M
molnibalage
Guest
MMPP Szaljut jól látom, hogy végül része lett a MMPP Szaljut United Engine Corporation., ahogy 2016-ban megjósolta Allesmor?
?
MMPP Szaljut már régen nem létezik. АО НПЦ газотурбостроения „Салют“ (AO NPC gazoturbosztrojenyija "Szaljut") a neve . Már 2015-től része az UEC-nek.
Ebből az következik, hogy anno 2016-ban az információm szavatossága már egy éve lejárt.
Nem baj, most legalább kiderült
Nem baj, most legalább kiderült
.
.
De ha megnezzuk, az amerikaiak se mutattak sok teljesen ujat. F-15, F-16, F-18 valtozatai, Abrams tank, Arleigh Burke osztaly, AMRAAM raketa, Trident ICBM, stb. Az F-22 es F-35 se uj, csak sokaig tartott a fejlesztesuk, ezert tunnek ujnak.
M
molnibalage
Guest
Mert azt nem exportálják senkinek, ergo nem elérhető. Nem választható.
Ez nem igaz. Az F-35 a hidegháború végén nyomokban sem létezett. A Super Hornet legalább annyira új gép, mint a Szu-35Sz sőt, annál sokkal több.
Bár ez most nem vágom, hogy hogyan jön ide.
(A Virgina osztály meg teljesen új hidegháború utáni tengó osztály.)
Kínálják exportra, Argentínánál és Iránnál ajánlat is volt.
M
molnibalage
Guest
Akkor tévedtem. Ezek elkerülték a figyelmem. Én eddig úgy tudtam, hogy a JF-17 pont emiatt készült, hogy J-10 maradjon belül.
A JF-17 elsősorban Pakisztánnak készült, másodsorban exportra. Illetve csak részben konkurensek házon belül, a J-10 azért egy potensebb, közepes gép.
.
.
Csak hogy felmerult, hogy az oroszok nem tudnak tovabb lepni a szovjet idök, 80-as evek tervein es azt fejlesztgetik. Erre volt valasz, hogy ez kb vilagjelenseg, lasd amerikai peldak. Az, hogy Virginia osztaly, az a szabalyt erösitö kisszamu kivetel egyike, de ilyet az oroszoknal is lehet talalni.
A Super Hornet az F-18 tovabbfejlesztese, F-18E, tehat ez is hideghaborus alapokra epul.
.
Az F-35 jobb kerdes, gondolkoztam is hogy beirjam, de az F-35B-t eredmenyezö fejlesztes eredete a Lockheed ASTOVL programja, ami 1983-ban indult.
Asszem ott a saját hajtómű hiánya lehetett a gond, a JF-17-nél ezt valahogy áthidalták.
Viszont ha még egyhajtóműves gépeknél tartunk, a J-7-est 2012-ben még exportálták. Azóta nem jött újabb igény, de gyanítom, hogy ha valakinek még kéne, gyártanának még neki.
.Végülis mindent vissza lehet vezetni akár a Wright fivérekig is
.
Ennel közelebbi a rokonsag azert, es az F-35B-hez hasonloan mar ez is US-UK koprodukcio volt, 83 es 91 között, a DARPA es a Lockheed Skunk Works hattermunkajaval. Amikor ez kifutott, es 92-ben a folytatast szerveztek egy atdolgozott ASTOVL project formajaban, akkor lepett be a kepbe az USMC is egy hagyomanyosan fel-leszallo valtozat igenyevel, es onnantol CALF neven ment a dolog tovabb.
.
ASTOVL rajz 1988-as Flight International ujsagcikkben:
F-35B:
Berakom így, mert a kép nem jelenik meg.
https://www.360cities.net/ge_image/sibnia-1?utm_source=google_earth&utm_medium=all_images
Közelebbről megvizsgálva jó néhány gép felfedezhető. Például egy Tu-204-es is.
https://www.360cities.net/ge_image/sibnia-1?utm_source=google_earth&utm_medium=all_images
Közelebbről megvizsgálva jó néhány gép felfedezhető. Például egy Tu-204-es is.
Újabb mostanában készült kép a 12-re visszabővített fegyvertartós Szu-33-asról. A fékhorog megléte/nemléte nem megítélhető.
Ez csak egy szokásosan keményen megtépett Szu-35Sz fotó, ráadásul nem is a legújabb.
De ami most a lényeg, az a vízszintes vezérsík kialakítása.
Azt tudjuk, hogy az összes új Szu-27 leszármazott kapott valamiféle titán "patkolást" a vezérsíkra, hol csak alul, hol felül is, hogy a szárnyról meginduló rakéták lángja ne tegyen benne kárt. Sőt, az egyik nullszéria Szu-34-esnél egy korai teszt során a sorozatban oldott ZAB-500-as gyújtótartályok egyike neki is csapódott a felületnek, szerencsére nem ez utóbbi húzta a rövidebbet.
Itt azonban másról van szó.
Volt amiatt konkrét gépvesztés is (711-es Szu-37, majd átnevezés után Szu-35-ös), hogy a sorozatos brutális túlterhelésű manővereket követően az amúgy mindössze 7 éves (!) gép vezérsíkja egyszerűen letört. A gép lezuhant, a pilóta katapultált.
A Szu-35Sz-nél minden egyben van ahhoz, hogy ez gyakorivá válhasson, hiszen erősebb hajtóművei vannak, mint az összes többi verziónak és még van vektorálás is.
Nade itt nem titán rátétlemezelés van, hanem a vezérsík felületének első, több mint a fele titánból van, amit be se festenek. A titán könnyűfém ugyan, de gyanítom, hogy a kegyetlenül megerősített hajtóműgondolákkal együttvéve ez is közre játszik abban, hogy a jókora tömegű Irbisz radar miatt amúgy lecsökkenő instabilitást úgy kompenzálják, hogy ne kelljen a Szu-30SzM-nél, vagy a korábbi Szu-35-ösnél látott kacsaszárnyakat alkalmazni.
Röviden, így tudták hátul tartani a súlypontot.
És mit látunk még?
Hogy a nem titán felület már behullámosodik, mikor a titán még meg se rezdül.