Harckocsik harctéri alkalmazása

Csakhogy ezek nem azonosak, ahogyan a külső és végballisztika sem az.

Nehezebb lövedék - alacsonyabb kezdősebesség (kezdő mozgási energia konstans)
Nagyobb keresztmetszet - nagyobb sebességvesztés (légellenállási erő a köbön növekszik)

A sebesség a mozgási energia képletben dominens.

Krupp formula:

krupp.png
 
Csakhogy ezek nem azonosak, ahogyan a külső és végballisztika sem az.

Nehezebb lövedék - alacsonyabb kezdősebesség (kezdő mozgási energia konstans)
Nagyobb keresztmetszet - nagyobb sebességvesztés (légellenállási erő a köbön növekszik)

A sebesség a mozgási energia képletben dominens.

Krupp formula:

krupp.png

Honnan veszed,hogy kisebb lesz a sebessége?
 
Ha neked lenne igazad nem lett volna ertelem 105-ről 120-ra váltani hisz ott ugyan ez történt.Nőtt a keresztmetszete a hossza és a kezdősebessége is a penetrátornak.

Valszeg sokkal combosabb az indítótöltet. A penetrátornak nincs energiája, a töltetnek van.
 
Arányos nagyításnál a keresztmetszet négyzetesen, a tömeg köbösen növekszik. Tehát azonos kezdősebességnél egységnyi homlokfelületre (kétszeres nagyításnál) kétszer nagyobb tömeg jut, ergo a lövedék lassulása kisebb. Az más kérdés, hogy egy egyszerű arányos nagyításnál a légellenállási tényező azonos marad-e (lásd még áramlástani dimenzió nélküli arányszámok, erről Molni tudna többet), véleményem szerint a nagyobb méretű testnek kisebb a légellenállási tényezője azonos arányok esetén. Más kérdés, hogy egy kétszer nehezebb testet felgyorsítani azonos kezdősebességre négyszer nagyobb energiát feltételez (hajítótöltet méret)
 
Csakhogy ezek nem azonosak, ahogyan a külső és végballisztika sem az.

Nehezebb lövedék - alacsonyabb kezdősebesség (kezdő mozgási energia konstans)
Nagyobb keresztmetszet - nagyobb sebességvesztés (légellenállási erő a köbön növekszik)

A sebesség a mozgási energia képletben dominens.

Krupp formula:

krupp.png
Nem kötözködés, de:
1. Ha a nehezebb lövedéknek azonos a mozgási energiája, akkor kisebb a sebessége, így a rá ható légellenállás négyzetesen kisebb, így a mozgási energiavesztés is kisebb
2. Nagyobb méretű arányos lövedék egységnyi homlokfelületre jutó tömege nagyobb, így a légellenállásból adódó lassulás is kisebb
(Lásd még az 5.56 vs. 7,62 kaliber lövedékeinek tulajdonságait. Kb. 300 méter után a 7,62-es annak ellenére gyorsabb, hogy kb. 30%-kal kisebb volt a kezdősebessége)
3. Ebben "Krupp formulában" mi, micsoda? A "D" gondolom a lövedék átmérő, de mi a "V"? Sebesség? Az általában "v". És mi a "B", "K" és "P"?

Gyakujem, pehnye....
 
Nem kötözködés, de:
1. Ha a nehezebb lövedéknek azonos a mozgási energiája, akkor kisebb a sebessége, így a rá ható légellenállás négyzetesen kisebb, így a mozgási energiavesztés is kisebb
2. Nagyobb méretű arányos lövedék egységnyi homlokfelületre jutó tömege nagyobb, így a légellenállásból adódó lassulás is kisebb
(Lásd még az 5.56 vs. 7,62 kaliber lövedékeinek tulajdonságait. Kb. 300 méter után a 7,62-es annak ellenére gyorsabb, hogy kb. 30%-kal kisebb volt a kezdősebessége)
3. Ebben "Krupp formulában" mi, micsoda? A "D" gondolom a lövedék átmérő, de mi a "V"? Sebesség? Az általában "v". És mi a "B", "K" és "P"?

Gyakujem, pehnye....

1. Ezt úgy tűnik benéztem a tolóerő / sebesség képlet lehetett a fejemben.
2. Igen, APFSD-nél az a poén hogy a homlokfelület ua. de a tömeg nő a hossz növelésével (és valszeg javul az együttható is a d/l arány miatt). Az teljesen igaz hogy a nagyobb tömegsűrűségű lövedék lassabban indul, de kevésbé is lassul le, más kérdés harckocsi lőtávon ez mennyire jön be. Van egy pont ahol metszik egymás sebességben, kicsit előbb energiában. Ha a homlokfelületet növeled, akkor viszont több energia is kell az átütéshez, lásd 3.
3. Empirikus páncélátütés formula. B a páncélvastagság, P a lövedék (projectile) tömege, D az átmérő, a K pedig egy empirikus együttható, jellemzően 2400 körül. Mivel a többi adott, minél kisebb D (átmérő) annál nagyobb átütés de ez gondolom senkit nem lep meg.

Summa summarum, mivel a képletet egyértelműen a sebbességnek és a kis átmérőnek kedveznek (a lehető legnagyobb tömegsűrűséggel), egyrészt nem véletlen hogy APFSDS nyíl jellegű, másrészt ha töltetet nem növeled, akkor az átmérőt kell lehetőleg lecsökkenteni és a hosszt növelni. Ennek annyi az akadálya, hogy a hosszú penetrátor mikor kezd el törni. A "combosabb", vaskosabb penetrátornak esetleg lehet olyan előnye, hogy a hossz/átmérő arány tovább növelhető törés nélkül.

Mást én nemigen látok, hiszen a tipikus penetrátor olyan 25-35 mm átmérőjű, a cső meg 120-125, elvileg ha akarnád az űrméret önmagában semmiben nem akadályozza, hogy akár 50 milis, combosabb penetrátort lőjél ki belőle. Ellenben a vastagabb, nehezebb egyben lassabb is.. hogy melyik a megfelelőbb, azt alapos számolgatás nélkül nem lehet megmondani.
 
Sokadjára írom le nincs kompromisszum, minden nő!A tömeg,a sebesség,a hossz az átmérő.Minden.

Mozgási energiája van a penetrátornak.
Nem mindig. A tömeg térfogat szorozva sűrűség. A wolfram sűrűsége majd háromszorosa az acélnak, ugyanakkora tömeget kisebb méretbōl is ki lehet hozni.
 
Ebben a mondatban azért akad pár ellentmondás...

Ha kétszersére nagyítasz egy testet, azaz minden irányban duplázod a méretét, akkor a homlokfelület négyszeresére növekszik a térfogat nyolcszorosára (tegyük fel az átlagos sűrűség ugyanannyi) Vagyis egységnyi homlokfelületre kétszer nagyobb tömeg jut. Mi ebben az ellentmondás? (Halkan jegyzem meg, hogy pl. a bob sportban nem véletlenül maximálják az össztömeget, ott a legdöntőbb lassító tényező a légellenállás...) És még ehhez jön az alaktényező kérdése is...
 
Gyerekek ez marha egyszerű. Egy 10 dkg-s hógolyót könnyebben megállítasz a fejeddel mint egy 1 kilogrammosat ( tömeg ). Ha átváltunk vasra ( sűrűség ) akkor az 1 kilós vasgolyó jobban szétkapja a fejed mint a 10 dekás. Egy ugyanolyan gyors almát könnyebbeb megállít a levegő ( légellenállás, lassulás ) mint egy ugyanakkora, de nehezebb vasgolyót. Fejszével meg nagyobbat és erősebbet hasítasz mint kisbaltával ( átütés ). És így legalább több ember érti nem csak az Albertek. :)
 
  • Tetszik
Reactions: sirdavegd
Sokszor láttam már, de kezembe soha nem került. Most már rajta van a listán.
Nagyon jó könyv, rengeteg beszámoló van benne. Angol oldalról ír a legtöbbet, de legalább kiderül belőle, hogy az angolok mennyire lovasság pártiak voltak és nem hittek a még harckocsikban. Meg is itták a levét. Megjelent a sherman és montgomery azt mondta elég a 75mm-es ágyúja minden ellenséges tank ellen. Egy angol katona pedig azt mondta, hogy nem érti miért félnek ennyire a tigris tanktól, hiszem csak 13mm-el szélesebb az ágyúja. Aztán rájöttek...