Szu-57 / Su-57 Felon / PAK-FA (T-50) / FGFA (Szuhoj, Oroszország)

[ZsoltHun]

Ezzel ott a baj, hogy minden prototípus gyűjti az üzemórát (nem csak a repülési üzemórát, hanem minden mást is), de ezek az üzemórák csak akkor adódhatnak össze, ha minden prototípus a legjobban hasonlít egymásra. Ha teszem azt kell 10.000 óra üzemeltetési tapasztalat a prototípusoktól, akkor ezt a 10.000 órát csak akkor tudja minden prototípus gyűjteni, ha azok a lehető legegyformábbak. Ha van 10 prototípusod, amiből 8 a lehető legegyforább, 2 meg nem, akkor az a kettő nem gyűjti az üzemeltetési tapasztalatot. Tehát ilyenformán tök feleslegesen üzemelteted őket. Persze a 10.000 óra összejön akkor is, ha a 10 prototípusod 3 féle vagy 4 féle vagy 2 féle, épp csak sokkal lassabban és sokkal drágábban.

Nem ez lenne a Nulla széria feladata? Hogy a lehetőlegjobban hasonlitson a végleges szériára?
A protótipus dolga pedig az lenne, hogy a valóságban ellenörizzék azt amit a "rajzasztalon" megálmodtak, az oké is lesz vagy csak szép rajz lesz belőle? Illetve, hogy a számitásokat is velük ellenörizzék?

 

[ghostface]

Még az oroszok is azt mondják, hogy nem állt le a Felon tesztprogramja (annak ellenére, hogy megkezdődött a korlátozott ütemű sorozatgyártás).

Persze, hogy nem állt le. Most épp az új hajtóműveket tesztelik a 052-es gépen, illetve a fegyverrendszereket éles körülmények között a széria gépek bevonásával. Egy gépet simán kitudnak venni a "sorból" pláne ha annak egyfajta PR haszna is van. Most azon ne kezdj el rugózni, hogy úgysem rendel senki 57-est...

 

[dudi]

Nem ez lenne a Nulla széria feladata? Hogy a lehetőlegjobban hasonlitson a végleges szériára?
A protótipus dolga pedig az lenne, hogy a valóságban ellenörizzék azt amit a "rajzasztalon" megálmodtak, az oké is lesz vagy csak szép rajz lesz belőle? Illetve, hogy a számitásokat is velük ellenörizzék?

A Felonnál kimaradt az ami a Raptornál az YX-22 volt (technológiai demonstrátor). A te szóhasználatoddal élva csak nullszéria épült. Egyébként a nullszéria és a prototípus ugyanaz.

 

[ZsoltHun]

A Felonnál kimaradt az ami a Raptornál az YX-22 volt (technológiai demonstrátor). A te szóhasználatoddal élva csak nullszéria épült. Egyébként a nullszéria és a prototípus ugyanaz.

YF-22 volt a protó, YX-22 nem létezett. Az X-(valami szám) az USAF jelzésében a kifejezetten kisérleti célokra épített gépek kapták meg.

Nullszéria:
A műszaki termékfejlesztés folyamatának befejező stációja. Az ezt megelőző időszakban készül el (egyedi, kísérleti körülmények között) az új gyártmány prototípusa. A prototípus kiértékelése után kezdődik el a sorozatgyártásra való felkészülés. A sorozatgyártási engedély feltétele a kis sorozatú, nullszériás gyártás eredményessége. Ekkor az új termék legtöbb alkatrésze kis sorozatban, már technológia alapján készül el. Ekkor dől el, hogy az új termék alkalmas-e sorozatgyártásra.

Prototípus:
A prototípus egy korai fázisban lévő termék modellje, amelyet azért készítettek, hogy tesztelje a koncepció hatékonyságát.[1] Egy fejlesztésben lévő termék első példánya, amely megelőzi a sorozatban készült terméket.[2] A fogalmat széles körben használják, például a szemantika, az elektronika, a tervezés és a szoftver programozás terén. A prototípus arra szolgál, hogy műszaki adatokat nyújtson egy valódi, működő rendszer számára.[3] A szó a görög πρωτότυπον (prototüpón, "primitív forma") szóból származik, ez a szó pedig a görög πρῶτος protos ("első") és a τύπος tüposz ("benyomás")[1][4] szavak keresztezése.

Fontos tudni, hogy a prototípusok rosszabb minőségűek, mint a kész termék. Az anyagok és a készítés különbsége miatt lehetséges, hogy egy prototípus nem működik megfelelően, míg a kész termék igen. A prototípusok működhetnek megfelelően, miközben az elkészült terméknek lehetnek hibái, ugyanis a prototípusok anyagai és készítése néha jobban működhetnek, mint a tömeges termelés.

Összességében lehet arra számítani, hogy a külön-külön prototípusok költsége nagyobb, mint a kész terméké az anyagok és a készítés kisebb hatékonysága miatt. A prototípusokat arra is használják, hogy átnézzék a tervezést a költségek csökkentése érdekében.[5]

A prototípus tesztelést lehetséges arra használni, hogy csökkentse annak a kockázatát, hogy egy elképzelés nem működik megfelelően, viszont a prototípusok általában nem tudják megszüntetni az összes kockázatot.

 

[dudi]

YF-22 volt a protó, YX-22 nem létezett. Az X-(valami szám) az USAF jelzésében a kifejezetten kisérleti célokra épített gépek kapták meg.

Nullszéria:
A műszaki termékfejlesztés folyamatának befejező stációja. Az ezt megelőző időszakban készül el (egyedi, kísérleti körülmények között) az új gyártmány prototípusa. A prototípus kiértékelése után kezdődik el a sorozatgyártásra való felkészülés. A sorozatgyártási engedély feltétele a kis sorozatú, nullszériás gyártás eredményessége. Ekkor az új termék legtöbb alkatrésze kis sorozatban, már technológia alapján készül el. Ekkor dől el, hogy az új termék alkalmas-e sorozatgyártásra.

Prototípus:
A prototípus egy korai fázisban lévő termék modellje, amelyet azért készítettek, hogy tesztelje a koncepció hatékonyságát.[1] Egy fejlesztésben lévő termék első példánya, amely megelőzi a sorozatban készült terméket.[2] A fogalmat széles körben használják, például a szemantika, az elektronika, a tervezés és a szoftver programozás terén. A prototípus arra szolgál, hogy műszaki adatokat nyújtson egy valódi, működő rendszer számára.[3] A szó a görög πρωτότυπον (prototüpón, "primitív forma") szóból származik, ez a szó pedig a görög πρῶτος protos ("első") és a τύπος tüposz ("benyomás")[1][4] szavak keresztezése.

Fontos tudni, hogy a prototípusok rosszabb minőségűek, mint a kész termék. Az anyagok és a készítés különbsége miatt lehetséges, hogy egy prototípus nem működik megfelelően, míg a kész termék igen. A prototípusok működhetnek megfelelően, miközben az elkészült terméknek lehetnek hibái, ugyanis a prototípusok anyagai és készítése néha jobban működhetnek, mint a tömeges termelés.

Összességében lehet arra számítani, hogy a külön-külön prototípusok költsége nagyobb, mint a kész terméké az anyagok és a készítés kisebb hatékonysága miatt. A prototípusokat arra is használják, hogy átnézzék a tervezést a költségek csökkentése érdekében.[5]

A prototípus tesztelést lehetséges arra használni, hogy csökkentse annak a kockázatát, hogy egy elképzelés nem működik megfelelően, viszont a prototípusok általában nem tudják megszüntetni az összes kockázatot.

Bocsánat YF-22 akartam írni.

Ha így definiálunk, akkor nincs nullszéria a Felonnál, mert a legutolsó prototípus sem egyezik meg a szériagéppel (vagy az a nullszéria amit mi szériagépnek nevezünk).

 

[ZsoltHun]

Bocsánat YF-22 akartam írni.

Nem gond, előfordul mással is.

Ha így definiálunk, akkor nincs nullszéria a Felonnál, mert a legutolsó prototípus sem egyezik meg a szériagéppel (vagy az a nullszéria amit mi szériagépnek nevezünk).

Én kinézem az oroszokból, hogy a jelenlegi Szu-57 egy nullszéria csak és majd a Szu-57M lesz a valódia széria gép amiben benne lesz minden ami szem száj ingere. Hajtómű, radar, elektronik.

 

[Roni]

Nem gond, előfordul mással is.


Én kinézem az oroszokból, hogy a jelenlegi Szu-57 egy nullszéria csak és majd a Szu-57M lesz a valódia széria gép amiben benne lesz minden ami szem száj ingere. Hajtómű, radar, elektronik.

Tavaly nyáron kellett volna repülnie az M verziónak ! sehol semmi róla !

 

[dudi]

Nem gond, előfordul mással is.


Én kinézem az oroszokból, hogy a jelenlegi Szu-57 egy nullszéria csak és majd a Szu-57M lesz a valódia széria gép amiben benne lesz minden ami szem száj ingere. Hajtómű, radar, elektronik.

A SZU-27-nél is ez volt és T-80-nál.

 

[kelepisti]

Tippelek, mivel egyszerű magyar civilként egyebet nem tudhatok a program állásáról. Szerintem 26 szériagép épülhetett eddig, amiből 25-öt tudtak átadni. Az első szériagép a vörös 01-es oldalszámú volt. Az "eredeti" vörös 01-es bonyolult helyzetbe került a gyári berepülés során, abból a KNAAZ gyár berepülőpilótája sem tudta kivezetni, így leszállás helyett katapultálni kényszerült. A 01-es pedig lezuhant és megsemmisült. Így azt a 01-est értelemszerűren nem tudták átadni a légierőnek. Viszont az első átadott szériagép a fotók alapján így is a vörös 01-es volt. Ez úgy fordulhatott elő, hogy a sorban utána jövő 02-est átszámozták 01-esre, hogy mégse 2-től induljon a sor. Így a második szériagép, a "második" vörös 01-es nyitotta az átadott Szu-57 szériagépek sorát. Ezt követően nem történt sem baleset, sem katasztrófa a típussal. A legyártott gépek mindegyikét gond nélkül át tudták adni a légierőnek. Ezek alapján pedig a vörös 26-os oldalszám azt jelzi, hogy ez volt a 25-ik átadott szériagyártású gép. Miért csak 25? Mert vörös 13-as biztosan nem volt. A pilóták, repülőműszakiak babonás emberek, nem szeretik a 13-as számot. Még a Magyar Légierőben sem repült 13-as oldalszámú MiG-29-es és tudtommal más típus sem, ezzel az oldalszámmal. Az oroszoknál is ugyanez lehet a helyzet. Tudom, hogy a Szojuz programban voltak 13-as számú űrhajók, de az inkább kivétel.
Az egyébként nagyon meglep, hogy kikerülhetett ilyen fotó az internetre. Ráadásul nem csak az oldalszáma látszik a gépnek, hanem az RF-el induló lajstormjele/lajstromszáma is. (ez az orosz Légi és Űr Erők gépeinél "RF"=Romeo Foxtrot, az orosz civil gépek lajstromjele "RA"-val indul, amit Romeo Alfa- nak kell mondani, a magyar lajstromban repülő civil gépeké pedig "HA" vagyis Hotel Alfa, de befejeztem itt a fórum közönségének a további fárasztását a repülési fóniaábécével, mert gondolom senkinek sem újdonság).
Ezt a két azonosítót, de főleg a lajstomszámot az SZVO kezdete óta az oroszok minden egyes videónál és fotónál hétpecsétes titokként kezelve kitakarták. Nem értem, hogy most ez miért maradt el.

Propaganda. Ilyen embargós helyzetben is gyártanak looakodokat

 

[angelsoul]

Nincs értelme. Egy prototípus amit műrepülésre használnak értelmetlen úgy, hogy nem azonyos erősségű a sárkányszerkezete mint a szériagépnek. Miért? Mert egy erősebb sárkánnyal nem tudsz egzakt adatokat gyűjteni a gyengébb szerekzetű sárkánnyal épülő szériagépekhez. Az pedig egy elég erős feltételezés, hogy van az oroszoknak egy olyan prototípusuk amit kizárólag műrepülésre használnak és ennek a műrepülésnek nem célja az, hogy adatokat gyűjtsenek a szériagépekhez. Ez azt jelentené, hogy van egy gépük amit légiparádékon való parasztvakításra üzemeltetnek.

Mivan?
Miért lenne gyengébb a sárkány? Pont ugyan olyan, mint a többi, ezt honnan haluzod be? A lemezelés javíthatósága/olcsósága milyen kapcsolatban van a hossztartókkal meg a bordák elrendezésével/vastagságával?

Annyi történt, hogy ez a T-50 kiszolgálta célját a tesztprogramban (van, ami elektronikát tesztel, más fáradásos teszteken, stb...), viszont ezt ahelyett, hogy múzeumba küldték volna, ahogy szokás, áttették a sales csapathoz (a többi tesztgépen meg a Szu-57M rendszereit, hajtóműveit, stb. tesztelik most is, ez meg nem kellett). Ugyanis az alap Szu-57 sorozatban gyártott, kész gép.
Ennek oka, hogy az orosz el akarja adni a gépet külföldön, ahhoz meg légibemutatókon villantani kell, fogták, összerakták annyira, hogy tudjon tekeregni a beton felett. Kiszedték belőle ami nem kell, funkcionális annyira, hogy ezt az egy feladatát végrehajtsa. Ahhoz meg nem kell lesimogatott szegecs meg gyors zár.
Egy volt tesztgép, amit feladata végeztével most promóciós célra használnak.

 

[Allesmor Obranna]

A Szu-35BM protókon lévő nagy titánkeretet úgy látom már sikerült elfelejteni.

Milyen titánkeretre gondolsz?
Egyedül a kék 01-es Szu-35Sz-en volt egy merevítő pánt a két hajtóműgondola között, amiről tudok.

 

[Allesmor Obranna]

A SZU-27-nél is ez volt és T-80-nál.

És a legismertebb példa: MiG-23 típuscsalád, de tulajdonképpen a MiG-29-es is.

 

[Allesmor Obranna]

YF-22 volt a protó, YX-22 nem létezett. Az X-(valami szám) az USAF jelzésében a kifejezetten kisérleti célokra épített gépek kapták meg.

Bizonyos értelemben az F-22 és a Szu-57 hasonló történetek.
A 87-0700 és 87-0701 YF-22 párosok egy-egy technológia demonstrátor gépek voltak, civil lajstrommal regisztrálva az FAA-nál.
Ilyen a Szu-57-esnél nem volt.

Ezekkel szemben a 91-4001-es és 91-4002-es F-22A jelű Raptor 1997-ből és 98-ból egy-egy block 1-es prototípus.
Ide tartozik még a 91-4003-as block 2-es protogép is 2000-ből.

A 91-4004-estől 91-4009-ig jelzett gépek 2000 és 2002 között már az USAF 411 FLTS tesztalakulatához besorolt nullszéria block 10-es gépek voltak és a 99-4010-es, de még mindig block 10-es géppel indul meg majd az alacsony ütemű szériagyártás 2002 októberében.

 

[boki]

Tavaly nyáron kellett volna repülnie az M verziónak ! sehol semmi róla !

Még 2023-ban repült először a modernizált Szu-57. Posztoltam is a videót két éve.

 

[sidewinder12]

Milyen titánkeretre gondolsz?
Egyedül a kék 01-es Szu-35Sz-en volt egy merevítő pánt a két hajtóműgondola között, amiről tudok.

Pont arra gondolok.

 

[sidewinder12]

Tavaly nyáron kellett volna repülnie az M verziónak ! sehol semmi róla !

A fórum 581-ik oldala, ott a videó, de ha nincs kedved visszalapozni, akkor linkelem ide. Az M változat első repüléséről készült videót 2022 október 29-én tették közzé. Az 511-es protó lett továbbépítve M változatúra, a fedélzeti rendszereit tekintve. De a "2-es fázis" AL-51-es hajtóműveit akkor még nem kapta meg.

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

3. féltől származó sütik elfogadása

 

[sidewinder12]

A hülyeséget. A proto azert van, hogy a majdani szériagépről kapjanak minél pontosabb adatokat. Erről szól a teljes berepülesi program. Nincs értelme erősebbre csinálni, mert akkor fals adatokat kapsz. Szerinted pl van értelme egy erősebb sárkánnyal farasztásos teszteket végezni, majd egy gyengébb sárkányt anélkül sorozatban gyártani, hogy elvégezted volna a fárasztásos teszteket?

Amivel próbálkozol az is hülyeség, hisz ha úgy csinálnák ahogy kitalaltad akkor a prototípusok egy részének repülési ideje lószart nem erene, azaz kb feleslegesen repülnek a sárkany szempontjából.

Amit felvetnek hiányosságnak, annak semmi köze a szerkezeti megerősítéshez, pusztán igénytelen kivitelezés.

A fárasztásos tesztekre általában földi tesztpéldányt használnak, ami 0 felszállást repül a létezése során. Kivételek nagyon ritkán akadnak, ilyen volt a sárga 01-es először Szuhoj Sz-37, majd Szu-47-típusjel alatt futó, előrenyilazott szárnyú "Berkut" . Csak egy példány épült belőle, és az teljesítette a komplett légi tesztprogramot és ezen kívül a földön, a CAGI-ban is összetörték a fárasztásos, strukturális teszteken. A Szu-57 programban viszont minimum egy kizárólag földi, strukturális tesztekre használt földi tesztpéldány volt, ez pedig a kék 057-es. Ami általában szintén utazik külföldre, csak nem a saját szárnyán, hanem egy An-124-es gyomrában, mert ő maga nem tud repülni a saját erejéből. Viszont arra pont megfelelő, hogy a külföldi érdeklődőket, szakembereket, politikusokat beültessék egy kis kabintrenázsra. A repülő prototípusokat tanulmányozva egy a saját fejlesztési programrészét már teljesítő, utána direkt "szétműrepülésre" szánt példány pont jó arra, amit leírtam.

 

[Roni]

A fórum 581-ik oldala, ott a videó, de ha nincs kedved visszalapozni, akkor linkelem ide. Az M változat első repüléséről készült videót 2022 október 29-én tették közzé. Az 511-es protó lett továbbépítve M változatúra, a fedélzeti rendszereit tekintve. De a "2-es fázis" AL-51-es hajtóműveit akkor még nem kapta meg.

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

3. féltől származó sütik elfogadása

Tehát ez az a gép amit a hidraulikus rendszereket elektromotorokra cserélték ?

 

[sidewinder12]

Tehát ez az a gép amit a hidraulikus rendszereket elektromotorokra cserélték ?

Igen, ez az, bár én túlzottan nem örülök a cserének, de tudom, hogy ez a trend világszerte. Mármint a nagyok közt (amerikai, orosz, kínai), a "bezzeg Európa" ezzel szemben 6-ig generációsnak mondott maketteket épít. Amikből az igazi "2030-ban repülni fog", úgy, hogy közben az 5-ik generációig sem tudtak eljutni saját erőből, és az európai repülőipar egyes képviselői szerint az egész alacsony észlelhetőség egy felesleges, drága marhaság.

 

[boki]