A T-64-esnél és a T-80-asnál álló pozícióban vannak a hajtótöltetek, szép nagy célfelületet nyújtanak. De 28-at hordozhat, túltöltés nélkül, és akkoriban, a T-64A 1976 környékén "kilőhetetlen" volt. A T-80BV / T-64BV nehezen leküzdhető, és a T-80U a virtuálisan "kilőhetetlen", értelemszerűen a 80-as években.
A T-72-esnél a T-90-esnél fekvő pozícióban vannak a hajtótöltetek, ezt jóval nehezebb telibe kapni, és azoknak is megvolt / megvan a minősége az évjárataikban.
De a karusszel elavult mára, jó hogy egy, a 60-as években tervezett rendszer megszolgálta a gyakorlati élettartamát.
A karusszeles harckocsik kapcsán felmerült egy kérdésem: miért csak a T-80-asok és a T-72-es kaptak toronyhátulos modernizációt (az más probléma, hogy ezek is "egyéni" gépek, amik megragadtak az Expókon és parádékon), addig a T-64-esek nem, pedig azokhoz is dolgoznak ki újabb és újabb csomagokat, még 2022-ben is.