T-14 Armata
- Téma indítója Tcat
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Már szériagyártás alatt a T-14 hajtómüve
www.chtz.ru
Т-14 «АРМАТА» ЗАВЕДЕТСЯ ДАЖЕ НА МАРСЕ
Már szériagyártás alatt a T-14 hajtómüve
Т-14 «АРМАТА» ЗАВЕДЕТСЯ ДАЖЕ НА МАРСЕ
A Marson oxigén hiányában aligha indulna be.
Már szériagyártás alatt a T-14 hajtómüve
Т-14 «АРМАТА» ЗАВЕДЕТСЯ ДАЖЕ НА МАРСЕ
Émmontam, hogy jó lesz az.
По мнению иностранных экспертов, «Армата» способна заводиться даже на Марсе, где экстремально холодные температуры.
Ja, csak mondom a zokszigénről feledkeztek meg a meg nem nevezett külföldi szakértők.
Modernizált Armatákat adnak át a hadseregnek 2022-ben . A csapatpróbákon feltárt hiányosságokat figyelembe vették és kiküszöbölték és az átdolgozott tankok jövő évben érkeznek a csapatokhoz próba üzemmódba.
W
Wilson
Guest
Egy érdekes cikk/elemzés az Armatával kapcsolatban.
Oroszország a számítógépek felé fordul, hogy harckocsijainak célzását a csatában irányítsa. Az Armata harckocsi, Oroszország következő páncélosának fejlesztése részeként a tank olyan löveggel lesz felszerelve, amely automatikusan megtalálja és követi a célpontokat, és emberi beavatkozást csak a kiválasztott célpontokra leadandó lövés jóváhagyásához vagy elutasításához igényel. Ez egyszerre jelent fokozatos változást az érzékelők használatában a csaták jobb megvívása érdekében, és egy hatalmas lépést egy olyan jövő felé, ahol gépek döntenek arról, hogy kit kell megölni a háborúban.
A régóta fejlesztés alatt álló T-14 Armata-t az orosz arzenálban meglévő harckocsik lecserélésére, valamint külföldi exportra tervezik. Az Armata tervezésének kulcsa a személyzet nélküli torony. Azáltal, hogy az embereknek nem kell fizikailag jelen lenniük a löveg mellett, az Armata alacsonyabb profilú lehet, így nehezebb lesz észrevenni és eltalálni a harcokban. Emellett lehetővé teszi, hogy a harckocsi jobban kitudja használni a természetes terepből származó fedezékeket.
A személyzet nélküli lövegtornyok egyre nagyobb teret hódítanak a páncélozott járműveknél, mint például az amerikai hadsereg által használt nehéz Stryker páncélozott személyszállító járműnél. A távirányítású fegyverállomások, ami egy divatos kifejezés lényegében egy legalább egy fegyverrel és néhány érzékelővel ellátott "robottoronyra", gyakori módja annak, hogy az emberek védettebbek legyenek a járművön belül, mivel videóképek és egy távirányító eszköz (például egy tablet vagy egy joystick) segítségével veszélyeztetés nélkül láthatják és lőhetnek az észlelt ellenségre.
Ami az Armata esetében kiemelkedő, hogy a személyzet nélküli lövegtornyot a kezdetektől fogva beépítettük a tervezésbe, hogy a járműben lévő embereknek soha ne kelljen kockáztatniuk azt a plusz veszélyt, hogy közvetlenül a fegyver mellett üljenek. Ehelyett az Armata harckocsik emberi legénysége biztonságosan el van rejtve a jármű "testében" lévő, védettebb személyzeti kapszulában. Ahhoz azonban, hogy a rendszer működni tudjon, a célzás finomításához óriási mennyiségű információra van szüksége az érzékelőktől.
"Az Armata személyzettel és személyzet nélkül is használható - a "robot" fogja irányítani a tankot, a célpontot maga választja ki. De akár a lövésről, akár a nem lövésről születik döntés, a gomb megnyomásáról továbbra is egy ember dönt" - mondta Szergej Csemezov, az Armata gyártásával foglalkozó állami vállalat, a Rosztek vezetője a TASZSZ hírszolgálatnak április 24-én.
Ahelyett, hogy az ember célozna a fegyverrel, és döntene a lövés időpontjáról, az emberi kezelő inkább az Armata automatizált rendszerei által már elvégzett célkiválasztást vizsgálja felül, majd vagy jóváhagyja a lövést, vagy lefújja azt. A Janes független katonai elemző szolgálat az Armata tűzvezető rendszerét úgy írja le, hogy az egy videojátékot utánoz, a célkeresztet egy LCD-képernyőn jeleníti meg.
Az, hogy pontosan hogyan működne ez az automatizált rendszer, beletartozik a szélesebb körű vitákba arról, hogy a nemzeteknek hogyan kellene szabályozniuk a "halálos autonóm gépeket".
"A fegyvereket általában a következő kategóriákba sorolják:az ember a "hurokban" van, ami azt jelenti, hogy az ember kiválasztja a célpontot és dönt a támadásról; és az ember a "hurokon kívül" van, ami azt jelenti, hogy a célpont kiválasztásában és a támadásban nincs emberi részvétel" - mondta Maaike Verbruggen, a Vrije Universiteit Brussel doktori kutatója a Popular Science-nek.
Chemezov leírása szerint az Armata célzása az ember "a hurokban" van és az ember a "hurkon" kívül kategóriák között helyezkedik el, mivel a fegyver automatikusan talál egy célpontot, majd emberi engedélyt kér a lövéshez.
"A probléma az, hogy ez a besorolás azt kockáztatja, hogy az ember szerepe lassan összezsugorodik, míg végül csak megnyomja az engedélyezés piros gombját, de már nem vesz részt kritikusan a folyamatban" - mondja Verbruggen. "Az ember szerepe a gép műveleteinek "gumibélyegzővé" szűkül."
Az a veszély, hogy az ember, különösen a harcban, egyszerűen a gép ítélőképességének engedelmeskedik, és a legtöbb kiválasztott lövést jóváhagyja, az autonóm fegyverek ellenőrzésére vonatkozó nemzetközi szabvány kidolgozására irányuló erőfeszítések mögött álló valós félelem. Ez a kérdés központi szerepet játszik az értelmes emberi ellenőrzésre irányuló törekvésekben, amely kifejezés magában foglalja az automatizált fegyverekre vonatkozó szigorúbb korlátozásokat, például a fegyver autonómiájának korlátozását, ha fennáll a veszélye annak, hogy civilek vannak jelen.
Az orosz védelmi minisztérium "lényegében azt állítja, hogy az autonóm és AI-alapú rendszerek nem működhetnek emberi beavatkozás nélkül - ugyanakkor a K+F intézményei az ilyen rendszerek esetleges teljes autonómiájáról beszélnek a harcban" - mondja Samuel Bendett, a Center for Naval Analysis elemzője és a Center for New American Security adjunktus vezető munkatársa.
Oroszország úgy fogalmazta meg a robotika és az automatizált harci eszközök felé való fordulást, mint ami életeket menthet és segít az országnak, mivel a jövőben a hadsereg soraiba elég embert kell találnia.
A katonák védelme azonban csak egy része a hadsereg kötelességének a harcban. A másik annak biztosítása, hogy a fegyverek csak legális, megfelelő célpontokat találjanak. Ha az Armata tank automatikusan tankként értelmezi az iskolabuszokat, vagy a civilek tömegét ellenséges harcosnak, az veszélyessé teszi az automatizálási rendszert. Ez azt is megköveteli, hogy az automatizált célpontválasztást jóváhagyó ember nagyon figyeljen, ami sokkal nehezebb.
Verbruggen a helyzetet egy autonóm autó emberi kezelőjéhez hasonlítja - az ember elkényelmesedhet, ha a jármű már egy ideje irányít, és kevésbé lesz éber, ha hirtelen kénytelen átvenni az irányítást.
Az Armata esetében, bár a katona biztonságban van a tank belsejében, mégis gyors döntéseket kell hoznia a fegyverrel kapcsolatban. Ebben a helyzetben valószínűleg csak az automatikus célzásban bíznak, még akkor is, ha nem tudják, hogy pontosan miért választották ki az adott célpontot.
Néhány a napokban Moszkvában készül kép.
Oroszország a számítógépek felé fordul, hogy harckocsijainak célzását a csatában irányítsa. Az Armata harckocsi, Oroszország következő páncélosának fejlesztése részeként a tank olyan löveggel lesz felszerelve, amely automatikusan megtalálja és követi a célpontokat, és emberi beavatkozást csak a kiválasztott célpontokra leadandó lövés jóváhagyásához vagy elutasításához igényel. Ez egyszerre jelent fokozatos változást az érzékelők használatában a csaták jobb megvívása érdekében, és egy hatalmas lépést egy olyan jövő felé, ahol gépek döntenek arról, hogy kit kell megölni a háborúban.
A régóta fejlesztés alatt álló T-14 Armata-t az orosz arzenálban meglévő harckocsik lecserélésére, valamint külföldi exportra tervezik. Az Armata tervezésének kulcsa a személyzet nélküli torony. Azáltal, hogy az embereknek nem kell fizikailag jelen lenniük a löveg mellett, az Armata alacsonyabb profilú lehet, így nehezebb lesz észrevenni és eltalálni a harcokban. Emellett lehetővé teszi, hogy a harckocsi jobban kitudja használni a természetes terepből származó fedezékeket.
A személyzet nélküli lövegtornyok egyre nagyobb teret hódítanak a páncélozott járműveknél, mint például az amerikai hadsereg által használt nehéz Stryker páncélozott személyszállító járműnél. A távirányítású fegyverállomások, ami egy divatos kifejezés lényegében egy legalább egy fegyverrel és néhány érzékelővel ellátott "robottoronyra", gyakori módja annak, hogy az emberek védettebbek legyenek a járművön belül, mivel videóképek és egy távirányító eszköz (például egy tablet vagy egy joystick) segítségével veszélyeztetés nélkül láthatják és lőhetnek az észlelt ellenségre.
Ami az Armata esetében kiemelkedő, hogy a személyzet nélküli lövegtornyot a kezdetektől fogva beépítettük a tervezésbe, hogy a járműben lévő embereknek soha ne kelljen kockáztatniuk azt a plusz veszélyt, hogy közvetlenül a fegyver mellett üljenek. Ehelyett az Armata harckocsik emberi legénysége biztonságosan el van rejtve a jármű "testében" lévő, védettebb személyzeti kapszulában. Ahhoz azonban, hogy a rendszer működni tudjon, a célzás finomításához óriási mennyiségű információra van szüksége az érzékelőktől.
"Az Armata személyzettel és személyzet nélkül is használható - a "robot" fogja irányítani a tankot, a célpontot maga választja ki. De akár a lövésről, akár a nem lövésről születik döntés, a gomb megnyomásáról továbbra is egy ember dönt" - mondta Szergej Csemezov, az Armata gyártásával foglalkozó állami vállalat, a Rosztek vezetője a TASZSZ hírszolgálatnak április 24-én.
Ahelyett, hogy az ember célozna a fegyverrel, és döntene a lövés időpontjáról, az emberi kezelő inkább az Armata automatizált rendszerei által már elvégzett célkiválasztást vizsgálja felül, majd vagy jóváhagyja a lövést, vagy lefújja azt. A Janes független katonai elemző szolgálat az Armata tűzvezető rendszerét úgy írja le, hogy az egy videojátékot utánoz, a célkeresztet egy LCD-képernyőn jeleníti meg.
Az, hogy pontosan hogyan működne ez az automatizált rendszer, beletartozik a szélesebb körű vitákba arról, hogy a nemzeteknek hogyan kellene szabályozniuk a "halálos autonóm gépeket".
"A fegyvereket általában a következő kategóriákba sorolják:az ember a "hurokban" van, ami azt jelenti, hogy az ember kiválasztja a célpontot és dönt a támadásról; és az ember a "hurokon kívül" van, ami azt jelenti, hogy a célpont kiválasztásában és a támadásban nincs emberi részvétel" - mondta Maaike Verbruggen, a Vrije Universiteit Brussel doktori kutatója a Popular Science-nek.
Chemezov leírása szerint az Armata célzása az ember "a hurokban" van és az ember a "hurkon" kívül kategóriák között helyezkedik el, mivel a fegyver automatikusan talál egy célpontot, majd emberi engedélyt kér a lövéshez.
"A probléma az, hogy ez a besorolás azt kockáztatja, hogy az ember szerepe lassan összezsugorodik, míg végül csak megnyomja az engedélyezés piros gombját, de már nem vesz részt kritikusan a folyamatban" - mondja Verbruggen. "Az ember szerepe a gép műveleteinek "gumibélyegzővé" szűkül."
Az a veszély, hogy az ember, különösen a harcban, egyszerűen a gép ítélőképességének engedelmeskedik, és a legtöbb kiválasztott lövést jóváhagyja, az autonóm fegyverek ellenőrzésére vonatkozó nemzetközi szabvány kidolgozására irányuló erőfeszítések mögött álló valós félelem. Ez a kérdés központi szerepet játszik az értelmes emberi ellenőrzésre irányuló törekvésekben, amely kifejezés magában foglalja az automatizált fegyverekre vonatkozó szigorúbb korlátozásokat, például a fegyver autonómiájának korlátozását, ha fennáll a veszélye annak, hogy civilek vannak jelen.
Az orosz védelmi minisztérium "lényegében azt állítja, hogy az autonóm és AI-alapú rendszerek nem működhetnek emberi beavatkozás nélkül - ugyanakkor a K+F intézményei az ilyen rendszerek esetleges teljes autonómiájáról beszélnek a harcban" - mondja Samuel Bendett, a Center for Naval Analysis elemzője és a Center for New American Security adjunktus vezető munkatársa.
Oroszország úgy fogalmazta meg a robotika és az automatizált harci eszközök felé való fordulást, mint ami életeket menthet és segít az országnak, mivel a jövőben a hadsereg soraiba elég embert kell találnia.
A katonák védelme azonban csak egy része a hadsereg kötelességének a harcban. A másik annak biztosítása, hogy a fegyverek csak legális, megfelelő célpontokat találjanak. Ha az Armata tank automatikusan tankként értelmezi az iskolabuszokat, vagy a civilek tömegét ellenséges harcosnak, az veszélyessé teszi az automatizálási rendszert. Ez azt is megköveteli, hogy az automatizált célpontválasztást jóváhagyó ember nagyon figyeljen, ami sokkal nehezebb.
Verbruggen a helyzetet egy autonóm autó emberi kezelőjéhez hasonlítja - az ember elkényelmesedhet, ha a jármű már egy ideje irányít, és kevésbé lesz éber, ha hirtelen kénytelen átvenni az irányítást.
Az Armata esetében, bár a katona biztonságban van a tank belsejében, mégis gyors döntéseket kell hoznia a fegyverrel kapcsolatban. Ebben a helyzetben valószínűleg csak az automatikus célzásban bíznak, még akkor is, ha nem tudják, hogy pontosan miért választották ki az adott célpontot.
Néhány a napokban Moszkvában készül kép.
W
Wilson
Guest
Az Armatán rendszeresítésre kerülő Afganit elemei.
A rendszer három információs és mérési csatornát tartalmaz:
- Impulzus-doppler radarcsatorna az f=26,5-40 GHz frekvenciatartományban (hullámhossz λ=1,13-0,75 cm) négy AFAR panellel, amelyek a páncélozott objektum tornyán vannak elhelyezve (az AFAR egy aktív fázisos antennasor).
- egy hat IR HD all-array kamerából álló csatorna (közeli infravörös tartomány, λ 1000 nm-ig);
- egy négy UV-iránymérőből álló csatorna, amely az ATGM-hajtóművek kipufogógázában lévő ionizált plazmáját (λ=250-290 nm) érzékeli.
A csatorna mérési adatainak integrálását a CAS számítórendszer végzi, amely automatikus észlelést, ATGM-ek (más lövedékek) követését és a támadó eszközök indítását végzi.
A rendszer három információs és mérési csatornát tartalmaz:
- Impulzus-doppler radarcsatorna az f=26,5-40 GHz frekvenciatartományban (hullámhossz λ=1,13-0,75 cm) négy AFAR panellel, amelyek a páncélozott objektum tornyán vannak elhelyezve (az AFAR egy aktív fázisos antennasor).
- egy hat IR HD all-array kamerából álló csatorna (közeli infravörös tartomány, λ 1000 nm-ig);
- egy négy UV-iránymérőből álló csatorna, amely az ATGM-hajtóművek kipufogógázában lévő ionizált plazmáját (λ=250-290 nm) érzékeli.
A csatorna mérési adatainak integrálását a CAS számítórendszer végzi, amely automatikus észlelést, ATGM-ek (más lövedékek) követését és a támadó eszközök indítását végzi.
Oroszország megkezdi az áttörő Armata harckocsi sorozatgyártását 2022-ben
tass.com
Russia to launch serial production of breakthrough Armata tank in 2022
According to Russian Industry and Trade Minister Denis Manturov, the tank’s state trials will come to a close next year
tass.com
Minden évben bejelentik... aztán semmi nem lesz belőle. Az Armata még mindig csak egy félkész prototípus. Számítógépes nyelvhasználattal... alfa verzió. Akárcsak a másik kettő, a Bumeráng és a Kurganyec is.
Már két éve 2022-őt emlegetnek. Másik dolog, hogy már a személyzet képzése is folyik hozzá Kazanyban. Harmadik dolog pedig a megrendelt 132 darab leszállítása.
Én nem is kétlem azt, hogy a 132db-ot leszállítják. Le fogják, talán még időben is. A kérdés az inkább, mennyire lesz hadra fogható? Erős a gyanúm, hogy alig. Az állami propaganda állíthat amit akar, viszont évről évre ugyanazokat a prototípusokat mutogatják a felvonulásokon, kiállításokon, stb.
A T-14 Armata 2015 óta nem változott semmit. A torony egyes elemei még mindig csak makettek (pl. aktív védelmi rendszer elemei).
Nem bíztató jel az sem (legalábbis az Armata számára), hogy a régi, ám ígéretes Burlak tornyot újra elővették (pár hozzászólással feljebb), a T-90M gyártásának felfuttatásával együtt ez is csak arra utal, hogy nem tekintenek a T-14-re úgy mint a jövő harckocsija, csak minimális példányszámban fog létezni, kizárólag propagandacélokra, valós harci érték nélkül.
A T-15-nek (Objekt-299 másolat) még minding nincs kész tornya. Amiket rápakolnak, mind makett. Szerintem még el sem döntötték mit akarnak.
A Bumeránggal ugyanez a helyzet. Torony ismét csak makett formájában létezik. Erre tökéletes bizonyíték, hogy az Armija kiállításokon szereplő Bumeráng BMP-2 tornyot kénytelen használni, mivel nincs más.
A Kurganyeccel sem jobb a helyzet.
Mindhárom projekt egy helyben áll évek óta. Erős a gyanúm, hogy nincs pénz a fejlesztésre, súlyos műszaki problémák kijavítására.
Egyedül a negyedik, a Koalicija az ami valóban jól áll. De látszik is rajta, hogy ez már egy sorozatgyártásra érett típus, és ahogy hallottam, arra már nem is kell sokat várni. A másik hárommal ellentétben, én ennek a típusnak fényes jövőt jósolok.
Tavaly 2021-re volt ! Azelőtt meg volt már 2018-ra is ígérve 32 db . ugyan ez ment a pansir sm-el is . 2018,19 21 , most 2022 a dátum . Már leírtam nem1x
És uygan ez volt a orosz Drell bombával is . 2018-ből lett 2023-om és oda is írták hogy "talán" .
Nagy sebességű helikopterek meg végkép sehol! Pedig mekkora hangot adtak neki 2008-tól 13-ig ( Pl a K-92) ! A k-77M meg 2013 -ban írták hogy 2015-re kész lesz .De csak semmi !
2015 hír hogy 2020-ra lesz 60 szu-57 (pakfa ) ugye?
2014-ből líder orosz 20 ezer tonnás cirkáló 2022-re
Régi szép idők !
Számomra hihető, még ha el is lehet vitatkozni pár részleten.
Az orosz hadiipar a fantaszikusan ambiciózus programokról és a krónikus pénzhiányról szól.