Szuhoj Szu-27, -30, -33, -35 "Flanker"

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.

boki

Well-Known Member
2012. május 18.
38 976
35 196
113
Szu-35Sz és R-37M
 

Allesmor Obranna

Well-Known Member
2010. április 30.
8 637
26 864
113
Érdekes, olyan f-22 féleség :D

2D vector nozzles on SU-27LL-PS testbed.


Ehhez a koncepcióhoz tervezték használni ezt a szögletes fúvócsövet:


Ebből az 1:1-es mock up-ból lett aztán az Sz-32, majd később Sz-37, végül Szu-47 Berkut.
A fenti kísérleti szögletes fúvócsővel szerzett tapasztalatok alapján végül elvetették ezt a dizájnt és a D-30F11-es hajtóműveket körszimmetrikus, nem vektorálós kivitelben alkalmazták a Berkuton.
A D-30F11-es nem más, mint a MiG-31M gépek D-30F6M hajtóművének kicsivel kisebb átmérőjű fúvócsővel szerelt alváltozata.
A D-30F6M pedig szintén igen kis darabszámban készült a pár darab MiG-31M gépehez. A D-30F6M csupán abban különbözik az F6-ostól, hogy magasabbra vették a gázhőt és így a tolóerő 15 tonnáról 16 tonnára ment fel.
A D-30F11-esből csak az egyetlen darab Szu-47-eshez készült pár példány.
Azért kellett ezt a hajtóművet használni, mert az AL-31F gyenge lett volna, az AL-41F pedig a konkurens MiG 1.44-be került beépítésre.
Annak statikus 18 tonnás tolóerejéhez képest a D-30F11-es 16 tonnája ugyan elmaradt, de még így is tudták használni.
Ahogy a MiG 1.44-et, úgy a Szu-47-est (sőt, már a fenti képeken látott szögletes fúvócsöves előtanulmányt is) a 17-18 tonnás tolóerejű “20-as gyártmány” teljesítményére alapozták.
Ez azonban nagyon késett és a változtatható kétáramúsági fok, a kontra rotáló forgórészek és az extra magas gázhő rendesen feladta a tervezőknek a leckét. Miközben a projekt természetesen alulfinanszírozott volt.

A képen látott fúvócső azonban csak egy szimpla AL-31F után lett szerelve. Még így is túl nagy volt a terhelés, annak ellenére is, hogy a szovjetek, magukhoz képest jócskán erőn felül, de az amerikaiakkal azonos módon, igen komplexen használták a titánt, a nagy hőszilárdságú karbonszálas és kerámia csempe elemeket.
Pont, mint az YF-23-asnál is láthattuk.
Az is látszott, hogy túl a negatív tapasztalatokon, még az se látszott egyátalán, hogy ezt a konstrukciót képesek lesznek-e sorozatban gyártani.
Szóval az egész megmaradt szovjet-orosz technikatörténeti érdekességnek.
 

Allesmor Obranna

Well-Known Member
2010. április 30.
8 637
26 864
113
Na itt aztán van minden. Elég látványosak a kamerszögek.
Az látszik, hogy két külön eseményt láthatunk, egy függesztmények nélküli Szu-30SzM géppár légiharcol közepes magasságon, a tenger felett egy, vagy két MiG-29SzMT ellen.
Ez lehet 2vs1 vagy 2vs2 manőverező légiharc gyakorlás.
A másik jelenetsor megintcsak egy géppárról ksézült, amelyek ezúttal Sz-13-as nemirányított rakétákkal, szárnyanként dupla (4x5) B-13L indítóval méren csapást a közeli lőtér céljai ellen.
Mind a két esetben látható, hogy a fiatal pilóták izgatottak, a hátul ülő oktatók meg úgy elvannak, mintha valami sétarepülésen lennének: