Tök jó Cifuval beszélgetni
Már indított volna bármit is az űrbe a Virgin Orbital, hogy múlt időben beszélünk a piacra lépésükről?
Még a
RocketLabUSA is előrébb jár náluk...
Hát, Virgin Orbit megvette az indító repülőt, amiről a Pegasushoz hasonló képességű rakétákat (Launcher 1) fogják majd indítani. Hogy miért nem a White Knight-2 platformot használják, az jó kérdés... Viszont 2019 januárjára már van is megrendelésük:
Rocket Labbal az a bajom, hogy nem lehet rendelni tőlük mission patchet európai címre
. Meg jó lenne, ha végre elindítanák azt a 2. rakétát, amit még karácsony előtt kellett volna, de végül elhalasztották.
Érdekesebb lesz, de még nem derült ki, hogy pontosan mit is szeretne a NorthropGrumman az OrbitalATK-val. A Northrop évtizedek óta beszállító szintjén van csak jelen az űriparban. Ilyen szempontból nem annyira kismiskák (űrszondákat, műholdakat is gyártanak), de azért e téren is messze a Boeing és a Lockheed után kullognak.
Az Orbital-ATK fúziója is egy jó lépés volt abba az irányba, hogy beszállítóból előrébb lépjenek. A NorthropGrumman meg már a B2-vel megvett kilóra (tudom, akik azon dolgoztak már rég nem ott vannak / nyugdíjasok), szóval remélhetőleg valami fíííínom dolog lesz belőle.
A Blue Origin ide tartozik, de azt meg a világ egyik (hanem A) leggazdagabb embere (Jeff Bezos) finanszírozza. Zsebből...
Na jó, de nekik
még nem repült egy centit sem az orbital-class boosterjük. Meg zsebből finanszírozni könnyű, úgy Musknak is menne
Ahogy a legenda szerint Rockefeller mondta, csak az első milliómról ne kérdezzenek. Na a SpaceX-nél a kb. 2011 előtti időszakra vonatkozik ugyanez, annyit tudunk, hogy Musk ~90 millió dollárt tett be a cégbe 2008-ig, de említve volt, hogy más befektetők is adtak pénzt. A Wall Street Journal ugye 2016-ban egy ex-SpaceX alkalmazottól jutott pár mókás adathoz... Ezek lényege:
- A SpaceX mintegy 260 millió dollárt veszített a 2015-ös baleset és az azt követő fél éves leállás miatt.
- Ettől függetlenül 2015-ben a SpaceX-nek 1,3 milliárd dollárnyi tőkéje volt, amelyből 1 milliárdot az Alphabet (alias Google) és a Fidelity biztosított a műholdas internetszolgáltatás tervére.
- Az indításokon alapvetően minimális volt a nyereség 2015-ig (ugyebár csak idén, 2017-ben kezdik meg az újrafelhasznált fokozatok és űrhajók használatát), a nyereséget elsősorban a cégbe forgatták vissza.
- A cég ettől függetlenül 2014-ig minimális nyereséget termelt minden évben, ám 2015-ben mínusz 15 millió dollárral zárta az üzleti tervet (ebből kiszámítható, hogy ha nincs a baleset, akkor cirka 245 millió plusz jöhetett volna össze).
- Alapvetően a cég bevételei és nyeresége elsődlegesen a műholdas internetszolgáltatás sikerére épül, 2025-re éves szinten 15-20 milliárd dolláros profittal számolva...
Ebből ugye az internetszolgáltatás története azért szép, mert anno a WorldVu (illetve annak alapítója, Greg Wyler) kereste meg a SpaceX-et és Muskot, hogy a Falcon 1(és 5 és 9) rakétáival juttassa fel a műholdjaikat, a WorldVu pedig "hozta" (többek között) a Google-t és a Fidelity-t, akik pénzzel támogatták volna a projektet. Feltehetően Musk látta a számokat, és azt mondta a Googlenak, hogy adják inkább neki a pénzt, megcsinálja ő olcsóbban és jobban. Szegény Wyler utána építhette fel kb. nulláról a befektetői bázisát (és át is keresztelte cégét OneWeb-re)...
A műholdas internet piacról és rövid történetéről tavaly
itt írtam (a fentiek is onnan származnak)...
Ezzel a műholdas nettel kampányolt talán az első BFR prezentáció alatt is. Asszonnyal már akkor is néztünk, hogy értjük mi, csak mára azért úgy nagyjából az értelmes piacokon ki van építve a vezetékes és mobil internet lefedettséghez szükséges infra. Vagy legalább is törekszenek az üvegszálra és 4G-re. Aztán mondjuk láttam, mit értenek mobilnet alatt Szlovákiában, meg Németországban és visszább vettem az értetlenkedésemből.
A kérdés viszont az, hogy még lejönni lejön a zinternet LEO-ról a teflonra, de hogyan mászik vissza anélkül, hogy Józsinak Bissau Guineában egy nagy parabolát és/vagy aggregátort kéne cipelni magával? Mert az várható, hogy ezekre a piacokra ugrana rá inkább a fejlett világ helyett. Ott eleve robbant már egy nagyot a mobiltelefónia, nincsenek kábeles szolgáltatók és csak úgy tobzódik az erre épülő fintech-szektor. Épp _csak_ készülékeket kellene hozzá gyártani, mert tudottam olyan nincs.
Azt is kinézem, hogy ez lenne a befektető szamarak orra elé lógatott répa, mert muszáj volt valami trendi e-dolgot betenni a katalógusba ahhoz, hogy kinyíljanak a pénztárcák. Az ilyen WorldVu-k meg mindig meg szoktak maradni projektekkel házaló prospektuscégeknek, mert ha jól tudom azóta sem jutottak előrébb, míg a Space-X-ben jól hasznosult az az 1 milliárd.
Space-X költségszerkezete érdekes lehet: azt tudjuk, hogy a teljes gyártási folyamatot ők tolják végig, azaz irgalmatlan mennyiségű tőkét kellett befektetni a gépparkba. Ezt gondolom az alapítók és a NASA/légierő forrásai biztosították. Fix költség emellett csak a munkaerő lehet, ami elég drága dolog, illetve a tartós bérletbe vett 3 indító állvány. Változó költségnek meg ott vannak a volumen-függő tételek, mint alapanyagok, üzemanyag, áram, Range-hozzáférés, biztosítások. Tehát elméletben kell lennie egy pontnak a volumenben, amikor a minimális marginok fedezik a fix költségeket is. Onnantól meg, ha tömegesen újrahasznosítanak, akkor meg meg jobban leesik a költséghányad.
Viszont ebben az esetben ha részvénnyel nem is, de kötvénnyel meg kellene jelenniük a piacon. A
CCC és az alatti besorolású gagyi-papírok 10-15% hozam körül forognak historikusan, kivéve néhány időszakot, amikor efölé ugranak (2008, 2011, 2016).
BBB meg stabilan 4-5% alatt tanyázik. Innentől várható, hogy ha ki is bocsátanának bármit, azt nem lehetne BBB-nek minősíteni, afölött meg valószínűleg nem tudná kitermelni az idegen tőke költségét. Cserébe lehet vergődni a mindenféle kockázati tőkésekkel, üzleti angyalokkal, állami szponzorokkal.