Az azért nem úgy működik, hogy repülő ez is, meg az is és akkor mindent lehet.
Az Aero kb. a hatvanas évektől csak a saját típusaival foglalkozott... Az An-26-os berendezéseinek nagy részéről azt sem tudják, hogy eszik-e, vagy isszák, Teljesen idegen nekik, részben azért, mert ők már nagyrészt nyugati, vagy saját cuccokat használnak, részben pedig azért, mert soha nem is volt alkalmuk találkozni An-26 sepcifikus cuccokkal....
Két hét múlva eljön az idő, amikor mind az 5 An-26-osunk legfeljebb egyszeri átrepülési engedélyt kaphat a hatóságtól (jó eséllyel 2, vagy 3db olyan van az 5-ből, ami ideiglenesen üzemképessé tehető erre az egy alkalomra, szóval az összeset, ha a fejünk tetejére állunk, sem tudjuk értékesíteni. kivéve ha statikus kiállítási tárgynak megveszi valaki a maradékot) és annak a célreptere egy nagyjavításra jogosult üzem reptere kell, hogy legyen, ha még akarunk tőlük valamit....
Ilyen üzemből egy van az ukránoknál, meg valahol az oroszoknál is kell legyen belőle.. és kész.
Ezek olyan mélységű munkák, amit senki másnak nem áll jogában végrehajtani, és nem is nagyon van olyan, aki egyáltalán képes lenne végrehajtani...
Kamm véleménye, miszerint: „De biztosan, csak nem hiszem, hogy megerne.
” rögtön megvilágítja számunkra, hogy teljes mértékű ismerethiánnyal kűzd a témában...