T-14 Armata
- Téma indítója Tcat
- Indítva
Ma megjelent orosz hírek szerint ehhez az ágyúhoz a lövedéket "Rosamot" tervezi.....mellesleg Paks2 kivitelezője...</blockquote>
Miért, nukleáris lövedék lesz?
Akkor értem már, hogy erre a toronyra miért felesleges a két oldalgépágyú ))</blockquote>Gondolom akkor a 3 fős személyzetet védő kapszula véd a sugárzástól is
Az nem én voltam, én az ottani talaj és terepviszonyokkal, a talajnyomással indokoltam, hogy nem lesz a föntebb említett tömegnél nehezebb a T-14 -es. </blockquote>
Szerintem azért lesz nehezebb, mert nem az "ottani" talaj és terepviszonyokra készül
)
Megjegyzem, ha DPU felé kacsintgatnak, az egyszerre jelenthet pénzügyi -ez az olcsóbb, mint a wolframkarbidos, ill lövegfejlesztési gondokat - DPU-hoz elég a kisebb lövedéksebesség, nem kell a nehezebben gyártható L55 löveg, a magasabb gáznyomást elviselő csővel. Szóval a 152 mm ígérettől még messzebb vannak.
hiryu
Szerintem az Armata izraeli-orosz közös fejlesztés
A Tigr-ben meg amerikai (Cummins) motor van...
Az amerikai rakétákban pedig orosz hajtómű... (USA & Eurázsiai Unió)
A kinai fregattokat viszont EU-s dizel hajtja... (Németo. & Kina)
hmm... fura dolgok ezek
Gondolom tisztában vagy a lövedék optimális arányaival, vagy hogy melyik a lövedékanyaghoz mekkora az optimális sebesség, hogy elérje a maximális páncélátütő sebességet, és ehhez milyen lövegre van szükség?
Esetleg arról, hogy eközben milyen hatások érik a lövegcsövet?
-
<i>lőporgázok koptató hatása a Harckocsifegyverek szerkezeti alapjai (Pc 35) című tankönyvből:
" A lőporgázok lövésnél csak a cső egy vékony rétegét tudják magas hőmérsékletre felhevíteni. A felhevített réteg egyirányban, mégpedig sugárirányban tud kiterjedni. (Pontosabban: a lövés folyamán a lőporgázok hatására a cső fala egyidejűleg érintőleges tágulási, sugárirányú összenyomási és tengelyirányú tágulási deformációt szenved el.) A felhevült réteg egyirányú kiterjedése eredményeképpen maradandó deformációk lépnek fel, a lehűlés után a deformálódott réteg nem tudja felvenni eredeti alakját, annak felületén repedések keletkeznek. Lövés után az erősen felmelegedett felületi réteg hirtelen lehűl. A hirtelen hőmérsékletesést az önedzés jelensége kíséri, amely a fémet rideggé teszi. A lőporgázoknak a cső falára gyakorolt mechanikai hatása abban áll, hogy a gázok nagy sűrűséggel és mozgási sebességgel rendelkezve, a lövedék mögött haladva kiszakítják és kisodorják az erős felmelegedés miatt megolvadt és meggyengült felületi fémrészeket. Ezen kívül a nagy nyomásnál és hőmérsékletnél a lőporgázok molekulái atomokra bomlanak és ezek behatolnak a fém pórusaiba. Ezek eredményeként bizonyos mértékben a fém felületi rétege cementálódik, ami megváltoztatja annak minőségét. <b>Minél nagyobb egy löveg űrmérete és teljesítménye, annál gyorsabb a cső kiégése és kopása. </b>A kiégés első jelei a csőfurat polírozott felületén megjelenő homályos foltok, amelyek elsősorban azon a részen tűnnek fel, ahol a lövedék vezetőabroncsa helyezkedik el. Ezek a foltok a fémben keletkezett rendkívül vékony és sekély repedések sokasága. A lövések számának növekedésével e repedések mélyebbé és szélesebbé válnak. A legnagyobb mértékű mélyülés és szélesedés azoknál a repedéseknél figyelhető meg, amelyek irány megegyezik a csőtengellyel. A cső kiégésével egyidőben megy végbe a csőfurat felületének kopása is. A kopás a cső mentén nem egyforma, legnagyobb mértékű a maximális gáznyomás helyén, majd onnantól a csőtorkolat felé haladva 4-5 kaliberhoszban csökken, ezután egészen jelentéktelen, majd a csőtorkolatnál, az utolsó1-2 kaliberhossznyi részben újból maximálisra növekszik. A csőfurat kopása és a cső kiégése következtében jön létre az ágyúcső ballisztikai halála."
</i>
Wolframkarbid lövedékhez magasabb lövedéksebesség, asszem kb 200m/sec-el több kell mint DPU-hoz. Többit ld ld fenn.
Na a az elvtársaknál ez még mindig neuralgikus pont, 152 mm-ben még mindig nem sikerült megfelelőt összehozni nekik.
Bármit is mesélnek a Rheinmetall L/55-t 20-30%-al meghaladó torkolatiolati energiáról.
De ha már itt tartunk, várom szíves véleményedet arról,hogy az orosz hadsereg új neméppen környezetbarát alapanyagúDPU anyagú lőszert akar rendszeresíteni az Armatához.
(Viszont most szóltak, rosszul tudom a DPU lövedék a drágább.)
A német Wolfram-karbid DM63 3600 dolcsi volt kb 2006-ban, míg a DPU M29A3-ra 2003ban írtak 8500 dollárt.
Esetleg arról, hogy eközben milyen hatások érik a lövegcsövet?
-
<i>lőporgázok koptató hatása a Harckocsifegyverek szerkezeti alapjai (Pc 35) című tankönyvből:
" A lőporgázok lövésnél csak a cső egy vékony rétegét tudják magas hőmérsékletre felhevíteni. A felhevített réteg egyirányban, mégpedig sugárirányban tud kiterjedni. (Pontosabban: a lövés folyamán a lőporgázok hatására a cső fala egyidejűleg érintőleges tágulási, sugárirányú összenyomási és tengelyirányú tágulási deformációt szenved el.) A felhevült réteg egyirányú kiterjedése eredményeképpen maradandó deformációk lépnek fel, a lehűlés után a deformálódott réteg nem tudja felvenni eredeti alakját, annak felületén repedések keletkeznek. Lövés után az erősen felmelegedett felületi réteg hirtelen lehűl. A hirtelen hőmérsékletesést az önedzés jelensége kíséri, amely a fémet rideggé teszi. A lőporgázoknak a cső falára gyakorolt mechanikai hatása abban áll, hogy a gázok nagy sűrűséggel és mozgási sebességgel rendelkezve, a lövedék mögött haladva kiszakítják és kisodorják az erős felmelegedés miatt megolvadt és meggyengült felületi fémrészeket. Ezen kívül a nagy nyomásnál és hőmérsékletnél a lőporgázok molekulái atomokra bomlanak és ezek behatolnak a fém pórusaiba. Ezek eredményeként bizonyos mértékben a fém felületi rétege cementálódik, ami megváltoztatja annak minőségét. <b>Minél nagyobb egy löveg űrmérete és teljesítménye, annál gyorsabb a cső kiégése és kopása. </b>A kiégés első jelei a csőfurat polírozott felületén megjelenő homályos foltok, amelyek elsősorban azon a részen tűnnek fel, ahol a lövedék vezetőabroncsa helyezkedik el. Ezek a foltok a fémben keletkezett rendkívül vékony és sekély repedések sokasága. A lövések számának növekedésével e repedések mélyebbé és szélesebbé válnak. A legnagyobb mértékű mélyülés és szélesedés azoknál a repedéseknél figyelhető meg, amelyek irány megegyezik a csőtengellyel. A cső kiégésével egyidőben megy végbe a csőfurat felületének kopása is. A kopás a cső mentén nem egyforma, legnagyobb mértékű a maximális gáznyomás helyén, majd onnantól a csőtorkolat felé haladva 4-5 kaliberhoszban csökken, ezután egészen jelentéktelen, majd a csőtorkolatnál, az utolsó1-2 kaliberhossznyi részben újból maximálisra növekszik. A csőfurat kopása és a cső kiégése következtében jön létre az ágyúcső ballisztikai halála."
</i>
Wolframkarbid lövedékhez magasabb lövedéksebesség, asszem kb 200m/sec-el több kell mint DPU-hoz. Többit ld ld fenn.
Na a az elvtársaknál ez még mindig neuralgikus pont, 152 mm-ben még mindig nem sikerült megfelelőt összehozni nekik.
Bármit is mesélnek a Rheinmetall L/55-t 20-30%-al meghaladó torkolatiolati energiáról.
De ha már itt tartunk, várom szíves véleményedet arról,hogy az orosz hadsereg új neméppen környezetbarát alapanyagúDPU anyagú lőszert akar rendszeresíteni az Armatához.
(Viszont most szóltak, rosszul tudom a DPU lövedék a drágább.)
A német Wolfram-karbid DM63 3600 dolcsi volt kb 2006-ban, míg a DPU M29A3-ra 2003ban írtak 8500 dollárt.
hiryu
Igazából olcsóbb a DPU lőszer hisz gyakorlatilag hulladékból készül(lőszert csinálni belőle olcsóbb mint tárolni).
Mit tudsz te az el nem készült(csak kísérleti darabok léteznek belőle)152-es lövegről?
Az,hogy mennyire kell gyors vagy lassú löveg az nem attól függ,hogy milyen anyagú a lövedék hanem attól,hogy milyen tömegű(a szegényített urán kisebb sűrűségű mint a wolfram karbid).
A torkolati energia tudtommal a lövedék sebességéből és tömegéből adódik így azonos torkolati energiához egy könnyebb lövedéknek gyorsabbnak kell lennie vagy egy nehezebbnek lassabbnak.
A löveg torkolati energiájából önagában nem lehet az átütőképességre következtetni,hisz lehet nekem 100000 Jouleos energiájú lövegem ha a lőszere tollpihe keménységű anyagból van.
A "régi" 125-ös lőszereknek azért volt kisebb az átütésük mert a töltőgép behatárolta a fizikai méretüket.
Igazából olcsóbb a DPU lőszer hisz gyakorlatilag hulladékból készül(lőszert csinálni belőle olcsóbb mint tárolni).
Mit tudsz te az el nem készült(csak kísérleti darabok léteznek belőle)152-es lövegről?
Az,hogy mennyire kell gyors vagy lassú löveg az nem attól függ,hogy milyen anyagú a lövedék hanem attól,hogy milyen tömegű(a szegényített urán kisebb sűrűségű mint a wolfram karbid).
A torkolati energia tudtommal a lövedék sebességéből és tömegéből adódik így azonos torkolati energiához egy könnyebb lövedéknek gyorsabbnak kell lennie vagy egy nehezebbnek lassabbnak.
A löveg torkolati energiájából önagában nem lehet az átütőképességre következtetni,hisz lehet nekem 100000 Jouleos energiájú lövegem ha a lőszere tollpihe keménységű anyagból van.
A "régi" 125-ös lőszereknek azért volt kisebb az átütésük mert a töltőgép behatárolta a fizikai méretüket.