Szu-57 / Su-57 Felon / PAK-FA (T-50) / FGFA (Szuhoj, Oroszország)

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
19 196
60 044
113
Két infografika a PAKFA-ról, sajnos nem tudok oroszul:
1181225599.png

Link:
http://cdn13.img22.ria.ru/images/118122/55/1181225599.png

1422703824_infograph.jpg

Link:
http://www.e-news.su/uploads/posts/2015-01/1422703824_infograph.jpg
 

zeal

Well-Known Member
2014. április 9.
7 958
22 843
113
...
2. Egy festés tényleg elég lehet ahhoz, hogy leárnyékoljon egy titán lapot?
Mert a festés igen csak vékony valami, általában.
A hétköznapi festékek is leárnyékolják az EM látható tartományát. Ezek a speciális festékek is hasonlóan működnek, csak a radarok hullámhossz tartományában.
A beérkező EM sugárzással 3 dolog szokott történni:
- Egy része átmegy az anyagon.
Pl.: Szélsőséges eset a látható tartományban a hétköznapi üveg. Mármint a szilícium. Más EM tartományokra ez már nem feltétlen igaz. Mindez elméletileg is igazolható (atomfizika:) , de csak nagyon bonyolult és hosszadalmas számításokkal ezért kevés anyagnál végzik el ezeket. Többnyire inkább marad a még mindig olcsóbb kísérletezgetés. Az áteresztés értelem szerűen nem jöhet szóba a lopakodóknál.
- Egy másik része mindig visszaverődik. Ilyenkor örülnek a lérakosok. :) Meg ezért is lehetnek színesek a körülöttünk lévő tárgyak - amik (nem maguktól világítanak, hanem) csak bizonyos spektrumokat vernek vissza.
- A maradék EM sorsa az, hogy elnyelődik. Például ha fehér fénnyel világítasz meg egy tárgyat és az mégis színes akkor tudod, hogy bizonyos frekvenciákat elnyelt a tárgy. Az elnyelt EM energiája átalakul, a tárgy (picit) felmelegszik és (anyagától teljesen függetlenül) mint egy "fekete test" hősugárzást bocsát ki magából. Az ilyenkor kisugárzott EM-nek már semmi köze nincs a besugárzás frekvenciájához. Csak a test hőmérsékletétől függ. Erre is ismerünk hétköznapi példát: Így működik a mikrohullámú sütő. A víz szépen átereszti a látható tartományban az elektromágneses sugárzást, de a mikrohullámú tartományban már elnyeli a sugárzás nagy részét és ettől felmelegszik.

Amikor a lopakodókra festéket kotyvasztanak, akkor olyan anyagot kevernek bele amitől az a kívánt EM tartományban fekete lesz, azaz elnyeli a besugárzás egy jelentős részét. Persze nem mindet, mert abszolút fekete test nem létezik. Egy kis részét mindig vissza fogja verni a beeső radarhullámoknak, de amikor már ezt a lérakosok is észlelni képesek, akkor már nem őszinte a mosolyuk. :)

A fenti ábrákon látható magyarázatban a mágnesezett ferrit se tévesszen meg. Nyilván nem kötik senki orrára, hogy épp milyen anyagot használnak. Talán valamilyen nem hétköznapi kristály lehet a megoldás. Jó sok kötött vízzel. :D Pont arra gondoltam először, hogy ennek lehet köze a korrózióhoz, de csak találgatok, viccelek. Viszont ha egy kis mennyiséget sikerül szereznie valakinek ebből a festékből akkor a mai analitikai eszközökkel nem jelenthet problémát megtudni miből van. A rögösebb út pedig ha a szuperszámítógépekkel esünk neki az egyenleteknek. De ilyen teljesítményű gép csak az usában van. Ja, meg Kínában és az oroszoknál, esetleg a japánoknál. A törököknél nincs. :)
 

emel

Well-Known Member
2013. február 11.
9 073
15 029
113
1. A szárnyak belépő élét és a hajtóműveket borító titán az mennyire veri vissza a radarhullámokat?
Mert én úgy tudom, hogy a fémek nagyon jó visszaverő felületek.
Gondolom ezért is készül a gépek borításának nagy része műanyagból.

Így van, a fémes anyagok adják a legjobb radarhullám-visszaverő felületet. A kompozit-borítópaneleket meg nem azért alkalmazzák, hogy átengedje a radarhullámokat, hiszen alatta fém főtartók és törzskeretek alkotják a gép teherviselő vázát, valamint ott a hajtómű is, és ezek tökéletes radar-visszaverő felületek (a kompozit-elemeket súly-megtakarítás és a korrózió elkerülése miatt alkalmazzák). Éppen ezért majdnem teljesen mindegy, milyen külső burkolatot kap egy gép hajtómű-tere. Ha teszem fel (egy ma még talán nem is létező) különlegesen szilárd, hőálló és könnyű PAPÍR-alapú burkolatot alkalmaznának, ami tökéletesen átengedi a radarhullámokat, akkor azok majd szépen ugyanúgy visszaverődnek a burkolat alatti hajtóműről, ami ugye hőálló acélötvözet és titán-alkatrészekből áll. Kísérleteznek ugyan jó ideje különféle kompozit-kerámia anyagok használatával, de attól még nagyon messze van a hajtóműgyártási technológia, hogy a fémeket tömegesen helyettesíteni tudják, főleg a nagy teljesítményű harcigépek utánégetős hajtóműveinél. Úgyhogy ezen a területen szerintem egyenlőre egy jó radarhullám-elnyelő festék lenne a megoldás, ha kibírná a hajtóműből kisugárzó brutális hőterhelést, és nem ég le az első utánégető-bekapcsolásnál.
 

amos

Active Member
2015. március 10.
160
59
28
Dudi, ennyire lepattant raptort még nem láttam:) mindenesetre tanulságos. Azt el tudom képzelni, h az orosz típus egyszerűbb kialakításának több előnye van azon kívűl, h olcsóbb. pl. lehet, h látszik a turbinalapát, viszont egyenesebb a szívócső- kevesebb veszteséggel, és gondolom azoknak a hatalmas LERX felületeknek is komoly hatása van a repteljesítményre. nem lepődnék meg ha ezen a téren valamivel jobb lenne a végső verzió, mint a rapi.

Joker, sztem a kínaiak már régen nem vesznek orosz technikát nagy mennyiségben. Az, hogy most megrendelték a 35-öst sztem inkább kíváncsiság. Biztosan még van mit tanulniuk hajtómű, anyagszerkezet terén, viszont elektronika, fegyverzet, lopakodásban több jel arra utal, h az oroszok előtt járnak.
 

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
19 196
60 044
113
zeal , emel

A válaszokat köszönöm!

Viszont szerintem a kompozit anyagok alkalmazásának is több oka lehet, mint a korrózió állóság.
A kisebb súlyt azért nem mondanám, mert szerintem a modern alumínium vagy titán ötvözetek jóval jobb teljesítmény/tömeg aránnyal bírnak, mint a kompozitok.

Szerintem ezek a szénszál+epoxi bázisú műanyagok tartalmazhatnak olyan plusz összetevőket amik EM elnyelővé teszik őket. Úgy ahogy mondjuk a festéket.
És szerintem EM elnyelés szempontjából fontos lehet az anyagvastagság is, és ezek a műanyag elemek nem vékonyak.

Az utolsó betett PAKFA-s képnél van egy érdekes kis ábra ahol a Szu-30-nál 20 valamit írnak, a PAKFA esetén meg 05. valamit és van egy kis radar kép.
Lehet, hogy a számok azok becsült RCS értékek?
 

Allesmor Obranna

Well-Known Member
2010. április 30.
13 755
66 546
113
A kompozitok nagyon fontosak a jövő repülőgépeinél, de javításuk rendkívül drága. Az USAF 64 millió(!) dollárt kért ennek a hasraszállt gépnek a javítására:

http://asia.jokpeme.com/2015/08/us-f-22a-needs-64-million-to-repair.html
 

Allesmor Obranna

Well-Known Member
2010. április 30.
13 755
66 546
113
Az F-22-esnél az éleken alkalmazott bevonat, illetve annak javítása:

file.php


1a2251869986.jpg


5a4a6b10ccd5.jpg


1358972243_0_9b7c0_aebb2755_XL.jpg


1359260230_f-22-maintenance-920-12.jpg


Itt pedig egy sérült festésű belépőéllel repülő példány látható:

009b15de4d54ab2844dccab18c32ad934493606b.jpg



Az F-35-ösnél komoly kutatás-fejlesztési pénzek mentek arra, hogy mindezt a sok bonyolult műveletet megspórolják az üzemeltetőknek.
 

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
19 196
60 044
113
Allesmor Obranna

Mindig nagyon érdekes írásaid és meglátásaid vannak!

Arról orosz wikipedián olvastam, hogy a PAKFA fejlesztése során is figyelembe vették a Raptor ezen hiányosságait.
 

Fade

Well-Known Member
2010. április 20.
3 662
3 514
113
"A kisebb súlyt azért nem mondanám, mert szerintem a modern alumínium vagy titán ötvözetek jóval jobb teljesítmény/tömeg aránnyal bírnak, mint a kompozitok. "

Utasszállítóknál pont a súly az egyik fő ok. A350 több mint 50% a pont emiatt kompozit. Amúgy sok értelme nincs sokkal drágább gyártani, hogy a javításról ne szóljunk.

"Éppen ezért majdnem teljesen mindegy, milyen külső burkolatot kap egy gép hajtómű-tere. Ha teszem fel (egy ma még talán nem is létező) különlegesen szilárd, hőálló és könnyű PAPÍR-alapú burkolatot alkalmaznának, ami tökéletesen átengedi a radarhullámokat, akkor azok majd szépen ugyanúgy visszaverődnek a burkolat alatti hajtóműről..."

A radar hullámok elnyelése a lényeg. Linkelte is Flip7. És ebben a megfelelő kompozitok megint remekelnek.
 

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
19 196
60 044
113
Fade

<i>"Utasszállítóknál pont a súly az egyik fő ok. A350 több mint 50% a pont emiatt kompozit. "</i>

Az utasszállító szerintem annyiban más tészta, mint egy vadászgép, hogy van egy nagyméretű utastere amit hő és hang szigetelni is kell. És a kompozitok az alumíniummal összehasonlítva fényévekkel jobb hang és hőszigetelők. (<i>kivéve alumínium hab)</i>
Gondolom a súlycsökkentés az utasszállítóknál azért jelentkezik, mert kevesebb + hő és hangszigetelő anyagot kell beépíteniük egy kompozit testű gépbe, mint egy alumínium testűbe.
Ráadásul a különleges alumínium ötvözetek egy része drágább, mint a szénszálas műanyagok, és nehezebb is velük dolgozni.
<i>(Pl.: 7068 számú alumínium. Nagyon drága és nem lehet hegeszteni)</i>
A titán használata ilyen mértékű gyártásnál pedig kizárt dolog.

Vadászgépeknél viszont szerintem az RCS miatt használnak csak kompozitokat. Ráadásul nem is jár akkora kompromisszummal a dolog.
 

nekerdez

Well-Known Member
2012. június 3.
2 709
2 362
113
Fade kompozittal egy baj van sokkal nehezebb javítani. Mivel foltozás után jelenleg tudtommal nem tudják megoldani teljesen a szerkezeti kohéziót.
 

Fade

Well-Known Member
2010. április 20.
3 662
3 514
113
"És a kompozitok az alumíniummal összehasonlítva fényévekkel jobb hang és hőszigetelők."

Az a baj, hogy kompozitból millió féle van. Lehet átlagban jobb, de soknak meg nem.

Nekem mostanában szembe jönnek a vitorlás árbocok. Vitorlásra egy 550es kompozit (80%karbon) 3kgs verseny árbóc lényegesen merevebb és erősebb mint a 20kgs alu. Töredék súlyból messze jobb tulajdonságokkal bír.

Tudom elég speciális ebből kiindulni de hasonló szempontok vannak a repülőgép iparban is. Mellesleg ezek a kompozit karbon árbocok baromira jól vezetik a hőt. Nem csoda szénszál hővezetése messze sokkal jobb mint egy így úgy szennyezett pl 7058os alué.
 

Fade

Well-Known Member
2010. április 20.
3 662
3 514
113
"Fade kompozittal egy baj van sokkal nehezebb javítani."
Mindig csak komplett elemet lehet cserélni.

A másik baja meg tuti az ára. Egy jó alu árboc mondjuk 30.000Ft, egy karbonszálas-kompozit meg 200.000Fttól indul.
 

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
19 196
60 044
113
Fade

Egyértelmű, hogy átlagban értettem. 1000 fajta kompozit és 1000 fajta alumínium ötvözet létezik.

A példádban szereplő 7058-as számra nekem ezt az alumíniumot hozta ki:
http://www.specialisedwelding.co.uk/t-c-aluminum-tig/TIG_5356/7058%20TIG%205356%202.4mm_BNA-0510.pdf
240 MP a max nyomásállósága.

A 7068-as alumíniumra meg 680 MP értéket adnak meg.
http://www.smithshp.com/downloads/7068_SHP.pdf

A CFRP anyagoknál pedig szintén igen sokféle a nyomásállóság, de általában 1000-2000 MP között vannak.
http://www.ce.ncsu.edu/srizkal/linked_files/103.pdf

Az általad megadott "550"s szénszálas anyagot nem találtam.

Viszont azt is figyelembe kell venni, hogy a szénszállal erősített műanyagok általában nagyon ridegek. Vagyis egy pontig semmi bajuk aztán reccs.
Az alumínium ellenben kifejezetten rugalmas. <i>(Amíg el nem fárad)</i>

Ezekkel szemben a titánium , egy jolly joker. Szinte mindenre jó, a kellő erősségben, rugalmasságban stb...
http://www.rtiintl.com/Titanium/RTI-Titanium-Alloy-Guide.pdf

De vannak más hasznos szálerősítésű anyagok is, mint pl. a Twaron:
http://www.teijinaramid.com/wp-content/uploads/2012/02/1090308_Twaron-productbrochurefinal_051.pdf

A Szál erősítésű anyagoknál a mátrix anyagok is érdekesek:
Nylon 66: (Zytel néven is fut)
http://www.theplasticshop.co.uk/plastic_technical_data_sheets/nylon_66_technical_data_sheet.pdf

Mindenki által ismert PVC:
https://www.plasticsintl.com/datasheets/PVC.pdf

Epoxy:
http://www.epotek.com/site/files/brochures/pdfs/adhesive_application_guide.pdf

De acélból is vannak jók, például a 4340-s "cromoly"
http://www.eaglesteel.com/download/techdocs/4340.pdf
De az acélokról wolfram több információval tud szolgálni nálam :)

Szóval elég nagy a választék :)
 

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
19 196
60 044
113
És a sugárhajtóműveknél régebben népszerűek voltak az olyan ötvözetek is, mint az inconel:
http://www.specialmetals.com/documents/Inconel%20alloy%20718.pdf

Ez is fontos ha az ember repülőgép gyártásra adná a fejét.
 

Fade

Well-Known Member
2010. április 20.
3 662
3 514
113
"Egyértelmű, hogy átlagban értettem. 1000 fajta kompozit és 1000 fajta alumínium ötvözet létezik. "

Kompozitból sokkal több. Alapból, hogy lehet az egyik összetevője az 1000fajta aluminium ötvözet és ezt lehet kombinálni pl szénszállal és még sok mindennel annak fügvényében, hogy milyen tulajdonságú anyagot szeretnénk.

"Az általad megadott "550"s szénszálas anyagot nem találtam"

ja az nem a tipusa hanem a hossza. :DDD
pl http://www.loftsails.com/products/masts/sdm/racepro
tipusra T700 vagy T1000 használnak ha jól látom/tudom.
http://www.toraycfa.com/pdfs/T1000GDataSheet.pdf

alu annyival sokkal rosszabb, hogy teljesen kiszorult. Ez van ahol megéri, ahol kell oda sokkal jobb legyen az árbóc, hajótest, sportautó vagy épp repülőgép.
 

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
19 196
60 044
113
Fade

Gondolhatod, hogy nem számoltam meg darabra, hogy hány fajta ötvözet létezik vagy mennyi kompozit :)
Bár fogalmazhattam volna másként...
 

Capslock

Member
2010. december 30.
579
2
18
A kompozitok nagyon fontosak a jövő repülőgépeinél, de javításuk rendkívül drága. Az USAF 64 millió(!) dollárt kért ennek a hasraszállt gépnek a javítására:

http://asia.jokpeme.com/2015/08/us-f-22a-needs-64-million-to-repair.html

Az a fegyver, ami ennyire drága és ennyire érzékeny a karbantartásra, az valójában nem is fegyver. Mi lenne ha harci sérüléseket kellene javítgatni ezeken, tábori körülmények között.....??
 

Fade

Well-Known Member
2010. április 20.
3 662
3 514
113
capslock: Az nem default, hogy hasra rakod a gépet, a csúcs vadászok meg mindig is drágák voltak.
Mellesleg mindenki ezt a vonalat követi a pakfa is.
 

Capslock

Member
2010. december 30.
579
2
18
capslock: Az nem default, hogy hasra rakod a gépet, a csúcs vadászok meg mindig is drágák voltak.
Mellesleg mindenki ezt a vonalat követi a pakfa is.

Nem a hasraszállásra gondoltam konkrétan, hanem általában a karbantartásra, és a javíthatóságra, pl harci sérülés után.