Valószínűleg bármi amit ki tudunk találni ennyire távoli jövőre merő fantázia.
Végül is igazad van, bár szerintem meg lehet különböztetni a merő fantáziálást a megfigyelésekre és ismereteinkre alapozott következtetésektől. És felfedezhetünk logikai hibákat is egy-egy teóriában, ahogy tettem ezt a Kardasevel.
Így van, de ezt úgy is lehet nézni, hogy megerősíti az elvet. Azért buktak el a birodalmak, mert nem voltak elég fejletek a feladathoz. Túlterjeszkedtek azokon a lehetőségeken, amit társadalomszervezésben, gazdaságtudományban, hadászatban, ökológiai kérdések menedzselésében, stb., képesek voltak kezelni, és már nincsenek velünk. A skála feltételezi, hogy stabil civilizációkról van szó, tehát megoldották ezeket a kérdéseket. Akik nem tudták azok a rövidebbet húzták, mint a példádban is. Ettől az elv még él, ez a normális működése a dolognak, nem minden civilizáció életképes.
Senki sem mondta, hogy az emberi civilizáció életképes.

Ha sikerül megoldani a fénynél gyorsabb utazást, vagy teleportációt, ezek egy része kihúzható, de nyilván bejönnek majd új kérdések amikkel meg kell birkózni, miközben a régiek is ott lesznek. Talán ez a fő korlátozó tényező, gyorsabban tudjuk-e megoldani a felmerülő problémákat mint keletkeznek, mert ha nem, akkor csak gyűlnek, és előbb-utóbb törvényszerűen maga alá temetnek minket.
Senki sem tudja hol a fizika vagy a szervezéstudomány felső határa, milyen megoldásokat enged meg az világegyetem és milyen területeken. Én a fő korlátozó tényezőt abban látom, hogy vagyunk-e elég okosak ahhoz, hogy időben rájöjjünk az univerzum törvényeire, nem csak technikai téren, és ezeket hasznos, civilizációnkat fenntartó megoldásokká alakítsuk, mert a jelenlegi kapacitás láthatóan elégtelen és a helyzet folyamatosan romlik. A problémák száma gyorsabban nő mint megoldjuk őket, és talán az átlagos 100 körüli emberi IQ ehhez nem is elegendő. Lehet, hogy a galaxisban 5000 az alap, azok fennmaradnak, és 3000 alatt mindenki csak egy villanás a sötétben. Talán a biológiai evolúció nem is képes sokkal többre, és azok nyernek akik elég gyorsan kitalálják ennek technikai alapú bővítését. Lehet, hogy a transzhumanizmus nem is átok, hanem a megoldás. Ki tudja? Ahogy kezdtem, ezen a szinten minden csak fantázia.
Èrdekes amit írsz, bár én nem így látom. Mindamellett, hogy elkötelezett fejlődés párti vagyok, nem gondolom, hogy önmagában ez a megoldás a problémákra.
Technológiai szempontból évtizedek óta rendelkezésre áll minden ahhoz, hogy fenntartható módon minden embernek jusson élelem, tiszta víz, fedél. Ennek ellenére látjuk hol tartunk.
Olyannyira, hogy sok problémát maga a technológia pontosabban annak használatából származó következmények, ugyanis nem vagyunk képesek Társadalom szervezéssel, ès kollektív tudattal, szocializációval lekövetni.
A 60-as évek technológiai szintjén képesek voltunk eljutni a Holdra, azóta minden sokat fejlődött, és nem a technológia az ami megakadályozta az embert az elmúlt 5 évtizedben, hogy újra vissza térjen, és nem is a pénz, hanem az akarat, az igény!
A Római birodalom sokáig működni tudott alacsonyabb fejlettségi szinten a nagy távolságok ellenére is, és bukása nem valami technológia hiánya okozta, megléte is maximum csak elodázta volna.
Persze jogosan érhet a kritika, hogy könnyű okoskodnom, meg sose élt az emberiség ekkora jóban mint most, ami igaz is. De ez könnyen lehet csak a lejtőn lefelé robogó szánon ülők pillanatnyi öröme, hogy most gyorsabban száguldanak mint valaha, miközben a völgy alján egy szakadék vár.
Én azt se gondolom, hogy önmagában az IQ hátráltatna minket. Nyilván van hova fejlődni, de az is látszik jelen állapotunkban is nagy potenciállal rendelkezünk, csak a legritkább esetben kerül kihasználásra.
Visszakanyarodva a bolygó-csillagközi civilizációkhoz, szerintem ott sem a technológia a szük kereszt metszet a nagykiterjedésű birodalmakhoz. Ha van is fénynél gyorsabb utazás, az nem változtat a korábban vázolt problémákon.
A legtöbb sci-fi író is rendre foglalkozik a nagykiterjedésű civilizációkkal, Asimov-Alapítvány; Ian M Banksnél a Kultúra be is dönt eggyet a "Játékmesterben" De jó példa az SW is; sok "kis" civ tömörül szenátusba ami bürokratikus, lassú (mint az EU), amint birodalommá válik jön az agresszió. Végeredményben ugyanazokat a problémákat vetítik, amiket korábban vázoltam.
Ami pedig a Kardasev skálát illeti, jobban belegondolva még több problémát vet fel, mint pl;
A kettes típusú civilizációknál a napja teljes energiája felett rendelkező civilizációként definiál, de figyelmen kívül hadja a nap méretét, amiben ugye Igen nagy eltérések lehetnek, és akkor még a több csillaggal bíró rendszereket nem is említettem.
Olyan.mintha a torta recepthez csak annyit adnánk meg, hogy adj hozzá cukrot. - De, hogy mennyit egy teás-evős-merő kanállal?
Egy sktálánál pont az a lényeg, hogy Inerciarendszerben értelmezhető legyen.
Az energia felhasználást párhuzamba állítani a fejlettséggel, bizonyíthatóan téves. Elég csak egy régebbi és egy modern processzorra gondolni, vagy egy régi szénszálas izzó vs. modern ledes.