Az LPO-50 hagyományos felépítésű lángszóró, tervezésekor az álcázási szempontokat már nem vették figyelembe. Egyes források szerint a villaállvány fő funkciója, hogy a lángszórót könnyű golyószórónak álcázza, de elég egy pillantást vetni az eszközre és bármely szovjet golyószóróra, hogy megállapítsuk, ez nem valósult meg.
Az LPO-50 tömege feltöltött állapotban 22,5 kg, tehát elődeihez hasonlóan szintén meglehetősen súlyos fegyver.
Három tűzkeveréket tartalmazó tartályát egy hajlékony tömlő köti össze magával a fegyverrel. A tartályok alján lévő csőcsatlakozásokban nyomáskiegyenlítő szelepeket helyeztek el. Ezek a szelepek rugóval és speciális membránnal reteszelik el a gyújtókeverék útját a cső felé. A tartályok felső részén piropatron, lőportöltet és biztonsági szelep található. A fegyver elektromos működtetésű, tusában egy akkumulátortelep került beépítésre négy db. 1,5 Voltos akkumulátorral. A lángszóró tűzváltókarjának négy állása van. Biztosított helyzetben a rendszer nincs áram alatt, a három további állás pedig a három tartály egyenkénti áram alá helyezésére szolgál. Minden tartály külön vezetékkel csatlakozik a tűzváltókarhoz.
Míg a lángszórók többségénél magas nyomású hajtógáz biztosítja a tüzelőanyag nagy erővel történő kilövellését, az LPO-50 más elven működik. A hajtógázt itt egy-egy lőportöltet berobbanása szolgáltatja. A szokatlan megoldásnak köszönhetően a fegyver biztonságosabban tárolható és kisebb a működtetése közben fellépő meghibásodás esélye is. Emellett viszont a tűzcsapás ideje nem befolyásolható, a tűzkiváltás a tartály teljes kiürülését eredményezi!
A fegyver használatához a kezelő elfoglalja pozícióját a célpontjával szemben, majd beállítja a tűzváltókart a megfelelő tartályra, céloz, és megnyomja az elsütőbillentyűt (köznapi nyelven szólva meghúzza a ravaszt). Ezzel zárja az aktuális tartály piropatronjának és a fegyver aktuális gyújtópatronjának az áramkörét. A piropatron berobban, meggyújtja a lőportöltetet, amely égése során nagy nyomású gázt fejleszt és amikor ez a nyomás – kb. 1 másodperc alatt – eléri a 30 kp/cm2 értéket, a nyomáskiegyenlítő szelep a tartály alján átszakítja a membránt és kinyomja a tüzelőanyagot a tömlőn át a csőbe. Itt a gyújtópatron lángra lobbantja az üzemanyagot, amely nagy nyomással kitörve, lángolva ér célba. A lövés kiváltásakor mintegy 70 daN visszarúgó hatás keletkezik, amely igen határozott fogást igényel. Ezért is használják az LPO-50-et többnyire fekvő helyzetben, ezt segíti az elejére felszerelt villaállvány is.
A lövés után a kiürülő tartályban a nyomás csökken, a rugós nyomáskiegyenlítő visszaáll eredeti helyzetébe és elzárja a tartályt. A következő tűzcsapás kiváltásához a következő tartályra kell állítani a tűzváltókart és jöhet a következő lövés. Az elsütőbillentyű meghúzása és a lövés tényleges bekövetkezése között eltelik néhány pillanat, ugyanakkor a folyamat onnantól automatikus. Amíg le nem esik a nyomás és ki nem ürül a tartály, megállíthatatlanul zúdul a lángoló anyag a célterületre.
Mint az a leírásból is kitűnik, egy-egy lövés mindössze pár másodpercekig tart és a fegyver három tűzcsapás után kiürül. Ezek a fegyver torkolatától 10-15 méterre kezdődő tűzcsapások azonban meglehetősen impozánsok. 3-5 méter széles, hosszan elnyúló ellipszisük 40-60, sőt, megfelelő körülmények mellett – elméletileg – akár 90 méter távolságra is elér. A 66 m/s kezdősebességgel kiáramló, akár 1000 Celsius fokon lángoló harcanyag pusztító hatása 30-40 méteres távolságon a legerősebb. A fegyver hatékonysága nagyban függ a gyújtókeverék minőségétől, de a légköri viszonyoktól is. Száraz, meleg időben, jó hátszéllel, gyúlékony célpontok ellen nyilvánvalóan sokkal hatásosabb, mint zuhogó esőben, erős oldal-, vagy ellenszélben.
Az LPO-50 tartályaiba 3-4 liter tűzkeverék tölthető, amely optimális esetben koncentrátummal sűrített benzin, de lehet dízelolaj is, tehát a harceszköz igazán nem válogatós. Ideális körülmények között a fegyver 8-10 perc alatt újratölthető, a gyakorlatban ez azonban aligha lehetséges a felhasználás helyén. A kiürült és ezzel hasznavehetetlenné vált szerkezetet, amely üresen is közel 15 kg, előbb vissza kell cipelni a benzineshordókhoz, amelyek a tűzvonaltól valószínűleg jelentős távolságra találhatóak. Természetesen nem csak a kiürült tüzelőanyagot, hanem az elhasznált piropatronokat is pótolni kell.
