Szu-27 / Szu-30 / Szu-33 / Szu-35 Flanker (Szuhoj)

boki said:
2015-ben is hasonló hiba miatt - az SzDU(KSzU-35) meghibásodása miatt kénytelen volt Igor Kruglikov pilóta Dzemgiben ugyanígy leszállni.

Videó a teljes repülésről, az utolsó 5 perc készülődés a leszálláshoz.

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
Kattints ide a kinyitáshoz...
Érdekes dolgok derülnek ki ebből a videóból. Pédául a hajtóművek békeidős maximális fordulatszáma 96%-ban van maximalizálva.
Azaz, a harci beállítás kb 4 százalákkal lehet magasabb. Gondolom, hogy a nagyobb átmérőjű és tömegű kisnyomású kompresszort nem kívánják nagyon meghajtani, aminek persze a tüzelőtér és a turbinák anyaga is örül.
Az állásszögjelző 30 fokig van skálázva és a jóembert nem egyszer éri komolyabb negatív terhelés is a megbokrosodott fly by wire miatt.
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed, borisz, sidewinder12 and 1 other person
Allesmor Obranna said:
Érdekes dolgok derülnek ki ebből a videóból. Pédául a hajtóművek békeidős maximális fordulatszáma 96%-ban van maximalizálva.
Azaz, a harci beállítás kb 4 százalákkal lehet magasabb. Gondolom, hogy a nagyobb átmérőjű és tömegű kisnyomású kompresszort nem kívánják nagyon meghajtani, aminek persze a tüzelőtér és a turbinák anyaga is örül.
Az állásszögjelző 30 fokig van skálázva és a jóembert nem egyszer éri komolyabb negatív terhelés is a megbokrosodott fly by wire miatt.
Kattints ide a kinyitáshoz...
Tényleg végignézted az 52 percet?
 
molnibalage said:
De van.
Nem értetted meg azt, hogy mi az, amikor van célkijelölés, de valójában a processben ez pár sec után valósul.

Ez TELJESEN más, minthogy indul a AIM-9X Block II és MAJD EGYSZER befogja a célt.
Vagy akár hátrafelé is, ha valakinek erre lenne ingerenciája.

Erre jó lenne forrás orosz manualból.
Tudtommal folyamatosan megy a megvilágítás, az MCG lényege az, hogy nem a rakéta robotpilóta végez valami programozott útvonalat vagy arányos megközelítést, hanem így nyerhető egy kis hatótáv. De a rakéta jó, ha folyamatosan látja a célt, hogy azt is találja el, amit kell.

Lásd fent, Ez in indítás előtt kapja, hogy hova kell menni. Tehát az indítási peremfeltétel u.a, mint a másiknál, csak ezt az elektronikai ECM nem érdekli.

Nem. A hh R-27T család rohadtul nem tudott ilyet.

Azt ugye vágod, hogy ő eredeti orosz manualokból dolgozik.
Ha nincs benne, akkor az érdekes, de mese.
Kattints ide a kinyitáshoz...
fip7 said:
Három állításom volt:
1. A radaros R-27-es MCG-s, vagyis pályakorrekciós jelek alapján repül, nem igényel folyamatosan megvilágítást.
Ebben igazam volt, jól emlékeztem. Molni tudta rosszul.
Kattints ide a kinyitáshoz...
Erre jó lenne forrás orosz manualból.
Tudtommal folyamatosan megy a megvilágítás, az MCG lényege az, hogy nem a rakéta robotpilóta végez valami programozott útvonalat vagy arányos megközelítést, hanem így nyerhető egy kis hatótáv. De a rakéta jó, ha folyamatosan látja a célt, hogy azt is találja el, amit kell


Az alábbi nem elég hiteles forrás számodra?



HADITECHNIKAI ÖSSZEFOGLALÓ

112. oldal

„· A szovjet-orosz R-27R rakéta kombinált módszer használ. Az indításához szükséges radarbefogás, azt követően lehetséges a rakéta indítása, viszont a későbbiekben bemutatott aktív radaros légiharcrakétákhoz hasonlóan pályakorrekciós jeleket (MCU/MCG) kap az indító repülőgéptől a rakéta.

Amennyiben a rávezetés közben a radar elveszti a célt, akkor a rakéta áttér inerciális (tehetetlenségi navigáció) vezérlésre, az előre kiszámolt találkozási pont felé halad tovább, a rakéta vezérlése várja az MCU/MCG kapcsolat visszaállását. Amikor az indító repülőgép radarja újra befogja a célt és az MCU kapcsolat helyreáll, akkor a kapott adatok alapján a vezérlés megpróbálja a cél felé irányítani a rakétát. Amikor a rakéta érzékelője már képes a radar visszaverődő jelet befogni, akkor átvált félaktív vezérlésre, és erre támaszkodik a továbbiakban. Az R-27R a ’80-as évek közepén jelent meg a MiG-29 9.12 és Szu-27Sz vadászgépeken.”
 
  • Tetszik
  • Vicces
Reactions: Miskolci Ogre and fip7
Laikus said:
Erre jó lenne forrás orosz manualból.
Tudtommal folyamatosan megy a megvilágítás, az MCG lényege az, hogy nem a rakéta robotpilóta végez valami programozott útvonalat vagy arányos megközelítést, hanem így nyerhető egy kis hatótáv. De a rakéta jó, ha folyamatosan látja a célt, hogy azt is találja el, amit kell


Az alábbi nem elég hiteles forrás számodra?



HADITECHNIKAI ÖSSZEFOGLALÓ

112. oldal

„· A szovjet-orosz R-27R rakéta kombinált módszer használ. Az indításához szükséges radarbefogás, azt követően lehetséges a rakéta indítása, viszont a későbbiekben bemutatott aktív radaros légiharcrakétákhoz hasonlóan pályakorrekciós jeleket (MCU/MCG) kap az indító repülőgéptől a rakéta.

Amennyiben a rávezetés közben a radar elveszti a célt, akkor a rakéta áttér inerciális (tehetetlenségi navigáció) vezérlésre, az előre kiszámolt találkozási pont felé halad tovább, a rakéta vezérlése várja az MCU/MCG kapcsolat visszaállását. Amikor az indító repülőgép radarja újra befogja a célt és az MCU kapcsolat helyreáll, akkor a kapott adatok alapján a vezérlés megpróbálja a cél felé irányítani a rakétát. Amikor a rakéta érzékelője már képes a radar visszaverődő jelet befogni, akkor átvált félaktív vezérlésre, és erre támaszkodik a továbbiakban. Az R-27R a ’80-as évek közepén jelent meg a MiG-29 9.12 és Szu-27Sz vadászgépeken.”
Kattints ide a kinyitáshoz...
A HTÖ sem hibátlan...
Ezt mondtam már párszor...
A videó sorozat is a légvédelmi rendszereknél javított többet.
 
  • Vicces
  • Tetszik
Reactions: Miskolci Ogre and Laikus
Allesmor Obranna said:
Itt láthatóak a szóló Szu-35Sz startok, hasonlóan elnyújtott nekifutásokkal. Érdemes összevetni a jóval régebbi és nehezebb MiG-31-essel őket:

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

Amit nyertek a kiváló tolóerő/tömeg arányon és a kismértékű TVC rásegítésen, azt elveszítik a hosszú, lassú guruláson.
Még a kifejezetten demonstratívnak szánt rövid nekifutás se nélkülözi ezt az óvatoskodást:

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

Ha nem volna ez a gurulgatás az elején, vagy közel száz métert lehetne lefaragni a nekifutási úthosszból.

De mint írtam, repülés közben, amikor már stabil áramlás és ellen (torló) nyomás van a kompresszor előtt a szívócsatornában, már nem látunk ilyen limitációkat.

Az amerikaiak nyilván annó a kockázatelemzések során arra jutottak, hogy a megnövelt tolóerejű hajtómű révén megnövelt felszállótömegű F-16-osokon nem éri meg hazárdírozni az egy bizonyos esetszámnál gyakoribb lángleválással és inkább technikai megoldást találtak rá.
Az oroszok meg úgy vélték, hogy a probléma csak a felszállás idejére vonatkozik, így a felelősséget áttették a pilótára.
Valószínű ő az, akinek hímestojásként kell kezelnie a gázkart egy bizonyos gurulási sebesség alatt.
Kattints ide a kinyitáshoz...
Oké. De csak a felszállásnál jelentkezik a probléma?
Bemutatórepülésen van minden mint a búcsúban: Sebesség teljes elkoptatása, negatív megfúvás, ferde irányú megfúvás, extrém negatív meg pozitív állásszög. Ezek közben mindenféle utasítás a hajtómű felé; alapgázra húzás, maximál, forszázs. Megy vadul a fűrészelés. Ott ez miért nem számít?
(Én csak tippelek) Nem inkább a talaj feletti alacsony beömlőnyílás magasság és/vagy a nyitott futómű okoz valami anomáliát?
 
misinator said:
Oké. De csak a felszállásnál jelentkezik a probléma?
Bemutatórepülésen van minden mint a búcsúban: Sebesség teljes elkoptatása, negatív megfúvás, ferde irányú megfúvás, extrém negatív meg pozitív állásszög. Ezek közben mindenféle utasítás a hajtómű felé; alapgázra húzás, maximál, forszázs. Megy vadul a fűrészelés. Ott ez miért nem számít?
(Én csak tippelek) Nem inkább a talaj feletti alacsony beömlőnyílás magasság és/vagy a nyitott futómű okoz valami anomáliát?
Kattints ide a kinyitáshoz...
A levegőben, akár még nulla közeli sebességeken is a hajtómá már egy bizonyos légi alapjárat feletti fordulatszámon operál és valamennyi áramlási sebesség a szívócsatornában mindig van. A földi guruláskor ezt a minimum sebességet igyekeznek elérni, de lassan, hogy a felprögő kompresszor változó áramlásképe ne okozzon túlnagy nyomáslengéseket. Gondolom én.
 
  • Tetszik
Reactions: Nagy Csaba, fishbed, borisz and 2 others
Allesmor Obranna said:
A levegőben, akár még nulla közeli sebességeken is a hajtómá már egy bizonyos légi alapjárat feletti fordulatszámon operál és valamennyi áramlási sebesség a szívócsatornában mindig van. A földi guruláskor ezt a minimum sebességet igyekeznek elérni, de lassan, hogy a felprögő kompresszor változó áramlásképe ne okozzon túlnagy nyomáslengéseket. Gondolom én.
Kattints ide a kinyitáshoz...
Ez így már logikus.
 
  • Tetszik
Reactions: Lupus80
Hpasp said:
Sajnos ismét csak dezinformációkkal szolgáltál.
Szó nincs az oldalon arról, hogy az R-27T1 vagy az R-27ET1 a "csak a végfázisban kell IR-el befogni a célt!".
Ezt csak te találtad ki, erről egyáltalán nem ír a fenti honlap.

A szomorú valóság az, hogy az indítás után vakon repül a rakéta pár másodpercig, majd az indításkor megkapott koordinátán megpróbálja befogni a célt.
Sajnos a "T1" változatok nem kapnak pályahelyesbítő jeleket a vadász lokátorától, csak az "R1" változatok.
Ennek amúgy történelmi okai vannak, de ahhoz ismerned kellene az R-23R/T, majd az R-24R/T fejlesztésének vadregényes történetét (benne némi konkrét Gulág fenyegetésekkel)...
Kattints ide a kinyitáshoz...
Ezekről a fejlesztésekről nincs valami írás?
 
Irkutszkban ma átadták az első két modernizált Szu-30SzM2 gépet.

272046681_1193108904429329_2503484520441246008_n.jpg
 
  • Tetszik
  • Dühítő
Reactions: fishbed, Roni and fip7
boki said:
Ezek újonnan épített gépek. Szu-35Sz hajtómü,radar(Irbis),
Kattints ide a kinyitáshoz...
A Szu-35Sz-en az orrkúpon nincs Pitot-cső, ami a Szu-30SzM-en még megvan. Ami a Barsz radart még nem zavarta, az az Irbisz-t már igen.
Vagy nem zavarja azt sem, csak így jobb a hatásfoka.
De ne feledjük, bár az Emírek block 60-as F-16-osainál is onnan lehetett a 2000-es évek elején tudni, hogy már AESA radar dolgozik bennük, hogy a Pitot-cső lekerült az orrról, a block 70-eseknél ez már nem volt szükséges lépés. A block 70-esek modernebb AESA radarja ellenére ugyanúgy megvan a Pitot-cső az orron, mint a hetvenes évek legeső 16-osain.
Lehet, hogy már a Szu-30-asokba is sikerült úgy integrálni a PESA rendszerű Irbisz-t, hogy azt nem zavarja többé az orron a Pitot-cső.
 
  • Tetszik
Reactions: ghostrider, bel, fishbed and 1 other person
  • Tetszik
Reactions: fishbed, Roni and Szittya
Allesmor Obranna said:
tvzvezda.ru

Новые Су-30СМ2 поступят в войска в рамках военной приемки

Истребители имеют расширенные боевые возможности за счет усовершенствованного двигателя и нового радара с фазированной решеткой.
tvzvezda.ru tvzvezda.ru

Nekem hangra inkább klasszikus AL-31F-nek tűnik, mint AL-41F-1-nek.
Kattints ide a kinyitáshoz...
Igen(láttam a videót korábban), ezen gépek haditengerészeti gépek , így nem az igazi SzM2-sek, ahol Irbis meg 117Sz van. Inkább lehetne SzM1-nek nevezni.
 
Válasz írásához be kell jelentkezned.
Ugrás az oldal tetejére Bottom
Back