Szu-57 / Su-57 Felon / PAK-FA (T-50) / FGFA (Szuhoj, Oroszország)

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

  • Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, és a kialakult helyzet kapcsán szeretnénk elkerülni a (többek között az ukrán topikban is tapasztalható) információs zajt, amit részben a hazai sajtóorgánumok hozzá nem értő cikkei által okozott visszhang gerjeszt. Mivel kizárható, hogy a hazai sajtó, vagy mainstream szakértők többletinformációval rendelkezzenek a fórumhoz képest a Wagner katonai magánvállalat oroszországi műveletével kapcsolatban, így kiegészítő szabály lép érvénybe a topik színvonalának megőrzése, javítása érdekében:

    • a magyar orgánumok, közösségi média oldalak, egyéb felületek hírei és elemzései (beleértve az utóbbi időkben elhíresült szakértőket is) nem támogatottak, kérjük kerülésüket.
    • a külföldi fősodratú elemzések, hírek közül az új információt nem hordozók szintén kerülendők

    Ezen tartalmak az oldal tulajdonosának és moderátorainak belátása szerint egyéb szabálysértés hiányában is törölhetők, a törlés minden esetben (az erőforrások megőrzése érdekében) külön indoklás nélkül történik.

    Preferáltak az elsődleges és másodlagos források, pl. a résztvevő felekhez köthető Telegram chat-ek, illetve az ezeket közvetlenül szemléző szakmai felületek, felhasználók.

zsolti

Well-Known Member
2015. augusztus 8.
16 413
44 018
113
Nem látom át hogy mekkora az a hosszúkás LERX be való eszköz. Kettő van belőle. Fél hullámhosszal számolva lényegesen jobb értékek jöhetnek ki mint a hagyományos orrkupola alatt megtalálható max 1m (ettől általában jóval kisebb) méretű apertúrával rendelkező eszközöknél. Hogy hogyan és miként szolgálhat nem tudom, de én veled ellentétben arra érzem a megoldást hogy az nem MAWS, hanem valami stealth elleni eszköz, és pedig azt úgy oldja meg, hogy hosszabb hullámhosszon üzemel mint a mostani elterjedt cm/mm megoldások. Lehet hogy nem méteres, csak az L sáv 3 deciméteres tája, de akkor is erre érzem a megoldást inkább. Illetve a passzív eszközrendszer részét sem vetném el továbbra sem, mozgó platform és mérési hibák ide-oda. Elemszám és nyalábszélesség pedig a megszokottól teljesen eltérő alak miatt nekem egyáltalán nem annyira tiszta/egyértelmű itt mint neked, illetve mondom, csak tippelem a valós méretet, s kettő van belőle, ha még az orrban is megtalálható fő radarral valahogy egy rendszert tud képezni, akkor meg pláne érdekes a dolog. A kevés elemszám/nagyobb nyalábszélesség pedig az én tudásom szerint nem feltétlenül az elérhető hatótávra hatna főleg károsan, hanem inkább a felbontásra. Ezt viszont ki lehet küszöbölni úgy, ha több irányból kiháromszögelnek. Ez az elmélet, hogy ebből a gyakorlatban mit és hogyan lehet megoldani, azt megint csak nem tudom.
 

blaze

Well-Known Member
2013. október 5.
865
274
63
@molni

Az lehetséges, hogy DVB-T alapú passzív multistatikus radarnak használnák? A feldobott L sáv ennek elvileg stimmel, az antenna elmélethez nem értek, úgyhogy azt nem tudom megítélni.

Több írást olvastam már a témáról. Szerintem nem lehet hülyeség ennek a használata, persze az adótornyok sűrűségéből stb. nyilván erős korlátai vannak, de kiegészítő rendszerként én látok benne potenciált, ha egy repülő platformban meg tudják valósítani.
 
M

molnibalage

Guest
@molni

Az lehetséges, hogy DVB-T alapú passzív multistatikus radarnak használnák?
Bevallom nem tudom, hogy ez mit jelent. Szárazföldi ilyen minden antenna szórt jeleit vevő és ezzel valamit kerseő rendszerekkel próbálkoztak, de ezek sikerességét jól mutatja, hogy hadrendben ilyen kb. 0 db van.

Nem látom át hogy mekkora az a hosszúkás LERX be való eszköz. Kettő van belőle.
Nem számít, hogy kettő van belőle. Az egy db szóló antenna elemszáma és mérete határozza meg a fél-hullámhosszt, nyalábszélességet, továbbá az érzékenységi/sugárzási tartományt.

Fél hullámhosszal számolva lényegesen jobb értékek jöhetnek ki mint a hagyományos orrkupola alatt megtalálható max 1m (ettől általában jóval kisebb) méretű apertúrával rendelkező eszközöknél.
Ez konkrétan sérti az antenna elmélet legalapvetőbb törvényeit. Ha majd elolvasod a HT összefoglalót, akkor látod a konkrét számokat. Hogy a frásza sikerült ekkora téveszmét leírni...??????

  • Az orrkúban levő antennák összefelülete kb. egy nagyságrenddel nagyobb, mint a LERX felülete.
  • Az orrkúp kiterjedése mindkét irányban nagyobb tehát a nyaláb nagyon enyhén ellipszoid vagy kör keresztmetszetű. A LERX-ben levő iszonyatosan ellipszoid, mert kb. 2 sorból áll és néhány oldalirányba levő elemből. Az 102/N összefüggéssel számolható a nyalábszélesség.
Hogy hogyan és miként szolgálhat nem tudom, de én veled ellentétben arra érzem a megoldást hogy az nem MAWS, hanem valami stealth elleni eszköz, és pedig azt úgy oldja meg, hogy hosszabb hullámhosszon üzemel mint a mostani elterjedt cm/mm megoldások.
A SAM rendszerek felderítő radarjai dm és m tartományban üzemelnek és hatalmasak ehhez képest. Mondom, nézegessed már a Patriot és különféle Sz-300 radarok képét. Hpasp posztoltak őket a légvédelmis topikban az indexen és az SG.hu HT topikban is. Semmiben sem különleges a LERX-ben levő L sávval, az ősidők óta ezt használják a SAM-ek.

Elemszám és nyalábszélesség pedig a megszokottól teljesen eltérő alak miatt nekem egyáltalán nem annyira tiszta/egyértelmű itt mint neked, illetve mondom, csak tippelem a valós méretet, s kettő van belőle, ha még az orrban is megtalálható fő radarral valahogy egy rendszert tud képezni, akkor meg pláne érdekes a dolog.
Két eltérő hullámhosszú rendszer együttműködésére kíváncsi lennék. Mert az orrkúp radarja nemtudja venni az L sávot, fordítva már lehetséges, csak nem látom a fizikát, hogy mi értelme lenne ennek.

Mondom, a LORO mód az Volhovnál jelenti azt, hogy két parabola antenna sugároz és a Lewis féle vesz, de azok azonos hullámhosszon működtek.

A kevés elemszám/nagyobb nyalábszélesség pedig az én tudásom szerint nem feltétlenül az elérhető hatótávra hatna főleg károsan, hanem inkább a felbontásra.
Rosszul tudod. Nagyon rosszul.

  • Szerinted miért van az, hogy a rádióteleszkópok orbitálisan nagy tányérral rendelkeznek? Hát azért, mert ezzel lehet elérni érzékenységet.
  • Minél szűkebb egy nyaláb annál nagyobb a teljesíménysűrűsége. Amikor a nagyítóval fókuszálod a fényt egy nyalábba, akkor szeritned mégis mit művelsz...?
  • Tehát, amikor egy nagyobb antenna nagyobb teljesítménnyel sugároz a felülete miatt ÉS ráadásul azt nem 45x12 fokos, hanem mondjuk 1,5x1,5 fokos nyalábban teszi, akkor szerinted mi annak eredménye?
Most komolyan, azt az egyszerű tényt sem érted meg, hogy ha fókuszálod két azonos teljesítményű fényforrás fényét és az egyik nyaláb igen szűk, akkor távolabbra megy a fény...?

Egész egyszerűen elépkedek, hogy mennyire tojsz a fizikára és nem érted meg még az analógiákat sem. Erősen ajánlott lesz neked a nagyon lassú és alapos olvasása az összefoglalónak.

Ezt viszont ki lehet küszöbölni úgy, ha több irányból kiháromszögelnek.
Ha nem kapsz semmiféle értékelhető visszangot a pocsék teljesítménysűrűség miatt, akkor nincs mit háromszögelni...
 

blaze

Well-Known Member
2013. október 5.
865
274
63
Bocs, a megnevezés pontatlan volt, ha jól emlékszem talán DVB-T alapú multilaterációnak hívták, de ezt így fejből én sem tudom megmondani. A multistatikust földi rendszerre szokás használni.

Amennyire emlékszem az egész valahogy úgy akart működni, hogy az adótól direktbe mért referencia jelet hasonlítgatták a céltárgyról szórt jellel. A két LERX közötti távolság elvileg elég nagy ahhoz, hogy az L sávban tudj TDoAt számolni. Mondjuk 2 vevőből ez még nem jó semmire, ahhoz kell legalább 4. Ha 4 vevőt bele tudnak tenni úgy, hogy azok értelmesen tudják fogni a jelet (feltéve, hogy a szórt jelnek is van még használható teljesítménye, ami megkérdőjelezhető) akkor valamit lehet belőle háromszögelni.

Mondjuk az szerintem elég necces, hogyha 4 vevő lesz benne és azokból 1-1 pár gyakorlatilag egymás fölött vagy mellett a LERX ugyanazon oldalán, akkor akárhogyan párosítod a vevőket előbb utóbb abba a problémába fog ütközni az egész, hogy az egyik tengelyen rohadtul pontatlan lesz, mert a vevők közötti távolság ugyanazon a szárnyon lévő LERX-en töredéke lesz a túloldalihoz képest, még akkor is ha megvan a minimális hulámhossz felénél nagyobb térköz.

Viszont valszeg RF feldolgozásban jóval könnyebb a helyzet. Én hang alapúból csináltam ilyet TDK-ra, és ott még álló forrásnál is n+1 olyan probléma jött elő, hogy ihaj. Egyszer véletlen felvettem az egyik Griffet, ahogy elhúzott a rendszer felett, de utána akárhogy szenvedtem, sehogy nem lehetett belőle értelmes adatot kihúzni.. :D
 

Allesmor Obranna

Well-Known Member
2010. április 30.
13 083
60 162
113
Nana. Ne használjuk már a LERX-et a belépőél helyett. A LERX az előrenyújtott szárnytőrész, a nevezett antennapár a lehajtható belépőélekben van.
Nem olvasom most vissza, hogy ki nevezte LERX-nek a belépőéleket, de egy feketepont jár neki.
 

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
18 121
53 697
113
blaze

Elvileg így is elhelyezhetik a 4 db elemet:
NIIP-L-Band-AESA-DPMP-1S.png
 

kelepisti

Well-Known Member
2010. május 5.
2 880
8 096
113
Sziasztok!
Misinek igaza van, magamnak is 1-est írok, mert az belépőél..
Viszont a 2 és fél oldal elolvasása után, sem tudunk semmivel sem többet, hogy az ott elhelyezett antennák tulajdonképpen miért kerültek oda. Az, hogy "L" sávú, az hasonlóan akár maszkirovka, akár igaz, akár valamilyen nyugati újságíró eltévelyedése is lehet, kb. olyan mint az sok szovjet repülőgépekről készült típuskönyv a 80-as évek elején. Nincs info.
Én annyit gondolok, hogy aktív és passzív eszköz is egyben, és azt több helyen olvastam (nem tudom a forrásokat, mert fene tudja, mikor voltak) de az alacsony észlelhetőségű repülőgépek felderítését javítja. Azért gondolom, hogy lehetséges, hogy egy eszköz része, mert a két szárny közti távolság nagyobb jóval mint egy radardom az orrésze, A működési elve szintén ismeretlen számomra, ha doppler impulzus lokátorról van szó, akkor teljesen igaz Molni amit ír, hogy nem lehet méteres hullámhossza, én még a deciméterest sem igen értem. csak passzív eszköz biztos nem lehet, mert az sok mindenre jó, csak nem stealth gép deketálására.
Molni ötlete a MAWS-ra érdekes, de akkor meg nem 360-os, hanem csak az szemből és némi oldalsó tartományt fedi le. A mérnökök nem hülyék, tehát valamilyen funkcionális szerepe van, és nem is lehet elenyésző, ha beépítik a sorozatgyártású gépekbe is.
Viszont az ötletelés, szerintem fontos, mert ezzel is gondolkodunk. Meg aztán kicsit lebaszosan, aki az autójábó, vagy munkahelyén vagy éppen egy sítáborból ír, az előtt nincsenek fizikai modellek, meg aki nem rádiómérnök, vagy egyáltalán nem műszaki végzettségű annak nem evidens a fizika ezen a téren mélyenható ismerete, nem kell azonnal lebaszni.. Különösen azért, mert úgy néz ki, hogy jelenleg mindenki csak ötletel.
 

Allesmor Obranna

Well-Known Member
2010. április 30.
13 083
60 162
113
Azért az, hogy a szent belépőélbe ilyen kiterjed felületen antennát raktak elég - számukra - fontos berendezést sejtet. Mert ugye az orrkúp is ki van téve mindenféle erőhatásnak, hidegnek-melegnek, jégnek, vízpermetnek, ahogy a függőleges vezérsík belépőéle is, de a szárny belépőéle az mozog, oda elektronikus berendezést és annak kábelezését beapplikálni nem egyszerű.
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed and endre
M

molnibalage

Guest
Sziasztok!
Misinek igaza van, magamnak is 1-est írok, mert az belépőél..
Viszont a 2 és fél oldal elolvasása után, sem tudunk semmivel sem többet, hogy az ott elhelyezett antennák tulajdonképpen miért kerültek oda.
Pedig a válasz baromi egyszerű. Mutass a gépen olyan helyet, ami előre néz és értékelhető felülete van, ahova beépíthetsz bármit úgy anélkül, hogy a gép aerodinamkai kialakítását szétbarmolnád. Mecha legyezésű radart betenni nemigen lehet, de hála néked technikai fejlődés, ESA mehet oda.

Molni ötlete a MAWS-ra érdekes, de akkor meg nem 360-os, hanem csak az szemből és némi oldalsó tartományt fedi le.
Légiharcban az esetek túlnyomó részében innen várható a rakéta ahogy SAM is. Ráadásul mivel b/j oldal van még kisebb területe többször legyezhető be.

A mérnökök nem hülyék, tehát valamilyen funkcionális szerepe van, és nem is lehet elenyésző, ha beépítik a sorozatgyártású gépekbe is.
Én sem azt mondtam, hogy értelmetlen, hanem azt, hogy ez a fizika alapján rohadtul nem anti stealth cucc, mert a legalapvetőbb fizikai alapvelveken elvérzik ez a gondolat.

Viszont az ötletelés, szerintem fontos, mert ezzel is gondolkodunk. Meg aztán kicsit lebaszosan, aki az autójábó, vagy munkahelyén vagy éppen egy sítáborból ír, az előtt nincsenek fizikai modellek, meg aki nem rádiómérnök, vagy egyáltalán nem műszaki végzettségű annak nem evidens a fizika ezen a téren mélyenható ismerete, nem kell azonnal lebaszni.. Különösen azért, mert úgy néz ki, hogy jelenleg mindenki csak ötletel
.
Nem basztam le senkit, csak próbálok arra ösztönözni bárkit is, hogy találgatás helyett mindig első körben azt nézze meg, hogy mi a fizikai alapelv és mi mivel jár. Ha ez kimarad akkor jönnek az olyan hülyeségek.

(Lásd nap és szélenergia és hit a homeopátia és egyéb marhaságokban, vagy a TVC-s vita, hogy hol és mit tol ki a TVC és mit ront el.)
 

blaze

Well-Known Member
2013. október 5.
865
274
63
Beírtam :D

Nem olvastam végig az összes hsz-t de az én szemszögemből teljesen mindegy, hogy a LERX-be teszik vagy a belépőélbe. A nagyobb távolság még javít is a helyzeten.
 

zsolti

Well-Known Member
2015. augusztus 8.
16 413
44 018
113
Bevallom nem tudom, hogy ez mit jelent. Szárazföldi ilyen minden antenna szórt jeleit vevő és ezzel valamit kerseő rendszerekkel próbálkoztak, de ezek sikerességét jól mutatja, hogy hadrendben ilyen kb. 0 db van.


Nem számít, hogy kettő van belőle. Az egy db szóló antenna elemszáma és mérete határozza meg a fél-hullámhosszt, nyalábszélességet, továbbá az érzékenységi/sugárzási tartományt.


Ez konkrétan sérti az antenna elmélet legalapvetőbb törvényeit. Ha majd elolvasod a HT összefoglalót, akkor látod a konkrét számokat. Hogy a frásza sikerült ekkora téveszmét leírni...??????

  • Az orrkúban levő antennák összefelülete kb. egy nagyságrenddel nagyobb, mint a LERX felülete.
  • Az orrkúp kiterjedése mindkét irányban nagyobb tehát a nyaláb nagyon enyhén ellipszoid vagy kör keresztmetszetű. A LERX-ben levő iszonyatosan ellipszoid, mert kb. 2 sorból áll és néhány oldalirányba levő elemből. Az 102/N összefüggéssel számolható a nyalábszélesség.

A SAM rendszerek felderítő radarjai dm és m tartományban üzemelnek és hatalmasak ehhez képest. Mondom, nézegessed már a Patriot és különféle Sz-300 radarok képét. Hpasp posztoltak őket a légvédelmis topikban az indexen és az SG.hu HT topikban is. Semmiben sem különleges a LERX-ben levő L sávval, az ősidők óta ezt használják a SAM-ek.


Két eltérő hullámhosszú rendszer együttműködésére kíváncsi lennék. Mert az orrkúp radarja nemtudja venni az L sávot, fordítva már lehetséges, csak nem látom a fizikát, hogy mi értelme lenne ennek.

Mondom, a LORO mód az Volhovnál jelenti azt, hogy két parabola antenna sugároz és a Lewis féle vesz, de azok azonos hullámhosszon működtek.


Rosszul tudod. Nagyon rosszul.

  • Szerinted miért van az, hogy a rádióteleszkópok orbitálisan nagy tányérral rendelkeznek? Hát azért, mert ezzel lehet elérni érzékenységet.
  • Minél szűkebb egy nyaláb annál nagyobb a teljesíménysűrűsége. Amikor a nagyítóval fókuszálod a fényt egy nyalábba, akkor szeritned mégis mit művelsz...?
  • Tehát, amikor egy nagyobb antenna nagyobb teljesítménnyel sugároz a felülete miatt ÉS ráadásul azt nem 45x12 fokos, hanem mondjuk 1,5x1,5 fokos nyalábban teszi, akkor szerinted mi annak eredménye?
Most komolyan, azt az egyszerű tényt sem érted meg, hogy ha fókuszálod két azonos teljesítményű fényforrás fényét és az egyik nyaláb igen szűk, akkor távolabbra megy a fény...?

Egész egyszerűen elépkedek, hogy mennyire tojsz a fizikára és nem érted meg még az analógiákat sem. Erősen ajánlott lesz neked a nagyon lassú és alapos olvasása az összefoglalónak.


Ha nem kapsz semmiféle értékelhető visszangot a pocsék teljesítménysűrűség miatt, akkor nincs mit háromszögelni...
Nos, mivel egy teljesen új rendszerről van szó, ami két részre van bontva akkor nem a LERX-ben(én csak olvastam valakitől hogy LERX-ben elhelyezett dupla eszköz, utána nem néztem), hanem a belépőélekben( ahol viszont ez esetben még több hely van számára), veled ellentétben fogalmam sincs hogy mekkora a felülete az orrban elhelyezett antenna apertúra felületéhez képest, mivel nem tudom még a méreteket sem. Az biztos hogy teljesen más alakja van. Az irányítottságot én úgy tudom többféle módon lehet fokozni, tehát fókuszálni és így teljesítménysűrűséget növelni, hogy adott adóteljesítmény mellett javuljon a hatótáv. Pl. rögtön mondanák rá egy piszok mód egyszerű példát: Yagi antenna, nem csak nagy méretű rádióteleszkópok tudnak nagy irányítottsági fokot produkálni, hanem parabola tányéroktól eltérő formák is. Ez egy ettől eltérő forma a belépőél miatt, de hogy ne lehetne fókuszálni, abban nem értünk egyet.
Valamint továbbra sem zárkóznék el attól, hogy ez egy passzív eszköz s hálózat alapú rendszer része, DE önmaga nem lennék meglepve ha nem sugározna ki semmit, csak venne.
 
M

molnibalage

Guest
Nos, mivel egy teljesen új rendszerről van szó, ami két részre van bontva akkor nem a LERX-ben(én csak olvastam valakitől hogy LERX-ben elhelyezett dupla eszköz, utána nem néztem), hanem a belépőélekben( ahol viszont ez esetben még több hely van számára), veled ellentétben fogalmam sincs hogy mekkora a felülete az orrban elhelyezett antenna apertúra felületéhez képest, mivel nem tudom még a méreteket sem. Az biztos hogy teljesen más alakja van. Az irányítottságot én úgy tudom többféle módon lehet fokozni, tehát fókuszálni és így teljesítménysűrűséget növelni, hogy adott adóteljesítmény mellett javuljon a hatótáv. Pl. rögtön mondanák rá egy piszok mód egyszerű példát: Yagi antenna, nem csak nagy méretű rádióteleszkópok tudnak nagy irányítottsági fokot produkálni, hanem parabola tányéroktól eltérő formák is. Ez egy ettől eltérő forma a belépőél miatt, de hogy ne lehetne fókuszálni, abban nem értünk egyet.
Valamint továbbra sem zárkóznék el attól, hogy ez egy passzív eszköz s hálózat alapú rendszer része, DE önmaga nem lennék meglepve ha nem sugározna ki semmit, csak venne.


A P-12/18 radarok Yagi féle antennát használtak, egy átlagos Yagi antenna 50x90 fokos nyaláb előállítására képes. . A P-18-ason 8x2 db elem látható, így a már használt képletet módosítva:

helyszögben: 50 / 8 db elem = 6,2 fok
vertikálisan 90 / 2 db elem = 45 fok

A P-18 tehát kb. 6,2x45 fokos nyalábot állít elő.

Ez alapján úgy érdekelne, hogy

ad.1. Hogy a rákba fér el Yagi antenna a belépőélben...
ad.2. Még mindig brutálszar a helyszög szerint felbontás...
ad.3. Te mikor láttál utoljára vagy valaha vadászgépen Yagi antennát...?

A fókuszálás részed egy katyvasz. Pontosan erről beszéltem eddig. Hahó, adott hullámhossznál, adott antennarács elemszámból jön a nyalábszélesség, a fókuszáltság.

Bocsi, de én azt látom, hogy már azt sem tudod, hogy mit képzeljél be.
 

wolfram

Well-Known Member
2011. július 30.
5 852
4 132
113
Komolyan nem értem, mi a f.sznak fárasztom itt magam bármivel is... :confused:

Egy, vette valaki azt a minimális fáradságot, hogy beleolvasson a Karcsis írásba? Vannak benne szép képek is amúgy. Meg elég logikus elméletek, hogy mire/mikre lehet jó.

Az, hogy "L" sávú, az hasonlóan akár maszkirovka, akár igaz, akár valamilyen nyugati újságíró eltévelyedése is lehet, kb. olyan mint az sok szovjet repülőgépekről készült típuskönyv a 80-as évek elején. Nincs info.
Én annyit gondolok, hogy aktív és passzív eszköz is egyben, és azt több helyen olvastam (nem tudom a forrásokat, mert fene tudja, mikor voltak) de az alacsony észlelhetőségű repülőgépek felderítését javítja. Azért gondolom, hogy lehetséges, hogy egy eszköz része, mert a két szárny közti távolság nagyobb jóval mint egy radardom az orrésze, A működési elve szintén ismeretlen számomra, ha doppler impulzus lokátorról van szó, akkor teljesen igaz Molni amit ír, hogy nem lehet méteres hullámhossza, én még a deciméterest sem igen értem. csak passzív eszköz biztos nem lehet, mert az sok mindenre jó, csak nem stealth gép deketálására.
Molni ötlete a MAWS-ra érdekes, de akkor meg nem 360-os, hanem csak az szemből és némi oldalsó tartományt fedi le. A mérnökök nem hülyék, tehát valamilyen funkcionális szerepe van, és nem is lehet elenyésző, ha beépítik a sorozatgyártású gépekbe is.
Viszont az ötletelés, szerintem fontos, mert ezzel is gondolkodunk. Meg aztán kicsit lebaszosan, aki az autójábó, vagy munkahelyén vagy éppen egy sítáborból ír, az előtt nincsenek fizikai modellek, meg aki nem rádiómérnök, vagy egyáltalán nem műszaki végzettségű annak nem evidens a fizika ezen a téren mélyenható ismerete, nem kell azonnal lebaszni.. Különösen azért, mert úgy néz ki, hogy jelenleg mindenki csak ötletel.

Kettő. Pisti! Milyen nyugati újságíró eltévelyedése? Linkeltem valamit, pont neked címezve! Rá se b.sztál ezek szerint. A maszkirovkát meg hagyjuk, mert ezen az alapon akkor az egész HTKA-t be lehet zárni, most. És pont. Vagy az van, hogy minden lehetséges és semmi sem biztos? Láthatatlanul a gépen lévő Hibini, meg HAARP szuperfegyver? Ne süllyedjünk már le idáig...
 
  • Tetszik
Reactions: zsolti

zsolti

Well-Known Member
2015. augusztus 8.
16 413
44 018
113
Balázs.

Sosem láttam vadászgépen Yagi antennát. Azt azért írtam példának, hogy nem csak rádióteleszkóp méretű ÉS parabola alakú apertúrával lehet fókuszálni energiát, és így elérni az általad annyira kihangsúlyozott teljesítménysűrűséget. Mert TE az elején azt állítottad, hogy TELJESEN SZAR az alakja ahhoz hogy ez érjen valamit. Én még mindig nem tudom a méreteket, semmit. Azt olvastam az anyagban hogy állítólag nem VHF, hanem UHF és azon belül L sáv. Semmit nem tudok róla amúgy a méreteit tekintve még most sem. Az azimuth szerinti felbontás gyanúsan gyenge, így van. Erre írtam PONT, hogy én veled ellentétben nem a hatótávot látom problémásnak, hanem a pontosságát, viszont erre meg lehet megoldás az amit többször leírtam már, hogy rendszer részeként operál, illetve még mindig nem világos hogy miért van két felé bontva, más meg ugye rajtam kívül is bedobta a háromszögelést mint opciót.

Veled ellentétben bár mindketten csak ötletelünk, mivel mocskos mód nem tudunk semmit, én csak annyiban adom elő másképp, hogy nem vagyok arrogáns, illetve nem jelentettem ki FIXRE hogy ez mint RADAR SZAR.

Nézz magadba kérlek!

Komolyan nem értem, mi a f.sznak fárasztom itt magam bármivel is... :confused:

Egy, vette valaki azt a minimális fáradságot, hogy beleolvasson a Karcsis írásba? Vannak benne szép képek is amúgy. Meg elég logikus elméletek, hogy mire/mikre lehet jó.



Kettő. Pisti! Milyen nyugati újságíró eltévelyedése? Linkeltem valamit, pont neked címezve! Rá se b.sztál ezek szerint. A maszkirovkát meg hagyjuk, mert ezen az alapon akkor az egész HTKA-t be lehet zárni, most. És pont. Vagy az van, hogy minden lehetséges és semmi sem biztos? Láthatatlanul a gépen lévő Hibini, meg HAARP szuperfegyver? Ne sülyedjünk már le idáig...
Igen, elolvastam. Nyilván semmi konkrét, de kb. az amit éreztem. Aztán persze vagy hazudik az öreg vagy nem, de ez kurvára nem MAWS, és még az is lehet hogy nem ótvar szar, illetve használható...