General Electric S9G Next Generation Reactor (NGR)
Zajszint összehasonlítás amcsi forrásból. Jól látható, hogy az oroszok az Akula -> Improved Akula fejlesztési lépéssel, zajszint csökkentésben mind a 688 Los Angeles, mind a 688i típust átugrották.
Az SSN-21 Seawolf osztályból a csillagászati ára miatt végül csak három egység készült.
90-es évek elején a modernizált Pr971M (Improved Akula) osztály már a 688i egységeknél is csendesebb üzeműek lettek (róluk a következőkben esik majd szó), így a US NAVY úgy tűnt hogy teljesen elveszíti a hidegháború alatt megszerzett akusztikus előnyét.
Ahogy egy amcsi admirális megfogalmazta, "the Cold War ASW was saved by the bell" utalva a boksz mérkőzés végét jelző csengőre, és arra hogy az akusztikus előny pont a hidegháború 1990-es végéig tartott ki.
Amikor a Seawolf osztály építését három egység után leállították, az Improved Akulák csendesebbek voltak, mint az akkor nagy számban rendelkezésre álló 688i egységek.
Feladat az volt, hogy a Seawolf-hoz hasonló képességű, de csak fele annyiba kerülő egységekkel váltsák le a 62 példányban szolgáló 688/688i osztályt.
A költségcsökkentés jelentős kihívás elé állította a GE tervezőit, a Virginia osztály törzs átmérőjét ugyanis visszavették a korábban 688/688i osztálynál alkalmazottra, és erre a szűkebb helyre kellett beférnie az új, természetes cirkulációjú nyomottvizes reaktornak.
Szintén kiemelt költségcsökkentési szempont volt a tervezésnél, hogy az S9G NGR-t ne legyen szükséges az élettartalmának felénél utántölteni, eredeti üzemanyag töltetével 33 éven át, a hajó teljes tervezett élettartalma alatt képes legyen üzemelni.
Az S9G NGR növelt energia sűrűségű reaktor magot alkalmaz, aminek terveit fejlett számítógépeken háromdimenziós nukleáris, hő- és szerkezettani számításokkal optimalizáltak.
Az energia sűrűségű növelését az olyan területeken történő előrelépések révén lehet elérni, mint a hő hidraulika és a szerkezeti mechanika, illetve a reaktor-rendszer interfészek optimalizálása.
A nagyobb teljesítménysűrűség nemcsak a mag méretét csökkenti, hanem javítja a csendes működést is, a terjedelmes vezérlő- és szivattyú berendezések kiküszöbölésével.
Az új koncepció szerint tervezett gőzfejlesztő jobb hőátadási hatékonysága miatt csökkentette az alkatrészei méretét és súlyát.
Az olcsóbb és kisebb méretű gőzfejlesztő, csökkentette a hűtőfolyadék áramlási igényét is.
S9G NGR-ből szárazföldi prototípus nem épült.
A Virginia elszigetelt, és komplettre szerelt belső terét betolják a hajótestbe.
SSN-774 USS Virginia
2004..08 4db Block I
2008..13 6db Block II – egységek építése 25%-al kevesebb munkaórát igényelt a Block I-hez képest, ezáltal 500millió USD-al olcsóbb lett.
SSN-784 USS North Dakota áttervezett orr kialakítása
2014..20 8db Block III – új LAB szonárt, és két VLS indítót kapott, melyekbe 2x 6db robotrepülőt tölthetnek.
További 10db Block IV, 10db Block V, 5db Block VI, és 5db Block VII egységet terveznek még megépíteni.
A gépészet főbb elemei:
1db S9G 210MW hőteljesítményű természetes cirkulációjú nyomottvizes reaktor
1db gőzturbina, 40’000LE mechanikai teljesítménnyel
Becsüljük meg a Virginia osztály maximális sebességét:
V – tengeralattjáró maximális sebessége csomóban <- ezt keressük
K – hajócsavar számától függő koefficiens (25 egypropelleres egységekre, 24 kétpropelleresre); 25
P – meghajtás tengelyteljesítménye LE-ben; 40’000LE
L – tengeralattjáró hossza méterben; 114.9m
D – tengeralattjáró átmérője méterben; 10.4m
V = K (P / (L x D x 10.76))^⅓ = 25 x (40’000LE / (114.9m x 10.4m x 10.76))^⅓ = 25 x (3)^⅓ = 25 x 1.4 = 35 csomó
35 csomós végsebessége lehetővé tette a rendszerben álló összes (УСЭТ-80 "Тамга", УГСТ "Физик", УЭТ-1) szovjet-orosz torpedó típus kimanőverezését.
A Virginia osztály zajszintje hasonló a majd kétszer drágább Seawolf osztályéhoz.
Események a Virginia egységek történetéből:
2009 februárjától két hónapon át az
SSN-776 USS Hawaii szonárjával segítette a parti őrséget drogcsempész hajók és kis tengeralattjárók elfogásában.
2009 szeptemberében indult 37 napos útjára a New York közeli Grotoni hajógyárból, az
SSN-775 USS Texas a Csendes óceáni Pearl Harbor kikötőjébe.
Félúton felmerült az Északi sarkon.
2011 márciusában a sarki jég alatt hajózó
SSN-778 USS New Hampshire oxigénfejlesztő berendezése tönkre ment.
Amíg áttörésre alkalmas jeget találtak, a legénység oxigén gyertyákat égetett.
Az oxigénfejlesztő berendezés gyártója légi úton küldött szerelőket, és pótalkatrészeket a sarki jégen várakozó New Hampshire fedélzetére, ahol elhárították a problémát.
2012 februárjában a Fellowship gyakorlaton az
SSN-779 USS New Mexico a Brit HMS Astute egység ellenében gyakorolt.
Mindkét egységen a haditengerészetük parancsnoka is a fedélzeten volt.
2014 márciusában a Krím Orosz megszállására reagálva, kifutott Groton-i bázisáról a riadóztatott
SSN-780 USS Missouri, és 11 hetes minősített bevetést teljesített.
2018 januárjában őrjáraton az
SSN-784 USS North Dakota egyik tisztje öngyilkosságot kísérelt meg elkövetni, szolgálati fegyverével.
A viharos tengeren a felszínre emelkedett North Dakota nagy sebességgel haladt, hogy a fedélzeti felcser kommunikálni tudjon orvosokkal.
A tiszt állapotát sikerült stabilizálni, kórházba szállították, felépült.
2018 áprilisában első őrjáratán a Földközi tengeren az
SSN-785 USS John Warner 6db Tomahawk robotrepülőt indított Szíriai cépontokra.
Jövő hét végén még visszatérek az Oroszokra, utána jöhetnek a többiek…