Tudomány és technika
- Téma indítója SilvioD
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Nálam ez az egész úgy működik, hogy amíg logikus, addig érdekel, de mikor elveszti a logikám a fonalat, akkor már csak taxatív magolása lenne érthetelen állításoknak és akkor feladom. Mert oké, hogy quark, meg neutrino, de most mi a fene van a quantum színdinamikával? A relativisztikus hatások még egész érthetőek 
simán nem szeretem az olyan hozzállást, hogy ez vagy az nem létezik. A modellben nem létezik. Kiváló modellek amúgy. Kiválóan magyaráznak sokmindent.
Az elméleti fizikusok kilóra gyártott cikkeinek a pop-sci folyóiratokban félremagyarázására emlékeztet, amikor egyes matematikai érdekes dolgokat extrém paraméterű univerzumokban úgy adnak elő, mintha valami létező dolgot írna le. A modellünk egy kicsavarásának érdekes vonatkozásai írja le, amit nem tudunk ellenőrizni, ezért nem tudjuk, hogy mennyire transzferálható a modellünk abba a paramétertérbe. A tudomány nem véletlen távolodik el az emberektől, azért mert annyira elvont és öncélú néhol, hogy elfelejtik az elvontságát a művelői, és azt hiszik, hogy univerzális igazságokkal foglalkoznak, de nem. Többek közt a csőlátású istenkomplexusos gondolkoázsmódú alakok túlburzánzása miatt hagytam ott a természettudományos pályát. (Mérnökök közt is túl sok ilyen van amúgy)
Az egyik oldalon ott van Szittya, hogy mivel már sok elméletnél jobb eszközöket is kidolgoztunk, azok meghaladottak lettek egyes alkalmazásokra ("megbuktak"), ezért biztos szar az is amit most tudunk.
Másik oldalon ott vagy te, aki szerint amit egy modellel le tudunk írni, ami nem használ egy frazeológiát, akkor az a dolog nem is létezik.
Én meg simán csak nézek, hogy se a tudomány művelői, se a tudásunk korlátai iránt alázat nincs az emberekben.
semmi köze a szinekhez. Különböző fajta kvarkoknak kellett neveket adni, így lett szinük.Nálam ez az egész úgy működik, hogy amíg logikus, addig érdekel, de mikor elveszti a logikám a fonalat, akkor már csak taxatív magolása lenne érthetelen állításoknak és akkor feladom. Mert oké, hogy quark, meg neutrino, de most mi a fene van a quantum színdinamikával? A relativisztikus hatások még egész érthetőek
K
kamm
Guest
Hogyne tudnák. Épp fúziós erőművet építenek.Erre azért rájöttem
A newton-i mechanika tökéletesen működik, kivéve ha:
- ha a tömeg nagyon kicsi (ekkor jön a kvantummechanika=
- ha a sebesség nagyon nagy (ekkor jön relativisztikus mechanika)
A newton-i rendszer lényege igazából ennyi: F=ma. A gyorsulás a helyvektor idő szerinti második deriváltja. Ismerjük a tömeget, látjuk a testet a t=0 pontban, lemérjük a helyét és t1 időpontban ismét leírjuk a helyét, ebből megvan a helyvektor, és ismerjük az időt. Ennyi elég a mozgás leírására. A mozgás nem változtatja meg sem a teret, sem a tömeget.
A kvantummechanika ezzel szemben úgy indít, hogy Heisenberg-féle bizonytalanság dolgozik, vagy a részecske helyét ismered vagy a sebességét. Ebből nehéz helyvektort csinálni, plusz vannak olyan részecskék, amiknek nincs tömege. Innentől fogva a newton-i (Hamilton vagy Lagrange-mechanika is részben - hangsúly, részben) bukik. Ekkor jön be a kvantummechanika, meg a húrelmlélet 9+1 dimenzióban. Vagyis a fő gond, hogy nem tudod előállítani a helyvektort, így a gyorsulásvektort sem, plusz sok esetben hiányzik a tömeg, így az F=ma jobb oldala 0, de a részecske tud gyorsulni és irányt váltani, vagyis van erő (az egyenlet bal oldala), de ezt nem lehet előállítani a jobb oldali tagokból...
A relativisztukus mechanika meg Lorentz-transzformációval kezdve totál relatívé teszi mind a teret, mind a tömeget. A sebesség növekedésével a tömeget egy függvény írja le, ahol a tömeg a sebesség függvényében tart a végtelen felé, így a klasszikus F=ma egyenlet jobb oldala tart a végtelenhez, ami alapján az F erő is tart a végtelenbe.
Emiatt a newton-i mechanika így határos lefelé és felfelé is. Newton idejében a mechanika le tudta írni a mozgást, és a mozgásból származó erőket. Később jött az elektromosság, mágneses tér, termodinamika. Ezeket a newton-i mechanika alapján akarták leírni. Ez működik a mágneses tér esetében, de pl. az energia már nem ment.
Helyén kell kezelni a dolgokat.
- Egy sima ingát nagyon jól le lehet írni a newton-i mechanikával - ide nem kell kvantummechanika se relativisztikus mechanika.
- Egy kettős ingát viszont már newton-i mechanikával oldanék meg. Ide a Lagrange-mechanika kell, esetleg Hamilton-mechanika.
- szubatomi részecskék - pl. neutrínó mozgása (nincs tömege), kvantummechanika, főként, de pl. egy részecskegyorsítóban nagyjából mindkettő megvan. Gyorsul a részecske, relativisztukus fizika. Ütköznek, lesznek új részecskék, innentől jön a kvantummechanika is.
A fizika és a matek a szerszám. A feladathoz választod...
Nálam a 3d nyomtatás meg a magas hőmérsékleten ezerszer ellenállóbb nem játszik. A 3d nyomtatás sajátossága, hogy sokkal magasabb a porozitás az anyagban és a bezárt gázpórus térfogata a hőmérséklet hatására növekszik, belső terhelés hoz létre, ami az anyag terhelhetőségét erőteljesen lecsökkenti.@ozymandias esetleg van hozzáfűznivalód?
A NASA megalkotta az eddigi legellenállóbb anyagot
Az új fémötvözet alkalmazása drámai módon javítja a repülésben és űrkutatásban használt alkatrészek és részegységek szilárdságát és tartósságát.infostart.hu
Ezzel is szórakozunk évek óta, úgy, hogy a fémport is mi állítjuk elő meg a legidősebb gép 3 éves, szóval a pénz tényleg nem akadály. Van egy projektem - még - ahol 3d nyomtatott anyagot kell összehegeszteni kovácsolt anyaggal. A szobahőmérsékleti mechanikai tulajdonságok jók, de ahogy a hőmérséklet nő, úgy csökken. Ez meg baj, mert ha valami percenként x tízezres fordulatszámmal forog, ott azért a forgásból (newton-i mechanika) van terhelés jócskán.
Ezért vagyok szkeptikus a nagy űripari 3d-s nyomtató sztártápokkal. Nem hiszem, hogy tudnak jobb gépet, homogénebb poranyagot venni, vagy adott esetben egy tanszéket professzortól a tansegédig hónapokra alkalmazni vagy 3/4/7 betűs autógyártókkal kísérleti programot lebonyolítani egy G7-es állam kiemelt projektjeként, ahol egy 6 betűs és folyóról meg nagymacska-fétisben szenvedő cégek szintén benne vannak. A problémák mindig ugyanzok...
Az csak egy matematikai trükk ugyanannak az axiómarendszernek matematikailag könnyebb vizsgálatára.
Ez nem elterelés. Pont a paradigmaváltásokról folyt a diskurzus, tehát ontopik.
A Tudomány topiknak témája kell legyen a tudományfilozófia (benne az épp lefikkantott ontológia vagy episztemológia is), tudománytörténet (vagy neadjisten akár tudományszociológia, vagy tudományos etika!); nem negligálhatók csak attól, mert esetleg ezekben a témákban te pont nem vagy otthon éspervagy mert spekulatív domainek.
Ha jól értem félre, Einstein pont ilyen tudofilo meggondolásból indult ki. Ha a liftben állva nem tudod a két erőt megkülönböztetni, akkor az ugyanaz.
Amúgy Newton, és minden gondolkodó diák tudta, hogy a newtoni fizika nem jó. Tanár úr? Akkor miért nem zuhan össze a világ egy pontba?
Ülj le fiam, tanuld meg.
Azt hiszem félreértettük egymást, lehet, hogy nem fogalmaztam elég pontosan.
Tisztában vagyok vele, hogy a tudomány része az ontológia és egyéb ágai, és egyáltalán nem vagyok ellene, hogy a tudomány bármely akár bizonyított tételét ne lehetne megkérdőjelezni, mindösszesen egy konkrét témáról a gravitációt a tudomány jelen álláspontja szerint legjobban leíró Einsteini vs. korábbi Newtoni elmélete reagáltam.
Ebben pedig az álláspontom szerintem eléggé világos, csak azért mert kényelmesebb vagy egyszerűbb magyarázni a dolgot a vonzási erőn alapuló elmélettel, ami még a mindennapi életben is megállja a helyét, még nem lesz igaz.
Jelenleg sok bizonyítás, megfigyelés, mérés támasztja alá az Eistein féle gravitáció modellt, sőt a mindennapi életben is alkalmazzuk a törvényszerűségèt, elég csak a GPS rendszerek működésére gondolni.
Hívhatjuk ezt modellnek, és kezelhetjük úgy mint sok más elméleti modellt, ahogy azt @Veér István is igyekszik tenni, de szerintem hiba lenne, és nem azért mert ne lehetne megkérdőjelezni, hanem mert komoly különbség van egy minden bizonyíték nélküli elmélet, ès egy elfogadott bizonyított és alkalmazott tétel között,amit akár hívhatunk törvénynek is.
Ettől függetlenül szabad az elmélkedés, filozófálas, csak tegyük ezt úgy, hogy érthető legyen a különbség, valamint ha egy konkrét dologról van szó, érthető legyen, hogy mi a tudomány jelenlegi elfogadott álláspontja, és honnan indul az okoskodás.
Baromi sokmindent én sem értek, ami az elméleti fizikusok agymenéseit illeti èn is osztom @Veér István fenti álláspontját.
Aztán ne lepődjetek meg, ha a nagy ontológia elmélkedèsek végén oda lyukadunk ki, hogy mindannyian csak agyak vagyunk egy tartályban.
Talán igaz egyetemi legendaként mondta a fizika tanárunk, hogy Marx György világhírű fizikus, a Heisenberg féle határozatlansági relációról szóló egyetemi előadását így fejezte be:
Maguk most kétségbe vannak esve, mert úgy gondolják nem értik.
De ne aggódjanak, én sem értem
Sőt állítom maguknak, Heisenberg se értette.
Hogy mennyire van jelen a filozófia a tudományban? Erre elég csak annyit mondani, hogy Russell-paradoxon.
Amikor Newton gondolkdott, akkor nem volt "világ összezuhanása egy pontban". Akkoriban az volt a kérdés, hogy mennyi idő alatt esik le az alma a fáról és miért lefelé esik. Miért egyenesen?
A négy törvénnyel és a matematikai háttérrel (ez lenne a differenciálszámítás, vagy Newton-Leibnitz-tétel) erre válaszokat tudott adni.
Működik a newton-i fizika az űrben, mikrogravitáció során? Igen. A gravitáció csak egy erő az F=ma képletben. Szabadeséssel tanítják, de pl. a hullámvasúton az emberre/szerkezetre erőket is ebből számoltam, csak jóval több erő volt a baloldalon és minden vektoriális alakban és idő/hely függvényében változva. Ott is van eset, ahol a gravitáció változik (mivel a gyorsulásvektor lefelé mutató komponense is változik...)
A műholdak giroszkópos stabilizáló rendszere is ugyanígy működik.
Ugyanez igaz a hőtan főtételeire.
- Newton azt mondja, hogy F=ma és ennyi. Lerajzoljuk a szabadtestábrát, a testre nem hat felfüggesztés, csak a gravitációs erőtér ami egy térfogaton megoszló erő és a súlypontra vesszük. Tudjuk, hogy a Föld és a testre hat a tömegvonzás is, ebből megvan a gravitációs állandó, ebből visszaszámolható a g=9,81m/s², vagyis Newton szerint ha a test már nincs nyugalomban (esik le), nem végez egyenes vonalú egyenletes mozgást (persze, mert egyre gyorsabban esik), így erő hat rá, vagyis ma erővel rántja magához a földi gravitáció.
Ebből megvan az elmozdulás mezők sorozata, ehhez figyelembe kell venni a potenciális energiát, majd a kettő különbségét venni ebből a sokaságból. Az a mozgás fog megvalósulni, ahol a különbség-görbesereg minimuma van...
Azért ez jóval másabb, mint a newton-i rendszer
Amikor Newton gondolkdott, akkor nem volt "világ összezuhanása egy pontban". Akkoriban az volt a kérdés, hogy mennyi idő alatt esik le az alma a fáról és miért lefelé esik. Miért egyenesen?
A négy törvénnyel és a matematikai háttérrel (ez lenne a differenciálszámítás, vagy Newton-Leibnitz-tétel) erre válaszokat tudott adni.
Ilyen kijelentésektől óvakodnék. Nem hiszem, hogy a newton-i törvényeket vagy a hőtan főtételeit ki fogják dobni.
Működik a newton-i fizika az űrben, mikrogravitáció során? Igen. A gravitáció csak egy erő az F=ma képletben. Szabadeséssel tanítják, de pl. a hullámvasúton az emberre/szerkezetre erőket is ebből számoltam, csak jóval több erő volt a baloldalon és minden vektoriális alakban és idő/hely függvényében változva. Ott is van eset, ahol a gravitáció változik (mivel a gyorsulásvektor lefelé mutató komponense is változik...)
A műholdak giroszkópos stabilizáló rendszere is ugyanígy működik.
Ugyanez igaz a hőtan főtételeire.
Nem "csak" egy trükk, mert pl. a Hamilton energetikai megfontolásokat vesz figyelembe és az a mozgási pálya fog megvalósulni, ami legkevesebb energiaváltozással jár. A Lagrange ugyanígy jár el, de ezt a közönséges halandóknak általában egyszerű példán mutatják be, lásd szabadesés.
- Newton azt mondja, hogy F=ma és ennyi. Lerajzoljuk a szabadtestábrát, a testre nem hat felfüggesztés, csak a gravitációs erőtér ami egy térfogaton megoszló erő és a súlypontra vesszük. Tudjuk, hogy a Föld és a testre hat a tömegvonzás is, ebből megvan a gravitációs állandó, ebből visszaszámolható a g=9,81m/s², vagyis Newton szerint ha a test már nincs nyugalomban (esik le), nem végez egyenes vonalú egyenletes mozgást (persze, mert egyre gyorsabban esik), így erő hat rá, vagyis ma erővel rántja magához a földi gravitáció.
- Hamilton/Lagrange azt mondja, hogy nem tudjuk, merre fog elmozdulni a test. Bármerre mehet, ezért a test mozgásához vesszük a 3d-s teret, és ebben a térben a megadott peremfeltétlek mellett bekövetkező elmozdulásokat vesszük figyelembe. Kapunk 3 differenciál-egyenletet, ahol van
- egy rendszerjellemző konstans szorozva az egyik térirány általános koordinátájának idő függvényében felírt második deriváltja (az második derivált adja meg az elmozdulás konvex/konkáv tulajdonságát),
- időfüggő nemlineáris rendszerjellemző(k) szorozva egyik térirány általános koordinátájának idő függvényében felírt első deriváltja (a második derivált adja meg a függvény meredekségét tulajdonságát),
- időfüggő lineáris rendszerjellemző(k) szorozva az egyik térirány általános koordinátájával.
Ebből megvan az elmozdulás mezők sorozata, ehhez figyelembe kell venni a potenciális energiát, majd a kettő különbségét venni ebből a sokaságból. Az a mozgás fog megvalósulni, ahol a különbség-görbesereg minimuma van...
Azért ez jóval másabb, mint a newton-i rendszer
A megoldáa hasonló ahhoz amikor bevezették a 0-t (Nulla, mint új szám/érték fogalmát).
Vagy új tipusú matemita, vagy átértékel Nulla, új szám(/változó) bevezetése!
...vagy nem. Tévedhetek. ...fenntartom magamnak.
.
Ennél egyszerűbben nem lehet az entrópiát/acélgyártást/korróziót/hőveszteséget/stb elmagyarázni.
Amúgy megértem Orosz prof kiakadását. Ez minimum Fizika A3, de inkább B3, vagyis aki idáig eljutott, annak volt már minimum matek A2, meg ábrázoló geometria. Mindkét tárgyban oktattak lineáris egyenletrendszereket és vizsgázni is kellett belőle, minimum kétszer. Ezek alapján egy mezei 2x2-es mátrix sajátérték/sajátvektorát kiszámolni alap. Elhiszem, hogy kiakadt.
Rámutat egy nagyon fontos pontra, hogy mennyire rosszul van oktatva a matek. Lukak vannak itt-ott. Vicc, hogy analízisből ábrázolj harmad meg negyedfokú egyenleteket, de pl. azt a módszert már nem tanítják meg, hogyan lehet harmad vagy negyedfokú egyenleteket megoldani (ez lenne amúgy a polinomok osztása), ami megint elemi dolog. De mivel nem tudod kiszámolni a zérushelyeket, így elég nehéz ábrázolni a függvényt.
Néha még korrepetálok teutonokat matekból, elképesztő. Az alapok hiányoznak. Törtfüggvényt nem tud ábrázolni, de igazából már hármas integrált kellene neki számolni.
Kis Babilóniai matematika, valamint a legrégebbi házi feladat;
A Hölgy Új-Zélandi és alapvetően matematikával foglalkozó érdekességekről posztol, egyes országok emelt szintű matek vizsgáit elemzi, stb.
A Hölgy Új-Zélandi és alapvetően matematikával foglalkozó érdekességekről posztol, egyes országok emelt szintű matek vizsgáit elemzi, stb.
"Itt arról van szó, hogy a DNS egyik jellemző kémiai tulajdonságaként könnyen tud tapadni a homokot alkotó szilikátszemcsékhez és ennek következtében jó állapotban meg tud maradni a talajban, akár százezer éveken keresztül, bár legjobb tudomásom szerint inkább beszélünk tízezer éves léptékekről."
tudas.hu
A titokzatos gyenyiszovai ember 70 ezer éves DNS-e a barlangi homokból is előkerült
A lelőhely után gyenyiszovai embernek elnevezett őssel kapcsolatban széleskörű kutatás folyt és folyik ma is
tudas.hu