Szu-57 / Su-57 Felon / PAK-FA (T-50) / FGFA (Szuhoj, Oroszország)
- Téma indítója GrGLy
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Az a fegyver, ami ennyire drága és ennyire érzékeny a karbantartásra, az valójában nem is fegyver. Mi lenne ha harci sérüléseket kellene javítgatni ezeken, tábori körülmények között.....??</blockquote>
Azok a fegyverek, amik egy mai csúcs-vadászgépre veszélyesek lehetnek, általában nagyon magas százalékban nem sérülést, hanem KO-t okoznak. A jelenlegi vadászgép-fedélzeti fegyverek 20-27-30 mm-esek, ezekből egy sorozatot bekapni az már nem csak sérülést jelent, a rakéta-találatról meg már ne is beszéljünk ilyen összefüggésben.
Fade
Egyértelmű, hogy átlagban értettem. 1000 fajta kompozit és 1000 fajta alumínium ötvözet létezik.
A példádban szereplő 7058-as számra nekem ezt az alumíniumot hozta ki:
http://www.specialisedwelding.co.uk/t-c-aluminum-tig/TIG_5356/7058%20TIG%205356%202.4mm_BNA-0510.pdf
240 MP a max nyomásállósága.
A 7068-as alumíniumra meg 680 MP értéket adnak meg.
http://www.smithshp.com/downloads/7068_SHP.pdf
A CFRP anyagoknál pedig szintén igen sokféle a nyomásállóság, de általában 1000-2000 MP között vannak.
http://www.ce.ncsu.edu/srizkal/linked_files/103.pdf
Az általad megadott "550"s szénszálas anyagot nem találtam.
Viszont azt is figyelembe kell venni, hogy a szénszállal erősített műanyagok általában nagyon ridegek. Vagyis egy pontig semmi bajuk aztán reccs.
Az alumínium ellenben kifejezetten rugalmas. <i>(Amíg el nem fárad)</i>
Ezekkel szemben a titánium , egy jolly joker. Szinte mindenre jó, a kellő erősségben, rugalmasságban stb...
http://www.rtiintl.com/Titanium/RTI-Titanium-Alloy-Guide.pdf
De vannak más hasznos szálerősítésű anyagok is, mint pl. a Twaron:
http://www.teijinaramid.com/wp-content/uploads/2012/02/1090308_Twaron-productbrochurefinal_051.pdf
A Szál erősítésű anyagoknál a mátrix anyagok is érdekesek:
Nylon 66: (Zytel néven is fut)
http://www.theplasticshop.co.uk/plastic_technical_data_sheets/nylon_66_technical_data_sheet.pdf
Mindenki által ismert PVC:
https://www.plasticsintl.com/datasheets/PVC.pdf
Epoxy:
http://www.epotek.com/site/files/brochures/pdfs/adhesive_application_guide.pdf
De acélból is vannak jók, például a 4340-s "cromoly"
http://www.eaglesteel.com/download/techdocs/4340.pdf
De az acélokról wolfram több információval tud szolgálni nálam
Szóval elég nagy a választék
A szénszál és a szénszálas kompozitok tömeg-szakítószilárdság aránya a legjobb a jelenleg ismert anyagok közül. Előnyük még a rendkívül nagy merevség. Viszont elég drágák. Kopás- és hőállóságuk is behatárolt. És a fémekkel szemben az is problémás a kompozitoknál, hogy nehéz észlelni, ha valamilyen erőhatás miatt sérülnek, mert nem nagyon vannak könnyen felismerhető külső jelei. Javításuk is problémás.
Alumíniumötvözetek olcsónak minősülnek, ezért is alkalmazzák nagy mennyiségben, a tömeg-szakítószilárdság arányuk jónak számít a fémötvözetek között, hajlékonyak, bár nem igazán rugalmasak. Bizonyos ötvözetek hajlamosak a korrózióra. Merevségük elég kicsi, valamivel több, úgy kétharmada a titánötvözetekének. Kopásállóságuk rossz.
Titánötvözetek, drágák, tömeg-szakítószilárdság arányuk jobb az alumíniumötvözeteknél, sőt, bármilyen fémötvözetnél (kivéve talán a fémüvegeket, de az külön történet). Korrózió- kopás- és hőállóságuk szintén jelentősen jobb. Merevségük kb. fele az acélokénak.
Acélokat leginkább költséghatékonyságból használnak a repülőgépeknél, vagy ott, ahol jelentősebb kopásnak vannak kitéve az alkatrészek (a titán ugyan önmagában kopásállóbb, de a titánötvözetek nem "szeretik" a kenőanyagokat, vagyis ezek nem hatékonyak annyira, mint az acéloknál) és pláne, ha fontos a jó hővezetés is (a titán rosszabb ebben).
Inconelt és hasonló ötvözeteket jellemzően a hajtóművekben használnak. Általában egy modern hajtómű úgy néz ki, hogy a ventilátort és a kompresszorfokozat egy részét titánötvözetekből készítik, aztán befelé haladva, ahol már a nyomásviszonyok és a hőmérséklet miatt a titán nem alkalmazható, jönnek a magas hőmérsékletet bíró acélok és a szuperötvözetek (általában nikkel, néha kobalt alapúak), majd a turbinánál már az egykristály szuperötvözetek, vagy legújabban a szilícium-karbid CMC-k (ezek akár ~1600 fokos hőmérsékletet is bírnak). De már léteznek gamma titán-alumínium ötvözetből készült kisnyomású turbinák is, természetesen a tömegcsökkentés miatt. A gamma titán-alumínium ötvözetek sokkal oxidációállóbbak a hagyományos titánötvözeteknél és jobbak a mechanikai tulajdonságaik is magas hőmérsékleten (alacsony hőmérsékleten viszont törékenyek, kevéssé szívósak). Persze a nagynyomású turbinához nem alkalmasak, azokat a viszonyokat nem bírnák.
A 7068-at lehet hegeszteni, csak elektronsugaras gép kell hozzá. Arról már írtam korábban, hogy az alunál az a baj, hogy a nagy szilárdságot csak kiválásos keményítéssel és a hozzátartozó hőkezeléssel lehet megoldani. Ezek egész jól elvannak addig, amíg nem kap hőt, lásd hegesztés...
A hő hatására ezek a komplex kiválások (GP-zónák és társai) újra feloldódnak és jelentős szilárdságcsökkenés következik be. A csökkenés mértéke arányos a hőbevitellel (a folyamat termikusan aktivált diffúziós reakció). AWI hegesztésnél jóval nagyobb, mint elektronsugaras hegesztés esetében. Mivel ez a hegesztés gépesített (reprodukálható) megfelelő tervezési megoldásokkal lehet segíteni.
Újabban erősen kutatott téma a forrasztás az ilyen anyagok esetében.
A nikkelötvözeteknek az egyik rákfenéje, ha az égéstermékben sok a kén. A kén a nikkelel alacsony olvadáspontú eutektoidot alkot. Ez azt jelenti, hogy a szerkezet külsőleg szilárd, ám belül lokálisan folyadék van. A folyadék nem tudja felvenni a szerkezetben ébredő feszültségeket. Ez kezdetben kis üregekhez, majd repedéshez vezet. A nikkelötvözeteket meg ezeket a HRSA anyagokat agyrém vizsgálni. A forgácsolhatósága dettó. Nagyszemcsés anyagok (a kúszállóság miatt sajna ez kell...)
Nem mindenhol sikerül a kéntartalmat igazán alacsonyan tartani.
A hő hatására ezek a komplex kiválások (GP-zónák és társai) újra feloldódnak és jelentős szilárdságcsökkenés következik be. A csökkenés mértéke arányos a hőbevitellel (a folyamat termikusan aktivált diffúziós reakció). AWI hegesztésnél jóval nagyobb, mint elektronsugaras hegesztés esetében. Mivel ez a hegesztés gépesített (reprodukálható) megfelelő tervezési megoldásokkal lehet segíteni.
Újabban erősen kutatott téma a forrasztás az ilyen anyagok esetében.
A nikkelötvözeteknek az egyik rákfenéje, ha az égéstermékben sok a kén. A kén a nikkelel alacsony olvadáspontú eutektoidot alkot. Ez azt jelenti, hogy a szerkezet külsőleg szilárd, ám belül lokálisan folyadék van. A folyadék nem tudja felvenni a szerkezetben ébredő feszültségeket. Ez kezdetben kis üregekhez, majd repedéshez vezet. A nikkelötvözeteket meg ezeket a HRSA anyagokat agyrém vizsgálni. A forgácsolhatósága dettó. Nagyszemcsés anyagok (a kúszállóság miatt sajna ez kell...)
Nem mindenhol sikerül a kéntartalmat igazán alacsonyan tartani.
Tudom, wikipedia , de azért érdekes szócikkek:
https://en.wikipedia.org/wiki/Radiation-absorbent_material
https://en.wikipedia.org/wiki/Stealth_technology
https://en.wikipedia.org/wiki/Split-ring_resonator
Ezek szerint a ferrites dolog tényleg működik, illetve a szén alapú dolgok is jók a radarok ellen. Ez igazolja azt a teóriámat, hogy miért terjedt el a szénszál a harci repülők borításaként.
A harmadik linken lévő "Split rezonátor" viszont számomra új dolog. Mire lehet egy ilyen anyag képes?
https://en.wikipedia.org/wiki/Radiation-absorbent_material
https://en.wikipedia.org/wiki/Stealth_technology
https://en.wikipedia.org/wiki/Split-ring_resonator
Ezek szerint a ferrites dolog tényleg működik, illetve a szén alapú dolgok is jók a radarok ellen. Ez igazolja azt a teóriámat, hogy miért terjedt el a szénszál a harci repülők borításaként.
A harmadik linken lévő "Split rezonátor" viszont számomra új dolog. Mire lehet egy ilyen anyag képes?
A ferrittel az a baj, hogy a feldolgozás szempontjából rémálom. A "tiszta" ferritet használják a transzformátorokban. Külső bevonatként nem tudod alkalmazni, mert a szilárdsága rossz, a korrózióállósága mérsékelt. A hőtágulást nem bírja. Maximum valamibe beleragasztod, ahogy tették ezt eddig is. Jó megoldás, csak drága. Ipari robotokat kell telepítened mindenhová, ahová mész a repülővel.
Lehet machinálni a ferrit tulajdonságaival, akkor nem kell a mátrix - mondjuk ötvözni, ezzel 400 fok alatt és 800 fok felett nincs gond. A gond a kettő között van. A króm ezen a hőmérsékleten vegyület alkot, az anyagok lokálisan krómban elszegényedik, és kilyukad.
Hajlításkor belső feszültségek miatt termodinamikailag belül már a kevert szövetszerkezet a stabil -> törésveszély az inhomogén anyagok eltérő viselkedése miatt.
A ferritnek nagyon "szar" a dinamikus terhelhetősége - ami azért repülésnél nem egy utolsó szempont. Ha egy rugót hőkezelnek és a hőkezeléskor valami nem jön össze, marad benne egy kevés ferrit, akkor azt a rugót lehet kidobni.
Mondjuk arra tényleg kíváncsi lennék, hogy mennyire melegszik fel egy szerkezet, ami valamilyen RA-anyaggal van bevonva.
Lassan eljutunk oda, hogy a lopakodókat a ferrittartalmuk miatt úgy fogjuk keresni, mint a tengeralattjárókat Nagy érzékenységű szondákkal felszerelt léghajók jeleznek, hogy merre közeledik valami furcsaság az ERŐBEN
Lehet machinálni a ferrit tulajdonságaival, akkor nem kell a mátrix - mondjuk ötvözni, ezzel 400 fok alatt és 800 fok felett nincs gond. A gond a kettő között van. A króm ezen a hőmérsékleten vegyület alkot, az anyagok lokálisan krómban elszegényedik, és kilyukad.
Hajlításkor belső feszültségek miatt termodinamikailag belül már a kevert szövetszerkezet a stabil -> törésveszély az inhomogén anyagok eltérő viselkedése miatt.
A ferritnek nagyon "szar" a dinamikus terhelhetősége - ami azért repülésnél nem egy utolsó szempont. Ha egy rugót hőkezelnek és a hőkezeléskor valami nem jön össze, marad benne egy kevés ferrit, akkor azt a rugót lehet kidobni.
Mondjuk arra tényleg kíváncsi lennék, hogy mennyire melegszik fel egy szerkezet, ami valamilyen RA-anyaggal van bevonva.
Lassan eljutunk oda, hogy a lopakodókat a ferrittartalmuk miatt úgy fogjuk keresni, mint a tengeralattjárókat
Nagy érzékenységű szondákkal felszerelt léghajók jeleznek, hogy merre közeledik valami furcsaság az ERŐBEN 
A MIG-29-nek van hasonló ott azért,hogy ne kerüljön a földön szennyeződés a hajtóműbe(túl alacsonyan van a szívócsatorna).
De kétlem,hogy a PAK-FA-n is lenne ilyen mert ha lezárod akkor máshol kellevegőnek bejutni viszont "kopoltyúi"mint a 29-esnek nincsenek.Ami még talán az ok lehet az az,hogy így változtatják a szívócső méretét.
De kétlem,hogy a PAK-FA-n is lenne ilyen mert ha lezárod akkor máshol kellevegőnek bejutni viszont "kopoltyúi"mint a 29-esnek nincsenek.Ami még talán az ok lehet az az,hogy így változtatják a szívócső méretét.
Hangsebességnél gyorsabb gépeknél (kb. M 1,3-1,5 fölött) a szívócsatorna keresztmetszet-vezérlésével szabályozzák a beömlő levegő mennyiségét. Általában a repülési sebesség és a hajtómű pillanatnyi vezérelt üzemmódja alapján dolgozik a rendszer, a MiG-21/Szu-9/11-nél ezt egy mozgó kúppal végezték, sok típusnál meg a szívócsatorna elején lévő áramlásterelő zsalukkal, itt is ez látható.
http://vpk.name/news/147011_bondarev_rossiiskii_istrebitel_pyatogo_pokoleniya_t50_postupit_v_vks_rf_v_2017_godu.html
Már 2020-ra 55 gépet terveznek na most akkor mi lesz? új motor meg 2018-ra lesz jól olvasom.
Megijedtek a kínai j-20-tól?
Már 2020-ra 55 gépet terveznek na most akkor mi lesz? új motor meg 2018-ra lesz jól olvasom.
Megijedtek a kínai j-20-tól?