Űrkutatás

[Cifu]

No igen. Mondjuk a Relativity-től merész vállalkozás, pláne a 2024-es céldátum, főleg úgy, hogy még a kis rakétájuk sem repült egyszer sem..
A Rocket Lab is először ugye csak a Neutron boostert fejleszti, persze ha az megvan lehet akár majd hozzá fejleszteni egy mini Starshipet is..

A Relativity esetén a 650 millió dolláros befektetésen van a hangsúly, tehát feltehetően amiatt igyekeznek. A 650 millió egyébként nem tűnik soknak a fejlesztés terén, sőt, inkább kevés lesz, de gondolom SpaceX módjára igyekeznek majd ők is látványos tesztekkel újabb befektetőket, esetleg a NASA-t is megnyerni majd.

A RocketLab más tészta, a Neutron egy Falcon 9 mini redux. Elég ránézni:

A fő problémájuk, hogy a jelek szerint az Electron ugyan attól szenved, amitől a Falcon 9 első újrahasznosítási kísérlete: ejtőernyővel a tengerbe ereszkedni nem jó ómen. Szóval fogták, és a Neutronnal lemásolták a Falcon 9-et, abból is a v1 verziót, némileg nagyobb átmérővel (4.5 méter vs. 3.7 méter), ami több lehetőséget ad az esetleges továbbővítésre (nyújtásra). Az ideális "jósági" viszonyszám, vagyis a rakétatest hossz / átmérő általában 10 körüli. A Falcon 9 már e felett jár jóval, a Neutron viszont alulról nézve van közelebb hozzá.

A gond az, hogy a RocketLab számára is most jön a függőleges leszállás kérdésköre...

 

[Zaphod Beeblebrox]

A Relativity esetén a 650 millió dolláros befektetésen van a hangsúly, tehát feltehetően amiatt igyekeznek. A 650 millió egyébként nem tűnik soknak a fejlesztés terén, sőt, inkább kevés lesz, de gondolom SpaceX módjára igyekeznek majd ők is látványos tesztekkel újabb befektetőket, esetleg a NASA-t is megnyerni majd.

A RocketLab más tészta, a Neutron egy Falcon 9 mini redux. Elég ránézni:

A fő problémájuk, hogy a jelek szerint az Electron ugyan attól szenved, amitől a Falcon 9 első újrahasznosítási kísérlete: ejtőernyővel a tengerbe ereszkedni nem jó ómen. Szóval fogták, és a Neutronnal lemásolták a Falcon 9-et, abból is a v1 verziót, némileg nagyobb átmérővel (4.5 méter vs. 3.7 méter), ami több lehetőséget ad az esetleges továbbővítésre (nyújtásra). Az ideális "jósági" viszonyszám, vagyis a rakétatest hossz / átmérő általában 10 körüli. A Falcon 9 már e felett jár jóval, a Neutron viszont alulról nézve van közelebb hozzá.

A gond az, hogy a RocketLab számára is most jön a függőleges leszállás kérdésköre...

A RocketLab Neutronja számomra egy sokkal átgondoltabb lépésnek tűnik, pont a méretkategória miatt.
Ezzel szembe a Relativity látszólag pont a Falcon 9 kategóriában akar versenyezni a SpaceX-el. Mindezt 3d nyomtatott rakétával, 2024-re úgy, hogy még a kis rakétájuk sem repült.. Hát sok szerencsét.

Legutobbi interjújában ha jól emlékszem Peter Beck a leszállás kapcsán a navigációt emelte ki mint legnagyobb kihívást. Persze az electronnak nincsenek aktív aero kormányszervei a Neutronnal szemben.
Mondjuk nekik se lesz kis falat, mert ebben a kategóriában már valami komolyabb motorra is szükség lesz.

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

3. féltől származó sütik elfogadása

 

[gafzhu]

Kérdés, hogy megérné-e...
Mármint a belefektetett pénz, az újrahasználhatóság melletti indítási költségek+ mindez kisebb kapacitás mellett..

Abban a méretkategóriában ott lesz a Dream Chaser Cargo ami indulhatna akár a Falconról is.

Az viszont tény, hogy látványosan szinte mindenki a SpaceX után megy koncepcióban...

Nem feltétlenül kereskedelmi indításokra gondoltam, hanem technológiai demonstratorra. Bevált booster+hajtómű=jelentősen nagyobb esély a sikerre. És úgy ránézésre nem is lett volna drágább, mint az első prototípussorozat.

 

[Zaphod Beeblebrox]

Nem feltétlenül kereskedelmi indításokra gondoltam, hanem technológiai demonstratorra. Bevált booster+hajtómű=jelentősen nagyobb esély a sikerre. És úgy ránézésre nem is lett volna drágább, mint az első prototípussorozat.

Ahh, már értem!
Nem is rosz elképzelés, csak nem illeszkedik most a SpaceX grandiozus tervébe. A booster+fairingel 75-80% ban újrahasználható már az F9. És így is a legjobb kg/$ arányú hordozó a ketegóriájában. És ez még így is marad egy jódarabig..
Nyilván jo lenne egy mini starships az F9 tetejére, de annak fejlesztése csak erőforrást vonna el a nagy Starship projekttől.

Aztán meg nem is lennének vele technológiailag sokka előrébb, mert a starships eggyel nagyobb kategória, másfajta üzemanyaggal, motorral, anyaghasználattal, stb.

Amit egy mini Falcon starships mint techdemo hozna a konyhára a rapid Starship prototipus gyártással és tesztekkel kiváltják, és rögtön a repülési hardverrel haladnak előre.

 

[BJani]

Ha már szóba jött a Starship, van valami infó az SN15 jelenlegi/jövőbeni sorsáról? Nem nagyon van róla hír mostanában.

 

[Cifu]

A RocketLab Neutronja számomra egy sokkal átgondoltabb lépésnek tűnik, pont a méretkategória miatt.

A Falcon 1 / 5 / 9 és Falcon Heavy koncepció anno átgondolt volt, azonos hajtóművekre épültek, az 5-ösnek és a 9-esnek még az átmérője is azonos lett volna. Ha nem húzták volna az 5-öst le a lefolyón...

Az Electronban és a Neutronban viszont nincs egy fia azonos komponens tudomásom szerint. Azzal, hogy apró hajtóművekre építettek az Electronnál, bizonyos szintig lábon lőtték magukat...

A másik oldalról a RocketLab innovációja eddig a 3D nyomtatás és az elektromos meghajtású pumpa volt. Nem tudjuk, hogy a Neutronba mit visznek át, mit adnak hozzá.

Ezzel szembe a Relativity látszólag pont a Falcon 9 kategóriában akar versenyezni a SpaceX-el. Mindezt 3d nyomtatott rakétával, 2024-re úgy, hogy még a kis rakétájuk sem repült.. Hát sok szerencsét.

Ellenben nem a Falcon 9-est másolják, amelynek csak az első fokozata újrafelhasználható, hanem a Starship / Super Heavy párost, amely viszont teljesen újrafelhasználható.

A RocketLab megközelítése óvatosabb, ezáltal kevésbé kockázatos. Megértem miért tetszik ez jobban, de a RocketLab csak csak a 2021-es SpaceX képességeket tudja egy számmal kisebb méretben előadni 2024 után.
Addig a Relativity 2024 után (mondjuk) a 2024-es SpaceX képességei mellé zárkózhat fel két számmal kisebb méretben. Ez rizikósabb út, de ha bejön, akkor beelőzik a RocketLab-ot.

Ahhoz, hogy a piaci versenyben esélyük legyen, nem elég lemásolniuk a RocketLab-ot...

Legutobbi interjújában ha jól emlékszem Peter Beck a leszállás kapcsán a navigációt emelte ki mint legnagyobb kihívást. Persze az electronnak nincsenek aktív aero kormányszervei a Neutronnal szemben.
Mondjuk nekik se lesz kis falat, mert ebben a kategóriában már valami komolyabb motorra is szükség lesz.

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

3. féltől származó sütik elfogadása

Pont ezt nem értem, mert a rakétakoncepciót bemutatták, de a hajtóműről egy szót sem szóltak...

 

[ozymandias]

A 3D nyomtatási technológiájáról ismert Relativity egy új teljesen újrafelhasználható "mini starhip" rakéta fejlesztésébe kezd,amihez 650 millió dolláros tőkevbevonást is szereztek.
A Terran R első repülését 2024-re tervezik.

Terrain R:
66m magas
4.9 átmérőjű
LEOra is 20 t

Relativity Space unveils fully reusable, 3D-printed Terran R rocket

The 216-foot-tall rocket is expected to start flying in 2024.

www.space.com

Na, akkor most ezeket is kiröhögöm a 3d-vel nyomtatott összes hajtóműrészükkel együtt.. Kitárgyaltuk - és számomra emlékezetes marad, mivel a programomban lévő hibát nem vettem volna észre - hogy Musk úgy éri el az a nagyon alacsony falvastagságot a tanknál, hogy figyelembe veszi az anyag szilárdságnövekedését a hőmérséklet csökkenésével és ezzel - a pillanatnyi és minden méretezési eljárásban tilos - módszerrel számolják ki a falvastagságot.

A lemezből készült tartályok esetében a lemezt még a gyártás során többlépcsős hőkezelésnek vetik alá és így állítják be azt a fajta anyagszerkezetet, ami még az ilyen alacsony hőmérséklet esetén is még biztosít kellő képlékenységet és nem alakul át mondjuk a fele ausztenit martenzitté... Ezután be lehet hengeríteni a lemezeket és össze lehet hegeszteni megfelelő technológiával és az anyag még ezt elviseli.

Erre jön valami újabb, babzsák-fotes bagázs és elmondják a világnak, hogy ők biza mindezt 3D nyomtatással fogják csinálni. Persze, az anyagtulajdonságokról nem szól a fáma. Mivel ekkora méretben a lézeres nyomtatás már komoly gond lenne, így marad a huzalos megoldás. A gond az, hogy a hőbevitel rohadtul nem egyenletes és azt a fajta hőkezelést, amit a lemez a gyártás során megkap, egy kvázi féltermék esetén az eltérő anyagvastagságok miatt nem nagyon lehet kivitelezni.

Pár hónapot szenvedtünk vele, hogy egy dinnye nagyságú autoklávot nyomtassunk a jelenlegi csúcs gépen. Az anyagtulajdonságok függöttek a helytől - lemez esetében ez nem gond, mert hosszirányban van hengerelve, így a szálirány pont a hosszirányú feszültségekre merőleges, viszont a 3d-s anyagnál nincs ilyen hatás sem, csak amit sikerül "kinyomtatni".

Ezt el lehet adni szép prezentációkkal, meg "szpészendzsínőr" YT-s csatornás hype-csapatokkal, csak amikor meg kell valósítani, akkor gondok vannak. Ekkora kamut még a Musk sem mer elnyomni...

 

[Törölt tag]

Na, akkor most ezeket is kiröhögöm a 3d-vel nyomtatott összes hajtóműrészükkel együtt.. Kitárgyaltuk - és számomra emlékezetes marad, mivel a programomban lévő hibát nem vettem volna észre - hogy Musk úgy éri el az a nagyon alacsony falvastagságot a tanknál, hogy figyelembe veszi az anyag szilárdságnövekedését a hőmérséklet csökkenésével és ezzel - a pillanatnyi és minden méretezési eljárásban tilos - módszerrel számolják ki a falvastagságot.

A lemezből készült tartályok esetében a lemezt még a gyártás során többlépcsős hőkezelésnek vetik alá és így állítják be azt a fajta anyagszerkezetet, ami még az ilyen alacsony hőmérséklet esetén is még biztosít kellő képlékenységet és nem alakul át mondjuk a fele ausztenit martenzitté... Ezután be lehet hengeríteni a lemezeket és össze lehet hegeszteni megfelelő technológiával és az anyag még ezt elviseli.

Erre jön valami újabb, babzsák-fotes bagázs és elmondják a világnak, hogy ők biza mindezt 3D nyomtatással fogják csinálni. Persze, az anyagtulajdonságokról nem szól a fáma. Mivel ekkora méretben a lézeres nyomtatás már komoly gond lenne, így marad a huzalos megoldás. A gond az, hogy a hőbevitel rohadtul nem egyenletes és azt a fajta hőkezelést, amit a lemez a gyártás során megkap, egy kvázi féltermék esetén az eltérő anyagvastagságok miatt nem nagyon lehet kivitelezni.

Pár hónapot szenvedtünk vele, hogy egy dinnye nagyságú autoklávot nyomtassunk a jelenlegi csúcs gépen. Az anyagtulajdonságok függöttek a helytől - lemez esetében ez nem gond, mert hosszirányban van hengerelve, így a szálirány pont a hosszirányú feszültségekre merőleges, viszont a 3d-s anyagnál nincs ilyen hatás sem, csak amit sikerül "kinyomtatni".

Ezt el lehet adni szép prezentációkkal, meg "szpészendzsínőr" YT-s csatornás hype-csapatokkal, csak amikor meg kell valósítani, akkor gondok vannak. Ekkora kamut még a Musk sem mer elnyomni...

Nem figyeltél!
Szerencsére szerepelt a cikkben a kulcs adat:

That work will be aided by an infusion of investor cash — $650 million in newly secured equity funding, the company announced today.

Fél év múlva majd jelentkeznek, hogy kéne még kis pénz!

 

[ozymandias]

Nem figyeltél!
Szerencsére szerepelt a cikkben a kulcs adat:

Fél év múlva majd jelentkeznek, hogy kéne még kis pénz!

Holnap lehet nem programozok szabadidőmben, hanem elkezdek Blender-ben ilyen menő animációkat csinálni és kicsit több műszaki háttérrel belefogok egy űrkutatási hanta-sztárápba. Nekem elég lesz 300 millió dállár is.

Sőt, bányászni fogunk és ott gyártjuk a laposvasat a kerítéshez. Meg lesznek űrrobotok, amik az űrben hegesztenek - egy csomó pénzt spórolunk, hogy nincs nem kell védőgáz. Aztán elvontatjuk az alkatrészeket oda, ahol nem süt a Nap - ott hideg van, így a hőtágul, vagyis zsugorodik, könnyebben elfér a zűrhajóba.

Lesz itt ipar 4.0, digitalizáció, okos üzem. Már csak a céglogót meg a kötelező hestegeket kell kitalálni. Ja, fontos, rácsos szárnyfelületek is lesznek meg nagyon hegyes orr. Gyorsan keresek valami lökött németet meg egy kínai csajszit, akik majd éneklik a jútúbon a hőstetteket.

A heti egy filantrópiát majd valahová besuvasztom - mondjuk két vájtpépőr írás közé.

 

[Nemerson]

A Mars sík és sziklás felszíne nagy felbontású képeken látható, amelyeket Kína a marsi küldetés részeként adott ki (Fotók)

‘Flat and rocky’ surface of Mars seen in high-resolution images released by China as part of its Martian mission (PHOTOS)

Images released by China’s space agency have captured Mars’ red, flat and rock-covered surface in detail, along with the rover and landing platform that touched down on the Martian surface last month.

www.rt.com

 

[Pogány]

Megmutatták az kozmonautáknak a Nauka modult.
2:30-nál bele is másznak, és kiderül, hogy Piros színű a belseje...

Még egy iss-t bemutató videóban mesélt az egyik űrhajós, hogy a zarya és zvezda moduloknál problémás a felületeken használt anyag, mert koszolódik és nem tisztítható, látszik mintha valami műbőr szerű anyag lenne ezúttalalkalmazva, de ez a színválasztás kicsit fura. Éles kontraszt lesz az USA/Európai modulok fehér színével szemben.

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

3. féltől származó sütik elfogadása

Én valahogy látom a lelki szemeim előtt, ahogy a színtől megkattanva lemészárolják egymást, aztán az utolsó őrjöngve lyukat üt a falba és tébolyult kacajjal kirepül az űrbe.

 

[Pogány]

A Nap tömegénél százszor nagyobb, hunyorgó óriáscsillagot talált a tejútrendszer központjában egy nemzetközi csillagászcsoport.
Forrás: https://kuruc.info/r/58/229653/

Leváltották a Roszkoszmosz orosz állami űrvállalat emberes űrrepülési programjaiért felelős ügyvezetőt
Forrás: https://kuruc.info/r/4/229657/

 

[Zaphod Beeblebrox]

Én valahogy látom a lelki szemeim előtt, ahogy a színtől megkattanva lemészárolják egymást, aztán az utolsó őrjöngve lyukat üt a falba és tébolyult kacajjal kirepül az űrbe.

Twitteren később azt olvastam orosz forrásból, hogy a piros felület csak egy védőpanel amit majd eltávolítanak az indulás előtt.
Adná magát a dolog, bár a képekről ez nem olyan egyértelmű..

 

[Cifu]

Na, akkor most ezeket is kiröhögöm a 3d-vel nyomtatott összes hajtóműrészükkel együtt.. Kitárgyaltuk - és számomra emlékezetes marad, mivel a programomban lévő hibát nem vettem volna észre - hogy Musk úgy éri el az a nagyon alacsony falvastagságot a tanknál, hogy figyelembe veszi az anyag szilárdságnövekedését a hőmérséklet csökkenésével és ezzel - a pillanatnyi és minden méretezési eljárásban tilos - módszerrel számolják ki a falvastagságot.

Ettől még működik...

A lemezből készült tartályok esetében a lemezt még a gyártás során többlépcsős hőkezelésnek vetik alá és így állítják be azt a fajta anyagszerkezetet, ami még az ilyen alacsony hőmérséklet esetén is még biztosít kellő képlékenységet és nem alakul át mondjuk a fele ausztenit martenzitté... Ezután be lehet hengeríteni a lemezeket és össze lehet hegeszteni megfelelő technológiával és az anyag még ezt elviseli.

Nem állítják, hogy a SpaceX-hez hasonló szintű falvastagságot fognak használni. Feltehetően vastagabb lesz az, elnézve a videókat.

Erre jön valami újabb, babzsák-fotes bagázs és elmondják a világnak, hogy ők biza mindezt 3D nyomtatással fogják csinálni. Persze, az anyagtulajdonságokról nem szól a fáma. Mivel ekkora méretben a lézeres nyomtatás már komoly gond lenne, így marad a huzalos megoldás. A gond az, hogy a hőbevitel rohadtul nem egyenletes és azt a fajta hőkezelést, amit a lemez a gyártás során megkap, egy kvázi féltermék esetén az eltérő anyagvastagságok miatt nem nagyon lehet kivitelezni.

Meglátjuk, de az egész Relativity kvázi e köré a 3D nyomtatás köré épül fel. Pont az lenne a lényege a gyártási megoldásnak, hogy nem szükséges forgácsolásos könnyítéseket használni, ami pl. a Boeing (ex-MD-D) féle falaknál használtak, ami miatt olyan pokoli drága lett (többek között) a Delta IV.

Ezt el lehet adni szép prezentációkkal, meg "szpészendzsínőr" YT-s csatornás hype-csapatokkal, csak amikor meg kell valósítani, akkor gondok vannak. Ekkora kamut még a Musk sem mer elnyomni...

Megértem miért vagy szkeptikus és én sem feltétlenül gondolom, hogy a Relativity állításait kétség nélkül el kell fogadni, de azért már 6 éve dolgoznak ezen, túl vannak vagy 200 rakétahajtómű-teszten, és legyártott tartályokon végrehajtott nyomás-teszten. Ha ennyire reménytelen lenne a dolog, akkor az év végére ígért Terran 1 tesztindítás eleve kudarcra lenne ítélve.

Nem vagyok biztos benne, hogy sikeres lesz, félreértés ne essék, de le sem írom őket...

 

[kamov]

Ettől még működik...



Nem állítják, hogy a SpaceX-hez hasonló szintű falvastagságot fognak használni. Feltehetően vastagabb lesz az, elnézve a videókat.



Meglátjuk, de az egész Relativity kvázi e köré a 3D nyomtatás köré épül fel. Pont az lenne a lényege a gyártási megoldásnak, hogy nem szükséges forgácsolásos könnyítéseket használni, ami pl. a Boeing (ex-MD-D) féle falaknál használtak, ami miatt olyan pokoli drága lett (többek között) a Delta IV.



Megértem miért vagy szkeptikus és én sem feltétlenül gondolom, hogy a Relativity állításait kétség nélkül el kell fogadni, de azért már 6 éve dolgoznak ezen, túl vannak vagy 200 rakétahajtómű-teszten, és legyártott tartályokon végrehajtott nyomás-teszten. Ha ennyire reménytelen lenne a dolog, akkor az év végére ígért Terran 1 tesztindítás eleve kudarcra lenne ítélve.

Nem vagyok biztos benne, hogy sikeres lesz, félreértés ne essék, de le sem írom őket...

Erről van szó.

Relativity-space-verifies-3d-printing-works-to-build-its-rocket

A tartály átment a nyomásteszten. Tehát bizonyított.

 

[gafzhu]

Nem állítják, hogy a SpaceX-hez hasonló szintű falvastagságot fognak használni. Feltehetően vastagabb lesz az, elnézve a videókat.

Vastagabb fal, nagyobb tömeg, kisebb hasznos teher. Még 3D nyomtatva is.

 

[Cifu]

Vastagabb fal, nagyobb tömeg, kisebb hasznos teher. Még 3D nyomtatva is.

Ez az első rakétájuk, a SpaceX Falcon 1 és a Falcon 9 Block V. között is olyan szintű különbségek vannak, mintha nem is egy cégtől érkeztek volna. Szóval az első lépés, hogy működjön. Ha működik, bizonyított, akkor lehet a gyakorlati tapasztalat alapján optimalizálni a rakétát, könnyíteni, toldani, más technológiákat bevetve hatékonyabbá tenni.

De élből a határon egyensúlyozva indulni nem jó ómen...

A Relativity kulcsmondása a 3D nyomtatás miatti egyszerűbb, ezáltal olcsóbb gyártástechnológia. Ebből fakadóan a cél az először, hogy ennek életképességét bizonyítsák. Ha beválik, lehet tovább lépni. Aztán lehet, hogy a Theranos szintű átverés áldozatai vagyunk, és valójában a 3D nyomtató mögötti szobában Chile-i bevándorlók kézzel készítik az egész rakétát.

 

[Zaphod Beeblebrox]

Na, akkor most ezeket is kiröhögöm a 3d-vel nyomtatott összes hajtóműrészükkel együtt.. Kitárgyaltuk - és számomra emlékezetes marad, mivel a programomban lévő hibát nem vettem volna észre - hogy Musk úgy éri el az a nagyon alacsony falvastagságot a tanknál, hogy figyelembe veszi az anyag szilárdságnövekedését a hőmérséklet csökkenésével és ezzel - a pillanatnyi és minden méretezési eljárásban tilos - módszerrel számolják ki a falvastagságot.

A lemezből készült tartályok esetében a lemezt még a gyártás során többlépcsős hőkezelésnek vetik alá és így állítják be azt a fajta anyagszerkezetet, ami még az ilyen alacsony hőmérséklet esetén is még biztosít kellő képlékenységet és nem alakul át mondjuk a fele ausztenit martenzitté... Ezután be lehet hengeríteni a lemezeket és össze lehet hegeszteni megfelelő technológiával és az anyag még ezt elviseli.

Erre jön valami újabb, babzsák-fotes bagázs és elmondják a világnak, hogy ők biza mindezt 3D nyomtatással fogják csinálni. Persze, az anyagtulajdonságokról nem szól a fáma. Mivel ekkora méretben a lézeres nyomtatás már komoly gond lenne, így marad a huzalos megoldás. A gond az, hogy a hőbevitel rohadtul nem egyenletes és azt a fajta hőkezelést, amit a lemez a gyártás során megkap, egy kvázi féltermék esetén az eltérő anyagvastagságok miatt nem nagyon lehet kivitelezni.

Pár hónapot szenvedtünk vele, hogy egy dinnye nagyságú autoklávot nyomtassunk a jelenlegi csúcs gépen. Az anyagtulajdonságok függöttek a helytől - lemez esetében ez nem gond, mert hosszirányban van hengerelve, így a szálirány pont a hosszirányú feszültségekre merőleges, viszont a 3d-s anyagnál nincs ilyen hatás sem, csak amit sikerül "kinyomtatni".

Ezt el lehet adni szép prezentációkkal, meg "szpészendzsínőr" YT-s csatornás hype-csapatokkal, csak amikor meg kell valósítani, akkor gondok vannak. Ekkora kamut még a Musk sem mer elnyomni...

Ez az első rakétájuk, a SpaceX Falcon 1 és a Falcon 9 Block V. között is olyan szintű különbségek vannak, mintha nem is egy cégtől érkeztek volna. Szóval az első lépés, hogy működjön. Ha működik, bizonyított, akkor lehet a gyakorlati tapasztalat alapján optimalizálni a rakétát, könnyíteni, toldani, más technológiákat bevetve hatékonyabbá tenni.

De élből a határon egyensúlyozva indulni nem jó ómen...

A Relativity kulcsmondása a 3D nyomtatás miatti egyszerűbb, ezáltal olcsóbb gyártástechnológia. Ebből fakadóan a cél az először, hogy ennek életképességét bizonyítsák. Ha beválik, lehet tovább lépni. Aztán lehet, hogy a Theranos szintű átverés áldozatai vagyunk, és valójában a 3D nyomtató mögötti szobában Chile-i bevándorlók kézzel készítik az egész rakétát.

Én nem látom, hogy a 3D nyomtatás ebben a kategóriában és minőségi követelmények mellett is ennyire egyértelműen olcsóbbnak bizonyulna. Mitől?
A kevesebb emberi munkaóra miatt? Csak mert a karbon testű üzemanyag tankot is robotok tekercselik. (jo, ott maga az anyag a drága gondolom). A SpaceX is hegesztő robotot használ a Starshipsnél..
Vagy ez a különbség inkább a motorok nyomtatásánál jön ki? A turbopumpát is nyomtatják?

Egyébként a kiadott promo videóban egy 7 motorral szerelt booster szerepel, és mivel a rakéta LEO-ra 20 tonnát tud kb. F9 kategória. Ott 9 Merlin dolgozik felfele, de a leszállásnál az egyis túl erős, ezért a suicide burn. Érdekes lesz látni, hogy akarják ezt megoldani.

Musk szokott nagyokat mondani, ha ütemtervről van szó, de ez a 2024-es céldátum szerintem még rajta is túltesz.

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

3. féltől származó sütik elfogadása

MÁS:
Milliárdosok és az ő játékaik..
Úgy tűnik Richard Branson sem hadja annyiban a dolgot, hogy Bezos elvigye az első emberes kereskedelmi szuborbitális repülés címet a Blue Originnel július 20-án tervezett repüléssel.
A Virgin Galactic a július 4-i hétvégén repülne egyet Bransonnal, ha megkapják az FAA engedélyt.

Virgin Galactic's Richard Branson Aims to Fly to Space Before Jeff Bezos

Fourth of July weekend could include some extra fireworks this year. Updated with statement from Virgin Galactic on June 8, 2021 at 10:53 a.m. PDT. by Douglas MessierManaging Editor It looks like Richard Branson could beat fellow billionaire Jeff Bezos to space next month. Virgin Galactic is...

www.parabolicarc.com

 

[Cifu]

Én nem látom, hogy a 3D nyomtatás ebben a kategóriában és minőségi követelmények mellett is ennyire egyértelműen olcsóbbnak bizonyulna. Mitől?
A kevesebb emberi munkaóra miatt? Csak mert a karbon testű üzemanyag tankot is robotok tekercselik. (jo, ott maga az anyag a drága gondolom). A SpaceX is hegesztő robotot használ a Starshipsnél..

Ha lemezekből hegeszted össze a tartályt, ott nagyon kellemetlen lehet a hegesztési varratok ellenőrzése, a Relativity pont ezért mutogat ugye röntgen-ábrát arról, mennyire homogén az egész tartályfal. A gyártás logisztikája is egészen más. Lemez alapú gyártásnál kell a lemezeket egyenként ellenőrizni, vágni, aztán jön az összehegesztés, annak az ellenőrzése, stb. A 3D gyártás folyamata egyszerűbb, mert nagyon leegyszerűsítve csak a nyersanyag jön be a gyárkapun, aztán a kész elem megy ki. Persze itt is vannak részelemek, amiket össze kell szerelni, de ezek számát is állításuk szerint drasztikusan alacsonyan tartják azzal, hogy a 3D nyomtatás lehetővé teszi, hogy bizonyos alkatrészeket egy darabban gyártsanak le, amit a hagyományos gyártástechnológiával csak több kisebb részelemből lehetne összeépíteni (amiket aztán össze kell szerelni, emiatt szükségesek furatok, csavarkötések, stb.).

Mondom, a részletek ismerete nélkül nehéz lenne ezt mérlegelni, de a SpaceX-nél se tudjuk a részleteket...

Vagy ez a különbség inkább a motorok nyomtatásánál jön ki? A turbopumpát is nyomtatják?

Ott is, lásd fent. Sajnos nem tudunk sokat az Aeon 1-ről sem, az Aeon R-ről még kevesebbet.

Egyébként a kiadott promo videóban egy 7 motorral szerelt booster szerepel, és mivel a rakéta LEO-ra 20 tonnát tud kb. F9 kategória. Ott 9 Merlin dolgozik felfele, de a leszállásnál az egyis túl erős, ezért a suicide burn. Érdekes lesz látni, hogy akarják ezt megoldani.

Nem tudjuk mennyire lehet a tolóerővel játszani, a Merlin 1D esetén állítólag 40%-ig lehet visszavenni, és ezzel irgalmatlan nagy játékteret ad a SpaceX-nek. A Raptornál feltehetően nem lesz ennyire mély tolóerő-visszavételre lehetőség, de ott viszont jóval több hajtómű áll alapból rendelkezésre a Super Heavy-nél.

Musk szokott nagyokat mondani, ha ütemtervről van szó, de ez a 2024-es céldátum szerintem még rajta is túltesz.

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

3. féltől származó sütik elfogadása

A szép az egészen az, hogy ha a gyártástechnológia megvan, akkor tényleg irgalmatlan gyorsak és rugalmasak lehetnek. Náluk ez a kulcs. Eddig nagyjából ezt polírozták, persze a tartályok és a hajtómű is ment, de ott a lényeg az volt, hogy a gyártástechnológiával mennyire lehet elmenni. Állításuk szerint elérték a célt. Most a rakéta- és hajtóműfejlesztés jön.

 

[gafzhu]

Ha lemezekből hegeszted össze a tartályt, ott nagyon kellemetlen lehet a hegesztési varratok ellenőrzése, a Relativity pont ezért mutogat ugye röntgen-ábrát arról, mennyire homogén az egész tartályfal.

3D nyomtatásnál tulajdonképpen hegesztésből áll az egész tartályfal?