Űrkutatás

A Ganümédesz légköre gyakorlatilag egyenlő a nullával. Semmire sem jó.
 
A ma hajnali Szojuz-MSz indítás Bajkonurból.
https://www.youtube.com/watch?time_continue=817&v=jUPb8N4d48g
 
T. sirdavegd! Emberes expedíció a Jupiter egyik holdjára?!? - Az legkorábban csak a jövő században lehet. De akkor atomreaktort már csak a múzeumokban láthatsz. Valahol a kovakő és a kőbalta közelében. :DDD
 
Újabb három űrhajós érkezett a Nemzetközi Űrállomásra földi, ezen belül is európai idő szerint szombaton reggel. Az új generációs orosz Szojuz-űrhajó, amelynek ez az első missziója, az amerikai Kathleen Rubinst, az orosz Anatolíj Ivanisint és a japán Onisi Takuját vitte az űrbe. Mindhárman november közepéig maradnak.
https://www.youtube.com/watch?v=MYcd-Pazbd8

A Szojuz MSZ űrhajók nagyobb hatásfokú napelemekkel, korszerűsített navigációs és vezérlőberendezésekkel épültek. Kisebb lett az ISS megközelítésekor a dokkolást segítő Kursz radarberendezés, az analóg videórendszert pedig digitális váltja fel. Fejlettebbé vált a Szojuz telemetriai rendszere, és ezentúl lehetséges lesz a geostacionárius pályán keringő orosz adatátjátszó műholdak közvetítésével is kapcsolatba lépni a földi irányítókkal, nem csak közvetlen földi rádiós összeköttetés útján. Korábban a Progressz teherűrhajókon már bevezettek és kipróbáltak hasonló újdonságokat. A Progressz MSZ sorozat első két tagja már sikeresen repült is tavaly decemberben, illetve idén áprilisban.
http://www.urvilag.hu/az_urallomas_es_oroszorszag/20160707_uton_a_szojuz_msz01
 
Az előre be nem jelentett műhold feltehetően a rádiós kommunikáció lehallgatására készült. A Sicsien-16-02 (Shijian-16-02) jelzésű műhold június 29-én, magyar idő szerint 5:21-kor emelkedett a magasba a Kína északnyugati részén, a Góbi-sivatagban található Csiucsüan (Jiuquan) bázisról. Az indításához a háromfokozatú Hosszú Menetelés-4B rakétatípust használták, amely 1999-es bevezetése óta most 28. alkalommal repült.
A Sicsien-16 sorozatból a mostani a második műhold. Az elsőt 2013 októberében állították pályára. Hivatalosan űrtechnológiai újítások kipróbálására szolgáló kísérleti műholdakról van szó. Mivel a start akkor is, most is meglepetés volt, nem jelentették be előre, okkal valószínűsíthető a műholdak katonai alkalmazása. A 600 km magas pályára kerülő űreszköz egyes nyugati elemzők szerint elektronikus felderítésre, a rádiós kommunikáció lehallgatására készülhetett. Pályahajlása 75°, ami meglehetősen szokatlan.
http://www.urvilag.hu/kinai_muholdak/20160630_varatlan_start_kinabol
 
T. sirdavegd! Emberes expedíció a Jupiter egyik holdjára?!? - Az legkorábban csak a jövő században lehet. De akkor atomreaktort már csak a múzeumokban láthatsz. Valahol a kovakő és a kőbalta közelében. :DDD
A komment nem azért született, mert halaszthatatlan kényszert éreznék arra, hogy holnap kicuccoljak arra a szilkára. Csak, ha már felmerült a (kissé elmebeteg ihelésű) ötlet, eljátszottam a gondolattal és komolyabban utána olvastam, hogy mit lehet tudni arról a holdról. Meg a többiről.
Az atomreaktorokat azért még nem temetném, alig 60 éves technológia - a gőzgépeket is 200 évig használtuk, mire leválthatóvá váltak. Azért én napjainkban nem érzem azt a hihetetlen energetikai forradalmat (de az itt asszem off). Napelemek terén persze biztos van hová fejlődni mind spektrum mind minőség terén (értsd: kínai panelek 10%-a általában vissza szokott utazni a feladónak kicsomagolás után). Meg olcsóbb lesznek az aksik.
 
T. sirdavegd! Az informatikának köszönhetően hatalmas fejlődés történt az elektronikában. Itt a 60 éves technológia már rég elavult. De történt előrelépés az energia tárolásában is /pl. ólom helyett lítium-ion akkumulátorok/. Ez a fejlődés idővel az energiatermelésben is jelentkezni fog. A jelenlegi napelemeknél a Jupiter a határ, de szerintem ez évtizedeken belül változni fog.

Fentebb már leírták, hogy az atomerőművek nem a világűrbe valók. /Még akkor sem, ha a csillagok magfúzióval "működnek"./
Következésképp a Galilei-holdak jövő századi kutatói nem az atomenergiára fognak támaszkodni. - Igaz, a földi népesség sem /bár a földi magfúziós kutatásoknak van jövője/!
 
T. sirdavegd! Az informatikának köszönhetően hatalmas fejlődés történt az elektronikában. Itt a 60 éves technológia már rég elavult.
Ez miben releváns? A kozmikus sugárzás miatt egyébként meg nemszámít, mert a nanmométeres technika odafent nem használható. Az SS-ben kivonásakkor 80386 alapú CPU volt emiatt...

De történt előrelépés az energia tárolásában is /pl. ólom helyett lítium-ion akkumulátorok/. Ez a fejlődés idővel az energiatermelésben is jelentkezni fog.
[Ásít]. Unalmas lózung.

A jelenlegi napelemeknél a Jupiter a határ, de szerintem ez évtizedeken belül változni fog.
Nem, nem fog. A Nap sugárzási teljesítménye ugyanis nem változik. Ki szondáknál még éppen elég, de bármi komolyabb igény esetén a 100%-os hatásfokú napelem se lenne elég. Ehhez a négy alapművelet és középiskolás fizikatudás is elég.
 
Molni írta: "bármi komolyabb igény esetén a 100%-os hatásfokú napelem se lenne elég"

A jelenlegi technikához biztos nem lenne elég. De ki tudja, hogy milyen lesz a jövő század technikája?!?
Ha neked az elmúlt évtizedek elektronikai fejlődése unalmas lózung, akkor dobd el a PC-det és a mobilodat /ja és ásítva cseréld ki a LED lámpáidat hagyományos izzókra/. Hiszen nem történt semmi, következésképp a jövő században sem lesz fejlődés /csak ásítóan unalmas lózungok lesznek/.

A Galilei-holdak esetében szerintem elenyésző a kozmikus háttérsugárzás mértéke a Jupiter sugárzásához képest. - Mely persze a jövő században már elég lehet energiatermelésre is...
 
Igen, a mobilod sokkal többet tud, mnt a Siemens A40-esem tudott 2002-ben. Apró hiba, hogy sokszoros akku kapacitással minimális használattal sem tud 1 hetes készenléti időt sem. Az aktívan mobilizók naponta töltik a mobilt. Én azzal elmentem egy hétre töltő nélkül...

Ne tessék már a teljesítményt a fogyasztással keverni. Miért lett divat ma a számok nélküli lózungokkal dobálózás? Fajlagos teljesítényben jobb a mai telefon? Igen, lehet. Csak ez kinemaszarja le, ha olyan abszolút teljesítménnyel jár, hogy nem megoldható tápoldalon...?
 
off
Igaz, az új mobil sokkal többet tud, így nagyobb az energiaigénye is. Arról nem is beszélve, hogy egyesek naponta többet "tapogatják", mint Te a régi Siemens-t 1 hét alatt. Ezért hoztam föl a ledlámpa vs. izzólámpa közti különbséget.
on
 
<blockquote>T. sirdavegd! Az informatikának köszönhetően hatalmas fejlődés történt az elektronikában. Itt a 60 éves technológia már rég elavult.
Ez miben releváns? A kozmikus sugárzás miatt egyébként meg nemszámít, mert a nanmométeres technika odafent nem használható. Az SS-ben kivonásakkor 80386 alapú CPU volt emiatt...

De történt előrelépés az energia tárolásában is /pl. ólom helyett lítium-ion akkumulátorok/. Ez a fejlődés idővel az energiatermelésben is jelentkezni fog.
[Ásít]. Unalmas lózung.

A jelenlegi napelemeknél a Jupiter a határ, de szerintem ez évtizedeken belül változni fog.
Nem, nem fog. A Nap sugárzási teljesítménye ugyanis nem változik. Ki szondáknál még éppen elég, de bármi komolyabb igény esetén a 100%-os hatásfokú napelem se lenne elég. Ehhez a négy alapművelet és középiskolás fizikatudás is elég.</blockquote>

Az hogy a napelemek hatásfoknövekedése nem tolja ki az ilyen eszközök hatótávolságát ez eléggé a levegőbe lőtt kijelentés volt.

20 éve még senki se tervezett a Marson túl napelemes űrszondával, most meg ott a Rosetta, meg a Juno is. Szemmel látható a fejlődés.
Nem kizárólag a méretnövekedés miatt mehetnek messzebbre, hiszen az ehhez szükséges teherbírású hordozórakéták már évtizedek óta rendelkezésre állnak.
 
Mivel a sugárzási teljesítmény a távolsággal négyzetsen csökken ezért ez azt jelenti, hogy 100%-os hatásfok esetén a Jupiter helyett kb. a Szaturnisznál kapnád meg azt a minimál kraftot, amivel egy űrszonda még éppenhogy elkaristol. Azon túl megint a nagy büdös semmi....
 
Érdemes összehasonlítani kicsit a Shenzhout a Soyuzzal.
/>

A senzu a Szojuz egy 1963-ban Koroljov által tervezett változatának a másolata. Az a változat lett volna a Hold misszióhoz tervezett "űrvonat" alapja, pont olyan kinézetű orbitális kabinnal, mint ami a Senzu-nak is van. A szovjetek még a kínaiakkal történő összeveszés előtt odaadták az űrhajó terveit a kínaiaknak,innen a némileg különböző forma.
 
Jól látható, hogy valamivel nagyobb. Szerintem 90 után is vásároltak az oroszoktól tervdokumentációkat.
 
Mi van Molni, neked se Samsung S7 telefonod van?
Akkor megnyugodtam, hogy nem csak az enyém őskövület (NOKIA C1-01), de telefonálni azért 6,5 év távlatában is legalább 4-5 napot tudok egy feltöltéssel, szemben a fiam modern Samsung 1,5 éves (de már akku cserélt) telefonjával, ami már estére annyira lemerül, hogy nem tudok vele beszélni.
 
az oroszok ebbe a napelemes probléma-körbe belefutottak anno a Legenda műholdaknál. Fedélzeti atomreaktor, oszt csókolom. Árnyékolást, kidobást megoldották. Nem hiszem, hogy ha ez ment 30 éve, akkor most nem lehet megoldani...
 
Mi van Molni, neked se Samsung S7 telefonod van?
Akkor megnyugodtam, hogy nem csak az enyém őskövület (NOKIA C1-01), de telefonálni azért 6,5 év távlatában is legalább 4-5 napot tudok egy feltöltéssel, szemben a fiam modern Samsung 1,5 éves (de már akku cserélt) telefonjával, ami már estére annyira lemerül, hogy nem tudok vele beszélni.

En is csatlakozom; okostelefont nem, amig nem birja egy hetig.:)