Szu-57 / Su-57 Felon / PAK-FA (T-50) / FGFA (Szuhoj, Oroszország)

[grabo112]

Nem tudják. Próbapadon nyúzzák a sárkányokat és egyenértékű terheléseket próbának gyorsítva adni.

A 20-30 preces sok G-s repülés meg azt jelenti, hogy a pilóa ezelett beletesz a gépbe monndjuk 20-szor 9G-t meg párszor +/-G-ke tés egyebeket. Nem az a nagy terhelés a gépnek, ha sokáig van nagy G erő, az amikor összevissza nagy gradienssel rángatják meg. A hajtómű számára is a fel/le gáz adás és utánégető eszi az üzemidőt. Az a hajótmű, ami semmi gondot nem jelentett az F-111-ben kis túlzással egy rakás szar volt az F-14A-ban.

Ezért (is) van az, hogy egy airliner hajtómáve óra ezreket vagy tízezereket megy, mielőtt leszednék a gépről. Egy airliner felszáll, akkor adnak nagy gázt alapjárat tájáról, aztán emelkedig és utazósebességen állandó gázkar állás. Na, ez hasonlítsd össze a vadászgéppel, ahol egy légiharc alatt akár többször is lehet utánégető kapcsolás is. Nem véletlenül eszik a vadászgépek a hajtóműveket az airlinerekhez képest. Az F-111-hez képest az F-14/F-15/F-16 ciklusterhelése 6-12-szeres volt...

Az F-22-es hajtóművénél ezért álltak át az üzemóra/felszállás szerinti helyett ciklus szerinti karbantartásra. Egy ciklusnak az számít, ha a gázkart nulláról tökig tolják és vissza.

 

[Roni]

Jurij Boriszov azt mondta :Először be kell fejezni a teszteket a géppel, mi nem sietünk.
A jelenlegi analógok kielégítik a fegyveres erők igényeit .
Igaza van! amíg a gép nem 100% mindenestől addig kár is beszerzésről beszélni.

 

[dudi]

A Raptor hajtóműve ilyen téren nem biztos,hogy jó példa mert a kialakítása gyakorlatilag egyedi.Állítólag eszi is a gép a hajtóművet rendesen ezért kellett 100-as mennyiségben hajtóművet venni hozzájuk pár éve.

 

[molnibalage]

Az F-22-es hajtóművénél ezért álltak át az üzemóra/felszállás szerinti helyett ciklus szerinti karbantartásra. Egy ciklusnak az számít, ha a gázkart nulláról tökig tolják és vissza.

Minden gépnél ciklus van, nem csak az F-22-esnél. Már 1980-as könyv is ciklusokról beszélt az F-15-nél...

 

[molnibalage]

A Raptor hajtóműve ilyen téren nem biztos,hogy jó példa mert a kialakítása gyakorlatilag egyedi.Állítólag eszi is a gép a hajtóművet rendesen ezért kellett 100-as mennyiségben hajtóművet venni hozzájuk pár éve.

Vigyázó szemedet Szu-30MKI-ra vessed. 10 éve rendeltek 900 db hajtóművet mikor a flotta még alig 100 volt akkor. Szu-30MKI TVC rendszere nettó szopás.

 

[Panzerfaust]

Ha egy gépet keményen szét akarnak hajtani, akkor egy alig félórás 8-9g túlterhelésű műrepülés után teljesen ki kell burkolni a gépet (minden leszerelhető borítólemezt leszedni, időnként a hajtóműveket és nagyobb berendezéseket is), és napokig lehet nagyítókkal vizslatni minden bekötésnél, csavarnál, lemezen és szegecsnél hogy megjelent-e valahol repedés, lemezeken gyűrődés.

Ezt nem műszeresen végzik ? Már abból a szempontból kifolyólag ami az emberi szem felbontási korlátait illeti. Lehetnek elég alattomos anyagrepedések is egyes elemeken.

 

[molnibalage]

Ezt nem műszeresen végzik ? Már abból a szempontból kifolyólag ami az emberi szem felbontási korlátait illeti. Lehetnek elég alattomos anyagrepedések is egyes elemeken.

Így értette, csak költőien fogalmazott.

 

[dudi]

Vigyázó szemedet Szu-30MKI-ra vessed. 10 éve rendeltek 900 db hajtóművet mikor a flotta még alig 100 volt akkor. Szu-30MKI TVC rendszere nettó szopás.

És ennek mi köze van a Raptorhoz?

 

[emel]

Ezt nem műszeresen végzik ? Már abból a szempontból kifolyólag ami az emberi szem felbontási korlátait illeti. Lehetnek elég alattomos anyagrepedések is egyes elemeken.

Csinálják párhuzamosan és műszeresen is, mert így gyorsabb, van ahol elég szabad szemmel/lámpával/nagyítóval vizslatni, de vannak kijelölt/kiemelt pontok ahol műszeresen is vizsgálják, van-e repedés. A "sasszem"-vizsgálat olyan területekre korlátozódik, ahol a repedés megjelenése nem azonnali repülésbiztonsági, hanem először csak üzemeltetési problémát jelent, a műszeres vizsgálatokat azokon a pontokon végzik, ahol további túlterhelés még a minimális hajszálrepedés is egyik pillanatról a másikra repülésbiztonsági veszélyt jelenthet. Ilyen pontok pl. a törzs fő részeinek összeköttetési pontjai, a megerősített törzskeretek, bordák és hossztartók, a szárny, vezérsíkok, hajtómű, futóművek, fegyver-függesztések megerősített bekötési csomópontjai.

 

[molnibalage]

És ennek mi köze van a Raptorhoz?

Az, hogy ez nem egyedi jelenség. A Raptornál a kiemelt teljesítmény, a szögletes kialakítás + TVC okozza ezt. A Szu-30MKI-nál a TVC önmagában elég ehhez és a Raotornál jóval súlyosabb a helyzet.

 

[dudi]

Egy szóval nem.mondtam,hogy az de nem a Szuhoj volt a példa hanem a Raptor.

 

[Allesmor Obranna]

Vigyázó szemedet Szu-30MKI-ra vessed. 10 éve rendeltek 900 db hajtóművet mikor a flotta még alig 100 volt akkor. Szu-30MKI TVC rendszere nettó szopás.

Ezen túl kéne már lépni. Ez a fúvócsőprobléma az MKI rendszeresítésének első pár évében jelentkezett, amikor azért az indiánok is erősen húzták a szájukat, meg próbálták az oroszt ott megfogni, ahol lehetett. Ekkor fújták fel az amúgy tényleg létező problémát. Csakhogy azóta igencsak sok AL-31FP-t gyártottak le a hozzájuk készült AL-100-as fúvócsővel, sőt ugyanez a fúvócső van az AL-41F1-Sz-ben is. Üzemel a malájoknál, Algériában, Kazahsztánban, az orosz légierő két típusán is.
Eltelt 15 év. Ezen felül az AL-31FP élettartama nem rosszabb, mint a többi, nem vektorálós AL-31F-é. Az indiai esetnél erősen sanszos, hogy valamiféle árkedvezményért ment a harc, de az is ismert, hogy az orosz NPO Szaturn is kiadott egy közleményt, miszerint az indiai fél se azt az olajat használta a fúvócső egyes részein, amit a gyártó előírt, így az az üzemi hőmérsékeleten kokszosodott. Amúgy a fúvócső mozgatását végző hidraulika üzemi folyadéka kerozin. De a nevezett olaj nem a hidraulika üzemi folyadéka volt. Bárhogy is esett, a két fél egymásnak esett, az egyik a túl sűrű meghibásodások és a túl sok beszabályozási procedúra miatt reklamált, míg a másik fél az előírttól eltérő üzemeltetés, nomeg a hitelrontás miatt rázta az öklét. Na most úgy tegyetek igazságot, hogy azóta érdekes módon nincs hír hasonlóról, mi több, más üzemeltető se jelzett hasonlót.

A Raptor hajtóműve egy erősen kiexponált eset, mivel egy olyan géppel hozható kapcsolatba, amit a világ egyik legkedvezőbb élettartamú repülőit gyártó cégcsoport (a Lockheed és a Boeing) gyárt, miközben a hajtóművét az a cég készíti, aki a világ egyik legjobb üzemidejű katonai hajtóműveit is gyártja. Ilyen körülmények közt hangzatos, hogy a világ első 5. generációs szupervadászának hajtóműve oroszosan-franciásan (ez is egy ferdítés) alacsony élettartamú.

Amit tudni lehet, az az, hogy az F119PW100-asok prognosztizált össz-élettartama alacsonyabb, mint az F100-as vagy a GE F110-es hajtóműveié, de nem a fúvócső, hanem a turbina megy állítólag szét az úgynevezett szupercirkálás miatt. Nincs infóm arról, hogy a TVC rendszerrel különösebb gond lenne, de ettől még lehetnek itt is gondok.
Kérdés, hogy ehhez hogyan idomul az üzemeltetés. Minden ettől függ.

 

[molnibalage]

Ezen túl kéne már lépni. Ez a fúvócsőprobléma az MKI rendszeresítésének első pár évében jelentkezett, amikor azért az indiánok is erősen húzták a szájukat, meg próbálták az oroszt ott megfogni, ahol lehetett.

Ettől még a hajtóműveket berendelték és nem találtam arar forrást, hogy lemondták volna.

Ezen felül az AL-31FP élettartama nem rosszabb, mint a többi, nem vektorálós AL-31F-é.

Nem az élettartam miatt rendeltek sokat, hanem mert gyakran kellett kiszerelgetni az egész hajtóművet a gépekből, olyan 250-300 óránként még 2008 magasságában.

Az indiai esetnél erősen sanszos, hogy valamiféle árkedvezményért ment a harc, de az is ismert, hogy az orosz NPO Szaturn is kiadott egy közleményt, miszerint az indiai fél se azt az olajat használta a fúvócső egyes részein, amit a gyártó előírt, így az az üzemi hőmérsékeleten kokszosodott.

Az egyik gépveszteség állítólag emiatt volt. Egyébként nincs új a Nap alatt nálunk is palancsintázott le így gép.

Amit tudni lehet, az az, hogy az F119PW100-asok prognosztizált össz-élettartama alacsonyabb, mint az F100-as vagy a GE F110-es hajtóműveié,

Ezt eddig is tudtam, a teljesítménynek ára van.

de nem a fúvócső, hanem a turbina megy állítólag szét az úgynevezett szupercirkálás miatt.

Ezt is.

Nincs infóm arról, hogy a TVC rendszerrel különösebb gond lenne, de ettől még lehetnek itt is gondok

Ezt arra értettem, hogy a jenkik csak szögletes kialakítású szívócsatornát csináltak a 2D vektorálás miatt, amivel repedési gondok voltak. Egy ideig talán mintha még a képes hajtómű leállása is úgy ment volna, hogy X perc alapjárat után engedték leállítani, hogy lassan hűljön le.

 

[Allesmor Obranna]

Az indiaiak helyében én se mondtam volna le, ha egyszer volt rá pénzük és ekkora tételre valószínű jó árat is kaptak az oroszoktól. Amúgy a darabszámok tekintetében 2006-2008 körül se volt minden tiszta. Volt szó arról, hogy a teljes 140 gépes flottából csak pártíz darab készül az oroszoknál, a többi mind a HAL-nál. Aztán változott ez az arány, majd végül maga a teljes darabszám is. A 900 hajtómű 140 gépre nem olyan ördöngősség, csak abszolút értelemben tűnik soknak. Az AL-31FP nem egy F110GE129. Sokkal rövidebb az élettartama és ezt az oroszok se tagadják. Azonban mire 900 darab ilyen hajtóművet legyártanak, az nem két nap.
Szóval gépenként kb 6-7 garnitúra hajtómű elég erős tartalék, de egyben elég reális is, ha 1. bele akarnak tolni a sárkányokba 6000 órát; 2. fel akarják bővíteni később a gépek darabszámát.

Ez a repedési gond is a Raptor üzem első éveiben jött elő. Nem tudom, hogy az üzemeltetési procedúra megváltoztatása végleges, vagy csak átmeneti volt, illetve a gyártó dolgozott-e ki végleges technológiai módosítást a fúvócsövek repedésére.

 

[Fade]

Igen sietős. Szemmel láthatóan mindent elkövetnek, hogy elhitessék a világgal, hogy ők állítanak hadrendbe másodikként stealth gépet.

Tőled is megkérdezem: Ezt mire alapozod? A kínai fórumos képekre?

Elhitessék? A kínai fejlesztés a legzártabb.
Mire alapozom? Kínának van rendszerben AESAja, Oroszoknak nincs. ja persze tudom, tudom azok csak képek, meg írások, nem is valóság...

 

[Fade]

Én nem tudom, hogy milyen PESA N-035 IRBISz-E fedélzeti lokátorról beszélnek itt egyesek a PAK-FA repülőgéppel kapcsolatosan, de a tervezett lokátor az APAR (active phased array radar) N-036-01-1 Belka "Белка", amely a T-50-3 prototípusba lett beépítve először.

zsolti bizonygatja, hogy pesa mindent tud mint aesa mert Oroszok 30+éve reszelgetik.
És itt most szeretném kijelenteni mindenki elött, hogy orosz 4gen gépek is jobbak, mint 5gen gépek mert Oroszok azt is 30éve reszelgetik.

Komolyra fordítva: Természetesen Oroszok is AESAt szeretnének, fognak rakni PakFaba. Pedig ugye PESAt 30éve reszelgetik és az ugyanolyan jó és mindent tud amit AESAk.

@zsolti: Nem akarsz szólni Oroszoknak, írni Tikhomirov NIIPnek, hogy PESA mindent tud amit AESAk, fölöslegesen görcsölnek a fejlesztésével. Bazi drága is, fejlesztése is izzadós minek szórakoznak vele PESA mindet tudja, amit esetleg nem az meg túl is van dimenzionálva.

 

[zsolti]

zsolti bizonygatja, hogy pesa mindent tud mint aesa mert Oroszok 30+éve reszelgetik.
És itt most szeretném kijelenteni mindenki elött, hogy orosz 4gen gépek is jobbak, mint 5gen gépek mert Oroszok azt is 30éve reszelgetik.

Komolyra fordítva: Természetesen Oroszok is AESAt szeretnének, fognak rakni PakFaba. Pedig ugye PESAt 30éve reszelgetik és az ugyanolyan jó és mindent tud amit AESAk.

@zsolti: Nem akarsz szólni Oroszoknak, írni Tikhomirov NIIPnek, hogy PESA mindent tud amit AESAk, fölöslegesen görcsölnek a fejlesztésével. Bazi drága is, fejlesztése is izzadós minek szórakoznak vele PESA mindet tudja, amit esetleg nem az meg túl is van dimenzionálva.

Leírtam értelmesen, hogy melyik elvnek milyen lehetőségei vannak. Leírtam azt is, hogy a jövő az AESA-é. Rámutattam arra is, hogy bármennyire is szeretnék itt páran elhitetni azt, hogy egy PESA elven készült Radar az labdába sem rúghat az AESA elven készült Radar mellett, hogy ez nem feltétlen van így. A PESA régebbi rendszer, és egyszerűbb, olcsóbb, mikroelektronikailag kevesebb kihívást jelentő radarokat lehet így előállítani, a félvezető technológia fejlődése és egyébb funkciók miatt a jövőben az AESA ki fogja szorítani, igen. Nem vitattam, leírtam, tudom én is. Viszont akkor téged is megkérdezlek, hogy mi az a VALÓS harcászati előny, amit ma tényleg csak egy AESA radar tud, mert mint raktam be angol nyelvű leírást, ott elolvashatod TE is, hogy az LPI-t, gyors pásztázást, jó felbontóképességet tudja a PESA elven készült korszerű radarok mindegyike ugyan úgy, ahogy az AESA-k. Az Irbiszről, vagy a francia Thales PESA-járól, ami a Rafale orrában van, még mindig az a véleményem, hogy nem kéne lesajnálóan írni, és elhinni bemondásra, hogy alárendelt szerepet játszanak mondjuk egy kínai AESA radarral szemben, mert ahogy rávilágítottam, a lényeg mindig a részletekben van, nem dől el annyiban azonnal, hogy PESA-AESA...

 

[ghostface]

Elhitessék? A kínai fejlesztés a legzártabb.

Te most játszod a hülyét, vagy tényleg ilyen egyszerűen kocka vagy? (Nem stilusom az ilyen beszéd, de te és molni sem fukarkodtok a jelzőkkel ) Szóval ha nem értenéd, akkor felvilágositalak, hogy az "elhitetés" célja pont az, hogy a magát a valóságot elkendőzve, mást mutasson. Jelen esetben többet, mint ami a valóság. Remélem érthető már neked is.

Mire alapozom? Kínának van rendszerben AESAja, Oroszoknak nincs. ja persze tudom, tudom azok csak képek, meg írások, nem is valóság...

Jah, igen. Az megvan, hogy az az AESA egy másik gépben van? Persze ettől még berakhatják a J-20-ba. Be is fogják. Majd! De erről még nem igazán van infó. Persze nektek ez már elég bizonyiték arra, hogy fixre vegyetek dolgokat. Fel kéne már nőnötök, kimászni a szimulátorból és befejezni az autós kártyázást.

 

[Fade]

"Leírtam azt is, hogy a jövő az AESA-é. Rámutattam arra is, hogy bármennyire is szeretnék itt páran elhitetni azt, hogy egy PESA elven készült Radar az labdába sem rúghat az AESA elven készült Radar mellett, hogy ez nem feltétlen van így. "

Én ilyet biztos nem írtam. Ha más írt ilyet kérlek idézd.

"Viszont akkor téged is megkérdezlek, hogy mi az a VALÓS harcászati előny, amit ma tényleg csak egy AESA radar tud, mert mint raktam be angol nyelvű leírást, ott elolvashatod TE is, hogy az LPI-t, gyors pásztázást, jó felbontóképességet tudja a PESA elven készült korszerű radarok mindegyike ugyan úgy, ahogy az AESA-k."

Megvilágosodtam: Igazad van. Nincs VALÓS harcászati előnye AESAnak. De kérlek ahogy írtam írd már ezt meg Tikhomirov NIIPnek, hogy minek csinálják, hisz nincs valós harcászati előnye. Ellenben ugye baromi nehéz a fejlesztése, gyártása és ennek következtébe bazi drága. Fölösen törik magukat hisz nincs VALÓS harcászati előnye. Ha ez megvan írhatsz Csengdunak, Northrop, Lockheed, Selexnek is, hogy te jobban tudod nincs VALÓS harcászati előnye.

Amúgy mért a jövő az AESAé? Hisz semmi valós harcászati előnye nincs PESAhoz képest? Hátránya viszont ugye van: bazi drága.

 

[zsolti]

Olvasd el pl. azt ami belinkeltem... Könnyebb az AESA radart karbantartani, ha elromlik egy egy kis T/R modul, nem kell az egész-drága sugárzót cserélni, mint a PESA-nál, lehet egyenként a kis modulokat. A jövőbe mutató félvezetők technológiája nagyobb teljesítményt tud azonos felületen kisugározni, kisebb tömeg, egyszerűbben megoldható hűtés mellett. Nyilván ez a jövő, ahogy le is írtam. Viszont leírtam olyanokat is, amit nyilvánvalóan kötözködés céljából, direkt ignorálsz, hogy azért mert itt sokan beállítják az AESA radart csodafegyvernek, a PESA-technológia csúcsát képző viszonylag új radarokat meg kőbunkónak, ez nincs így, sőt továbbmegyek, konkrétan kezd már szánalmas lenni. A PESA elven készülő Irbisz pl. bár LEÍRTAM, hogy gyanúsan nagyobb tömegű, és nagyobb keresztmetszetű, DE kb. azon a szinten van kisugárzott teljesítményben, mint az F-22 radarja, az AESA APG-77, kb. 20KW ra taksálják mindkettőt. A MÉRET lényeg, mert nagy vevőfelület mindíg jól jön. Amit itt sokan csinálnak, hogy minden ami USA jó, minden ami Orosz elavult szar, kezd már szánalmas lenni... Az Oroszok MINDENT megcsináltak régen is, amit az USA, vagy bárki más, csak általában kicsit késve az időben, és nagyobban, nehezebben. A Szu-35 orrában van hely. Bízd ide, hogy ami ott van, az egy komoly harcértékkel rendelkező NEM szar radar. Ahogy egyébként ugyan így, a Rafi PESA-ja is szerintem simán bőven jól kiállna egy összevetést a J-11B, vagy a J-10B AESA radarjával. Ennyit állítottam, és állítok most is.

HA tudsz bármit cáfolni, nosza rajta! Szívesen elolvasom.