Űrkutatás

[gergo55]

Már animáció is van a Szojúz 10-ről!

 

[tomippo]

Nov 3.: Glonass - Soyuz-2.1
Nov. 6/7Soyuz - MetOp C - időjárásfigyelő műhold
Nov. 7Pegasus XL - ICON - NASA
Nov. 10/11 Rocket lab Electron - It’s Business Time
TBD - Long March 3B - Beidou
Nov. 14 GSLV Mk.3 - GSAT 29 - India
Nov. 14 Falcon 9 - Es’hail 2
Nov. 15 Antares - NG-10 - ISS
Nov. 16 - Soyuz - Progress 71P
Nov. 19Falcon 9 - Spaceflight SSO-A
Novr PSLV • HySIS - India
Nov. 29 - Delta 4-Heavy - NROL-71

 

[Törölt tag 1945]

 

[kamov]

Csak hogy lássuk jól értem-e.
A szenzortüske a második (középső) fokozatban lévő hüvelyben pihen, és miután az alsó rögzítési pontokon megtörténik a leoldás, a gyorsító-fokozat alsó fele eltávolodik (a tetején még fogja egy rögzítés), majd a szenzortüske a kihúzódással jelzi, hogy a gyorsító fokozat felső részét ellökő fúvókák nyissanak.
Ez esetben a szenzortüske el volt görbülve, így nem tudott kicsúszni a hüvelyből, rögzítve a fokozat felső részét.

Amit nem teljesen értek, hogy pontosan akkor mi okozta a középső fokozatban a sérülést?

• A középső fokozatban lévő hüvelyben megszorult tüske miatt a gyorsító fokozat tömege oldalirányú erőt fejtett ki a középső fokozatra, és feltépte az oldalát?
• Vagy a gyorsító fokozat még éppen kiégő hajtóművei elegendő ferde irányú erőt fejtettek ki a felső rögzítési pontra és betörte a középső fokozat oldalát?

Az elején azt hittem, hogy a felső rögzítési pont nem oldott ki, és az alulról már elvált gyorsító fokozat annyira kilendült, hogy a még éppen lefutó hajtóművek által termelt tolóerő elég lehetett ahhoz, hogy a középső fokozatba "betolja" a gyorsító rakéta orrát (második verzió). A videó alapján ez azért nem tűnik valószínűnek, mert relatíve kis mértékbe távolodik el a gyorsító rakéta alja a középső fokozattól, talán 10°-os szögben állhat? Vagy már ez is elég lehetett erre?

"(a tetején még fogja egy rögzítés)"
A szenzortüske azért húzódik ki, mert az első fokozat gömbcsuklófeje az alsó rögzítések kioldása után a rakéta alja felé ki tud "esni" a második fokozati fogadóból.
Azért "esik ki" az első fokozat mert a hajtóműve leállítás alatt van és a tolóereje fokozatosan szűnik meg, a második fokozat pedig teljes tolóerővel gyorsít.
A tolóerő csökkentésének időzítése ezért is fontos az első fokozatoknál, hogy a kiszabadult fokozat immár csak a saját tömegét hordozva ne üssön vissza, de még legyen annyi tolóerő hogy az elválás relatív sebessége akkora legyen, hogy az oxigénszelepnek legyen ideje kinyitni, mielőtt a kiszabaduló első fokozat orra végighúzza a második fokozatot.

És hogy miért ütne be az első fokozat orra a másodikba?
A leválasztás első lépéseként az alsó rögzítések leoldásánál az első fokozat kap egy impulzust a kicsivel tömegközéppontja "alatt". Ez löki az alját kifelé.
Abban a pillanatban ahogy kiesik a felső gömcsuklóból, az első fokozat az "alul" kapott lökés hatására immár szabadon el akar fordulni a tömegközéppontja körül, így az orra a központi fokozat felé, a másik vége attól el fordulna.

Normál esetben az történik hogy az első fokozat még a leállítás alatti megfelelő tolóerővel viszonylag kis relatív sebességgel "esik ki" a gömcsuklóból, az oxigénszelep nyit és mivel a fokozat tömegközéppontjától a lehető legtávolabb van egy masszív ellenirányú nyomatékkal ellöki a fokozat orrát. A leválasztás rendben lezajlik.

Ha a fokozat felső rögzítése megszorul és nem akar kijönni (mint most), akkor egyre nagyobb erő akarja kihúzni, ahogy az első fokozat tolóereje csökken, a második fokozat meg gyorsulna tovább.
Szóval az a megszorulás idővel enged, de mivel ekkora az első fokozat tolóereje még jobban lecsökken, így az első fokozat nem finoman kiesik, hanem durván kiszakad a helyéből, így mire az oxigén szelep nyitna, addigra az első fokozat orra már bepördül, bele a második fokozatba.

Szerintem ez lehet egy magyarázat arra hogy miért így viselkedik az első fokozat.

 

[Cifu]

"(a tetején még fogja egy rögzítés)"
A szenzortüske azért húzódik ki, mert az első fokozat gömbcsuklófeje az alsó rögzítések kioldása után a rakéta alja felé ki tud "esni" a második fokozati fogadóból.
Azért "esik ki" az első fokozat mert a hajtóműve leállítás alatt van és a tolóereje fokozatosan szűnik meg, a második fokozat pedig teljes tolóerővel gyorsít.
A tolóerő csökkentésének időzítése ezért is fontos az első fokozatoknál, hogy a kiszabadult fokozat immár csak a saját tömegét hordozva ne üssön vissza, de még legyen annyi tolóerő hogy az elválás relatív sebessége akkora legyen, hogy az oxigénszelepnek legyen ideje kinyitni, mielőtt a kiszabaduló első fokozat orra végighúzza a második fokozatot.

És hogy miért ütne be az első fokozat orra a másodikba?
A leválasztás első lépéseként az alsó rögzítések leoldásánál az első fokozat kap egy impulzust a kicsivel tömegközéppontja "alatt". Ez löki az alját kifelé.
Abban a pillanatban ahogy kiesik a felső gömcsuklóból, az első fokozat az "alul" kapott lökés hatására immár szabadon el akar fordulni a tömegközéppontja körül, így az orra a központi fokozat felé, a másik vége attól el fordulna.

Normál esetben az történik hogy az első fokozat még a leállítás alatti megfelelő tolóerővel viszonylag kis relatív sebességgel "esik ki" a gömcsuklóból, az oxigénszelep nyit és mivel a fokozat tömegközéppontjától a lehető legtávolabb van egy masszív ellenirányú nyomatékkal ellöki a fokozat orrát. A leválasztás rendben lezajlik.

Ha a fokozat felső rögzítése megszorul és nem akar kijönni (mint most), akkor egyre nagyobb erő akarja kihúzni, ahogy az első fokozat tolóereje csökken, a második fokozat meg gyorsulna tovább.
Szóval az a megszorulás idővel enged, de mivel ekkora az első fokozat tolóereje még jobban lecsökken, így az első fokozat nem finoman kiesik, hanem durván kiszakad a helyéből, így mire az oxigén szelep nyitna, addigra az első fokozat orra már bepördül, bele a második fokozatba.

Szerintem ez lehet egy magyarázat arra hogy miért így viselkedik az első fokozat.

Tehát sommázva:

Egy harmadik forgatókönyv szerint, a megpördült első fokozat csak belefordult a tovább emelkedő középső fokozatba.

 

[kamov]

Tehát sommázva:

Egy harmadik forgatókönyv szerint, a megpördült első fokozat csak belefordult a tovább emelkedő középső fokozatba.

Igen.

 

[jani22]

 

[jani22]

Folyik az űrkutatás

https://twitter.com/i/web/status/1058518183064219648

 

[jani22]

https://index.hu/techtud/2018/11/03/kulonos_felhot_figyel_a_mars_express_urszonda/

 

[boki]

Szojuz-2.1b sikeres indítás Pleszeckből egy Glonass-M-el.

 

[molnibalage]

 

[kamov]

3 perc a Dragon-2-ben az első kijelölt személyzettel (Douglas Hurley, Robert Behnken).

2:39-nél egy pillanatra azt is lehet látni hogy Doug Hurley űrhajós éppen odanyúl valószínűleg kioldani az integrált űrruha-csatlakozót, amin keresztül a levegő/oxigén meg az összes elektromos csatlakozó (kommunikáció plusz szenzorok) is megy.

 

[Cifu]

3 perc a Dragon-2-ben az első kijelölt személyzettel (Douglas Hurley, Robert Behnken).

A videóban ami engem zavart, az a szörnyen lassú GUI. Oké, ez csak szimulátor, de szabályosan egy-egy másodperc, amíg egy érintésre reagál a program...

 

[Törölt tag 1945]

A videóban ami engem zavart, az a szörnyen lassú GUI. Oké, ez csak szimulátor, de szabályosan egy-egy másodperc, amíg egy érintésre reagál a program...

1, Nagyon közel ülnek a monitorhoz.
Ha csak akkorát dob rajtuk a rakéta, mint a Szojuz MS-10 legénységen, akkor pont lefejelik és összetörik a monitort, és máris nem tudnak semmit sem kezelni.

2, Szojuz INPU szerintem hasonlóan lassan reagál.

 

[Törölt tag 1945]

3 perc a Dragon-2-ben az első kijelölt személyzettel (Douglas Hurley, Robert Behnken).

2:39-nél egy pillanatra azt is lehet látni hogy Doug Hurley űrhajós éppen odanyúl valószínűleg kioldani az integrált űrruha-csatlakozót, amin keresztül a levegő/oxigén meg az összes elektromos csatlakozó (kommunikáció plusz szenzorok) is megy.

3, vészhelyzetben elég komoly rázkódás/g erők lehetnek, a mellé kattintás megelőzésére a mechanikus billentyűket rácsokkal el szokták választani, ezért az érintőpanel nem tudom hogy jó ötlet-e.

 

[Cifu]

1, Nagyon közel ülnek a monitorhoz.
Ha csak akkorát dob rajtuk a rakéta, mint a Szojuz MS-10 legénységen, akkor pont lefejelik és összetörik a monitort, és máris nem tudnak semmit sem kezelni.

Szerintem cirka 20cm-re van a sisakjuk a monitortól, egyfelől ha ennyire elmozdulhat a sisak egy bekötött űrhajósnál, az nagyon súlyos traumát is okozhat, másfelől negatív irányú erőre (gyorsulásra) lenne szükség, ami elég valószínűtlen.

2, Szojuz INPU szerintem hasonlóan lassan reagál.

Hát az sem gyors, valljuk be....
Az meg érdekes magyarázat, hogy hát máshol sem gyorsabb...

3, vészhelyzetben elég komoly rázkódás/g erők lehetnek, a mellé kattintás megelőzésére a mechanikus billentyűket rácsokkal el szokták választani, ezért az érintőpanel nem tudom hogy jó ötlet-e.

Vannak fizikai gombok alul, két "korlát" között. Gondolom oda vannak elhelyezve a vészhelyzetben szükséges funkciók. Itt a kép alján láthatóak:

 

[Mackensen]

Azt hiszem ide jobban pászol

https://news.cgtn.com/news/3d3d674d...PiD7EM-uwFriH9FO90M0-QN2hjFyNNx3KS8bUytvX5goI

 

[Greg]

3, vészhelyzetben elég komoly rázkódás/g erők lehetnek, a mellé kattintás megelőzésére a mechanikus billentyűket rácsokkal el szokták választani, ezért az érintőpanel nem tudom hogy jó ötlet-e.

A Szojuzban túl messze van a panel, ezért beszíjazva egy pálcával szokták nyomkodni a gombokat az űrhajósok. Nem lehet olyan könnyű célozni a pálcával, így én arra gyanakszok, hogy ezért vannak ott a rácsok. Ebből már az is érthető, hogy miért találtak a közelre hajló panelt.

 

[boki]

 

[kamov]

1, Nagyon közel ülnek a monitorhoz.
Ha csak akkorát dob rajtuk a rakéta, mint a Szojuz MS-10 legénységen, akkor pont lefejelik és összetörik a monitort, és máris nem tudnak semmit sem kezelni.

2, Szojuz INPU szerintem hasonlóan lassan reagál.

A vezérlőpanel mozgatható, távolabbra tolhatják és ott rögzíthetik maguknak ha kell, mint egy autó kormányát.