Szu-27 / Szu-30 / Szu-33 / Szu-35 Flanker (Szuhoj)

[boki]

<blockquote rel="Allesmor Obranna">Sokszor szóba került már, de akkor most is ismételjük meg, az R-77-es nincs rendszerben az oroszoknál, nincs készletezve az alakulatoknál, nincs éleslövészet velük.

Ezek szerint az visszakapott algériai 29-esek is R-27-tel senyvednek még mindig?</blockquote>

"Kis mennyiségben folyik a gyártása a modernizált R-77-nek az RVV- SzD-nek, melynek tesztjeit 2013 -ban fejezték be. Foleg a modernizált Szu-27,Mig-29 gépekhez szállítják."

Tehát Szu-27 SzM3, Szu-30M2, Mig-29SzMT. Ezek mind olyan gépek amelyekbol nincs sok az orosz légieronél.

 

[wolfram]

Nem, nem kell bombák esetében sem két gép, ezért írta dudi, hogyan történik az alkalmazás.

Dudi leírt egy módot, amire ugyan nem mondom, hogy lehetetlen, de nem igazán tudom elképzelni, hogyan működhetne. Ha valakinek van arról infója, hogy mondjuk KAB-500L bombát vezetett célra <b>az azt oldó gép OLSz-e</b> (és nem valamilyen pod, mint az indiaiak Szu-30-asain), akkor ne fogja vissza magát!
Addig is, a (-z egyik) gyártó oldala:
http://www.knaapo.ru/eng/products/su-30mk2/index.wbp

<i>Optoelectronic sighting system includes optical location sighting system and helmet mounted target designator. The Su-30MK optical location sighting system represents a combination of IR-direction finder and a laser rangу finder, and it is used to detect and track air targets by its radiation in forward and back hemispheres, to range air and ground targets with the help of laser beam and to illuminate ground targets and destroy them by air-to-surface guided missiles with semi-active laser seekers.</i>

<i>The air-to-surface guided weapon of the Su-30MK2 fighter consists of the Kh-59ME, Kh-35E and Kh-59MK missiles; the Kh-31A medium-range high-speed anti-ship active radar-homing missiles; the Kh-31P medium-range antiradar passive radar-homing missiles; Kh-29T, Kh-29TE TV-homing missiles or Kh-29L laser-homing short-range missiles; KAB-1500Kr TV-homing bomb and KAB-500Kr (KAB-500-OD) guided bombs.</i>
Én itt nem látok semmilyen lézerirányítású bombát.

 

[boki]

 

[laiki]

<blockquote rel="cinikus">Nem, nem kell bombák esetében sem két gép, ezért írta dudi, hogyan történik az alkalmazás.

Dudi leírt egy módot, amire ugyan nem mondom, hogy lehetetlen, de nem igazán tudom elképzelni, hogyan működhetne. Ha valakinek van arról infója, hogy mondjuk KAB-500L bombát vezetett célra <b>az azt oldó gép OLSz-e</b> (és nem valamilyen pod, mint az indiaiak Szu-30-asain), akkor ne fogja vissza magát!
Addig is, a (-z egyik) gyártó oldala:
http://www.knaapo.ru/eng/products/su-30mk2/index.wbp

<i>Optoelectronic sighting system includes optical location sighting system and helmet mounted target designator. The Su-30MK optical location sighting system represents a combination of IR-direction finder and a laser rangу finder, and it is used to detect and track air targets by its radiation in forward and back hemispheres, to range air and ground targets with the help of laser beam and to illuminate ground targets and destroy them by air-to-surface guided missiles with semi-active laser seekers.</i>

<i>The air-to-surface guided weapon of the Su-30MK2 fighter consists of the Kh-59ME, Kh-35E and Kh-59MK missiles; the Kh-31A medium-range high-speed anti-ship active radar-homing missiles; the Kh-31P medium-range antiradar passive radar-homing missiles; Kh-29T, Kh-29TE TV-homing missiles or Kh-29L laser-homing short-range missiles; KAB-1500Kr TV-homing bomb and KAB-500Kr (KAB-500-OD) guided bombs.</i>
Én itt nem látok semmilyen lézerirányítású bombát.

</blockquote>

Az azt oldó gép OLSZ-e nem világthat meg célt a bombának, mert a bomba lassabb, mint az azt oldó gép. Ha meg a gép lelassít az a legtöbbször kész öngyilkosság. Egy másik, hátrébb repülő gép OLSZ-e tud megvilágítani. A kioldó gégről akkor lehet bombának megvilágítani a lézer lefelé és hátra is tud fordulni. Erre az OLSZ - elhelyezése miatt - nem képes.

Azt viszont általában figyelmen kívül szokták hagyni azok, akik a nyugati harceljárásokat próbálják az orosz gépken számonkérni és nem veszik figyelembe az eltérő módszereket, hogy az amcsikkal ellentétben az oroszok elsősorban nem irányított bombákat, hanem irányított rakáétákat dobálnak már vagy 40 éve. A H-25, H-29, H-38, H-59 lézeres irányítású változatok pedig jellemzően a kioldó gép előtt repülnek. Ebből a szempontból mindegy, hogy a lézer integrálva van-e egy kombinált szenzorba, mint az OLSZ, ha egyébként elég erős.

A félaktív lézeres bombákat elsősorban földi célmegjelöléssel használják. Ha nincs külső célmegjelölés és a kötelék egy másik gépe sem teszi meg ezt a szívességet, akkor lehet TV(EO), és GPS/GLONASS vezérlésű bombákat használni.

Amúgy valaki már írta, hogy az oroszok nem olyan nagy hívei a precíziós fegyvereknek, mint az amerikaiak. Annak ellenére, hogy a technika réges-régen rendelkezésre áll nekik is. Inkább odadobnak egy csomó kazetás, vagy hagyományos bamba bombát, illteve kilőnek nem irányított rakétákat. Ezekhez ugyan közelebb kell menni, de a precíziós fegyverekhez képest filléres a terület elleni fegyverek használata. Az oroszoknak meg nincs annyi pénze, mint az usákoknak, hogy minden fegyveres kecskepásztorra irányított fegyverekkel lövöldözzenek.

 

[Kuruc71]

laiki


A precizios bombaknak nem csak az az elonyuk hogy pontosak hanem hogy sokkal inkabb lehet oket STAND OFF fegyverkent hasznalni illetve ha be is kell repulni a megsemmisitesi zonaba akkor is sokkal szabadabb a manoverezes mert a bomba majd korrigal.

Ugyan ezt egy buta bombaval nem igen tudod megcsinalni mert ha egyszer elengdted onnan mar nincs kontrolod felettuk. Ezert kozelebbre is es sokkal statikusabban kell celra repulni veluk.
Ez pedig tobb idot ad a legvedelemnek ugy raketas mint csoves verziojanak a sikeres tuzelesre.

Ha meg nem teszi ezt az orosz gep akkor meg a bombai nem a celpontot fogjak eltalani illetve nem mind.

 

[molnibalage]

A precizios bombaknak nem csak az az elonyuk hogy pontosak hanem hogy sokkal inkabb lehet oket STAND OFF fegyverkent hasznalni illetve ha be is kell repulni a megsemmisitesi zonaba akkor is sokkal szabadabb a manoverezes mert a bomba majd korrigal.

Igen, ez is.

Hiába van az orosznak lézeres rakétája, ha közben a manőverezési lehetőség eszméletlen korlátozott és közeledik a célhoz. Hajító bombázással meg akár 15-20 km-ről is oldható a bomba és simán elrepül a célig. Valójában nem is a bomba, hanem a TGP célratartási képessége a szűk keresztmetszet meg az, hogy ilyen távon azért már pontosan kel oldalni és nagyon komolyan fiyelembe venni a kinematikánál azt, hogy pl szél miatt mit kell korrigálni, adott esetben a bombát "túldobni" a célon. Energiát veszteni mindig tud a bomba, de nyerni nem tud...

A GPS siklóbombák meg 6-7 km-es magasságból erőlködés nélkül mennek el ennek 6-8-szorosára is. Még a szuperszonikus gépeknek is van ilyen jó siklószáma nemhogy egy szubszonikus és erre optimalizált siklóeszköznek.

 

[Roni]

"A precizios bombaknak nem csak az az elonyuk hogy pontosak hanem hogy sokkal inkabb lehet oket STAND OFF fegyverkent hasznalni illetve ha be is kell repulni a megsemmisitesi zonaba akkor is sokkal szabadabb a manoverezes mert a bomba majd korrigal."

Csak erre mire rájöttek hogy ilyet is kéne addigra széthullott a szovjetunió Pont!
Ugyan ez volt a pilóta nélküli repcsikel is ahogy a rephordozókkal és a 2 személyes harci helikel is és ez a sors várt az 5 gen programra is.

A pilótnéküli gép alkalmazása a bekaa völgyben volt hasznos az ellenség felderítésében.
Ezt látva a szovjetek is nekiláttak a saját drón fejlesztéshez de a pár évre annyira meggyengült a SZU hogy erre sem jutott.

Amúgy ki van már építve a glonass?

"A KAB-500S / SE sorozat Oroszország első irányított bomba, amely felhasználja a műholdas segített inerciális és közvetlen analóg az amerikai GBU-32-1000 £ Jdam. Az első vizsgálatot végeztek 2000-ben, és a fegyver jelenik meg 2003"

Mivel konfliktusok nem voltak és világméretű ambíciók sem mint a jenkiknek így nem is erőltették a dolgot.

Már ők is csináltak de kevés műholdal nem ment a dolog
Amúgy ki van már építve a glonass?

Ezzel nem nekik akarom tolni a bringát de ki képes ma erre? 3-4 országon kívül?
GPS kódhoz nem férhetnek hozzá mint anno a jenki szövetségesek.

 

[fip7]

Én úgy olvastam, hogy a régebbi Kh-25 is 10+ kilométeres hatótávú fegyver, elég változatos vezérléssel és 400 m/s környéki sebességgel. Elég valószínű, hogy a vállról indítható légvédelmi eszközök és a csöves légvédelem hatótávolságán kívül marad az indító gép. A rakéta 20-30 másodpercen belül célt ér 8-12 kilométerről indítva.

A Kh-25-ös utóda, a Kh-38-as valamivel gyorsabb és nagyobb hatótávolságú, mint az elődje. Lézeres rávezetés esetén a hangsúly a gyorsabbon lehet.

 

[gacsat]

"A precizios bombaknak nem csak az az elonyuk hogy pontosak hanem hogy sokkal inkabb lehet oket STAND OFF fegyverkent hasznalni illetve ha be is kell repulni a megsemmisitesi zonaba akkor is sokkal szabadabb a manoverezes mert a bomba majd korrigal."

Csak erre mire rájöttek hogy ilyet is kéne addigra széthullott a szovjetunió Pont!
Ugyan ez volt a pilóta nélküli repcsikel is ahogy a rephordozókkal és a 2 személyes harci helikel is és ez a sors várt az 5 gen programra is.

A pilótnéküli gép alkalmazása a bekaa völgyben volt hasznos az ellenség felderítésében.
Ezt látva a szovjetek is nekiláttak a saját drón fejlesztéshez de a pár évre annyira meggyengült a SZU hogy erre sem jutott.

Amúgy ki van már építve a glonass?

"A KAB-500S / SE sorozat Oroszország első irányított bomba, amely felhasználja a műholdas segített inerciális és közvetlen analóg az amerikai GBU-32-1000 £ Jdam. Az első vizsgálatot végeztek 2000-ben, és a fegyver jelenik meg 2003"

Mivel konfliktusok nem voltak és világméretű ambíciók sem mint a jenkiknek így nem is erőltették a dolgot.

Már ők is csináltak de kevés műholdal nem ment a dolog
Amúgy ki van már építve a glonass?

Ezzel nem nekik akarom tolni a bringát de ki képes ma erre? 3-4 országon kívül?
GPS kódhoz nem férhetnek hozzá mint anno a jenki szövetségesek.

A Glonass rég teljes kapacitással működik. Az oroszoknak a 80as évek óta vannak lézer és TV vezérlésű bombáik is. Afganisztánban jól ki is próbálták őket.
Itt van Dudajev utolsó fényképe 96ból:
http://2.bp.blogspot.com/-HUnfRazU7sw/Ta7rIObpr1I/AAAAAAAApAw/j6s_capZNlE/s1600/5.jpg

 

[laiki]

laiki


A precizios bombaknak nem csak az az elonyuk hogy pontosak hanem hogy sokkal inkabb lehet oket STAND OFF fegyverkent hasznalni illetve ha be is kell repulni a megsemmisitesi zonaba akkor is sokkal szabadabb a manoverezes mert a bomba majd korrigal.

Ugyan ezt egy buta bombaval nem igen tudod megcsinalni mert ha egyszer elengdted onnan mar nincs kontrolod felettuk. Ezert kozelebbre is es sokkal statikusabban kell celra repulni veluk.
Ez pedig tobb idot ad a legvedelemnek ugy raketas mint csoves verziojanak a sikeres tuzelesre.

Ha meg nem teszi ezt az orosz gep akkor meg a bombai nem a celpontot fogjak eltalani illetve nem mind.

Csakhogy egy irányított eszköznek nem egy buta bomba az alternatívája, hanem sok.

Egy Szu-30-asra felrakhatsz 4 db KAB-500-as irányított bombát, vagy 4 db H-31-es rakétát, de a gyakorlatban egy rácsapásból egyszerre úgyis egy célt fogsz támadni. Ha nagy értékű pontcélok elszórtan helyezkednek el a területen, akkor lehet jó a precíziós rakomány.

De ugyanerre a gépre fel lehet tenni 28 db OFAB-250-270-es bamba bombát, amelyek tömör repeszhatás körzete élőerő ellen 80-100 m. Ugyanilyen távolságról egy teherautót szitává lyuggatnak és 20 m-en belül még egy BTR páncélzatát is átviszik a repeszek. Ezzel a 28 bombával elméletben 56 hektár területet lehetne beteríteni, de az átfedésekkel és az egyenetlen szóródással, viszont ezzel szemben a több bomba egyenként nem elég sűrű, de összeadódva kellő sűrűségű repeszterítésével számolva is 25-30 hektár tömören lefogható. Egy 250-300X1000 m-es terület. Ilyen szőnyegbombázáshoz nem kell pontosnak lenni, nem kell, sőt a megfelelő szórás érdekében nem is szabad túl alacsonyan repülni. Akár a csöves légvédelem, a MANPAD és Sztrela-10 hatómagasság fölött, 4 km-en is oldható, a csomag. Egy KAB-500, vagy egy H-31 is csak ugyanezen légvédelmi fegyverek hatótávolságán kívül tartja a gépet. A Buk-M1-től, vagy az Sz-300-tól a KAB-500, vagy a H-31 sem menti meg. Különösen mivel a lézervezérlésű bombákról, vagy rakétákról volt szó és azoknál 10-12 km-en túl már az irányítás, a visszavert jel gyengülése a probléma, amennyiben a kioldó gép próbálja irányítani a rakétáját. A 28 db OFAB-250-270-es nem 4, hanem még viszonylag laza elhelyezkedés esetén is akár tucatnyi járművet be tud fedni repeszekkel, akár nagyságrenddel több élőerőt pusztít a területen, mint a 4 irányított fegyver. A 28 bamba bomba együttvéve sem kerül annyiba, mint 1 db KAB-500, vagy H-31. Ráadásul sokkal nagyobb számban is állnak rendelkezésre a hagyományos bombák.

De írhatok 8 db RBK-500-as kazettás bombát is az irányítottak helyett. Repeszt töltetekkel 1000 db 2,5 kg-os, melyek egyenkénti tömör repeszhatás körzete 10 m. Ennyivel 40-50 hektár is megteríthető. Igaz viszont, hogy csak élőerő és páncélozatlan járművek ellen jók a repeszek, a legvékonyabb páncélzat is megfogja őket. Viszont ugyanennek az RBK-500-nak a páncélozott célok elleni változatában egyenként 350 apró PTAB bombácska lapul. 8 kazettás bomba 2800-at ereszt ki. Élőerő ellen 3-5 méterig veszélyesek, de egy harckocsi tetőpáncélzatát is vígan átütik. Egy 20 hektáros területen a kazettás bomba 20 % eséllyel pusztítja a járműveket és 25-30 % eséllyel az élőerőt. Esélyes, hogy 4-nél több járművet fognak eltalálni.

Az irányított rakétákhoz és bombákhoz cél kell. A bozótosban lövöldöző gyalogság ellen nem jók. A terület elleni fegyvereket viszont akkor is használni lehet, ha a célról csak hozzávetőleg sejti a gép, hogy hol van.

A terület elleni fegyverek nagy számukkal és pusztító erejükkel ellensúlyozzák a pontatlanságukat. Hiba lebecsülni, lesajnálni ezeket az olcsó eszközöket, csak azért mert nem csilli-villi csúcstechnika. Egyszerű, megbízható, olcsó és brutális. Az oroszok kifejezetten vonzódnak az ilyesmihez.

 

[Fade]

"zért elég ciki hogy múlt évekbe nem csináltak egy modern légiharc rakétát."
De ezt még mindig nem értem... Erre valaki tud valami linket vagy bármi? A Wiki szerint 1994(!) óta van szolgálatban az oroszoknál az R-77, és fejlesztgetik is."

anno 2010fele én próbáltam utánajárni ez alapján akkor nem volt rendszerben Oroszoknál.

Ennek egyik fő oka az lehet, hogy akkor legalábbis alig volt gép amihez integrálva lett.

Jelenleg ha jól sejtem modernizált gépek közül Su-27 SM3hoz van egyedül integrálval, de! új gépek mindegyike se fogja megkapni.

Ami az érdekessége a dolognak, hogy 2002től az Indiai MKI vmint az utolsó 28dbos Kínai MKK "batch" is integrálva lett. Persze 94-2005 között "festékre" se volt Orosz légierőnél pénz nemhogy komoly fejlesztésre.

 

[laiki]

<blockquote>A precizios bombaknak nem csak az az elonyuk hogy pontosak hanem hogy sokkal inkabb lehet oket STAND OFF fegyverkent hasznalni illetve ha be is kell repulni a megsemmisitesi zonaba akkor is sokkal szabadabb a manoverezes mert a bomba majd korrigal.

Igen, ez is.

Hiába van az orosznak lézeres rakétája, ha közben a manőverezési lehetőség eszméletlen korlátozott és közeledik a célhoz. Hajító bombázással meg akár 15-20 km-ről is oldható a bomba és simán elrepül a célig. Valójában nem is a bomba, hanem a TGP célratartási képessége a szűk keresztmetszet meg az, hogy ilyen távon azért már pontosan kel oldalni és nagyon komolyan fiyelembe venni a kinematikánál azt, hogy pl szél miatt mit kell korrigálni, adott esetben a bombát "túldobni" a célon. Energiát veszteni mindig tud a bomba, de nyerni nem tud...

A GPS siklóbombák meg 6-7 km-es magasságból erőlködés nélkül mennek el ennek 6-8-szorosára is. Még a szuperszonikus gépeknek is van ilyen jó siklószáma nemhogy egy szubszonikus és erre optimalizált siklóeszköznek.</blockquote>

Azért gondolom nem azt akarod állítani, hogy egy meghajtás nélküli bomba nagyobb távolságból, rugalmasabb repülési repülési fillal alkalmazható, mint egy rakéta. A rakétát is el lehet dobálni bármilyen módon. A H-25-nek (vagy H-23L), H-25ML-nek ami már a 70-es évek közepén megvolt az oroszoknak és rengeteget gyártottak belőle, vagy a szintén nagy számban gyártott H-29L/ML-bek nem azért 7-11 km a hatótávolságuk, mert kinematikailag nem tudnak többet, hanem mert ennyiről biztosító a megfelelően erős visszavert jel a lézeres irányításhoz. De ha ezeket a rakétákat indítás utáni célbefogást lehetősé tévő, vagy nagyobb távolságról is működő irányító fejjel szerelték akkor a H-29TE és H-29TD 30 km-re megy nagy magasságról és 20 km-re alacsonyról. A H-25MP pedig magasságtól és indítási sebességtől függően 40 km-re is elrepült. A hajító bombázásnál a lézeres bomba repülés közben fogja be acélt. Ha a lézeres rakétát célbefogás nélkül indítod (akár ugyancsak hajítva), azzal is simán megvan nagyobb távolság is, mint lézeres bombával. És ez még csak a kis hatótávolságú, nagy számban rendelkezésre álló orosz rakétákkal való összehasonlítás volt. Az oroszoknak ott van a H-38 is, ami 40 km-re repül nagy magasságban 2,2-szeres, alacsonyan 1,5-szeres hangsebességgel és van Lézer, TV, infra és GPS/GLONAS irányítású változat is ugyanúgy ahogy a H-25-ből és a H-29-ből is. Az olyan tényleg igen nagy hatótávolságú, de még taktikai szivarokat, mint a H-59 már tényleg nem szabad bombákkal egy napon emlegetni.

A rakéta magasról és/vagy nagy sebességgel indítva távolra száll ugyanúgy, mint siklóbomba. Repülés közbeni célbefogással ugyanúgy lehet hajigálni, mint a bombát. Viszont tudnak olyat, amit a bomba nem. Gyorsabbak, rövidebb idő alatt érik el a célt és nehezebb lelőni őket. Rugalmasabb a repülési profiljuk mert a gravitáció, a lendület és az aerodinamikai felületeken keletkező erők mellett még egy hajtóművük is van. Jobban el tudnak térni a ballisztikus pályától, kevésbé kell pontosan, kötött módon repülve indítani őket. A rakétákkal alacsonyról is lehet tisztes távolból indítani.

Az oroszok úgy gondolkodtak, hogy ha már rászerelnek egy töltetre drága irányító berendezést, akkor megtoldják egy hajtóművel is mert az már olyan nagyon nem növeli az árat és attól csak több lesz a fegyver és nem kevesebb. Ebben igazuk van. Nem kellene elmagyarázni, hogy az irányított bomba jobb a rakétánál, mert nem igaz. Az amcsik sem azért használnak sok irányított bombát mert az jobb, hanem mert eleve megvolt egy csomó hagyományos bomba és volt a legolcsóbb módja a tömeges precíziós fegyver gyártásnak, hogy ezeket felhasználták és irányító kiteket szereltek rájuk.

Az oroszok ehhez képest rakétákat gyártottak tömegesen és olcsón. Tehát az az állítás, hogy az oroszok el vannak maradva mert lám-lám az orosz irányított bombák száma nagyságrenddel marad el a nyugatiak mögött nem állja meg a helyét. Az az állítás, hogy a rakétával eszméletlen korlátozott a manőverezés, ezzel szemben a bombával bazi rugalmas, megint csak nem állja meg a helyét.

 

[wolfram]

Az azt oldó gép OLSZ-e nem világthat meg célt a bombának, mert a bomba lassabb, mint az a
zt oldó gép.

Na, pont ezt mondom én is.

Ha meg a gép lelassít az a legtöbbször kész öngyilkosság.

És ez az, amit nem is tudok elképzelni, vagyis, hogy egy Szu-30/Szu35/PAK-FA horizontális sebessége kisebb legyen, mint a bombáé. És kifordulni sem tud oldalra, hogy a cél felé történő közeledését kellően lelassítsa, mert ha bedönti a gépet a pilóta, akkor az OLSz nem fog már rálátni a célra.

Azért gondolom nem azt akarod állítani, hogy egy meghajtás nélküli bomba nagyobb távolságból, rugalmasabb repülési repülési fillal alkalmazható, mint egy rakéta. ...Az az állítás, hogy a rakétával eszméletlen korlátozott a manőverezés, ezzel szemben a bombával bazi rugalmas, megint csak nem állja meg a helyét.

Szerintem csak arra gondolt, hogy ugyan az orr felső részén lévő OLSz-szel célra vezethető lézerirányítású rakéta, de ehhez a módszerhez képest a gép alján lévő pod+lézerirányítású bomba kombó jóval kevésbé korlátozza be az adott gép manőverezési lehetőségeit a cél megvilágítása közben.

Amúgy meg, szerintem is a precíziós bombák a jövő és már a jelen is a bombák körében. Persze szükség van, szükség lehet nagy területet lefedni képes bombákra, amiknél nem annyira fontos, hogy méterre pontosak legyenek, de ha értékes célokat kell kiiktatni, legyenek ezek járművek, rakétaindító állások, egymástól nagyobb távolságban lévő tüzérségi eszközök, fontos személyek, stb. különösen olyan helyen, ahol számolni kell ellenséges légvédelemmel, ezért nem lehet pár kilométerre megközelíteni a célt, vagy csak simán kívánatos a járulékos károk minimális szinten tartása (szerintem ez legyen is így mindig!), akkor egyértelmű, hogy precíziós bomba kell.
Itt van pl. ez:
http://www.raytheon.com/capabilities/products/sdbii/
Kis méretű, tehát a célpont közvetlen közelére korlátozódik a hatása, mozgó célra is jó és a céltól már 70 km-re indítható, tehát az indító gépnek nem kell berepülnie az ellenséges légvédelem hatósugarába.
Drágának persze drágák a precíziós bombák, de ez relatív, mert nagyságrenddel kevesebb kell belőlük azonos találati arányhoz, mint buta bombából, tehát simán megérhetik az árukat, pláne, ha tényleg fontos a célpont. A biztosabb találati esély miatt kisebbek is lehetnek, ezért egy gép többet tud vinni belőlük. És az elektronika fejlődésével ezek a dolgok már nem annyira drágák, mint mondjuk a vietnami háború idején az első lézervezérlésű bombák és érzékelőik, amik akkor csúcstechnológiának számítottak. Az meg, hogy a fegyvergyártók milyen összeget mernek kiszámlázni a hadseregeknek az ilyen fegyverekért, kitekért, jelentős részben attól is függ, hogy a beszerzéseket jóváhagyókat mennyire sikerült megkenniük. Jó, mondjuk az SDB II-ben az ekkora méretű milliméter sávú radar nyilván nem olcsó, de pl. az infravörös képérzékelője is már hűtetlen, vagyis jóval olcsóbb és jelentősen kevésbé karbantartásigényesebb, mint a korábbi, hűtést igénylő rendszerek, a lézerérzékelő szintén nem akkora nagy dolog már most, a 21. században, GPS dettó.

 

[wolfram]

Ja, ez mintha régebben még nem lett volna a KnAAPO oldalán fent, Szu-35 brossúra:
http://www.knaapo.ru/media/eng/about/production/military/su-35/su-35_buklet_eng.pdf

 

[molnibalage]

A Glonass rég teljes kapacitással működik. Az oroszoknak a 80as évek óta vannak lézer és TV vezérlésű bombáik is. Afganisztánban jól ki is próbálták őket.
Itt van Dudajev utolsó fényképe 96ból:

Egy orosz fegyvernek miért jenki mindene? Szerintem ez a kép fake...

 

[molnibalage]

De ugyanerre a gépre fel lehet tenni 28 db OFAB-250-270-es bamba bombát

Aminek az évilágon semmi értelme. Hányszor kell még elmagyarázni, hogy az ilyen konfigok a békebeli demókon jól nézne ki, de egyenesen állatságok élesben?

 

[boki]

<blockquote>A Glonass rég teljes kapacitással működik. Az oroszoknak a 80as évek óta vannak lézer és TV vezérlésű bombáik is. Afganisztánban jól ki is próbálták őket.
Itt van Dudajev utolsó fényképe 96ból:

Egy orosz fegyvernek miért jenki mindene? Szerintem ez a kép fake...</blockquote>

Ezt a képet az amerikai NSA hozta nyilvánosságra.

 

[dudi]

Mondom úgy támad mint az AC-130 azaz köröz és így az OLSZ végig meg tudja világítani a célt.És igen ez így veszélyes!!!

 

[Allesmor Obranna]

Még a nagyobb Asztahán-ban tartott lövészetek alkalmával se függesztettek 8-nál több 250kg-os kaliberű bombát a Szu-34-esekre. Csak mint érdekesség, a Szu-24-esnek is 8 tonna az elméleti maximális terhelhetősége, de ezt szinte sohasem használják ki, mivel kell hely a két 3000 literes PTB-3000-esnek is és ebben az esetben a többi tartó terhelhetősége összesen már a 4 tonnát se adja ki. A Szu-34-esre a maximális éles fegyver amit függesztettek a többzáras adapterekkel együtt 8300 kg volt, amivel még magassági rekordot is repültek, mert felmentek vele 13 ezer méter fölé, ami ebben a méret és tömegkategóriában rekord.
Aztán meg is ismételték, mivel egyszer összdobással, egyszer pedig sorozat oldással szabadultak meg ettől az irdatlan mennyiségű FAB-250-estől.

A nomrál kiképzés, illetve az éleslövészetek alkalmával azonban 8 nál több bombát nemigen függesztenek, helyette inkább géppár, vagy rajkötelékben végzik a rácsapásokat, mivel az egyes gépek hatótávja és manőverjellemzői ennél a konfignál még megfelelőek a harctéri kihívásokkal szemben.

A nagy mennyiségű hagyományos bombával végzett területlefogás megmaradt a stratégiai nehézbombázó gépek reszortjának, úgy mint B-52H, B-1B, Tu-22M3. A Tu-95-össel a hetvenes évek elején, míg a Tu-160-assal a kilencvenes évek közepe táján kisérleteztek ilyen alkalmazhatósággal, de végül elvetették.

 

[gacsat]

Tudom inkább cirkuszi mutatvány, de pár hete volt a HTKAn egy videó, ahogy az az orosz pilóta bedob egy bombát az ablakon. Hogy 24es volt, vagy 34es, már nem is emléxem.