Űrkutatás

[jani22]

Miskolcra ISS átvonulás.

��

Dátum​	Fényesség​	Kezdete​	Legmagasabb pont​	Vége​	Átv. típusa​
(mag)​	Idő​	Alt.	Az.	Idő​	Alt.	Az.	Idő​	Alt.	Az.
júl. 23.	-2,6​	21:31:06	10°​	NyÉNy	21:34:23	44°​	É	21:37:38	10°​	KÉK	látható
júl. 23.	-3,9​	23:08:01	10°​	NyÉNy	23:11:25	88°​	DDNy	23:11:44	72°​	KDK	látható

A fejléc kicsit odébb csúszott, de kis odafigyeléssel értelmezhető. Pl 23:11:25-kor a legmagasabb pont 88 fok.
Itt viszont meg kell adni az észlelő koordinátáit.

Heavens-Above

Satellite predictions and other astronomical data customised for your location.

www.heavens-above.com

Megnéztem, bár szakadozottan felhős volt az idő.

 

[Zaphod Beeblebrox]

Kis lépésekben tovább emelegtik a Nauka pályáját. Messze még az ideális orbit. Közben a Pirs leválasztást ujra elhalasztották...

De jó hír is akad...

Döntött a kormányzati szerv: az űrturisták nem űrhajósok

Attól, hogy valakinek pénze van és odafönt repked, még nem tekinthető asztronautának – mondta ki az amerikai Szövetségi Légügyi Hivatal (Federal Aviation Administration, FAA).

m.hvg.hu

 

[gafzhu]

Döntött a kormányzati szerv: az űrturisták nem űrhajósok

Attól, hogy valakinek pénze van és odafönt repked, még nem tekinthető asztronautának – mondta ki az amerikai Szövetségi Légügyi Hivatal (Federal Aviation Administration, FAA).

m.hvg.hu

Nem teljeden logikátlan, mivel az utaszállítók utasai sem lesznek repülősök.

 

[enzo]

NASA investigates renaming James Webb telescope after anti-LGBT+ claims

Some astronomers argue the flagship observatory — successor to the Hubble Space Telescope — will memorialize discrimination. Others are waiting for more evidence.

www.nature.com

 

[jani22]

Nauka átvonulások Miskolcról, gondolom a jelenlegi pálya alapján. Sajnos fényességet nem ad meg.
/Pályaadatok: 238 x 370 km, 51,6° (Referencia dátum: július 24.)/


A dátumra kattintva egy csillagtérképet és más átvonulási adatokat kapsz, ha bejentkezel a https://heavens-above.com/ oldalon.



��

Dátum​	Fényesség​	Kezdete​	Legmagasabb pont​	Vége​	Átv. típusa​
(mag)​	Idő​	Alt.	Az.	Idő​	Alt.	Az.	Idő​	Alt.	Az.
júl. 24.	?​	21:48:40	10°​	NyÉNy	21:50:43	37°​	ÉÉK	21:52:14	15°​	KÉK	látható
júl. 25.	?​	21:58:18	10°​	NyÉNy	22:00:27	58°​	ÉÉK	22:01:12	32°​	K	látható
júl. 26.	?​	22:07:33	10°​	NyÉNy	22:09:43	70°​	DDNy	22:09:48	68°​	D	látható
júl. 27.	?​	22:16:31	10°​	Ny	22:18:03	28°​	NyDNy	22:18:03	28°​	NyDNy	látható
júl. 28.	?​	22:25:24	10°​	NyDNy	22:25:56	13°​	NyDNy	22:25:56	13°​	NyDNy	látható
júl. 29.	?​	20:58:50	10°​	NyÉNy	21:01:00	62°​	DDNy	21:03:01	11°​	DK	látható
júl. 30.	?​	21:06:38	10°​	Ny	21:08:35	28°​	DDNy	21:10:13	12°​	DDK	látható
júl. 31.	?​	21:14:24	10°​	NyDNy	21:15:43	14°​	DNy	21:17:00	10°​	D	látható

Pl. mára:

 

[jani22]

Az ISS Pirs moduljának leválasztását július 26-ra, hétfőre tervezik.

"Oleg Novickij és Pjotr Dubrov, a Roszkozmosz kozmonautái szombaton lezárták a Pirs modul és a Nemzetközi Űrállomás orosz szegmense közötti átmeneti nyílásokat, és szivárgásvizsgálatot végeztek rajtuk. A Progress MS-16 teherűrhajóról a köteg és a Pirs modul fizikai leválasztását az ISS-ről az előzetes tervek szerint július 26-án, moszkvai idő szerint 13:56-kor, míg a modul és az űrhajó nem éghető szerkezeti elemeinek a Csendes-óceán vizébe történő zuhanását ugyanezen a napon, moszkvai idő szerint 17:51-kor tervezik.
.
.
.
a Nauka veszi át a helyét, amelyet szerdán indítottak Bajkonurból, és amely önálló repülésben van."

Translated with www.DeepL.com/Translator (free version)

Новости. Расстыковка и затопление модуля «Пирс» запланированы на 26 июля

По результатам оперативного совещания группы управления в Центре управления полетами ЦНИИмаш (входит в состав Госкорпорации «Роскосмос») специалисты, на основании данных, полученных из телеметрии и исходя из необходимости построения оптимальных условий орбиты, приняли решение скорректировать...

www.roscosmos.ru

Nincs is semmi probléma.

 

[boki]

Nauka paraméterek a NORAD-tól

 

[Wilson]

Nauka paraméterek a NORAD-tól

Norad?Az amcsik már le is lőtték?

 

[BJani]

Nauka paraméterek a NORAD-tól

Wazze, lehetnének akkor már angol feliratai is, legalább érteném mit ábrázol.

 

[Zaphod Beeblebrox]

Deep Blue Aerospace Kínai vertikális "hopper" teszt rakéta túl van a második "hot fire" teszten...

https://twitter.com/i/web/status/1419576210116554752

Ez pedig a szintén kínai iSpace Hyperbola rakéta koncepció. Külön érdekesség az aszimmetrikus két központi fokozatú változat.

https://twitter.com/i/web/status/1419294433296662533

 

[boki]

Pirs modul lekapcsolása élőben-hamarosan(12,56h)

 

[csakb]

Na, az apogeum lassan egész jó lesz, aztán már csak körösíteni kell a pályát. Csak ki ne fogyjon a benzin. ;]
Forrás: [link]

 

[beta]

Azért nem eszik olyan forrón a kását...

• Az infrastruktúra terén kell egy jóóóóóóóó hosszú felszállópálya.
• Meg a szükséges infrastruktúra, úgy mint hatalmas hangár a hatalmas gépnek.
• A hatalmas gépet ki is kell fejleszteni, a Virgin Orbit nem véletlenül egy kiszuperált 747-est használ - ez a legolcsóbb megoldás. A Stratolaunch féle Roc két kiszuperált 747-es darabjaiból, új sárkánnyal épült, és hozzávetőleg 300-350 millió dollárba került. Ez a hordozórakétán kívüli költség. Viszonyításképpen a RocketLab ennek a töredékéből (nagyjából 80-120 millió dollárból) valósította meg az Electron-t...
• Hogy mondjuk Los Angeles-ből az egyenlítőig eljuss, cirka 3700 km-et kell megtenned, de még Cape Canaveral-ból is jó 2700km-t. Egyenesen, légvonalban. Utóbbi esetén is oda-vissza 5400 km-ről beszélünk alsó hangon. Az út felét pedig teljes terheléssel tenné meg feltehetően a repülőgép. A StratoLaunch Roc hatósugara 1900 km teherrel, de még üresen se tudna Floridából az egyenlítőig és vissza repülni (Ferry Range: 4600 km). Egyszerűen nem éri meg erre építeni.

Nem véletlen, hogy úgy általában csak a kis hordozórakéták (Pegasus, Launcher One) esetében volt eddig opció, meglévő repülőgépek átalakításával (ie.: a fejlesztési költségeket minimalizálták). A StratoLaunch egy külön állatfaj, ők közvetlen megközelítést alkalmaztak - jól csődbe is mentek közben.

Ahhoz nagyon-nagyon tőkeerős cég kell, hogy a hordozórepülőgépes megoldást nagy méretben be merje vállalni. Nem meglepő, hogy a Rutan féle Tier 2 megközelítésnél is alapvetően azzal számoltak, hogy mondjuk egy jó 10 évvel az SpaceShipTwo sikeres indítása (és profitábilissá válása) után lehet reálisan foglalkozni vele. Aztán jöttek az SS2 problémái, és hopp, az egész kártyavár összeomlott.

Persze hogy nem olyan egyszerű. De. Valahol azt olvastam hogy hosszú, de még hagyományos kifutó is elég neki. Talán van olyan reptér, ahonnan a meglévő forgalom mellett becsatlakozhat. Hangár kell neki, de ez azért kezelhető, jól tervezhető dolog mind technikailag, mind anyagilag. A kérdés inkább az hogy valóban van-e esély rá, hogy a módszer működik. Hogy tulajdonképpen az első fokozat egy sok évig felhasználható repülőgép. Az egyenlítő irányába repülés indításhoz, az nem önmagában tenné hatékonnyá a megoldás, inkább kiegészítené a módszert. A hordozó repülőgép kifejlesztése valóban egy kulcs kérdés. Talán még olyan buktató is benne van, hogy ha működik a módszer, akkor több gépre lenne szükség, és így kijönne az árából, viszont ha fel is fut, ahhoz idő kell. Tehát valakinek marha sok pénzt bele kéne fektetnie, hogy kipróbálják a dolgot. Végül is ezt történt, nyilván előtte számolgattak is, hogy beválhat-e a dolog.

 

[Luthero]

VASIMR tartósan működött 80Kw -al 88 órát. Többet terveztek (100 óra) de ez is siker, idén még megpróbálják 100 Kw -al.​

VASIMR VX-200SS Plasma Rocket Completes Record 88-hour High-power Endurance Test​

 

[jani22]

"A program szerint, amelyet a Roszkoszmoszhoz tartozó TsNIIMash misszióirányító központ parancsára tápláltak a teherűrhajó fedélzeti számítógépébe, moszkvai idő szerint 17:01-kor a cirkálóhajtóművet fékezésre aktiválták. Miután 17,5 percig működött, 120 m/sec fékezési impulzust adott neki. Moszkvai idő szerint 17:42-kor az űrhajó és a modul tandemje belépett a Föld légkörébe. 10 perccel később az el nem éghető elemeket a Csendes-óceánban, Wellingtontól 3600 km-re, Santiagótól 5800 km-re lévő "űrhajótemetőben" dobták ki."

Translated with www.DeepL.com/Translator (free version)


"A "Pirs" lett az állomás első modulja, amelyet leválasztottak róla. Ez a művelet lehetővé tette az ISS orosz szegmens Zvezda szervizmoduljának kikötőjének kikötését a Nauka többcélú laboratóriumi modul fogadására, amelyet 2021. július 21-én indítottak a Baikonur kozmodromból. A kikötését jelenleg július 29-re tervezik."

Новости. Модуль «Пирс» и корабль «Прогресс МС-16» завершили полет

В понедельник, 26 июля 2021 года, в 13:55:33 по московскому времени связка из стыковочного отсека-модуля «Пирс» и транспортного грузового корабля «Прогресс МС-16» отстыковалась от служебного модуля «Звезда» Международной космической станции. После ее отвода на безопасное расстояние от МКС...

www.roscosmos.ru

 

[jani22]

"Ez az animáció egy 1000 méterről az egyes égitestek felszínére eső labdát mutat, feltételezve, hogy nincs légellenállás. Ez adhat egy képet arról, hogy milyen vonzást éreznénk az egyes tárgyakra.

Meglepő lehet, hogy a nagy bolygók vonzása a felszínen hasonló a kisebbekhez, például az Uránusz lassabban húzza lefelé a labdát, mint a Földön! Hogy miért? Mert az Uránusz alacsony átlagos sűrűsége miatt a felszín messze van a tömeg nagy részétől. Hasonlóképpen, a Mars majdnem kétszer akkora tömegű, mint a Merkúr, de láthatod, hogy a felszíni gravitáció valójában ugyanannyi... ez arra utal, hogy a Merkúr sokkal sűrűbb, mint a Mars.
Translated with www.DeepL.com/Translator (free version)"

 

[gergo55]

Nagy a forgalom az ISS körül!

Boeing | CST-100 Starliner - OFT-2 küldetésprofil | spacejunkie.hu - Egy blog az űrutazásról, magyarul, érthetően.

Augusztus 3-án indulhat el második orbitális tesztrepülésére a Boeing Starliner űrhajója.

spacejunkie.hu

 

[jani22]

A Nauka következő pályakorrekcióját 07. 28-ra tervezik.

"Oleg Novitsky és Peter Dubrov roszkoszmosz űrhajósainak köszönhetően 4K minőségben láthatjuk a Pirs modul lecsatlakoztatását a Nemzetközi Űrállomásról."

Новости. ЦУП провел ещё одну коррекцию орбиты модуля «Наука»

Во вторник, 27 июля 2021 года, специалисты группы управления полётом многоцелевого модуля «Наука» в Центре управления полетами ЦНИИмаш (входит в состав Госкорпорации «Роскосмос») штатно провели корректирующий манёвр модуля, запущенного в минувшую среду к Международной космической станции.

www.roscosmos.ru

 

[Cifu]

Persze hogy nem olyan egyszerű. De. Valahol azt olvastam hogy hosszú, de még hagyományos kifutó is elég neki. Talán van olyan reptér, ahonnan a meglévő forgalom mellett becsatlakozhat. Hangár kell neki, de ez azért kezelhető, jól tervezhető dolog mind technikailag, mind anyagilag. A kérdés inkább az hogy valóban van-e esély rá, hogy a módszer működik. Hogy tulajdonképpen az első fokozat egy sok évig felhasználható repülőgép. Az egyenlítő irányába repülés indításhoz, az nem önmagában tenné hatékonnyá a megoldás, inkább kiegészítené a módszert. A hordozó repülőgép kifejlesztése valóban egy kulcs kérdés. Talán még olyan buktató is benne van, hogy ha működik a módszer, akkor több gépre lenne szükség, és így kijönne az árából, viszont ha fel is fut, ahhoz idő kell. Tehát valakinek marha sok pénzt bele kéne fektetnie, hogy kipróbálják a dolgot. Végül is ezt történt, nyilván előtte számolgattak is, hogy beválhat-e a dolog.

Ez az egész repülőgép-szerű vs. rakéta-szerű megoldás kulcsa.

Az előbbi sok indítás terén hosszú távon olcsóbb megoldás, de cserébe a kifejlesztés több erőforrást igényel (olvasd: drágább).
A második kifejlesztése jelenleg olcsóbb, vagyis kisebb tőkével neki lehet ugorni. Hosszú távon tehát hiába drágább, ez jelenleg a működő megoldás.

Az STS űrrepülőgép, az 50/50 (Szpiral), az X-30, a SpaceShipOne/Two/Three, a Virgin Orbit és számtalan más példa van arra, hogy ezt alátámassza.
Innen kezdve nehéz a befektetőket vagy akár az állami cégeket meggyőzni arról, hogy akkor a rizikósabb megoldás felé menjenek el.

 

[gergo55]

Ez az egész repülőgép-szerű vs. rakéta-szerű megoldás kulcsa.

Az előbbi sok indítás terén hosszú távon olcsóbb megoldás, de cserébe a kifejlesztés több erőforrást igényel (olvasd: drágább).
A második kifejlesztése jelenleg olcsóbb, vagyis kisebb tőkével neki lehet ugorni. Hosszú távon tehát hiába drágább, ez jelenleg a működő megoldás.

Az STS űrrepülőgép, az 50/50 (Szpiral), az X-30, a SpaceShipOne/Two/Three, a Virgin Orbit és számtalan más példa van arra, hogy ezt alátámassza.
Innen kezdve nehéz a befektetőket vagy akár az állami cégeket meggyőzni arról, hogy akkor a rizikósabb megoldás felé menjenek el.

És a repülőgépes "első fokozat"-al vajon költséghatékonyabb lesz-e a felbocsátás azzal, hogy a pályára állás kb. 10%-át hidalja át?