Valoban a munkaero az egyik legdragabb koltsegtenyezo altalaban. De, az allamnak nem kell a szuperbruttoval szamolnia. Illetve ha van sajat valutad, es Mo-nak van, akkor szinten jobb a helyzet. Amig a magyar katona Mo-n kolti el a beret, addig nem olyan nagy gond az allamnak. Az allamnak inkabb nagyobb gond, hogy nem termel forintosithato erteket, amit pl. exportalni lehetne. De ez minden allamnak gond, biztos vagyok benne, hogy ha megmarad a terv, hogy 2%-lesz belathato idon belul a Honvedelemre koltve, akkor semmi okunk nem lesz panaszkodni, raadasul meretgazdasagossag szempontjabol jobbak is vagyunk mint sok Europai allam. Legjobb pelda Szlovakia, oket siman lehagyhatjuk, ha meglesz a 2%, megha ok nem is nullarol indultak mint mi. Bar Mo-nak az a gondja, hogy sose volt egy fix szovetsegesi rendszer tagja, igy nincs meretgazdasagos termeles, nincs munkamegosztas, hogy ki termel mit. Pl. Szlovakia kisebb, de biztos elosztottak egymas kozt a csehekkel, hogy te termelsz ezt en meg azt mindkettonk szamara. Talan csak a torok hodoltsag idejen, amikor a Nemet Birodalmi Gyules minden evben megszavazta a Mo-nak kuldendo nemkicsi haborus hozzajarulast, akkor volt hosszutavon kiszamithato, stabil szovetsegese Mo-nak (amit a szocializmusban ugy kellett tanulni, hogy a Habsburgok jol elnyomtak minket...).
Azért, mint történész hallgatónak elég erős ez az interpretávió. Nézd meg, mit védtek MO-n a németek-osztrákok? A felvidéki bányavársokat és a Dunántúlon a Rába vonalat, egészen a felszabadító háborúkig... Ez nem igazán stabil szövetségesi viszony, hanem inkább egy olyan szituáció, amelyben nem a saját területen, hanem egy ütközőállam területén tartóztatták fel a törököt. Egyébiránt ez volt a realitás, mert a MO-i végvári harcok forráshiányosak voltak. Hiába volt relatíve sok idegen pénz ebben a kűzdelemben, de a szükséges költségekhez ez is kevés volt. De nyilván volt egy határ Habsburgéknál is, jóval többet ök se tudtak volna beletenni ebbe a kalapba...