T-14 Armata

Azért, mert nem tudnak használható eszközt készíteni. Mennyi ideje hallunk a lézer fegyverekről, talán 40 éve? Mostanság kezdenek kiforrni, talán néhány év múlva lesz belőle valami. Mivel tudjuk, hogy a plazma a negyedik halmazállapot, de ezt létrehozni nem lehet egyszerű.
Hogyne használnánk plazmát; lemezeket jó ideje (20+ éve) vagdosunk vele, hegesztésre is jó. Hidegfúzióval is vergődünk (de ott több millió kelvines). Fegyvernek szerintem nem jó (mágneses mező fókuszálja).
Lézernél nem csak az eneriaigény a gond, hanem a tükör (szilícium egykristály, polírozva, aranyozott bevonat) melegedése. Aztán a fókusz (a 8-10 cm átmérőjű nyalábot kellene a céltárgyon mondjuk ezredére csökkenteni).
 
Hogyne használnánk plazmát; lemezeket jó ideje (20+ éve) vagdosunk vele, hegesztésre is jó. Hidegfúzióval is vergődünk (de ott több millió kelvines). Fegyvernek szerintem nem jó (mágneses mező fókuszálja).
Lézernél nem csak az eneriaigény a gond, hanem a tükör (szilícium egykristály, polírozva, aranyozott bevonat) melegedése. Aztán a fókusz (a 8-10 cm átmérőjű nyalábot kellene a céltárgyon mondjuk ezredére csökkenteni).
Ha a céltárgyon túl kicsi a lézer által megvilágított terület, akkor meg okoz-e elég kárt? Bár mivel mind a cél mind a forrás mozog jó eséllyel szeletel benne kicsit összevissza...
De a lézer ellen a védettséget is relatív könnyű növelni, tükröződő bevonattal (ez más követelményekkel ellent mond mondjuk), illetve a légköri viszonyok erősen befolyásolják a hatékonyságát.
 
  • Tetszik
Reactions: Miskolci Ogre
Hogyne használnánk plazmát; lemezeket jó ideje (20+ éve) vagdosunk vele, hegesztésre is jó. Hidegfúzióval is vergődünk (de ott több millió kelvines). Fegyvernek szerintem nem jó (mágneses mező fókuszálja).
Lézernél nem csak az eneriaigény a gond, hanem a tükör (szilícium egykristály, polírozva, aranyozott bevonat) melegedése. Aztán a fókusz (a 8-10 cm átmérőjű nyalábot kellene a céltárgyon mondjuk ezredére csökkenteni).
Plazma fegyver?
 
Ha a céltárgyon túl kicsi a lézer által megvilágított terület, akkor meg okoz-e elég kárt? Bár mivel mind a cél mind a forrás mozog jó eséllyel szeletel benne kicsit összevissza...
De a lézer ellen a védettséget is relatív könnyű növelni, tükröződő bevonattal (ez más követelményekkel ellent mond mondjuk), illetve a légköri viszonyok erősen befolyásolják a hatékonyságát.
10 a 9-en watt szerintem okoz pár "karcot"...ott hiába tükröződik bármi is.
 
Ha hinni lehet ennek, nem is tűnik annyira jó opciónak, amire megérné a 2a82-t lecserélniük.
A sebesség lehet pontos, amiben kételkedek az az átütési érték, nagyon csekély növekedés, holott a sebesség alig lassabb és a penetrátor tömege jóval nagyobb lehet már csak abból a tényből kiindulva, hogy nagyobb dimenziójú a lövedék.
280 lövés élettartam elég karcsú
 
  • Tetszik
Reactions: endre and Pogány
Ha hinni lehet ennek, nem is tűnik annyira jó opciónak, amire megérné a 2a82-t lecserélniük.
Ha ennyire jó a 125 mm-es 2A82, akkor maradjanak is annál. :)
Nekem ez inkább egy átlátszó magyarázat a szegénységi bizonyítványukra, hogy miért is nem kell az a 152 mm-es ágyú, aminek nincs pénz a befejezésére, meg az átfegyverzésre. :rolleyes:
Oroszország nem akkora gazdasági hatalom, mint amit képzel magáról. Ez egy beismerés, a nagy arcúság miatt ilyen cikkekkel próbálják megmagyarázni, hogy miért marad 125 mm-es a T-14. Csak így képesek sorozatgyártásba vinni. Vigyék, legyen az új orosz harckocsiágyú 125 mm-es, így maradhat meghatározó Európában is a 120 mm-es L55-ös német ágyú.
 
  • Tetszik
Reactions: endre and Pogány
Ha ennyire jó a 125 mm-es 2A82, akkor maradjanak is annál. :)
Nekem ez inkább egy átlátszó magyarázat a szegénységi bizonyítványukra, hogy miért is nem kell az a 152 mm-es ágyú, aminek nincs pénz a befejezésére, meg az átfegyverzésre. :rolleyes:
Oroszország nem akkora gazdasági hatalom, mint amit képzel magáról. Ez egy beismerés, a nagy arcúság miatt ilyen cikkekkel próbálják megmagyarázni, hogy miért marad 125 mm-es a T-14. Csak így képesek sorozatgyártásba vinni. Vigyék, legyen az új orosz harckocsiágyú 125 mm-es, így maradhat meghatározó Európában is a 120 mm-es L55-ös német ágyú.
Na meg ha lépnek, akkor jöhet a 130/140-es európai (én az npzk140 fejlesztett verziójára tippelek, ami valószínűleg jobb mutatókat fog produkálni mint az orosz 152-es), ami azonnal véglegesen zárójelbe teszi az összes armatánál régebbi harckocsit.
 
Ha ennyire jó a 125 mm-es 2A82, akkor maradjanak is annál. :)
Nekem ez inkább egy átlátszó magyarázat a szegénységi bizonyítványukra, hogy miért is nem kell az a 152 mm-es ágyú, aminek nincs pénz a befejezésére, meg az átfegyverzésre. :rolleyes:
Oroszország nem akkora gazdasági hatalom, mint amit képzel magáról. Ez egy beismerés, a nagy arcúság miatt ilyen cikkekkel próbálják megmagyarázni, hogy miért marad 125 mm-es a T-14. Csak így képesek sorozatgyártásba vinni. Vigyék, legyen az új orosz harckocsiágyú 125 mm-es, így maradhat meghatározó Európában is a 120 mm-es L55-ös német ágyú.
Egyszerűbb az ok, nincs rá szükség, viszont ha megteszik, akkor azzal mindenkit belelöknek egy fejlesztési spirálba. A mai harctereken még a t72b3 is megállja a helyét, annál meg 3 jobb típussal rendelkeznek már, és nem is látszik még igazán kihívó az armatának. Kb mint az f22 az usának. Akkor meg minek csináljanak drednautot?
 
Na meg ha lépnek, akkor jöhet a 130/140-es európai (én az npzk140 fejlesztett verziójára tippelek, ami valószínűleg jobb mutatókat fog produkálni mint az orosz 152-es), ami azonnal véglegesen zárójelbe teszi az összes armatánál régebbi harckocsit.
Ehhez mondjuk nem ártana, ha létezne olyan európai fegyver ami jobban muzsikál mint az orosz...
 
  • Tetszik
Reactions: nyugger
A 152 mm megnő a lövedék sebessége is?


Ha nő a töltet vagy űrméret alatti lövedéknél igen ! A lövedék sebességét marha sok tényező befolyásolja a töltet ereje (amit a robbanó anyag mennyisége és explozivitása határoz meg) , a lövedék súlya , a cső hossza , a cső lövedékre kifejtett súrlódási együtthatója etc. . Nyilvánvaló , hogy a kaliberrel nő a lövedék súlya is amit nehezebb gyorsítani , viszont ha űrméret alatti a lövedék akkor a penetrátor burkolat átmérőjének növekedésével nő az a felület aminek a nyomás nekifeszül és ez által ennél a lövedéknél jelentős sebesség növekedés érhető el ! Ezt tapasztaljuk a sima kézi vadászlőfegyvereknél is . Illetve van egy olyan tényező is , hogyha a lövedék anyagának sűrűsége csökken de geometriai tényezője azonos akkor is nőni fog a V0 !
 
A 152 mm megnő a lövedék sebessége is?

Nem feltétlen, a nagyobb űrmérettel az elérhető torkolati energia növelhető meg könnyebben (torkolati energia = lövedék tömege és lövedék sebessége a torkolatnál). Kisebb kalibernél is megoldható, csak akkor a csőnek nagyobb nyomást kell kibírnia, a hajítótöltetnek pedig jobban irányított égésének szükséges lennie. Lásd a németek nagyjából 20MJ torkolati energiát várnak a 130mm L/51 lövegtől, ami korábban inkább a 140-152mm-es lövegektől elvárt teljesítmény volt (az 1990-es évek béli kísérleti 140mm-es Rheinmetal löveg tudott nagyjából ennyit a pletykák szerint).

A célon lezajló hatás (ie.: hogy a lövedék átüti a páncélzatot) nagyon leegyszerűsítve annak a küzdelme, amikor a lövedéket készítők minél nagyobb mozgási energiájú lövedéket próbálnak a célhoz küldeni, a harckocsi tervezője pedig minél trükkösebb megoldásokkal próbálja ezt az energiát szétszórni, szétbontatni, ha lehetőleg ne egy ponton adja azt át a lövedék.

Szóval itt nem feltétlen a lövedék sebessége a meghatározó, hanem a torkolati energia.

Persze aztán ezer változó próbálja ezt a küzdelmet befolyásolni, a lövedék átütő rúdját vékonyra és hosszúra csinálják, hogy ne pattanjon le olyan könnyen a ferde felületekről. A megoldás erre az lett, hogy különféle trükkökkel megpróbálják a rudat eltörni vagy több felé "vágni", amire a lövedéktervezők válasza az lett, hogy egy ellenálló köpenybe burkolták a rudat, amely ellenáll ezeknek. És ez csak egy kiragadott példa.

A lényeg tehát az, hogy per pillanat egy harckocsi páncélzatát úgy tudod hatásosabban átütni, ha több energiát leadó páncéltörő lövedéked van. Ehhez a legegyszerűbb út jelenleg a nagyobb űrméretű löveg.