Űrkutatás

Nem hinném. A 2 dolog teljesen független egymástól. A lábakra a Marson és a Holdon is szükség lesz.
A "kapjuk el a levegőben" módszer, az másról szól. Ott a költő arra gondol, hogy ha pontosan pozícionált a leszállás, akkor gyorsabban lehet újból indítani a rendszert. A terv az, hogy feltöltés után azonnal mehet vissza a rakéta.
Az elkapás elsősorban a Boosterhez kötődik. Ott fontos is, mert a hatalmas mérete és alakja miatt instabilabb is lehet. Mindenesetre komolyan gondolják.
+egy nagy adag tömeget is megspórolhatnak a sokk-elnyelő lábak nélkül, ami a booster esetében jelentős lehet.
 
  • Tetszik
Reactions: Törölt tag
+egy nagy adag tömeget is megspórolhatnak a sokk-elnyelő lábak nélkül, ami a booster esetében jelentős lehet.
+ meg kell erősíteni a vezérsíkok bekötését, hogy elbírják a booster tömegét (tegyük fel hogy a hiper-szuper ütközéscsillaípító a földi infrastruktúrában van és valahogy az erőkarokat is minimalizálják) és az eredeti helyük megerősítée is megmarad, mert kell a hajtóművek tolóerőátadáához.
 

Kellemes kis sebesség. Ezzel már hamar meglenne a Föld-Hold, még akkor is, ha a gyorsítás-lassítás szakaszát is belevesszük.
Durva, hogy ez még mindig csak 0,05%-a a fénysebességnek, és kellett hozzá pár évnyi hintamanőver. Egy kicsit még gyorsulni is fog a következő években, 200 km/s környékéig.
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed and gergo55
PpAashGBxx8.jpg
 
screenshot.png

Sziasztok, megihlettek a marsi sikerek, és készítettem egy programot, amivel mindenki valósághű környezetben kipróbálhatja milyen lehet a Marson járkálni.

Átnézve a HIRISE adatbázist, a Jezero delta egyik legenigmatikusabb helyét, a Perseverance-től pár ezer méterre lévő Belva krátert néztem ki, amiről találtam egy 1 méter/pixel (!) felbontású műholdas magasságmodellt.
Ezt a területet fedi le az adatkészlet:
(A kráter középtájon balra, majdnem pontosan 1000x1000 méter, ebből van felépítve a 3D modell.)

A képeket az alaptextúrához innen vágtam össze:

A marsi atmoszféra modellt ez alapján számolom:

  • Igyekeztem a valósághoz maximálisan hű lenni, ezer képet végignéztem milyen lehet egy szeles késő délután a Marson, milyenek lehetnek a valódi színei, égboltja, napja, stb.
  • 1 méteres felbontás, mintha ott lennél. :)

Fájlok:
Az .exe a Windows, az .x86_64 a Linux változat, értelemszerűen.

Kezelés:
  • Szokásos FPS billentyűk, WSAD, Shift, Space, egér.
  • Alt + F teljes képernyő ki/be.
  • Alt + D be/kikapcsolja a debug módot (fly + noclip), ha unod a járkálást, ekkor R/F a fel/le.
  • ESC kilépés.

Hiányosságok:
- Az árnyékod nem animálódik. :)

HW követelmény:
  • Valamilyen jobb grafikus kártya, GTX 1060-on a monitor limitál 60 FPS-re, szóval valószínűleg lassabbakon is jól megy.
  • Fejhallgató. :)
 
A OneWeb kormányzati leányvállalatot hoz létre a TrustComm megvásárlása után
"Rick Lober, a Hughes védelmi és hírszerző rendszerek divíziójának alelnöke, vezérigazgatója azonban a SpaceNews-nak május 5-én elmondta, hogy 2021 végéig csak a OneWeb képes 24 órás nagy átbocsátású szolgáltatásokat nyújtani a sarkvidéki stratégiai régiók számára"
A Musk féle Starlink ezt nem fogja tudni biztosítani és ami a legviccesebb az egészben, hogy egy orosz rakétával lövöldözik fel ezeket a műholdakat.
 
A OneWeb kormányzati leányvállalatot hoz létre a TrustComm megvásárlása után
"Rick Lober, a Hughes védelmi és hírszerző rendszerek divíziójának alelnöke, vezérigazgatója azonban a SpaceNews-nak május 5-én elmondta, hogy 2021 végéig csak a OneWeb képes 24 órás nagy átbocsátású szolgáltatásokat nyújtani a sarkvidéki stratégiai régiók számára"
A Musk féle Starlink ezt nem fogja tudni biztosítani és ami a legviccesebb az egészben, hogy egy orosz rakétával lövöldözik fel ezeket a műholdakat.
Talán a sarkvidéki "hatalmas" piaci igények kiszolgálása nélkül is elboldogul majd valahogy a Starlink.
 
  • Vicces
Reactions: Törölt tag
A Falcon Heavy ugyan az, ilyen szempontból, mint a Falcon 9. Egyébként az még inkább kiáltana egy hatékonyabb második fokozatért...

Ha átállnak csak Starshipre, akkor viszont az kicsit más üzleti-logisztikai gondolkodást igényel, mert csak akkor hatékony, ha egyszerre mindig van sok felküldeni való. És ha nem akarják, hogy sokat kelljen várni egy indításra - amíg összegyűlik a felküldeni való, akkor sűrűn kell érkeznie a megrendeléseknek.
 
Ha átállnak csak Starshipre, akkor viszont az kicsit más üzleti-logisztikai gondolkodást igényel, mert csak akkor hatékony, ha egyszerre mindig van sok felküldeni való. És ha nem akarják, hogy sokat kelljen várni egy indításra - amíg összegyűlik a felküldeni való, akkor sűrűn kell érkeznie a megrendeléseknek.

Elfelejted, hogy a SpaceX a világ legnagyobb műhold-hálózatát építi éppen ki a Starlinkkel, ami alsó hangon 12 ezer műholdat jelent. A Falcon 9 ugye kb. 60-at vihet fel egyszerre, jelenleg 1558-nál tartanak, szóval eltart egy ideig. Az első időszakban esélyesen csak Starlink műholdakat visznek majd, esetleg rideshare elven akit még sikerül behúzni.

Mivel a Starship teljesen újrahasznosítható, így (függően attól, hogyan számolunk) simán benne van a pakliban, hogy egy-egy indítás valós önköltsége bőven 100 millió dollár alá bekússzon relatíve rövid idő alatt (mondjuk 3-4 évvel az első indítás után). Úgy, hogy akár csak tudjon 100 tonnát felvinni... Az kevesebb, mint ezer dollár per kilogramm, ami alsó hangon harmada lenne, mint a Falcon 9 mutatója.

Persze, sokváltozós egyenlet, de ez teljesen új környezetet hoz, ahol nagyjából saját magukkal versenyeznek (a Blue Origin a nyomuk lesz, de jelenleg nagyon le vannak maradva). Ők határozzák meg a piacot...
 
Elfelejted, hogy a SpaceX a világ legnagyobb műhold-hálózatát építi éppen ki a Starlinkkel, ami alsó hangon 12 ezer műholdat jelent. A Falcon 9 ugye kb. 60-at vihet fel egyszerre, jelenleg 1558-nál tartanak, szóval eltart egy ideig. Az első időszakban esélyesen csak Starlink műholdakat visznek majd, esetleg rideshare elven akit még sikerül behúzni.

Mivel a Starship teljesen újrahasznosítható, így (függően attól, hogyan számolunk) simán benne van a pakliban, hogy egy-egy indítás valós önköltsége bőven 100 millió dollár alá bekússzon relatíve rövid idő alatt (mondjuk 3-4 évvel az első indítás után). Úgy, hogy akár csak tudjon 100 tonnát felvinni... Az kevesebb, mint ezer dollár per kilogramm, ami alsó hangon harmada lenne, mint a Falcon 9 mutatója.

Persze, sokváltozós egyenlet, de ez teljesen új környezetet hoz, ahol nagyjából saját magukkal versenyeznek (a Blue Origin a nyomuk lesz, de jelenleg nagyon le vannak maradva). Ők határozzák meg a piacot...

Musknál érdekes és ügyes trükk, hogy milyen árukapcsolásokat csinál. Aksigyártást erősíti a PowerWalllal. CyberTruck a Tesla és a Starship technikáját használja. Ha a Starlink működik, akkor az belöki a Starshipet + eleve azért fog működni üzletileg mert olcsó a felszállítás.
 
  • Tetszik
Reactions: Lord Gazember
lehet hülyeséget kérdezek de akár mély(ebb) űri küldetésekhez miért ne lehetne az űrhajókon az AIP tengókhoz hasonló megoldást alkalmazni?
A Mercedes legújabb kamionjában van összesen 300kw teljesítményű üzemanyagcella. A mai akku technika mellett 2MWh órás akku kb 10 tonna lenne. az űrhajónak lenne napeleme, az üzemanyagcellát meg egy starship méretű blokkban felküldött üzemanyag biztosítaná. A meghajtás pedig ionhajtómű lenne
 
  • Tetszik
Reactions: gergo55
lehet hülyeséget kérdezek de akár mély(ebb) űri küldetésekhez miért ne lehetne az űrhajókon az AIP tengókhoz hasonló megoldást alkalmazni?
A Mercedes legújabb kamionjában van összesen 300kw teljesítményű üzemanyagcella. A mai akku technika mellett 2MWh órás akku kb 10 tonna lenne. az űrhajónak lenne napeleme, az üzemanyagcellát meg egy starship méretű blokkban felküldött üzemanyag biztosítaná. A meghajtás pedig ionhajtómű lenne

Félre értés ne essék: tisztában vagyok, hogy a nukleáris meghajtás energiasűrűsége jóval nagyobb, ami egy űrhajónál elég kritikus...viszont amit írtam, az kb. kész technológia, míg az atom meghajtás időről időre felröppen, aztán mindig elhal a dolog....
 
  • Tetszik
Reactions: gergo55