Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Valószínűleg igen. Máskülönben sok értelme nem lenne az Angarának, az üzemanyag különbségtől eltekintve.
Vagy mégsem annyira, mert igen lassan haladnak, ha sokat spórolhatnának, több lenne a várható bevétel, több lenne a motiváció. A Proton nem egy túl drága rakéta, nem gondolom, hogy egyszer használatosként rakétával sokkal olcsóbb lehetne az Angara, mire elkészült elavult. A rakétahajtóműve ha jól tudom nem egy olcsó darab és megy mindig a levesbe.
Az jelenlegi Orosz rakéta-űrprogramnál nehezen értelmezhető a bevétel/profit fogalma.
Értem én, hogy hosszútávon nem járható út/nem rentábilis, meg azt is is értem, hogy a mérnökök és projektvezetők nem a "merjünk kicsik lenni" roppant káros szemléletével élnek.Nem csak az USA-ban alkalmazták az NK-33 és NK-43 hajtóműveket, hanem az első Szojuz-2-1v-k esetében is.
Amúgy nagyjából 60db "túlélő" hajtóműről beszélünk, ebből 36db-ot adtak el az AeroJet-nek.
Őőőő.... Te most komolyan beszélsz?
A Zenyit családból 84db indítás volt összesen, ez nem "csak pár".
Az Enyergia gyorsítórakétájához kifejlesztett RD-170-en alapul a modern orosz első fokozatba szánt hajtóművek oroszlánrésze, ideértve az RD-171-et (Zenyit család), amit a mai napig fejlesztés alatt van RD-171MV néven (amit a Szojuz-5 / Irtisz rakétához szánnak).
Az RD-170-es széria dupla égőteres változata az RD-180 - ami az Atlas V. rakétacsaládban 85 alkalommal repült eddig.
Az RD-170 széria egy égőteres változata az RD-191, amit az Angara család URM-1 fokozatában használnak várhatóan még jó sokáig.
Ennek az RD-191-nek egy mutációja az Antares 200 széria első fokozatában használt RD-181.
Az RD-191 további mutációja az RD-193, ami a Szojuz-2-1v későbbi változataiban terveznek használni.
Pont ezt mondom, jobbára politikai okokból elkaszálták a modern rakéták többségét a Szovjetunió idejében, majd a pénztelenség miatt nem vagy nagyon lassan haladtak azóta. Ezt nem vitatom. A többit igen.
De eddig sem csak a Szojuz és a Proton volt, a Zenyit önmagában is igen jelentős tényező, és nem véletlenül szeretnék a Protont és a Szojuzt is kiváltani évtizedek óta (az Angara is eredetileg ezért született).
Ezzel vitatkozom. Ahhoz, hogy a Jenyiszeit ki tudják használni, egy komplex programot kellene felhúzni, ami kihasználná a rendelkezésre álló hardware-t. A NASA a politikai sz@rkavarás miatt ugyanebbe a mocsárba lépett, amikor kikönyökölte a Capitolium az Ares V. átmentését az SLS programba, de nem adott pénzt arra, hogy a NASA olyan programokat indítson, ami ki is használná az SLS képességeit. Az SLS / Orion párosnál ezért voltak kénytelenek a 2010-2016 közötti években mindenféle "aszteroida-látogatás" és hasonló vicces koncepciókat felvázolni, mert ezekhez talán elegendő lehetett volna a rendelkezésre álló pénz. Mert nem kellett túl sok extra modul (valójában ott is bajban voltak, ezért találtak ki mindenféle kényszerszülte megoldásokat).
Mikor jött a Trump kormányzat hirtelen ötlete, hogy akkor irány a Hold, és állt elő a NASA a Gateway űrállomás ötletével, akkor kezdődött el valami e téren.
Na most az Oroszok per pillanat ott tartanak, hogy kb. 15 év alatt nem tudtak egy szem tudományos modult (Nauka) normálisan átépíteni (mert az is egy 1990-es években gyártott tartalék űrállomás-modul volt eredetileg). Kínkeservesen haladnak az Orel fejlesztésével, a rakétafejlesztések, mint az Angara és az Irtisz csigasebességgel haladnak a pénztelenség miatt, akkor kérdem én: mégis mire akarják használni a Jenyiszei-t? Azt a Jenyiszei-t, amit legutóbb még az Irtiszre építve képzeltek el, amelynek a tervezési fázisának véglegesítése 2021 közepére várható? Még ha Holdraszállásban is gondolkoznak, kell egy Holdkompot is tervezni és gyártani. A Jenyiszei és az Orel mellé.
Avagy elfogadják a NASA féle megkeresést, amely még mindig lebegteti a Gateway-ben való részvételt, ahol egy orosz zsilip-modult bíznának rájuk (ennek hiányában is életképes a Gateway, így amennyiben ez a modul nem valósul meg, vagy késik, nem szenved semmi komoly hátrányt - meghatározó modul megépítését nem ajánlott a NASA sem...).
Ott azaz, a "Crew Airlock":
Tegyük fel ez megvalósul. Ahhoz kell a Jenyiszei, vagyis egy indításnak már van értelme. Utána az Orel-t küldhetik a Gateway-hez, de hogy ott mit csinál, az kérdéses jelenleg, mert az Artemis programhoz nem csatlakoztak...
Őőőő....
Nem tudom pontosan értelmezni ezt, mert a Proton is Hold-rakéta, a Zond misszióknál is azt használták (noha azok személyzet nélküli űrhajók volt végül, bár eredetileg emberes Hold-megkerülésre készültek velük). A Falcon Heavy is Hold-rakéta egyszer használatos módban. Az Enyergia is vállalható rakéta lett volna - ha az eredeti céljának megfelelően Hold-programhoz használják (ugyebár az Enyergia Glusko eredeti Vulkan rakétája helyett született, amely a szovjet Hold-program lett volna, csak nem talált hozzá politikai támogatást). Valójában az Enyergia, amelynél eredetileg a gyorsítórakétákat újrahasznosíthatónak tervezték, egy tökéletesen jó rakéta lett volna. Ha lett volna célja. De a Szovjetuniónak már nem volt erőforrása hozzá, Oroszországnak az 1990-es években végképpen nem, az USA az űrrepülőgép mámorában élt, Európa pedig a saját kis álomvilágában volt. Szegény rakéta olyan űrállomások és mélyűri programokhoz lehetett volna alap, amely egészen más űrkutatási szintet jelentett volna. De mivel az Oroszok a kvázi Szaljut és TKSz programok maradékán igyekeztek a formálódó ISS-ben részt venni, amelyek a Protonhoz voltak méretezve, az Egyesült Államokban és Európában pedig senki sem volt érdekelt, hogy az Enyergia megmeneküljön, így ez a rakétaprogram is az enyészeté lett...
Az Enyergia Blokk A (gyorsító) fokozat újrafelhasználásának koncepciója (sose tesztelték végül, a két Enyergia úton mérőműszerek voltak az Ejtőernyők helyén):
Especiel az Angara családban is volt Jenyiszei-szintű opció, az Angara-100 (itt a jobb oldali):
Ehhez még egy pár kör pluszba:
De nagy kár az Enyergijáért! A tőle egy lépésre levő Vulkán már 180 tonnát emelt volna ki a gravitációs kútból.Gondolom olvastad az N1-ről szóló cikkemet (első fele (tervek) és második fele (3 oldalon keresztül a megvalósulás és bukás, főleg az utolsó oldalt javaslom e téren)).
Lehet volna innovatívabb megközelítés, eleve Koroljov is ilyesmin gondolkodott, hiszen az első Hold-tervei szerint egy "vonat" állt volna össze a Föld körüli pályán, hogy egy Hold-megkerülést megvalósítsanak:
Koroljov "vonata", felül a 7K (Szojuz A, űrhajó), alatta a 9K (Szojuz B, gyorsító fokozat), legalul a 11K (Szojuz V, üzemanyag-tartály):
Ehhez már "csak" egy Holdkomp kellett volna, amely egy 9K és 11K páros elvihet Hold-körüli pályára, hogy ott csatlakozzon hozzá a Szojuz A, amelyből átszállhat egy kozmonauta...
Miért nem ez valósult meg? Mert rájöttek, hogy ez túlságosan is rizikós, egy Holdra-szálláshoz nagyon alsó hangon 6 indítás kell, de inkább 8 (plusz egy B és V Szojuz, hogy a visszatérés biztosítva legyen), és alsó hangon 8, esetleg 9 űrbéli dokkolás. Úgy, hogy akkor még egyet sem csináltak.
Ezért harcolt mind Cselomej (az UR-700 rakétával), mind Koroljov (az N-1-el), hogy kell igenis a szupernehéz-rakéta kell a Holdra-szálláshoz. Ez tűnt a jobb megoldáshoz.
A 30 rakétahajtómű önmagában nem akkora veszély, mint elsőre tűnik - inkább az volt a probléma, hogy a Kuznyecov-iroda, amely még előtte nem foglalkozott komolyan rakéta-hajtóművel (hiszen a gázturbinás sugárhajtóművek volt a fő területük), hirtelenjében igen speciális célú kerozin-hajtóanyagú rakéta-hajtóművet kellett tervezniük. Mindezt azért, mert Glusko nem volt hajlandó Koroljov kérésének eleget tenni (ugye Glusko irodája volt a legkomolyabb rakétahajtómű-fejlesztőiroda akkoriban).
Az Egyesült Államokban 10 év kellett ahhoz, hogy az F-1 rakétahajtóművet megbízhatóra kifejlesszék. Ha a szovjeteknek rendelkezésre állt volna 10 évük, amelyben olyan támogatást kapnak, mint a NASA kapott 1962-től, nekik is sikerült volna (ahogy az NK-33 és NK-43 hajtóművek ezt bizonyítják), de nem kaptak végül 10 évet, mert az N-1F-ekből egy sem repült soha (az N-1 fejlesztése pedig 1964-ben kezdődött el, Kuznyecov 1965-ben kezdett el a hajtóműfejlesztésen dolgozni).
Én ezt a kijelentést mókásnak tartom azért a történelem ismeretében.
A NASA 1969-től az STS űrsikló fejlesztésére tett fel mindent. Annyira mindent, hogy konkrétan nem akartak más rakétafejlesztésről hallani. Az eredményt tudjuk, sikerült egy fehér elefántot kifejleszteniük, ami aztán több, mint 10 évnyi fejlesztés után egy 30 éves fejfájás volt nekik.
Hogy ezzel párhuzamban a légierő támogatta az Atlas, Delta és Titan rakéta-fejlesztéseket, egy egészen más történet, és valójában ezek folyamatos fejlesztések voltak (az Atlas III már alig emlékeztetett arra az ICBM rakétára, aminek indult). Valójában pont azért nem ölt az 1980-as évek második feléig komolyabb pénzeket, a hordozórakéta-fejlesztésekbe, mert mindenki azt hitte, hogy az űrrepülőgép majd olcsón fog működni, és úgy is lesöpri az egyszer használatos hordozórakétákat a piacról.
Nagyon nem így lett.
A szovjet vonalon folyamatosan ment a váltás iránti vágy. Glusko vezetésével elindult az Enyergia / Zenyit páros, és ha nem omlik össze a Szovjetunió, akkor a Szojuz és a Proton eltűnt volna, helyettük ez a páros vette volna át a Szovjet űrprogram igáslovainak szerepét.
Gondolom olvastad az N1-ről szóló cikkemet (első fele (tervek) és második fele (3 oldalon keresztül a megvalósulás és bukás, főleg az utolsó oldalt javaslom e téren)).
Lehet volna innovatívabb megközelítés, eleve Koroljov is ilyesmin gondolkodott, hiszen az első Hold-tervei szerint egy "vonat" állt volna össze a Föld körüli pályán, hogy egy Hold-megkerülést megvalósítsanak:
Koroljov "vonata", felül a 7K (Szojuz A, űrhajó), alatta a 9K (Szojuz B, gyorsító fokozat), legalul a 11K (Szojuz V, üzemanyag-tartály):
Ehhez már "csak" egy Holdkomp kellett volna, amely egy 9K és 11K páros elvihet Hold-körüli pályára, hogy ott csatlakozzon hozzá a Szojuz A, amelyből átszállhat egy kozmonauta...
Miért nem ez valósult meg? Mert rájöttek, hogy ez túlságosan is rizikós, egy Holdra-szálláshoz nagyon alsó hangon 6 indítás kell, de inkább 8 (plusz egy B és V Szojuz, hogy a visszatérés biztosítva legyen), és alsó hangon 8, esetleg 9 űrbéli dokkolás. Úgy, hogy akkor még egyet sem csináltak.
Ezért harcolt mind Cselomej (az UR-700 rakétával), mind Koroljov (az N-1-el), hogy kell igenis a szupernehéz-rakéta kell a Holdra-szálláshoz. Ez tűnt a jobb megoldáshoz.
A 30 rakétahajtómű önmagában nem akkora veszély, mint elsőre tűnik - inkább az volt a probléma, hogy a Kuznyecov-iroda, amely még előtte nem foglalkozott komolyan rakéta-hajtóművel (hiszen a gázturbinás sugárhajtóművek volt a fő területük), hirtelenjében igen speciális célú kerozin-hajtóanyagú rakéta-hajtóművet kellett tervezniük. Mindezt azért, mert Glusko nem volt hajlandó Koroljov kérésének eleget tenni (ugye Glusko irodája volt a legkomolyabb rakétahajtómű-fejlesztőiroda akkoriban).
Az Egyesült Államokban 10 év kellett ahhoz, hogy az F-1 rakétahajtóművet megbízhatóra kifejlesszék. Ha a szovjeteknek rendelkezésre állt volna 10 évük, amelyben olyan támogatást kapnak, mint a NASA kapott 1962-től, nekik is sikerült volna (ahogy az NK-33 és NK-43 hajtóművek ezt bizonyítják), de nem kaptak végül 10 évet, mert az N-1F-ekből egy sem repült soha (az N-1 fejlesztése pedig 1964-ben kezdődött el, Kuznyecov 1965-ben kezdett el a hajtóműfejlesztésen dolgozni).
Én ezt a kijelentést mókásnak tartom azért a történelem ismeretében.
A NASA 1969-től az STS űrsikló fejlesztésére tett fel mindent. Annyira mindent, hogy konkrétan nem akartak más rakétafejlesztésről hallani. Az eredményt tudjuk, sikerült egy fehér elefántot kifejleszteniük, ami aztán több, mint 10 évnyi fejlesztés után egy 30 éves fejfájás volt nekik.
Hogy ezzel párhuzamban a légierő támogatta az Atlas, Delta és Titan rakéta-fejlesztéseket, egy egészen más történet, és valójában ezek folyamatos fejlesztések voltak (az Atlas III már alig emlékeztetett arra az ICBM rakétára, aminek indult). Valójában pont azért nem ölt az 1980-as évek második feléig komolyabb pénzeket, a hordozórakéta-fejlesztésekbe, mert mindenki azt hitte, hogy az űrrepülőgép majd olcsón fog működni, és úgy is lesöpri az egyszer használatos hordozórakétákat a piacról.
Nagyon nem így lett.
A szovjet vonalon folyamatosan ment a váltás iránti vágy. Glusko vezetésével elindult az Enyergia / Zenyit páros, és ha nem omlik össze a Szovjetunió, akkor a Szojuz és a Proton eltűnt volna, helyettük ez a páros vette volna át a Szovjet űrprogram igáslovainak szerepét.
", a rendszer elemei meg szinte alig, vagy egyátalán nem mentődtek át sehova"
I salute you!
I salute you!
A témában járatosságtól függetlenül is, pazar irás!
Ha lehet egy apró észrevételem...
A kisszereplős részhez, ha már egy Aevum említéste került, szerintem helyt érdemelt volna a Firefly rakéta is. Sokkal ambíciózusabb projekt, ami mögött van pénz, szakértelem, és megrendelés is, és végfázisban járnak, ugye idén már startol az első..
Köszi, érdekes volt!
www.nasa.gov
