T-14 Armata

[wolfram]

A DU olcsóbb, mint a wolfram-karbid, ha van megfelelő (atomenergetikai) forrás. Az oroszoknál van. A DU sűrűsége nagyobb, mint a wolfram-karbidé és ott van még a pirofóros hatás is, ami a wolfram (ötvözet), vagy wolfram-karbid lövedéknél nincs meg. A wolfram-karbid viszont törékeny (ez nem tudom, mennyire hátrány AP lövedéknél), a sima wolfram (+ jellemzően 5-10% körüli nikkel, vas, kobalt, stb. ötvözetnél) viszont jobbak a DU jellemzői. Ha valakit érdekel, holnap előáshatom az amcsi hadsereg doksiját erről.

 

[wolfram]

Viszont állítólag (vagyis valahol olvastam) az Armatánál nem is a DU-t, hanem a robbanóanyagot (vagy a kumulatív lövedékben, vagy magát a "lőport") csinálja a Roszatom. Azt nem tudom, hogy ez hiteles infó-e.

 

[dudi]

wolfram

Én olyan adatot találtam a sűrűségre,hogy a szegényített uránnak 19,1 kg/dm3 míg a wolfrámnak 19,3 kg/dm3.

 

[tarzaan]

<blockquote rel="dudi">Eszetekbe sem jut,hogy a Roszatomnak van egy halom uránja amiből ők tudnak csak lőszert csinálni?

Erre gondolsz?

</blockquote>

Egy ilyen lőszernek mekkora a teljes/legnagyobb szélessége?

 

[hiryu]

Lövedéknek vagy lőszernek, vagy a penetrátornak?

Penetrátor: ami számít a hoszz/átmérő arány (Go west: L/D30)

 

[atta]

A löveg torkolati energiájából önagában nem lehet az átütőképességre következtetni,hisz lehet nekem 100000 Jouleos energiájú lövegem ha a lőszere tollpihe keménységű anyagból van.

Valóban nagyon sok függ a lövedék anyagától, szerkezetétől. A "tollpihe keménységű" anyaghoz azért meg kell jegyezni, hogy a Wz. 35 páncéltörő puska lövedéke ólomból készült, ami kifejezetten lágy anyag.

 

[tarzaan]

Lövedéknek vagy lőszernek, vagy a penetrátornak?

Penetrátor: ami számít a hoszz/átmérő arány (Go west: L/D30)

A teljes lőszernek. Vagy mondhatnám azt is, hogy a hüvelynek (nem tudom hivatalosan is annak hívják-e).

 

[hiryu]

<i>Igazából olcsóbb a DPU lőszer hisz gyakorlatilag hulladékból készül(lőszert csinálni belőle olcsóbb mint tárolni).
</i>
ld fenti árlistát

<i>
Mit tudsz te az el nem készült(csak kísérleti darabok léteznek belőle)152-es lövegről?</i>
- Pár darabot legyártottak, prototípusokta szereltek belőle, aztán félretették: Arányaiban nem hozott az akkori lövedékekkel olyan átütést hogy megérje gyártani, ++ nem is rudták volna szállítani a kellő minőségben.
<i>Az,hogy mennyire kell gyors vagy lassú löveg az nem attól függ,hogy milyen anyagú a lövedék hanem attól,hogy milyen tömegű(a szegényített urán kisebb sűrűségű mint a wolfram karbid).</i>
- meg a lövedék kialakításától, meg a csőhossztól, a lövegcső állapotától meg a hajítótöltet anyagatól, a töltet kialakításától, lövedék típusától... mewg...
<i>
A torkolati energia tudtommal a lövedék sebességéből és tömegéből adódik így azonos torkolati energiához egy könnyebb lövedéknek gyorsabbnak kell lennie vagy egy nehezebbnek lassabbnak.
A löveg torkolati energiájából önagában nem lehet az átütőképességre következtetni,hisz lehet nekem 100000 Jouleos energiájú lövegem ha a lőszere tollpihe keménységű anyagból van.</i>

- tegyél be a fenti ágyúba egy ceruzát. meg fogsz lepődni..
na meg a lövedék kialakítása.


<i>A "régi" 125-ös lőszereknek azért volt kisebb az átütésük mert a töltőgép behatárolta a fizikai méretüket.</i>

- meg a kialakításuk, anyaguk, gyártástechnológia és egyéb gondok, - T-72 Sabotja a nyugati testvérénél is jobban ette a csövet, ha jól emléxem 5000 normál lövéssel, (5 mm tágulat ) számoltak a hetvenkettes lövegcsöve haláláig. ld fenn.
Az elméleti szorzó a szovjet űrméret alatti lőszernél több tíz volt, de az is lehet hogy 100 volt.
(Valhol otthon megvan leírva)

Egyik nem nagyon reklámozott oka az oroszoknak a csőből indított Pct rakéták fejelesztésének, hogy nem tudtak pld olyan kumulatív lőszert összehozni, amivel nagyjából 1 km felett elkaphattak egy nyugati páncélost.

 

[atta]

A DPU lőszer kör

Én olyan adatot találtam a sűrűségre,hogy a szegényített uránnak 19,1 kg/dm3 míg a wolfrámnak 19,3 kg/dm3.

A korábban általánosan használt volfrám-karbid (W2C) sűrűsége 17,2 kg/dm3. A szegényített urán, mint az atomenergia ipar hulladéka viszonylag olcsó, és nem mellékes, hogy találatkor hajlamos meggyulladni, ami növeli a hatásosságát. Ezt leszámítva, a modern, tiszta volfrám lövedékek legalább olyan jók mint az urán magosak.

 

[hiryu]

Fejben kevertem egy másik löveggel, de másik fórumon egy régebbi hozzászólást megtaláltam:

<i>Ami pedig az űrméret alatti (nyugatiasan: nyíllövedék) lövedék csőkoptató hatását jelzi: a magyar szabályzatban is az van, hogy 50 db ilyen ellövése után ellenőrizni kell az ágyú kiegyensúlyozottságát és szükség esetén az ellensúlyokból áttenni ami kell. Na most el lehet dönteni, hogy maga az ágyú van ennyire kiegyensúlyozva, vagy annyi anyagot kikoptat a csőből a lövedék, hogy a könnyebbé váló ágyúcső miatt "farnehéz" lesz az ágyú. Mondjuk amit én hallottam, még 100 után sem érezni semmit. Amúgy meg szovjet/orosz előírások a 2A46 sorozat ágyúinál 700-1200 lövéses csőélettartamot adnak meg. Ez azonban egy virtuális szám csak, mert egy lövésnek általában a repeszromboló lövedék számít. Az űrméret alatti minimum 5-10-et ér, de egyes újabb típusok akár 20-at is(!) Ez azt jelenti, hogy 50 ilyen lövedék akár gallyra vághatja a csövet ténylegesen. A cső megengedett kopása 3 mm (125 mm-ről 128 mm-re). Ha tehát 50 db ilyen lövedék ledolgozza ezt a 3 mm-t átmérőben, elképzelhető a koptató hatásuk.</i>

 

[boki]

UVZ oldaláról

 

[boki]

Az Armata torony
https://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=40zz3I_Kuxc

 

[dudi]

hiryu

Keresd ki,hogy mennyibe kerül tárolni egy APFSDS lőszerhez kellő mennyiségű urán hulladékot addig amíg az ártalmatlan nem lesz és ennek az árát hasonlítsd össze a wolfram-karbid lövedék árával.

A kumulatív lőszerek páncélátütő képességét nem korlátozza a távolság.

- meg a lövedék kialakításától, meg a csőhossztól, a lövegcső állapotától meg a hajítótöltet anyagatól, a töltet kialakításától, lövedék típusától... mewg...

Ha így tudod,hogy mi kell még akkor félrevezető módon miért csak egy dologgal érvelsz ráadásul úgy ,hogy a többit még csak említés szintjén se írod le?

Pontosan az ilyen dolgok miatt nem szeretnek a Lemilen(meg van a tudásod de szándékosan félinformációkat írsz le az objektivitás teljes hiányával).

- tegyél be a fenti ágyúba egy ceruzát. meg fogsz lepődni..

Ne fogok meglepődni...Ha meglepődnék nem szórakoznának méregdrága anyagokkal hanem acélt használnának.

 

[hiryu]

<i>A kumulatív lőszerek páncélátütő képességét nem korlátozza a távolság.</i>

Téves. A röppályán haladva a nyíllövedékhez képest rövidebb távolságon belül veszíti el a stabilitását. (ld mégaerodinamika, meg más mérnöki hülyeségek) és máris nem az optimális becsapódási szögben éri el a páncélzatot.
Nem véletlen volt a T-72 kumukatív gránátjára kiadott max 1 km hatásos lőtáv...

<i>
Ha így tudod,hogy mi kell még akkor félrevezető módon miért csak egy dologgal érvelsz ráadásul úgy ,hogy a többit még csak említés szintjén se írod le?</i>



<i>Keresd ki,hogy mennyibe kerül tárolni egy APFSDS lőszerhez kellő mennyiségű urán hulladékot addig amíg az ártalmatlan </i>


<i>Összességében azt lehet mondani, hogy az elszegényített urán aktivitása mintegy 40 %-kal alacsonyabb, mint az uránércé.</i>

A tárolási költséget a nagy mennyiség okozza, több mint félmillió tonna van belőkle csak az USA-ban.

...Az elszegényített uránnal kapcsolatos külső sugárterhelés például akkor történik, ha egy személyzet olyan harcjárműben teljesít szolgálatot, amely ilyen lövedékekkel felszerelt és/vagy szendvics-szerkezetű páncélzattal látták el. A mérések azt mutatják, hogy egy harckocsi parancsnoka, lövésze és töltő-kezelője átlagosan 100 … 200 nSv/h dózisegyenérték-teljesítmény (sugárszint) többletet kap, ami tehát nagyságrendileg a természetes háttérsugárzás értékével azonos. Ugyanakkor a harckocsi felépítéséből következően a vezető némileg többet kell, hogy elszenvedjen: ez 300 … 1.300 nSv/h között van. Az elmúlt 10 év során egyetlen harckocsió sem teljesített 1.000 óránál több szolgálatot évente, tehát kijelenthető, hogy az ilyen jellegű külső sugárterhelés éves mértéke nem haladja meg az 1 mSv-t.

Egy másik külső sugárterhelési forrás lehet, amikor fedetlen bőrfelülettel közvetlenül érintkezik az elszegényített urán. Ebben az esetben a sugárszint 2 mSv/h, ami azt jelenti, hogy a bőrfelületre vonatkoztatott dóziskorlátot (500 mSv/év) csak 250 óra elteltével lépik át.



http://www.zmne.hu/tanszekek/vegyi/docs/fiatkut/ducikk.htm

 

[hiryu]

Amire pedig "tárolási költségekre" hivatkoznak, az főleg a korai bányásazti, ill melléktermék elhelyezési gykorlatból ered, hasonlóan mint itt:

 

[hiryu]

http://www.rhk.hu/docs/publications/RHK_MKKB.pdf

 

[Mackensen]

Hatásos lőtáv alatt szerintem azt a távolságot értik amin a lövedék röppályálya nem magasabb mint egy harckocsi méretű cél

 

[dudi]

hiryu

Csűrheted csavarhatod pénzbe kerül a tárolása,ráadásul olyan pénzbe amit kidobsz az ablakon(nem 1-2 évig kell tárolni).
Igen a mennyiséggel van a baj,ha nem használod fel akkor egyre jobban nő a mennyiség=egyre drágább lesz a tárolás.

 

[hiryu]

Normál lőszer tárolása detto, ezt gondolom észrevetted.
Nem lehet mindent odaajándékozni az irakiaknak meg az afgánoknak.

Ha nem használod fel: Nerm gyártják őket folyamatosan.,sőt már eleve az első DPU-s tanklőszernél is azt hiszem 30 000 darabot rendeltek belőle az amerikaiak ( hidegháborúban), az utolsó E4(?) sorozatból pedig azt hiszem tízezret.

Fejből úgy rémlik a német wolframmagos DM36 sorozatból összesen 36 000-t gyártottak, utána 2007 körül volt még egy tétel a törököknek.

 

[dudi]

hiryu

Normál lőszer tárolása detto, ezt gondolom észrevetted.

Ezt nem értem.Hogy jön a normál lőszer tárolása az uránhulladék tárolásához?