Magát a rendszert (tehát a repülőgépet, azzal a harceljárásokat, egymás közti kommunikációt, és a repülőgépnek az alkatrészeit. pld. a PESA lokátor paramétereit, az ellentevékenység rendszereket stb.). Másik tesztsorozat, a Szu-35 típus leküzdésére kialakítani a harceljárásokat.
A butitott elektronika is jóval több mint a semmi. Hozzátéve, hogy a butitott elektronika nem minden esetben butitott, hanem van amikor más (általában ez nem az oroszoknál van), de emlékeszem mikor pld. angliába repültek 2 db. Izraeli F-15-öst, az amcsik úgy dongtak körülötte mint a legyek LH-ról, hogy miket is változtattak, mi különbözik..
Egyébként sok mindent lemásoltak már, amit tudtak. Ki gondolta volna pld. hogy az Ukránoktól beszerzett két hordozófedélzeti Szu-33-ból kifejlesztenek ilyen rövid idő alatt egy használható klónt, amely valószínűleg nagyobb harcértékű .. A SzU-35 egyrészt erősíti a Légierejüket, de inkább tesztcéllal került beszerzésre..
Ha komolyan csak hadrendbe akarnák állítani, akkor nem ekkora mennyiséget vesznek, hanem több 100-at, részint licencgyártással, sokkal hosszabb határidővel. Ennyi harci repülőgépet egy kis közel keleti állam pld.Omán, Katar szerez be, nagyobb orszgok nem.. Még indiai is a Szu-30MKI-ket nem véletlenül ekkora számban és licencgyártással szerezte be, Ők tényleg a hadrendbe állítás miatt. A Rafale-van is ez volt a helyzet, csak nem jött össze.