Szu-27 / Szu-30 / Szu-33 / Szu-35 Flanker (Szuhoj)

Tehát óvatosan kell emelkedés után vízszintesbe hozni a Bőröndöt.Hogy egyeztethető ez össze egy hegyes terepen a terepkövetéses mélyrepüléssel?
 
Tehát óvatosan kell emelkedés után vízszintesbe hozni a Bőröndöt.Hogy egyeztethető ez össze egy hegyes terepen a terepkövetéses mélyrepüléssel?
A terepkövetésnél maximum átmerülés van. Nincsenek nagy belerántások, de nagy átnyomások se. A 86-os tesztnél szélső értékeket vizsgáltak, például hajító bombázás tetőpontján viselkedés. Terepkövetésnél amúgy ha nagyon át kéne nyomni, akkor inkább félhát-hát helyzetbe vágják és belehúznak.
Azt még mindig jobban szereti a gép is, meg a pilóta is. Az előbbi ráadásul különösen úgy, ha függesztmény is van rajta. A felfüggesztési pontokat ugyanis elsősorban húzásra méretezik. Ahogy a mozgó szárnyak bekötési pontjai se örülnének neki, ha a szárnyak a negatív g-nél elindulnak lefelé, a csapokat elkezdik a szárnytőben nyomni felfelé, ki a helyükről, miközben a bombák meg nyomódnak bele a felfüggesztő sínekbe. Ki örülne ennek?
 
Tehát óvatosan kell emelkedés után vízszintesbe hozni a Bőröndöt.Hogy egyeztethető ez össze egy hegyes terepen a terepkövetéses mélyrepüléssel?
A tereptől függően állítható a nyugati gépeken, hogy mennyire erős legyen a terepkövető radar kisugárzása és az, hogy abból a robotpilóta milyen prolongált pályát számoljon és vigye a gépet. A terepövetés nem úgy működik, hogy minden kis fűrészfogat megpróbál lekövetni a rendszer és folyamatosan rángatja a gépet a robotpilóta...

Az F-111 kabinjában is ott van a kormányzási erősségget állító kapcsoló.


Itt láthatod élőben kabin feltétvelen, ez alapján nagyságrendileg helyes képet kapsz, hogy a gép hogyan repül. Az első két videó assszem ugyanaz, csak a narrátor hangja tér el és az egyik már színes.
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
Terepkövetésnél amúgy ha nagyon át kéne nyomni, akkor inkább félhát-hát helyzetbe vágják és belehúznak.
Azt még mindig jobban szereti a gép is, meg a pilóta is. Az előbbi ráadásul különösen úgy, ha függesztmény is van rajta. A felfüggesztési pontokat ugyanis elsősorban húzásra méretezik. Ahogy a mozgó szárnyak bekötési pontjai se örülnének neki, ha a szárnyak a negatív g-nél elindulnak lefelé, a csapokat elkezdik a szárnytőben nyomni felfelé, ki a helyükről, miközben a bombák meg nyomódnak bele a felfüggesztő sínekbe. Ki örülne ennek?
A robotpilóta nem képes erre... Még a bendöntés szöge is erősen korlátozott. Az első F-111-nél 10 fok volt, később nőtt 30 fokra a limit.
 
Helikopteren nincs terepkövető radar, oda éjjellátó kell. Az AH-64 előtt éjszakai harcképességel bíró harci heli tudtommal nem is volt.
 
A terepkövetésnél maximum átmerülés van. Nincsenek nagy belerántások, de nagy átnyomások se. A 86-os tesztnél szélső értékeket vizsgáltak, például hajító bombázás tetőpontján viselkedés. Terepkövetésnél amúgy ha nagyon át kéne nyomni, akkor inkább félhát-hát helyzetbe vágják és belehúznak.
Azt még mindig jobban szereti a gép is, meg a pilóta is. Az előbbi ráadásul különösen úgy, ha függesztmény is van rajta. A felfüggesztési pontokat ugyanis elsősorban húzásra méretezik. Ahogy a mozgó szárnyak bekötési pontjai se örülnének neki, ha a szárnyak a negatív g-nél elindulnak lefelé, a csapokat elkezdik a szárnytőben nyomni felfelé, ki a helyükről, miközben a bombák meg nyomódnak bele a felfüggesztő sínekbe. Ki örülne ennek?

Valahol azt olvastam, hogy a Tornado háthelyzetbe fordít az emelkedés csúcspontján. Nyilván csak ha szükséges az intenzív süllyedés.
 
Valahol azt olvastam, hogy a Tornado háthelyzetbe fordít az emelkedés csúcspontján. Nyilván csak ha szükséges az intenzív süllyedés.
Nem tudok olyan TFR-ről, ami ezt csinálná n+1 ok miatt...
  1. A TFR antenna legyezési korlátja miatt... Arra van tervezve, hogy úgy legyezzen, amikor a gép vízszintesen repül és nem fejjel lefelé...
  2. háthelyzetbe forduláskor a robotpilóta bedöntési szöglimitjét meghaladnád, a rendszer totálisan fejreállna ettől, képtelen lenne értelmezni, hogy mi merre. Ne feledjük ezek még az analóg elektronika korában születtek. A TFR + robotpilóta (ahogy én látom) semmi mást nem csinál, mint a mért terep görbe fölé illeszt egy közelítő pályagörbét, amit a beállított PID (?) szabályzó csillapítása szerint próbál lekövetni úgy, hogy viszonylag hamar elérje a kreált görbét a gép és ne oszcilláljon fel-le.

Ezt analóg elektronika is meg tudta már csinálni, de nem végtelen számú kombóval, mint mai techika, ezért volt fix CL (clearence) és erre szolgál a robotpilóta soft, medium or hard beállítási kapcsolója. F-111A-n.
http://www.nmusafvirtualtour.com/cockpits/SEAW_tour/SEAW-12.html
ui3pnodgatiki8xpzxi3.png

Robotpilótával repülve soha nem fog a gép leborítást csinálni szerintem egy TFR. Soha. Túl komplikált, túl vesélyes és totálisan felesleges. Ha egy 2000 méteres hegy túloldalán jössz le és -2000 méteres a szilafal, akkor fokozatosan jössz le, mert mást nem tehesz.

Az F-16 + LANTIRN rendszer két konténere ezen hivatott segíteni, hiszen akár manuális is vezethetővé tette a gépet a FLIR kamera és a HUD-on levő reference box-szal. Az mutatja, hogy az fligth path markernek mi a miniuma. Ha az FPM a box-ban van vagy felette, akkor nincs gáz. Ha felette, akkor azonnal húzd fel a gépet.
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
Nem tudok olyan TFR-ről, ami ezt csinálná n+1 ok miatt...
  1. A TFR antenna legyezési korlátja miatt... Arra van tervezve, hogy úgy legyezzen, amikor a gép vízszintesen repül és nem fejjel lefelé...
  2. háthelyzetbe forduláskor a robotpilóta bedöntési szöglimitjét meghaladnád, a rendszer totálisan fejreállna ettől, képtelen lenne értelmezni, hogy mi merre. Ne feledjük ezek még az analóg elektronika korában születtek. A TFR + robotpilóta (ahogy én látom) semmi mást nem csinál, mint a mért terep görbe fölé illeszt egy közelítő pályagörbét, amit a beállított PID (?) szabályzó csillapítása szerint próbál lekövetni úgy, hogy viszonylag hamar elérje a kreált görbét a gép és ne oszcilláljon fel-le.

Ezt analóg elektronika is meg tudta már csinálni, de nem végtelen számú kombóval, mint mai techika, ezért volt fix CL (clearence) és erre szolgál a robotpilóta soft, medium or hard beállítási kapcsolója. F-111A-n.
http://www.nmusafvirtualtour.com/cockpits/SEAW_tour/SEAW-12.html
ui3pnodgatiki8xpzxi3.png

Robotpilótával repülve soha nem fog a gép leborítást csinálni szerintem egy TFR. Soha. Túl komplikált, túl vesélyes és totálisan felesleges. Ha egy 2000 méteres hegy túloldalán jössz le és -2000 méteres a szilafal, akkor fokozatosan jössz le, mert mást nem tehesz.

Az F-16 + LANTIRN rendszer két konténere ezen hivatott segíteni, hiszen akár manuális is vezethetővé tette a gépet a FLIR kamera és a HUD-on levő reference box-szal. Az mutatja, hogy az fligth path markernek mi a miniuma. Ha az FPM a box-ban van vagy felette, akkor nincs gáz. Ha felette, akkor azonnal húzd fel a gépet.
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.


Ez nekem magas, bevallom férfiasan, jó ha a felét értem... Én csak annyit olvastam és vettetem itt közbe, hogy automata terepkövető módban a Tornado (nyilván a GR) a nagyobb negatív g-értékeket egy említett manőverrel (emelkedés közben orsó, plusszos g-vel csúcspont, majd vissza orsó, plusszos g-vel vízszint) repüli le.
 
Ez nekem magas, bevallom férfiasan, jó ha a felét értem... Én csak annyit olvastam és vettetem itt közbe, hogy automata terepkövető módban a Tornado (nyilván a GR) a nagyobb negatív g-értékeket egy említett manőverrel (emelkedés közben orsó, plusszos g-vel csúcspont, majd vissza orsó, plusszos g-vel vízszint) repüli le.
Robotpilótával nem orsózik a gép. Pont. Az F-111A bedöntési limitja 10 fok volt, a későbbiekben lett 30 fokig kitolva.


A legyezési korlát azt jelenti, hogy a terepkövető radar pár fokkal felfelé keres és főleg lefelé legyez. Tehát, ha a gép fejreállva borítna le, akkor a radar semmit nem látna, nem arra tervezték, hogy hátonrepülésben bármit is csináljon.

A linkelt videón látható a TFR működése. Azért néz X távolságra előre a radar és azért van három állása az F-111 esetén is a robotpilótának, hogy a terepnek megfelelően prolongálja az robotpilóta a gép pályáját.

Két példa a lenti ábárkon, a gép jobbról halad balra.

Az első képen monduk azt látod, hogy a Dunán repül nyugat felé egy Szu-24M a szbattai löszfallal szemben.Nem fogja azzért a kis mélyedés miatt - az a Duna medre vagy a vízfelszín, nem tudom, hogy a radar mennyire lát át a vízfelszínen - a gépet levinni, ha előtte ott a fal.

A robotpilóta az ilyen kis pálya eltéréseket kisimítja, de ehhez kell a manuális felügyelet is, ezért rajzolja ki a terepet és a prolongált pályát is. Az útvonalterv ismert. Ahol kell állítani az érzékenységen vagy az előrenézési távon ott az operátor beavatkozik.

A lenti kép az, amikor ilyen nagy zavarás van, akkor kell a HARD mód és maxra állítani a rendszert, hogy akr se a zöld, hanem a piros görbe legyen. Ha kicsi a felderítési táv és HARD, akkor későn húz bele a pilóta és a túloldalt kurva magasan jön ki. Ezen difik miatt kell az operátor, mert a fix elemekből felépülő szabályzó ennyit tud. Ma viszont virtuális PID szabályszó készíhető, nem valódi fizikai elemekből, ami repülés közben is átparaméterehező. Sőt, robotpilótának olyan pályát adsz meg előre, amit akarsz... GPS alapján mehet a terepkövetés, csak a magasságmérés hibája miatt kell megfontolni, hogy mit és hogyan.
0a4g630tcnwkr4b2idvw.png
 
  • Tetszik
Reactions: endre and wolfram
A robotpilóta+terepkövetés melett előjött még, hogy többen kérdeztétek, hogy miért nem tudja az EF pótólni a Tornadót. Pld. azért mert utóbbi szárnyszerkezete kifejzetten alacsony és mélyrepülésre lett kiképzeve, tehát viszonylag jól birkozik meg a talaj feletti légörvényekkel, ellentétben a multirole gépekkel, pld. egy EF-nek, vagy F15-nél kirázza az ember lelkét az alacsonyrepülés, amely a komoly humán faktor problémákhoz vezet. A Tornadókkal, F-111-el viszont sokkal hosszabb idegig lehetett akár 20-50 méteres magasságban is repülni, a szárnyprofil miatt.
 
  • Tetszik
Reactions: endre
A robotpilóta+terepkövetés melett előjött még, hogy többen kérdeztétek, hogy miért nem tudja az EF pótólni a Tornadót. Pld. azért mert utóbbi szárnyszerkezete kifejzetten alacsony és mélyrepülésre lett kiképzeve, tehát viszonylag jól birkozik meg a talaj feletti légörvényekkel, ellentétben a multirole gépekkel, pld. egy EF-nek, vagy F15-nél kirázza az ember lelkét az alacsonyrepülés, amely a komoly humán faktor problémákhoz vezet. A Tornadókkal, F-111-el viszont sokkal hosszabb idegig lehetett akár 20-50 méteres magasságban is repülni, a szárnyprofil miatt.
Furcsa módon soha nem olvastam beszámolót arról, hogy az F-15E rázna alacsonyanrepülés közben. Azért a sok keróval és fegyverzettel egyáltalán nem fickándozik az a gép úgy.
 
  • Tetszik
Reactions: endre
Ide illő jelenet, ez a Strike Eagle zsoké nem aprózta el a dolgot, full fáklyával lendül be a wales-i Mach Loop sziklái közé, ami távolról sem szokványos dolog, még a kísérője se utánozza le. Ez az a bizonyos nem mindenkiben meglévő elegánsan kontrollált őrület :)

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.