Űrkutatás

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

misinator

Well-Known Member
2011. október 5.
4 529
12 316
113
...én érteni vélem, hogy azért megy el rengeteg idő manapság minden élenjáró technikai eszköz fejlesztésénél, mert már a határoknál járunk, s nem a technológiák elején, amikor egy benzinmotoros kocsi egy átalakított hintó volt, egy repülőgép meg bútorasztalosok és bútorkárpitosok számára leadott érdekes megrendelés...
Mégis elgondolkoztató, hogy az ötvenes években pl. a MiG tervező iroda pár havonta(!) dobott össze és repült be egy-egy vadonatúj fejlesztésű szuperszonikus sárkányt (no meg dobott a kukába...)

Az űrhajózásban gyakorlatilag teljesen ismeretlen területre indultak a fejlesztők; csak sejtéseik lehettek az űrben várható viszonyokról; a kijutás aerodinamikai erőhatásai, vákuum, hőviszonyok, azok asszimetriája, mágneses ill. lehet teljesen ismeretlen erőhatások, a visszatérésről még nem is beszéltünk...
Szó nem volt fejlett szenzorokról, rádiótechnika..., adatátvitel...automatizálás...hagyjuk már...egy indexrelé megbízhatósága is esetleges volt...

Ami könnyebbség volt, az a társadalmak egészséges fatalizmusa, a tesztelők/hősök elvesztésének könnyebb elfogadása.
Nem volt ilyen médiahisztéria, mint ma.
No meg - ahogy ezt már máskor már megírtam más téma kapcsán - nem volt az sem, hogy mindenki hozzáfért volna médiaszerepléshez, még az is, aki a legelemibb információkkal sem rendelkezik egy téma kapcsán (Mint most én...). Szia Uram!
(Tegnap döbbentem rá, hogy egy diplomás(!) átlagember elektromos autóhoz való viszonya az, hogy nem szennyezi a környezetet, a töltése meg napelemről történik. Ennyi...)

Na szóval ma este bemondta atévé (retekláb híradó, mindenkiben ott van valahol a perverzitás, nekem ez az), hogy a Starliner hét éves csúszásban van.
Úgy, hogy gyakorlatilag már nem kell feltalálni semmit, az elődök már mindennel megküzdöttek...

...elképzeltem az űrversenyt, hogy a Mercury űrhajó a Vosztokhoz képest hétéves késéssel szállt volna fel, a zűrhajóst meg a már Voszhodon túl, de még azon is túl; már a Szojuz hozta volna vissza (még jó hogy nem a Szaljut 1-ről, bár ekkora csúszásokkal már lassan az az megtörténhetett volna...).

Még a CEO-t is kötél általi tarkónlövéssel díjazták volna, nemhogy részvényopciók lehívásának aktualizálásával.

Ahogy kollégám mondaná; vicc ez az egész...


Ui:
Ez nem csak a Starlinerről szól, mert ez a szenvedés megy az oroszoknál is, meg ez megy a repülőiparban is, de már az autóiparban is.
 

gergo55

Well-Known Member
2014. július 16.
4 333
11 290
113
...én érteni vélem, hogy azért megy el rengeteg idő manapság minden élenjáró technikai eszköz fejlesztésénél, mert már a határoknál járunk, s nem a technológiák elején, amikor egy benzinmotoros kocsi egy átalakított hintó volt, egy repülőgép meg bútorasztalosok és bútorkárpitosok számára leadott érdekes megrendelés...
Mégis elgondolkoztató, hogy az ötvenes években pl. a MiG tervező iroda pár havonta(!) dobott össze és repült be egy-egy vadonatúj fejlesztésű szuperszonikus sárkányt (no meg dobott a kukába...)

Az űrhajózásban gyakorlatilag teljesen ismeretlen területre indultak a fejlesztők; csak sejtéseik lehettek az űrben várható viszonyokról; a kijutás aerodinamikai erőhatásai, vákuum, hőviszonyok, azok asszimetriája, mágneses ill. lehet teljesen ismeretlen erőhatások, a visszatérésről még nem is beszéltünk...
Szó nem volt fejlett szenzorokról, rádiótechnika..., adatátvitel...automatizálás...hagyjuk már...egy indexrelé megbízhatósága is esetleges volt...

Ami könnyebbség volt, az a társadalmak egészséges fatalizmusa, a tesztelők/hősök elvesztésének könnyebb elfogadása.
Nem volt ilyen médiahisztéria, mint ma.
No meg - ahogy ezt már máskor már megírtam más téma kapcsán - nem volt az sem, hogy mindenki hozzáfért volna médiaszerepléshez, még az is, aki a legelemibb információkkal sem rendelkezik egy téma kapcsán (Mint most én...). Szia Uram!
(Tegnap döbbentem rá, hogy egy diplomás(!) átlagember elektromos autóhoz való viszonya az, hogy nem szennyezi a környezetet, a töltése meg napelemről történik. Ennyi...)

Na szóval ma este bemondta atévé (retekláb híradó, mindenkiben ott van valahol a perverzitás, nekem ez az), hogy a Starliner hét éves csúszásban van.
Úgy, hogy gyakorlatilag már nem kell feltalálni semmit, az elődök már mindennel megküzdöttek...

...elképzeltem az űrversenyt, hogy a Mercury űrhajó a Vosztokhoz képest hétéves késéssel szállt volna fel, a zűrhajóst meg a már Voszhodon túl, de még azon is túl; már a Szojuz hozta volna vissza (még jó hogy nem a Szaljut 1-ről, bár ekkora csúszásokkal már lassan az az megtörténhetett volna...).

Még a CEO-t is kötél általi tarkónlövéssel díjazták volna, nemhogy részvényopciók lehívásának aktualizálásával.

Ahogy kollégám mondaná; vicc ez az egész...


Ui:
Ez nem csak a Starlinerről szól, mert ez a szenvedés megy az oroszoknál is, meg ez megy a repülőiparban is, de már az autóiparban is.
Valódi eistenek és teslák kellenének, akik TÉNYLEG ki tudnak törni a begyepesedett, megkövült dogmák szorításából.
Kb. 80 éve minden rakéta pont úgy működik, pont olyan mint a V2.
Nem kellene már tovább lépni?
 

jani22

Well-Known Member
2016. augusztus 31.
12 488
26 140
113
GW2kfejXUAAK9GL
 

Zaphod Beeblebrox

Well-Known Member
2020. április 1.
4 463
16 039
113
...én érteni vélem, hogy azért megy el rengeteg idő manapság minden élenjáró technikai eszköz fejlesztésénél, mert már a határoknál járunk, s nem a technológiák elején, amikor egy benzinmotoros kocsi egy átalakított hintó volt, egy repülőgép meg bútorasztalosok és bútorkárpitosok számára leadott érdekes megrendelés...
Mégis elgondolkoztató, hogy az ötvenes években pl. a MiG tervező iroda pár havonta(!) dobott össze és repült be egy-egy vadonatúj fejlesztésű szuperszonikus sárkányt (no meg dobott a kukába...)

Az űrhajózásban gyakorlatilag teljesen ismeretlen területre indultak a fejlesztők; csak sejtéseik lehettek az űrben várható viszonyokról; a kijutás aerodinamikai erőhatásai, vákuum, hőviszonyok, azok asszimetriája, mágneses ill. lehet teljesen ismeretlen erőhatások, a visszatérésről még nem is beszéltünk...
Szó nem volt fejlett szenzorokról, rádiótechnika..., adatátvitel...automatizálás...hagyjuk már...egy indexrelé megbízhatósága is esetleges volt...

Ami könnyebbség volt, az a társadalmak egészséges fatalizmusa, a tesztelők/hősök elvesztésének könnyebb elfogadása.
Nem volt ilyen médiahisztéria, mint ma.
No meg - ahogy ezt már máskor már megírtam más téma kapcsán - nem volt az sem, hogy mindenki hozzáfért volna médiaszerepléshez, még az is, aki a legelemibb információkkal sem rendelkezik egy téma kapcsán (Mint most én...). Szia Uram!
(Tegnap döbbentem rá, hogy egy diplomás(!) átlagember elektromos autóhoz való viszonya az, hogy nem szennyezi a környezetet, a töltése meg napelemről történik. Ennyi...)

Na szóval ma este bemondta atévé (retekláb híradó, mindenkiben ott van valahol a perverzitás, nekem ez az), hogy a Starliner hét éves csúszásban van.
Úgy, hogy gyakorlatilag már nem kell feltalálni semmit, az elődök már mindennel megküzdöttek...

...elképzeltem az űrversenyt, hogy a Mercury űrhajó a Vosztokhoz képest hétéves késéssel szállt volna fel, a zűrhajóst meg a már Voszhodon túl, de még azon is túl; már a Szojuz hozta volna vissza (még jó hogy nem a Szaljut 1-ről, bár ekkora csúszásokkal már lassan az az megtörténhetett volna...).

Még a CEO-t is kötél általi tarkónlövéssel díjazták volna, nemhogy részvényopciók lehívásának aktualizálásával.

Ahogy kollégám mondaná; vicc ez az egész...


Ui:
Ez nem csak a Starlinerről szól, mert ez a szenvedés megy az oroszoknál is, meg ez megy a repülőiparban is, de már az autóiparban is.
Minden technológiai újításnak, van egy jól feírható fejlesztési görbéje, ami az elején még meredeken emelkedik, aztán idővel ellaposodik.
Az űrkutatásnál is ez a természetes jelenség jól megfigyelhető.

Az, hogy valamit már korábban kitaláltak miért kell újra feltalálni sokszor elhangzó érv, ugyanakkor félre vezet, mert nem számol a gyártási technológia változással. A Az Apollo program kapcsán felmerült már, hogy miért nem építik újra mondjuk az F1 hajtóműveket. Elvileg persze lehetne, gyakorlatilag ugyanakkor egy rendkívül nagy emberi munkaerőt igénylő folyamat. A fúvoka harang sok száz oxigént szállító apró csöveit egyesével rakták össze, majd egy speciális kemencében forrasztották. Manapság 3D nyomtatunk, és robotok marják az alkatrészeket. De az erre optimalizált alkatrészeket bizony újra "fel kell találni" - ki kell fejleszteni, le kell tesztelni, optimalizálni, stb.
Egy másik jelentős körülményt ugyancsak figyelmen kívül hagysz amikor a régi programokat helyezed párhuzamba a mostaniakkal, ez pedig, hogy akkoriban kizárólag csak állami/katonai programok futottak ezekhez mert emberi és költségvetési forrásokkal, ma pedig ugyan futnak állami programok de a rendelkezésre álló finanszírozási és emberi erőforrások csak töredéke az akkoriaknak.
A legnagyobb költségvetésű Apollo program idején inflációval korrigálva kb $31milliárdot költött el évente a NASA a teljes program pedig valahol $260milliárd környékén állt meg. Viszonyításképpen idén a NASA teljes költségvetése nem éri el a $25milliárdot. És ebből finanszíroznak ISS, Artemist SLS, távcsöveket, repülést, időjárási és melyűt kutató műholdakat, Mars rovereket stb.
Költségvetési GDP arányosan ez a ráfordítás meg szembetűnőbb az Apollo program idején 7-9%.
NASA_budget_linegraph_BH.PNG


Szóval ha kicsit mögé nézünk a dolgoknak persze időben csúsznak a programok, de a hatékonyság ami az elköltött pénzt illeti nagyságrendekkel javult. És ez a tendencia a szektor diverzifikálása okán a valódi verseny megjelenésével meg folytatódhat.

Akkoriban nemzeti presztízs kerdés volt az űrkutatás, manapság egyre nagyobb üzlet. Sok tudás és tapasztalat hasznosul a korábbi időkből, de van amit újra fel kell találni lásd pl booster újrahasznosítás, hogy érdemi előre lépést lehessen tenni.

Az, hogy az átlag ember, hogy viszonyul régen és most a technikához, szerintem nem releváns. A komplexitás olyan mértékű a miniaturizálas olyan fokú, hogy bár nagyjából tudom mi van kezemben lévő telefonban, és hogy működik, gyakorlatilag hozzá se tudok szagolni. A régen minden jobb volt ködébe burkolva, hogy akkor még egy csavar kulccsal állítottam a kocsi gyújtásán, nettó romantika.
 

boki

Well-Known Member
2012. május 18.
48 488
84 614
113
Három nappal a kilövés előtt: a hordozórakétát a 31. számú helyszínen telepítik:

A mai napon a Szojuz-2.1a űrrakétát a szerelő és tesztelő épületből a 31. számú helyszínre szállították. Segítségével szeptember 11-én pályára állítják a Szojuz MS-26 űrhajótt az ISS-72 legénységével, amely Alekszej Ovchinin, Ivan Vagner Roszkoszmosz és Donald Pettit NASA űrhajósokból áll.

A hagyomány szerint a rakéta kilövőkomplexumba történő szállításának és beszerelésének eljárását a tartalék személyzet tagjai figyelték meg: a Roszkozmosz űrhajósai, Szergej Ryzhikov, Alekszej Zubritszkij és Jonathan Kim NASA űrhajós.

Az eseményeket rajtuk kívül az űrhajósok családjai, űrügynökségek és ipari vállalkozások képviselői, valamint újságírók figyelték meg.

A Szojuz MS-26 űrhajó tényleges kilövését 2024. szeptember 11-én, moszkvai idő szerint 19:23-kor tervezik.

 

Tcat

Well-Known Member
Szerkesztőségi tag
Moderátor
2009. április 27.
2 103
9 385
113

Kis érdekesség: a Szojuz MSz-26 parancsnok, Alekszej Ovcsinyin és a SpaceX Crew-9 parancsnok, Nick Hague akkor ismét találkozik majd az ISS-en. Merthogy az orosz és az amerikai repült már együtt korábban Szojuzzal. Először a meghibásodás miatt nem feljutott MSz-10 küldetésen, majd a helyette indult MSz-12-vel.

A 4. ürrepülésére készülő Donald Pettit a maga 69 évével pedig a korosabb, de még aktív asztronauták táborát erősíti.
 

misinator

Well-Known Member
2011. október 5.
4 529
12 316
113
Minden technológiai újításnak, van egy jól feírható fejlesztési görbéje, ami az elején még meredeken emelkedik, aztán idővel ellaposodik.
Az űrkutatásnál is ez a természetes jelenség jól megfigyelhető.

Az, hogy valamit már korábban kitaláltak miért kell újra feltalálni sokszor elhangzó érv, ugyanakkor félre vezet, mert nem számol a gyártási technológia változással. A Az Apollo program kapcsán felmerült már, hogy miért nem építik újra mondjuk az F1 hajtóműveket. Elvileg persze lehetne, gyakorlatilag ugyanakkor egy rendkívül nagy emberi munkaerőt igénylő folyamat. A fúvoka harang sok száz oxigént szállító apró csöveit egyesével rakták össze, majd egy speciális kemencében forrasztották. Manapság 3D nyomtatunk, és robotok marják az alkatrészeket. De az erre optimalizált alkatrészeket bizony újra "fel kell találni" - ki kell fejleszteni, le kell tesztelni, optimalizálni, stb.
Egy másik jelentős körülményt ugyancsak figyelmen kívül hagysz amikor a régi programokat helyezed párhuzamba a mostaniakkal, ez pedig, hogy akkoriban kizárólag csak állami/katonai programok futottak ezekhez mert emberi és költségvetési forrásokkal, ma pedig ugyan futnak állami programok de a rendelkezésre álló finanszírozási és emberi erőforrások csak töredéke az akkoriaknak.
A legnagyobb költségvetésű Apollo program idején inflációval korrigálva kb $31milliárdot költött el évente a NASA a teljes program pedig valahol $260milliárd környékén állt meg. Viszonyításképpen idén a NASA teljes költségvetése nem éri el a $25milliárdot. És ebből finanszíroznak ISS, Artemist SLS, távcsöveket, repülést, időjárási és melyűt kutató műholdakat, Mars rovereket stb.
Költségvetési GDP arányosan ez a ráfordítás meg szembetűnőbb az Apollo program idején 7-9%.
NASA_budget_linegraph_BH.PNG


Szóval ha kicsit mögé nézünk a dolgoknak persze időben csúsznak a programok, de a hatékonyság ami az elköltött pénzt illeti nagyságrendekkel javult. És ez a tendencia a szektor diverzifikálása okán a valódi verseny megjelenésével meg folytatódhat.

Akkoriban nemzeti presztízs kerdés volt az űrkutatás, manapság egyre nagyobb üzlet. Sok tudás és tapasztalat hasznosul a korábbi időkből, de van amit újra fel kell találni lásd pl booster újrahasznosítás, hogy érdemi előre lépést lehessen tenni.

Az, hogy az átlag ember, hogy viszonyul régen és most a technikához, szerintem nem releváns. A komplexitás olyan mértékű a miniaturizálas olyan fokú, hogy bár nagyjából tudom mi van kezemben lévő telefonban, és hogy működik, gyakorlatilag hozzá se tudok szagolni. A régen minden jobb volt ködébe burkolva, hogy akkor még egy csavar kulccsal állítottam a kocsi gyújtásán, nettó romantika.
Köszönöm válaszod.
A ráfordítási költség arány nagyobb, mint gondoltam volna, még úgy is, hogy a hidegháborús környezetben erősen mások voltak a prioritások.
Az, hogy az átlag ember, hogy viszonyul régen és most a technikához, szerintem nem releváns. A komplexitás olyan mértékű a miniaturizálas olyan fokú, hogy bár nagyjából tudom mi van kezemben lévő telefonban, és hogy működik, gyakorlatilag hozzá se tudok szagolni. A régen minden jobb volt ködébe burkolva, hogy akkor még egy csavar kulccsal állítottam a kocsi gyújtásán, nettó romantika.

De releváns, mert ma sokkal gyorsabb, intenzívebb és impulzívabb,"idegbetegebb" a nép, az istenadta nép társadalmi visszacsatolása, mint mondjuk a hatvanas években volt, amikor a két poltikai/társadalmi/no meg leginkább katonai világrendszer küzdelmében az űrverseny is az élet-halál futam szerves része volt.
Lásd Apollo 1, Szojuz 1...
Másfél év szünet után már következtek az emberes repülések a módosított pédányokkal mindkét oldalon.
(Most döbbentem rá - ellenőrizve az időpontokat -, hogy szinte azonos időben történtek a tragédiák és a folytatások).

Mi lett volna történelmietlen kérdés, hogy ha a Starliner küldetés halállal végződött volna vagy csak a személyzet nélküli visszatérés is megsemmisüléssel/becsapódással végződött volna, akkor manapság is másfél év után már küldenék az új példányt személyzettel?

Valószínűleg nem, mert;
  • nincs hidegháborús paranoiájú űrverseny
  • s a választópolgár nép sem fogadná el a veszteséget (hogy két másodperccel később már szo...csücsörítő szájú instagram influenzásokat vagy miket:D lájkoljon...)

A régen minden jobb volt ködébe burkolva, hogy akkor még egy csavar kulccsal állítottam a kocsi gyújtásán, nettó romantika.
Olyat ne sugallj légyszíves, amit nem írtam.
Manapság 3D nyomtatunk, és robotok marják az alkatrészeket. De az erre optimalizált alkatrészeket bizony újra "fel kell találni" - ki kell fejleszteni, le kell tesztelni, optimalizálni, stb.
A hatvanas években - magad írtad le az F1 példáján - is ki kellett fejleszteni, le kellett tesztelni, optimalizáni a pl. hajtóműveket úgy hogy ekkora méretben nem volt semmi tapasztalat, nem volt számítógépes szimuláció és tervezés, nem tartott itt az anyagismeret, nem volt kidolgozott gyártástechnológia.

Nem volt jobb régen; bár valóban éjszaka egy városi lámpa fényénél állítottam villáskulccsal, utazás közben Olaszországben a Nagypolák elállítódott gyújtását járó motornál fülre (mert az elosztóhoz hozzáérő, visszatérő vízcsővel összerezonálva elállítódott), még nem volt jobb, mint ma.
Más volt: mechanikus volt, tehát érthető volt (Ahogy az Iván Csonkin...c. filmben mondják a kolhoz szerelői; kicsavarom - kicsavarodik, becsavarom - becsavarodik), így volt sikerélmény - a megjavításban.

Ma meg nem kell gyújtást állítani - mert nem állítódik el, s ha netán el is romlik, az sem minden példánynál, legalább egyszer 100000 kilométer alatt, hanem minden sokadik példánynál talán egyszer, valamikor sok százezer kilométer után.

Imádtam a konstrukciót, rengeteg felhalmozott pótalkatrészem is volt hozzá, meglehetősen ki is ismertem a rigolyáit, azok korrigálását, mégsem jutott eszembe az, hogy vegyek egy másik használt példányt (még akkor voltak papaautó pajtaleletek belőle), a meglévőt meg meghagyjam donornak, amikor lejárt az obsitja hanem vettem egy elektronikus gyújtásos/befecsekendezős új autót, amihez hozzá sem tudok szagolni, mert csak az olaj/levegőszűrőt tudom cserélni, de a gyújtógyertyákat már nem.

Szép idők voltak, legendás idők voltak legendás sztorikkal, ...végül sikerélményekkel, de elegek is voltak ahhoz, hogy tudjam:

Nem volt régen minden jobb.
 

Zaphod Beeblebrox

Well-Known Member
2020. április 1.
4 463
16 039
113
Kedves @gergo55!
Azt már megszokhattuk, hogy állandóan a Spacejunk csatornát promózod, de ez valami új színt, hogy most már tele szemeteled a Fórumot a közvetítés kommentálásával.
Talán össze kevered a fórumot a Twitterrel, oda való ez a komment kultúra. Jó lenne tartani egy minimális színvonalát, mert a végén ez a topik is beszaántásra kerül..

Egy F9 indítás nem különbözik érdemben semmiben attól hogy Cargo vagy Crew, szóval mint olyan láttuk már pár százszor, azaz indokolalannak érzem ezt a Hype-ot. Majd a misszió érdemi része lehet érdekes, bár az is rendesen túl van tolva/értekelve.
 

gergo55

Well-Known Member
2014. július 16.
4 333
11 290
113
Kedves @gergo55!
Azt már megszokhattuk, hogy állandóan a Spacejunk csatornát promózod, de ez valami új színt, hogy most már tele szemeteled a Fórumot a közvetítés kommentálásával.
Talán össze kevered a fórumot a Twitterrel, oda való ez a komment kultúra. Jó lenne tartani egy minimális színvonalát, mert a végén ez a topik is beszaántásra kerül..

Egy F9 indítás nem különbözik érdemben semmiben attól hogy Cargo vagy Crew, szóval mint olyan láttuk már pár százszor, azaz indokolalannak érzem ezt a Hype-ot. Majd a misszió érdemi része lehet érdekes, bár az is rendesen túl van tolva/értekelve.

Az a néhány bejegyzés azoknak szólt, akiket érdekel az inditás, de a délelőtti idő miatt nem tudták nézni az élő közvetitést.
A spajunkie-s srácok lelkes amatőrök, de az ismeretterjesztő munkájuk hiánypótló.

Ez a 373. F9 inditás volt, lehet a te ingerküszöbödet nem éri el, de rengeteg ember rengeteg munkája van ezekben, és a kockázat sem csekély azok számára akik nekivágnak egy ilyen küldetésnek.
Több tiszteletet irántuk!
:)
 
  • Tetszik
Reactions: sixtus

gafzhu

Well-Known Member
2019. június 15.
4 672
10 528
113
Egy F9 indítás nem különbözik érdemben semmiben attól hogy Cargo vagy Crew, szóval mint olyan láttuk már pár százszor, azaz indokolalannak érzem ezt a Hype-ot. Majd a misszió érdemi része lehet érdekes, bár az is rendesen túl van tolva/értekelve.
Igazi dupla nyereség: fizetnek érte és még reklámnak sem utolsó :)