A magyar haderő lehetséges fejlesztési irányai

Az igazság az, hogy sokan lenézik a lengyel, román haderőfejlesztéseket, illetve eddigi hadiipari tevékenységeket. Pedig tegyük szívnünkre a kezünket, már akkor gyártottak, harckocskat, repülőgépeket, különféle lövegeket stb. amikor mi letolt gyatyával azon siránkoztunk, hogy csak a RÁBA CSEPEL és IKARUS gyártott gépjárművet stb. A lengyeleknél csak helikopterből ott az AIRBUS, a SIKORSKY, A LEONARDO cégei, a szárazföldi eszközknél se feledkezzünk meg a MOWAG/Styer stb.
Ne felejtsük el a PZL is gyártott 21-esig hány típust, és most is ott pld az M-28 Bryza, amely megbízható repülőgép.
A románok AIRBUS gyára is hiába épült fel, mi is francia gyártású modernebb Superpumát vettünk, és nem a románok gyártotta AIR330-ast, és az AIRUBS sem helyezte ki a termelésének egyetlen r helikoptertípusának sem a gyártását (gondolom nem véletlenül). Tegyük hozzá hogy a románok BAC 1-11 est gyártottak már az 1980-as években amely egy komoly közforgalmi repülőgép volt, aztán pedig a Boeing 737-hez alkatrészeket, mikor mi még keseregtünk a dunai repgyáron.
Szóval majd ha nem épülő gyárak, meg prototípusok se, hanem sorozatgyárott járművekkel rendelkezünk, amelyekre jönnek exportrendelések akkor nagyon büszkék lehetünk, (különösen azok akik szerepet vállaltak a hadiipari cégek idecsábításában, és a védemi ipar kiépülésében). Eddig egyetlen szerződésre van sorozatgyártás a Bren-nre ami nem sikertörténet, hamarosan lejár a szerződés, nem tudtunk gyártani minden részegységet, nem fegyvereztük át a honvédség és a rendőrség állományát, exportra meg egyáltalán nem került sor.
Ennek ellenére bizom abban, hogy a hadiipari szektorban leszenk sikereink külhonban ismint pld. a szárazföldi AESA lokátorok szállítása a lengyeleknek..
 
Bren-nre ami nem sikertörténet, hamarosan lejár a szerződés, nem tudtunk gyártani minden részegységet, nem fegyvereztük át a honvédség és a rendőrség állományát, exportra meg egyáltalán nem került sor.
Ezt másodszor sütöd el, de ez honnan van.
Tudtommal 10 éves szerződésünk van 200ezer fegyverre. Gondolom nem véletlen ez a szám. A 10 évtől meg még hol vagyunk? o_O
 
Parancsnoki látogatás Debrecenben

Dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy és Maróth Gáspár védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos a látogatás során felkeresték a napokban telepített mobil katonai lőkonténert is...

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
Az igazság az, hogy sokan lenézik a lengyel, román haderőfejlesztéseket, illetve eddigi hadiipari tevékenységeket. Pedig tegyük szívnünkre a kezünket, már akkor gyártottak, harckocskat, repülőgépeket, különféle lövegeket stb. amikor mi letolt gyatyával azon siránkoztunk, hogy csak a RÁBA CSEPEL és IKARUS gyártott gépjárművet stb. A lengyeleknél csak helikopterből ott az AIRBUS, a SIKORSKY, A LEONARDO cégei, a szárazföldi eszközknél se feledkezzünk meg a MOWAG/Styer stb.
Ne felejtsük el a PZL is gyártott 21-esig hány típust, és most is ott pld az M-28 Bryza, amely megbízható repülőgép.
A románok AIRBUS gyára is hiába épült fel, mi is francia gyártású modernebb Superpumát vettünk, és nem a románok gyártotta AIR330-ast, és az AIRUBS sem helyezte ki a termelésének egyetlen r helikoptertípusának sem a gyártását (gondolom nem véletlenül). Tegyük hozzá hogy a románok BAC 1-11 est gyártottak már az 1980-as években amely egy komoly közforgalmi repülőgép volt, aztán pedig a Boeing 737-hez alkatrészeket, mikor mi még keseregtünk a dunai repgyáron.
Szóval majd ha nem épülő gyárak, meg prototípusok se, hanem sorozatgyárott járművekkel rendelkezünk, amelyekre jönnek exportrendelések akkor nagyon büszkék lehetünk, (különösen azok akik szerepet vállaltak a hadiipari cégek idecsábításában, és a védemi ipar kiépülésében). Eddig egyetlen szerződésre van sorozatgyártás a Bren-nre ami nem sikertörténet, hamarosan lejár a szerződés, nem tudtunk gyártani minden részegységet, nem fegyvereztük át a honvédség és a rendőrség állományát, exportra meg egyáltalán nem került sor.
Ennek ellenére bizom abban, hogy a hadiipari szektorban leszenk sikereink külhonban ismint pld. a szárazföldi AESA lokátorok szállítása a lengyeleknek..
Igen, mi úgy nézzük le őket, hogy a mi hadiiparunk szinte csak papíron és a vágyálmunkban létezik, teljesen egyetértek.
 

"A 2020-ban történt vértesszőlősi tragikus helikopteres mentés kapcsán az Origo megírta: a felkérésre helyszínre érkező helikopter és annak személyzete mindig a kárhelyszín parancsnokának utasításait követve hajtja végre a mentés mozzanatait.

Az ügyészség az eljárás során gyanúsítottként hallgatta ki a honvédségi kutató-mentő helikopter pilótáját, az eljárás azonban még folyamatban van, így adott esetben ez további személyek – akár gyanúsítotti – kihallgatását is jelentheti.
A Honvédelmi Minisztérium ismételten részvétét fejezi ki a családnak, a hozzátartozóknak, hiszen mindig a segítségnyújtás, az emberi élet megmentése a szándékuk. Amennyiben az nem sikerül, a mentésben résztvevő katonák nem csak kudarcként, hanem tragédiaként élik meg a történéseket.

A felkérésre helyszínre érkező helikopter és annak személyzete mindig a kárhelyszín parancsnokának utasításait követve hajtja végre a mentés mozzanatait. Így történt ez Vértesszőlősön is. A Pápáról felszálló repülőgép személyzete rádiókapcsolatban volt a honvédségi központtal és a helyszínre érve felvette a kapcsolatot a kárhelyszín parancsnokával is, aki általában a tűzoltóság munkatársa. A kárhelyszín parancsnokának ugyanis olyan személynek kell lennie, aki a speciális esetekre, eseményekre, így a légieseményekre is ki van képezve és fel van készítve. Az Origo tudósításában olvasható: kizárólag a kárhelyszín parancsnoka dönt arról is, hogy az összes körülményt figyelembe véve milyen eszközzel és milyen módszerrel hajtható végre a mentés. Ő felel a helyszínen a mentési feladatok összehangolásáért, a tevékenység irányításáért is.

„A polgári célú légimentés esetén a folyamat azzal kezdődik, hogy valaki felhívja a 112-es, általános segélyhívó számot. Ilyenkor a hívás elemzését követően a Katasztrófavédelmi Főügyelet dönt arról, hogy az adott eseménynél szükséges-e légi segítség” – fogalmazott Bali Tamás ezredes, az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis parancsnokhelyettese. Hozzátette: légimentést Magyarországon csak a Magyar Honvédség képes végrehajtani, más szerveknél nem áll rendelkezésre az ehhez szükséges eszköz és képesség. Mint mondta: a Katasztrófavédelmi Főügyelet a 2020 július ötödikei vértesszőlősi esetben is arról döntött, hogy szükséges a légimentés, így értesítette a Magyar Honvédség Légi Műveleti Vezetési és Irányítási Központját. „Magyarországon általában két, kutató-mentő eszközökkel felszerelt honvédségi helikopter ad folyamatos készenléti szolgálatot, így ezek egyike indult el a feladat végrehajtására. Mivel Vértesszőlős a Dunától nyugatra fekszik, a területileg illetékes, az MH Pápa Bázisrepülőtéren állomásozó kutató-mentő helikopter szállt fel” –részletezi Bali Tamás ezredes. A parancsnokhelyettes kiemelte: az adott baleseti helyszínen vagy mentési területen egy központi személy, a Belügyminisztérium Katasztrófavédelmi Főigazgatóságához tartozó kárhelyszín-parancsnok irányítja a honvédségi egységeket, illetve a tűzoltókat és a mentőket egyaránt, akik szintén az ő utasításai alapján járhatnak el a helyszínen.

A vértesszőlősi tragikus eset után teljes körű vizsgálat indult. A honvédelmi tárcán belül működő Állami Légügyi Főosztály lezárta a vizsgálatot és megállapította: „a légiközlekedésben érdekelt személyek és szervezetek tevékenysége megfelelt a légi közlekedés szabályainak. Mindezzel párhuzamosan a Légiközlekedési Balesetvizsgáló Osztály is eljárást kezdeményezett, azonban az ő vizsgálatuk még nem zárult le” – tette hozzá Bali Tamás ezredes.


Hangsúlyozta: a Magyar Honvédség kutató-mentő alegységének tagjai megpróbálnak minden egyes lehetséges esetre megfelelő eljárásokat felállítani, s emellett folyamatosan gyakorlatoznak annak érdekében, hogy minél felkészültebben legyenek a kutatásra és mentésre.
Az elmúlt évtizedek mentési feladatai nem indokolták a protokoll változtatását, hiszen soha nem történt még ilyen tragédia. Ugyanakkor – mivel más típusú helikopterek álltak hadrendbe a Magyar Honvédségnél – most átdolgozták a mentési protokollt és az eljárásrendet is. Jelenleg az illetékes hatóságok, szervezetek engedélyére vár a honvédelmi tárca ahhoz, hogy az újonnan beszerzett Airbus H145M többcélú könnyű helikopterek is részt vehessenek a légimentési feladatokban.
"
 
 
  • Tetszik
Reactions: Pogány
Az igazság az, hogy sokan lenézik a lengyel, román haderőfejlesztéseket, illetve eddigi hadiipari tevékenységeket. Pedig tegyük szívnünkre a kezünket, már akkor gyártottak, harckocskat, repülőgépeket, különféle lövegeket stb. amikor mi letolt gyatyával azon siránkoztunk, hogy csak a RÁBA CSEPEL és IKARUS gyártott gépjárművet stb. A lengyeleknél csak helikopterből ott az AIRBUS, a SIKORSKY, A LEONARDO cégei, a szárazföldi eszközknél se feledkezzünk meg a MOWAG/Styer stb.
Ne felejtsük el a PZL is gyártott 21-esig hány típust, és most is ott pld az M-28 Bryza, amely megbízható repülőgép.
A románok AIRBUS gyára is hiába épült fel, mi is francia gyártású modernebb Superpumát vettünk, és nem a románok gyártotta AIR330-ast, és az AIRUBS sem helyezte ki a termelésének egyetlen r helikoptertípusának sem a gyártását (gondolom nem véletlenül). Tegyük hozzá hogy a románok BAC 1-11 est gyártottak már az 1980-as években amely egy komoly közforgalmi repülőgép volt, aztán pedig a Boeing 737-hez alkatrészeket, mikor mi még keseregtünk a dunai repgyáron.
Szóval majd ha nem épülő gyárak, meg prototípusok se, hanem sorozatgyárott járművekkel rendelkezünk, amelyekre jönnek exportrendelések akkor nagyon büszkék lehetünk, (különösen azok akik szerepet vállaltak a hadiipari cégek idecsábításában, és a védemi ipar kiépülésében). Eddig egyetlen szerződésre van sorozatgyártás a Bren-nre ami nem sikertörténet, hamarosan lejár a szerződés, nem tudtunk gyártani minden részegységet, nem fegyvereztük át a honvédség és a rendőrség állományát, exportra meg egyáltalán nem került sor.
Ennek ellenére bizom abban, hogy a hadiipari szektorban leszenk sikereink külhonban ismint pld. a szárazföldi AESA lokátorok szállítása a lengyeleknek..

Bakker, ne rinyákolj már folyton. Ez nevetséges.
Olyan dolgokat kérsz számon, amiket Magyarország először a trianoni békediktátum, aztán meg a varsói szerződés miatt nem gyártatott.
És több ellentmondásba is keveredsz.
A Rába, a Csepel, az Ikarus magyar volt, az Airbus és társai meg betelepült multik. Ennyi erővel mondhatnánk, hogy a lengyeleknek a Polski Fiat jutott, nálunk meg itt a Merci, az Audi, meg most jön a BMW. Tényleg, és végül is miből mennyit vett Lengyelország? És mennyit exportált? A PZL mennyire volt életképes a szabad piacon?
Aztán felhozod a román Airbus gyárat, amivel mi is volt a célod? Hogy csak ígérgetnek, amúgy a kutyának nem kell, amit csinálnak? Be is baszott volna, ha IAR-330-ast veszünk. Ez hogy jutott egyáltalán eszedbe??
A román BAC gyártás, hát kiváló példa, tényleg. :D :D
Ja, nálunk meg épül a gyulai gyár, aminek megrendelése is lesz. De mindegy, akkor is szarok vagyunk, tudom...
Szinte az egész volt V.Sz. hadiipara a szoci maradék kendácsolására épül.
A Brenben konkrétan mi nem sikertörténet? Mit nem tudunk gyártani hozzá? Ha még nem fegyvereztük át magunkat, akkor minek exportálnánk?
Ha exportra termelnénk, akkor az lenne a bajod, hogy.


A neten kb 300 dodóért találtam meg.
300-atfizettél a cikkért? :D
 
Azon szoktunk röhögni a kollégákkal, hogy mivel egyre nagyobb hiány van kéményseprőből lassan oda is mi fogunk menni...
Akár jöhetnétek, mert hozzánk csak kijön, hogy fizetni kell, és ha megnézetnénk vele a kéményt fintorog, hogy nem akarjuk mi azt, mert majd akkor megbüntet!

A katonák akikkel találkoztam udvariasabbak szoktak lenni.