A vizes hűtéshez
Gyakorlati megközelítés.
Víztartály: méret, súly, sérülékenység. Páncélozva még súly, súly, súly. Mennyi kell? Ha érdemi mennyiségű (értsd: ami eléggé el képes fedni a teljes hűtendő felületet) vizet szándékozol kijuttatni az több száz litert jelent. A rendszert aktívan használva ezt kb saccra órán belül le is eresztik a fúvókák.
Csőrendszer, fúvókák. Páncélozod vagy nem? Kívül viszed vagy nem? Repeszállóság fontos (naná)? Vagyis páncélozod és igyekszel a bejövő repeszfelhő elől takarásba rakni amennyire lehet. Ez elég jól be fogja határolni, hogy hova és miként szerelheted fel, de mindenképpen hülye helyen lesz.
Ok, induljunk el a harckocsival. Egyelőre csak műúton. Akár a láncok fölé akár mellé oldalt fúvatod a vizet, a szépen megtervezett permetfüggőnyt a menetszél (a mozgó lánc által keltett és a mozgás közbeni légellenállás együtt) szétkapja mint majom a zsebórát. Vánszorogni lehet csak vagy még több vizet még nagyobb nyomáson kifúvatni, hogy minél nagyobb sebességig egyben maradhasson a permetfüggöny, ergo még nagyobb tartály kell, stb...
Na de menjünk le a műútról a terepre.
Tegyük fel, hogy nincs nyakig sár, csak por. A lánc menet közben a port alaposan felveri, ami a benedvesedett láncra és görgőkre egyaránt szépen tapad, egyre vastagodó réteget képezve, egyúttal le is válik a centrifugális erőknek illetve a lánc hosszanti mozgásából keletkező lendületnek köszönhetően és a cseppektől a félökölnyi méretig változó darabokat fröcskölő trutymóhányó keletkezik. Ez mindent el fog követni, hogy a porlasztófejeket vastagon beterítse és lehetőleg minél többet el is tömítsen.
Tegyük fel, hogy tegnap esett az eső és beértünk az agyagosba. Az előbb látott trutymóhányó patika tisztaságot hagyott maga után ahhoz képest ami most jön. Növényi rostokkal gazdagon teletűzdelt vastag agyagréteg fogja bevonni minden négyzetcentiméterét a lánc környékének, még ott is ahova csak nagyon elméleti matematikai valószínűsége van, hogy a lánc képes valahogyan eljuttatni az agyagot. Mondhatnánk, hogy nagyszerű, a sár szigetel. De csak egy darabig... Egyszer megszárad és itt ott darabokban le fog válni a görgőkről, illetve a láncról szinte teljesen, amint kiértünk az agyagosból. Megint lesz infraképünk
- Bodri, valaki menjen ki és kaparja le a sarat a fúvókákról!
Aztán egy szép nap eljön a tél és fagyni kezd... a sima víz nem lesz jó a rendszerbe, fagyálló kell ide, nem gond, csak jóval drágább... főleg, hogy kipermetezni akaod. És azt már nem töltöd utána minden szembejövő gémeskútról.
Sorolhatnám, hogy ezen kívül hányféleképpen bukik még meg az ötlet, de ennyi is bőven elég, hogy a belvárosból, vagy a bölcsészkarról is látható legyen.
Ennyit az egyszerű ötletekről.