Szu-27 / Szu-30 / Szu-33 / Szu-35 Flanker (Szuhoj)

7629396_original.jpg


ez miért maradt el vagy csak technológia teszt volt?
Ez alatt mit értesz? Hogy érted, vagy mire érted, hogy elmaradt?
Ezt a fotót még Karácsony előtt linkeltem a kísérleti típusos topicban, némi segédmagyarázattal.
 
13986_1329868788.jpg


Szergej traktorral húzza haza a vasat? Bontásra vagy emlékbe? Lakótelepen szomszédok hogy örülnek majd a reggeli bemelegítéseknek:)
Nálunk is bevett szokás volt a traktorral vontatás. Legalábbis Pápán.

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

Sokkal kevesebbet eszik, mint a Zil vagy az Ural. Az usások meg pickuppal huzigálják a gépeiket, az talán jobb? :)
 
De a linkelt fotón látható Berkut-ra emlékeztető tárgy nem repülőgép volt, csak egy 1:1 méretarányú mock up.
Gondolom, fából.
Itt van még pár előtanulmány a Berkuthoz, illetve pár továbbgondolás is, mint például a kilépőél intenzív előrenyilazottságát megtartva, hátranyilazott belépőéllel az YF-23-aséhoz hasonlatos trapézszárnnyal is továbbképzelték a gépet:

http://paralay.world/s37.html

Megmondom őszintén, ennél, illetve a MiG 1.44-esnél is látott módi, vagyis hátul a két hajtómű, előttük a súlypontban a belső fegyvertér nekem jobban tetszik, mint a Szu-57-es két enyhén S, de inkább egyenes szívócsatornája és hajtóműgondolája közé hosszában elosztott dupla fegyvertér.
Az amerikai YF-23, YF-22/F-22 Raptor és az egy hajtóműves F-35 is a súlypontjához közel tartja a belső fegyvertereit.
A Szu-57-esnél viszont nagy a súlypontvándorlás aszerint, hogy melyik fegyvertér az üres.

Ha nem lövik le az eredeti AL-41F-et és a MiG 1.44 kivéreztetése után azokat a Berkut kapta volna meg, ez utóbbi meg trapéz szárnyakkal ment volna tovább, az oroszoknak már rég volna egy működő 5. generációs gépe.
 
De a linkelt fotón látható Berkut-ra emlékeztető tárgy nem repülőgép volt, csak egy 1:1 méretarányú mock up.
Gondolom, fából.
Itt van még pár előtanulmány a Berkuthoz, illetve pár továbbgondolás is, mint például a kilépőél intenzív előrenyilazottságát megtartva, hátranyilazott belépőéllel az YF-23-aséhoz hasonlatos trapézszárnnyal is továbbképzelték a gépet:

http://paralay.world/s37.html

Megmondom őszintén, ennél, illetve a MiG 1.44-esnél is látott módi, vagyis hátul a két hajtómű, előttük a súlypontban a belső fegyvertér nekem jobban tetszik, mint a Szu-57-es két enyhén S, de inkább egyenes szívócsatornája és hajtóműgondolája közé hosszában elosztott dupla fegyvertér.
Az amerikai YF-23, YF-22/F-22 Raptor és az egy hajtóműves F-35 is a súlypontjához közel tartja a belső fegyvertereit.
A Szu-57-esnél viszont nagy a súlypontvándorlás aszerint, hogy melyik fegyvertér az üres.

Ha nem lövik le az eredeti AL-41F-et és a MiG 1.44 kivéreztetése után azokat a Berkut kapta volna meg, ez utóbbi meg trapéz szárnyakkal ment volna tovább, az oroszoknak már rég volna egy működő 5. generációs gépe.

Az nem számít,hogy a hossztengelyhez viszont közelebb vannak a fegyverek?
 
Arra gondolj, hogy az egymás mellé függesztett fegyverek sokkal közelebb vannak a hossztengelyhez, mint az egymás mögé helyezettek a kereszttengelyhez.
A Szu-34-esen hiába van meg a Szu-27-esektől örökölt hátsó fegyvertartó a két hajtómű között, oda szinte sose raknak semmit.
A Szu-57-es esetében az a minimum, hogy egy fegyvertérbe lehetőleg legalább két darab valamilyen fegyver kerüljön.
Ehhez jelenleg a legközelebbi ismert analógia a Szu-34-es, hiszen itt van rendszerben páros függesztőpilon a törzs közé.
És mit látunk?
Dupla FAB-500-asok az első pilonra mennek, ahogy a PTB-3000-es tartály, vagy a KAB-1500-ös is.
A mellső fegyvertartóval van kb egy vonalban a beömlők alatti két tartó és a szárnyak alatti tartók is.
A Szu-57-es esetében azt elképzelhetőnek tartom, hogy ha oda valahogy befér 3-3 R-77-es rekeszenként, akkor az indítási sorrend egyszer az egyik, majd felváltva, a másik fegyvertérből fog történni, és egymást keresztezve, hogy a súlypont nagyon ne vándoroljon. Mondjuk úgy, hogy hátsó jobb, első bal, hátsó bal, első jobb, hátsó közép, első közép a "kifogyasztási sorrend".
 
Itt van még pár előtanulmány a Berkuthoz, illetve pár továbbgondolás is, mint például a kilépőél intenzív előrenyilazottságát megtartva, hátranyilazott belépőéllel az YF-23-aséhoz hasonlatos trapézszárnnyal is továbbképzelték:

Ha nem lövik le az eredeti AL-41F-et és a MiG 1.44 kivéreztetése után azokat a Berkut kapta volna meg, ez utóbbi meg trapéz szárnyakkal ment volna tovább, az oroszoknak már rég volna egy működő 5. generációs gépe.

Ezek után érthetetlen, hogy miért nem lett megvalósítva a Berkut trapéz szárnyakkal. Volt szerencsém megnézni a statikus soron, mindkét gépet, persze csak kívülről. Az 1.44-es nekem olyan nagyon kényszeredettnek, összecsapottnak tűnt a Berkuthoz képest. Volt olyan, aki ott látván a gépet, a létrejöttét úgy írta le, hogy: Eurofighter+vodka.
A Berkut átgondoltabbnak tűnt. Karakteres, szép gép, látni lehetett rajta a belső fegyvertér ajtókat, meg valahogy minden jobban a helyén volt. Nekem igazából az 1.44-es kabinkialakítása volt nagyon fura. A trapézszárnyú Berkuton pedig látni lehetett a Szuhoj (vagy a CAGI) által feltalált mozgó LERX elődjét, a trapézszárnyba rejtett mozó kacsa vezérsíkokat. Nagyon klassz, furcsa, hogy nem lett belőle semmi. Gondolom,hogy megvoltak a maga igen erős pénzügyi okai ennek.