egész hadsereg illetményét emelni kell!
Az sem járja, hogy a más fegyvernemek legénységi és altiszti állománya elvándorolna lövésznek a megemelt illetmény miatt, tehát azokét is meg kellene emelni. Tehát nem arról van szó, hogy a 4 zászlóaljnyi (talán 2000 fő) lövész illetményét nem bírná ki a rendszer, hanem a torzs struktúra miatt további 10-12 ezer katona illetményéhez hozzá kellene nyúlni, hisz az eüs, informatikus nem kereshet kevesebbet, mint a lövész, mert akkor meg az nincs.
A budapesti katonák meg nem viselnék el, hogy a vidéki csapatoknál jobbak az illetmények, tehát azokét is megemelnék (maguknak). A kör bezárult, ezt már nem lehet, így nem emelnek senkinek.
Ha viszont kalandot, élményt sem tud adni a rendszer a toborozandó fiataloknak, akkor ki fog ide bejönni?

Rosszul fogalmaztam: lesz ígéret, a Lynx (ha az lesz). Az egy ígéret. Én annak is nagyon fogok örülni, a fenntartásaim mellett.

 

[mindenen kívül]

Ott a pont!!! A józan paraszti ész mindig!!!

Akkor Mardert jelentenek be?

 

[SilvioD]

Egyetértek. A 23-hoz azonnali rendelés, azonnali HMK (hadműveleti követelmények) megfogalmazása kellene, hogy a magyar konfigurációnak AZONNAL nekiálljanak. A mi általunk rendelt alrendszerekkel, belsőtér kialakítással fegyverek (BREN), felszerelés (CLS zsákok, stb.), egyéb cuccokkal készülhessen el. Különösen fontos a C2 vagy C4ISR rendszer harcjárműbe telepítendő elemei (rádió, digitális harcvezető rendszer hardvere és szoftvere, GPS, stb.), mert ezek helyét is a mi igényeinknek megfelelően alakítják ki, az alvállalkozóktól ennek megfeleselően rendelnek be csatlakozókat, rögzítőket. (Ez időigényes sajnos, mert senki nem raktároz, mindenki tervez, tesztel, rendel.)
Én nagyon örülnék, ha még meg lehetne fogalmazni azt az igényt, hogy az MH milyen kompromisszumot hajlandó megkötni a belsőtér (külső méretek) és páncélozás (tömeg) tekintetében. Korábban írtam, hogy az egyik fontos dolog az lenne, ha alacsonyabbra szabnák a deszantteret, ez ergonómiailag hátrány, a katonák nehezebben tudnak ki és beszállni. Amit nyernénk az tömeg, amit páncélvédelem fokozására lehetne fordítani. Lényegében közelítenénk a Puma jellemzőihez a járművet, igaz, annak hátrányával együtt (kisebb belső tér). A deszanttér alapterülete nem kellene, hogy változzon, ez a legfőbb előnye a Pumával szemben, befér a 8 (9) fős deszant hátra.
Én az emberes tornyot ma már hátránynak tartom, azt is inkább távirányítottra cserélném. Az alábbi előnyöket hoznám fel indoknak:
- Alacsonyabb a relatív célfelület (ha a tornyot találat éri a személyzet jó eséllyel túléli).
- Kompaktabb, ezáltal kisebb lehet a torony, ami szintén előnyös.
- Megteremti a lehetőségét annak, hogy a jövőben a hálózatba kapcsolt (ezért távirányítható) fegyverrendszerek magasabb szintű integrációjának előnyét ki lehessen használni. Konkrétan, például az elöjáró át vehetné a toronyfegyver irányítását, mert a technológia ezt lehetővé teszi. Ebben az esetben (programozott gyújtójú lövedékekkel) a zászlóalj összes, vagy kellően sok toronyfegyverét lehetne légvédelmi feladatba bevonni, amennyiben az egy integrált légvédelmi rendszerbe bevonható. Vagy csak egyszerűen egy meghibásodott alvázú, de működőképes toronyfegyverzetű harcjármű (melyet személyzete elhagyott) a távolból irányítható lenne.
Ezt csak távirányított toronnyal lehet megtenni, ember által kezelttel nem, illetve csak igen költséges átalakítás után.
- Még egy fontos dolog: ragaszkodni kell a 35 mm-es gépágyúhoz, a 30 mm-es nem előny a Pumához képest. Ha már jobbat akarnak, akkor legyen is az.

Mivel a Hiúz direkt exportra készült, ezért könnyebben átalakítható a honvédség igényeire mint a Puma, ami a Bundeswehrnek készült. Ráadásul még kész sincs és sztem már 1-2 éve tárgyalunk.

 

[blogen]

Visszatérve a fö témához. Nekem van egy olyan érzésem, hogy német technika esetén áthidalásképen használt Marderek jönnek a Leo A4 mintájára. Ami utána a tarcsisoknál landolna.

Oszt azok honnan jönnek?

 

[tonyo]

Akkor Mardert jelentenek be?

Szerintem tökéletes választás lenne áthidalásnak. Legalábbis addig míg a hiúz ki nem forja magát. Plusz előnye még hogy ha feltéve ha hiúz lesz (remélem igen). Akkor az átképzések (logisztika szempontjábbol) könnyebben meg lehetne csinálni.