M
molnibalage
Guest
Ilyenkor van az, amikor egy természettudományosan erősen hiányos tudású ember kezd el vitatkozni azzal, aki legalább az alapjait tanulta ezeknek...
1. A lövedéket egy csőből lövik ki ami, aminek az irányzási pontossága
. (A lövedék + fegyver pontossága MoA-ban megadva.)
Na, szerinted egy repülőgép mennyire repül egyenesen - minimális turbulencia mindig van - milyen pontos az irány tartása és mekkora az irányzási hiba? Szerinted az néhány szögmásodperc? A mesterlövés fegyverektől 0,5-1 MoA-t várnak el. Szerinted egy repülőgép mikor képes ennyire pontos iránytartásra? A konvertálást neked fokba meghagyon házi feladatnak.
2. A lövedék a lőtávolságot megteszi legfeljebb 1-2 másodperc alatt. A bomba cirka 4 km magasról olda kb. <i><b>egy nagyságrenddel hosszabb ideig</b></i> esik lefelé. Érted, hogy ez mit jelent? Azt, hogy sokkal több véletlenszerű hiba rakódik rá és az oldáskor levő fix hiba is nagyobb lesz, hiszen az is a távolsággal arányosan súlyosbodik.
3. Az, hogy egy buta bomba mennyire jól és tervezetten tud eltávolodni, arról videó.
https://www.youtube.com/watch?v=fPTnmZ_HPAs
Igen, ezek a tesztelés és súlyos hibák, de ha megnézed az átlag buta bombás oldásos videók, akkor látszik, hogy a bomba hogyan bucskázik lefelé a röppályán. Ahhoz képest egy mesterlövész fegyver lövedéke atomstabil. Orosz és jenki gépről is van olyan felvétel, amikor nem teszt alatt a bomba nekiverődik a gépnek, vagy a bombák egymásnak. Na, annak szerinted 7-8-10 km röppálya végén mekkora hiábja lesz?
Beírod keresőbe az orosz gépek nevét és bombing. Fogsz találni sorozat oldalásos videókat. A bombák billegése oldás után tisztán kivehető a 240-360p videókon is. Ez az jelenti, hogy ez legalább 4-5 fok. Na, a légerők az ennek megfelelően egy középérték szerint, de szórással hat rá.
Akkor szerinted milyen pontos lesz a bombáz buta bombával? Na, akkor szerinted miért erőltetik a PGM-et? Na, akkor szerinted miért pontosabb 2 km-en a mesterlövés fegyver 1-2 km-en, mint a bombázás 4 km magasról?
Egyszerűen képtelen vagyok felfogni, hogy van aki évek óta idejár, de a legalapvetőbb természettudományos ismereteket sem volt képes ez idő alatt elsajátítani, pedig igen sok segítséget lehet kapni mástól...
A berakott videó is a legnevetségesebb érvelési hibáktól hemzseg.
1. Nem látni a videón, hogy mivel támadtak.
2. Az sem, hogy milyen magasságról.
Innentől fogva ebbe a videóba azt magyarázok bele, amit akarok. Ez lehetet rakétablokkos támadás, lehetett kis magasságú bombázás, de akár még tüzérség, de akár egy tank is odadurranthatott. Egyiket sem tudud megcáfolni, sem alátámasztani.
A lövedéknek a kis tömegéhez képest nagyon durva az indulási sebessége, a mozgási energia pedig a sebesség négyzetével arányos. Ehhez az energiához képest az oldalirányból vagy egyéb eltérő szög alatt érkező léglökés relatíve nagyon kicsi hatást képes csak kifejteni, ami azt jelenti, hogy egy mesterlövész puska nem irányított lőszere mindig pontosabb lesz a saját hatótávolságán belül, mint egy nem irányított buta vagy irányított okosbomba a maga hatótávolságán!
Egy bomba (tök mindegy hogy okos vagy buta) a puskából kilőtt lövedékkel összehasonlítva az indítóhoz képest zéró kezdeti sebességgel indul, a zuhanó sebessége meg sem közelíti a kis lőszer sebességét, a felülete több nagyságrenddel nagyobb (a légellenállása szintén), ergo a közegrétegek eltérő sűrűsége és mozgása sokkal jobban hat majd rá, mint egy lőszerre.
Az okos vagy irányított bombák annyival jobbak a buta bombáknál, hogy zuhanás közben képesek korrigálni valamennyit, de ez egy relatív szűk tartományom belüli korrekciót jelent.
Az okos bomba ugyanis nem egy irányított rakéta!
Biztos vagyok benne, hogy adott magasság felett akár elenyésző különbség is lehet az okos vagy buta bomba pontossága között. Attól, hogy okos a bomba és képes a valamekkora mértékű korrigálásra zuhanás közben, még nem feltétlenül váltja ki azt, hogy az indító platformnak jó helyen és jó időben kell oldania, egyébként semmit nem ér a plusz, azaz a pályakorrekciós képesség.
Adott bombatípusok esetén a m-es pontosság eleve nem követelmény a maximális hatékonyság eléréséhez, Allesmor nagyjából ezt próbálta átadni.
Ahogy én látom a videókon, az oroszok a buta bombákkal is igen jól bánnak, azaz az elvileg avultabb szintet képviselő fegyver nem jelenti azt, hogy ne lenne maximálisan hatékony és egyenértékű pusztító erőt képviselő a hozzáértő kezekben!
Olyan ez, mint az automata sebességváltó – az nem is tud igazából vezetni, aki ilyen autóval jár. A túl fejlett technológia elsorvassza az alkalmazók alapképességeit és kompetenciáit. (Ezért van az, hogy a jó navigátornak egy logarléc és egy papír alapú térkép is elég, a hülyének meg minimum GPS és egy számítógép is kell.)
Egy bomba (tök mindegy hogy okos vagy buta) a puskából kilőtt lövedékkel összehasonlítva az indítóhoz képest zéró kezdeti sebességgel indul, a zuhanó sebessége meg sem közelíti a kis lőszer sebességét, a felülete több nagyságrenddel nagyobb (a légellenállása szintén), ergo a közegrétegek eltérő sűrűsége és mozgása sokkal jobban hat majd rá, mint egy lőszerre.
Az okos vagy irányított bombák annyival jobbak a buta bombáknál, hogy zuhanás közben képesek korrigálni valamennyit, de ez egy relatív szűk tartományom belüli korrekciót jelent.
Az okos bomba ugyanis nem egy irányított rakéta!
Biztos vagyok benne, hogy adott magasság felett akár elenyésző különbség is lehet az okos vagy buta bomba pontossága között. Attól, hogy okos a bomba és képes a valamekkora mértékű korrigálásra zuhanás közben, még nem feltétlenül váltja ki azt, hogy az indító platformnak jó helyen és jó időben kell oldania, egyébként semmit nem ér a plusz, azaz a pályakorrekciós képesség.
Adott bombatípusok esetén a m-es pontosság eleve nem követelmény a maximális hatékonyság eléréséhez, Allesmor nagyjából ezt próbálta átadni.
Ahogy én látom a videókon, az oroszok a buta bombákkal is igen jól bánnak, azaz az elvileg avultabb szintet képviselő fegyver nem jelenti azt, hogy ne lenne maximálisan hatékony és egyenértékű pusztító erőt képviselő a hozzáértő kezekben!
Olyan ez, mint az automata sebességváltó – az nem is tud igazából vezetni, aki ilyen autóval jár. A túl fejlett technológia elsorvassza az alkalmazók alapképességeit és kompetenciáit. (Ezért van az, hogy a jó navigátornak egy logarléc és egy papír alapú térkép is elég, a hülyének meg minimum GPS és egy számítógép is kell.)
Erre a videóra konkrétan emlékszem. Szír Légierő Mig-21 v. Szuhoj gépének alacsony támadását láthatjuk rajta. A szír pilóták elég sokszor bombáztak alacsony magasságból. És most ne arra gondoljunk, hogy 3000m alá is bemerészkedtek, hanem, olyan 300-500m -es, max. 1000m -es magasságból eregették az áldást. Nem hiszem, hogy vakmerőségből, hanem mert ilyen magasságból tudtak rárepüléssel elég pontos "ponttámadást" végrehajtani.
M
molnibalage
Guest
ű
Ez így nem pontos igaz, dimenziótlan levezetéssel ki lehetne mutatni elég sok
Egy bomba (tök mindegy hogy okos vagy buta) a puskából kilőtt lövedékkel összehasonlítva az indítóhoz képest zéró kezdeti sebességgel indul, a zuhanó sebessége meg sem közelíti a kis lőszer sebességét, a felülete több nagyságrenddel nagyobb (a légellenállása szintén), ergo a közegrétegek eltérő sűrűsége és mozgása sokkal jobban hat majd rá, mint egy lőszerre.</blockquote>
Dimenziótlan számokkal lehetne sok dolgot kimutatni, ezért ez így nem egészen pontos. Lehet, hogy a bomba felülete nagyobb, csak éppen a tömege is. A felület/tömeg arány pl. az, amit illene megnézni, stb.
Ez kb. 1 km vagy alatta. Oka van annak, hogy a CIIP üzemmódot így használták és nem alacsonyan maradva. Ezt a pontosság részben az Mk-84 maga okozta.
https://www.youtube.com/watch?v=LbMeaKTjGjE
Ahogy már mondtam, ez borzalmasan leszűkítve lenne igaz. Próbálj meg ezzel a pontosságal egy hidat lerombolni a MANPAD/SHORAD zónán kívül. Izé...
Ez az a pont, ahol tiltakoznom kell annak ellenére, hogy még nincs jogsim, csak vizsga előtt és két bukás után állok. Össze tetszik keverni a szezont a fazonnal és erre kiváló repülős példa van.
Az korai gázturbinás gépekben nem volt tolóerő automatika, szinte mindent a pilótára toltak rá. (Lásd Me-262 és egyéb gépeket.) Ma meg már FADEC, de még a '70-es években sem lehetett következmények nélkül fűrészelni a gázkarral a csúcs jenki gépeken sem.
Ettől a mai pilóta rosszabb lenne, mint az akkoriak? Már elnézést, de túrót... Éppenséggel magasabb harcértékkel bírnak a mai gépekkel, mert nem kell arra figyelni, hogy mit csinálnak a gázkarral. Az a pilóta, aki tud egyikkel repülni, a másikkal is tud, csak máshogy fog repülni. A teljes rendszer harcértékét határozza meg ez és a pilóta idomul hozzá.
Na, az automata váltóval senki nem felejt el vezetni, aki előtte vezetett maniálissal is. Pusztán kényelmesebb. Ismerek olyan embereket akik 10-20-30 éve vezetnek és első automata váltós autó után ők azt mondták, hogy soha többet nem szarakodnak a manuálissal. Minek, ha nem kell...? A fővárosi csúcsforgalomban nem olyan buli, vidéken vezetni "picit" más... A VOLÁN távolsági járaton manuális váltó van, a BKV buszokon automata. Ettől szerinted a BKV-s buszsofőr rossz vagy béna sofőr?
Apró változások a 2015-os gyártású gépeken egyes 2014-es gépekhez képest
automata infracsapda-szóró
Itt igazából csak az a feltűnő, hogy a takarólemezek lekerültek a csapdaszóró konténerről. De tény, hogy ez csak az újabb, háromtónusú kék festésű gépeken van meg, a szürkéken még nem így volt. Azonban itt meg még hiányzik a fluoreszkáló kötelékfény sávok, melyeken fekete fedőcsík van még.
Off:
A lövedék forog, mivel huzagolt csőből lövik ki. A saját tengely körüli precesszió ilyenkor "stabilizátorként" működik. Aki számolt az életében valaha pörgettyűmozgást, az tudja, hogy ez mit jelent...
A bombák úgy tudom, hogy nem forognak (Wallis profnak voltak ilyen cuccai, lásd RAF vs. Tirpitz).
A lövedék iránya általában vízszintes (közel vízszintes) trajektórára esik, ebben a kvázi gradiensben mozog, nem kell ugrásszerű termodinamikai állapotokat alapul venni (persze, lövöldöznek a felfelé, de nem hiszem, hogy a one shoot-one kill elven)
Repül 8 km magasban, bombázol a sivatagban. Kb. 100 fokos hőmérséklet különbség, aktuális légnyomás (van némi aerodinamikai felülete a bombának) pontról pontra változik, a levegő sűrűsége szintén...
A nagyon messziről leadott sikeres lövések nekem a szerencse-kategória.
A lövedék forog, mivel huzagolt csőből lövik ki. A saját tengely körüli precesszió ilyenkor "stabilizátorként" működik. Aki számolt az életében valaha pörgettyűmozgást, az tudja, hogy ez mit jelent...
A bombák úgy tudom, hogy nem forognak (Wallis profnak voltak ilyen cuccai, lásd RAF vs. Tirpitz).
A lövedék iránya általában vízszintes (közel vízszintes) trajektórára esik, ebben a kvázi gradiensben mozog, nem kell ugrásszerű termodinamikai állapotokat alapul venni (persze, lövöldöznek a felfelé, de nem hiszem, hogy a one shoot-one kill elven)
Repül 8 km magasban, bombázol a sivatagban. Kb. 100 fokos hőmérséklet különbség, aktuális légnyomás (van némi aerodinamikai felülete a bombának) pontról pontra változik, a levegő sűrűsége szintén...
A nagyon messziről leadott sikeres lövések nekem a szerencse-kategória.
M
molnibalage
Guest
molnibalage
Nem mondtam,hogy ez nagyon messze csak érzékeltettem,hogy a jelenlegi rekord egyáltalán nem szerencse kategória főleg,hogy azt .338 Lapua Magnumal lőtték bár itt azt is figyelembe kell venni,hogy Afganisztánban volt a találat nagy magasságban ezért sikerülhetett a lövés.
Nem mondtam,hogy ez nagyon messze csak érzékeltettem,hogy a jelenlegi rekord egyáltalán nem szerencse kategória főleg,hogy azt .338 Lapua Magnumal lőtték bár itt azt is figyelembe kell venni,hogy Afganisztánban volt a találat nagy magasságban ezért sikerülhetett a lövés.
Nem vitatom, hogy kivételes teljesítmény volt az a lövés, reprodukálható? Persze, hogy ez híres lett, de hányszor kellett ehhez lőni? Ez s mesterlövész élete során hányat lőtt, 10, 20, 100 ezret? Hányszor dob "butabombát" egy pilóta? Lényegesen kevesebbet...
Továbbra is azt mondom, almát a körtével.
Azért az "okosbombáknak" is vannak "fokozataik". Egy szimplán GPS-vezérlésű más tészta (statikus cél elsősorban), mint egy lézeres, avagy kombinált (GPS, képalkotó infra és radaros, plusz lézeres, mint pl. az SDB-2, amihez hasonlóval tudtommal senki nem rendelkezik a USAF kivételével) bomba.
A fenti kommentem alapján sem gondoltad végig ezek szerint... Kár... És szomorú is vagyok. Körbepontozom a nyuszit, de nem tudod körberajzolni és nem érted a rajzot sem, amit kiad.
</blockquote>
Ugyan minek körbepontozni...
Az totál egyértelmű, hogy a kezdetben pár fok (perc, másodper, tökmindegy) arányú eltérítés rohadt nagy szórást okoz a célnál, ha az kellően messze van. És ez tiszta fizika. A mesterlövészfegyóknál (ez nem molninak!) a "szórást" 1-0.5 MOA-ig szokták követelményként állítani. Érdekes, hogy a rekordok közé bekerült az M82 is az adott lőszerrel (ami azért nem annyira "sniper-lőszer", hanem inkább MP, vagyis multi-purpose), sőt, a fegyó sem kifejezetten precíziós cucc elvileg. De nekem továbbra is kedvencem az M82/M107, pláne az új, hangtompítóval is szerelhető változata (M107 A1).
Képek a 03-as és 05-ös áttelepüléséről. Mindegyik gépen fenn fan az AKU-170-es sín az RVV-SzD rakétákhoz és aszimmetrikusan egy pilon a beömlők alatt földi célok elleni fegyverzethez (vagy TGP-hez?) :
http://antonio-d50.livejournal.com/303677.html
http://antonio-d50.livejournal.com/303425.html
A gépek jókora előnye, hogy még a szíriai áttelepüléshez sem kellett nekik semmiféle póttartály.
http://antonio-d50.livejournal.com/303677.html
http://antonio-d50.livejournal.com/303425.html
A gépek jókora előnye, hogy még a szíriai áttelepüléshez sem kellett nekik semmiféle póttartály.
Molni:
Csak annyit mondtam, hogy egy mesterlövész puska lövedéke a saját hatótávolságán belül nagyságrendekkel pontosabb lesz, mint egy buta vagy okos bomba akár lézer/GPS vezérléssel és ugyanez igaz az irányított rakétákkal kapcsolatban is.
Az okos és buta bombák között sokkal kisebb a gyakorlati hatékonyságbeli különbség, mintha irányított rakétákkal vetném össze őket. Ebben az esetben az okos bomba sem elég okos.
Csak annyit mondtam, hogy egy mesterlövész puska lövedéke a saját hatótávolságán belül nagyságrendekkel pontosabb lesz, mint egy buta vagy okos bomba akár lézer/GPS vezérléssel és ugyanez igaz az irányított rakétákkal kapcsolatban is.
Az okos és buta bombák között sokkal kisebb a gyakorlati hatékonyságbeli különbség, mintha irányított rakétákkal vetném össze őket. Ebben az esetben az okos bomba sem elég okos.