T-14 Armata

[Masztiff]

Miért. Azért ez nem bonyolult... ha 3 másodpercig repül egy lövedék akkor arra pont 3 másodpercig fog hatni a gravitácio..... azért irtam hogy kb. mert a 9,81m/s az gyorsulás kezdő érték ez csak nőni fog az idő elteltével.... dobj fel egy követ és számolj... ugyanaz....

Középiskolás tananyag, vízszintes hajítás. De te 3,5 mp-et írtál, nem 3-at, ezért rossz a 40 méter (ideális körülmények között).

 

[molnibalage]

Tessék, a két eset, hogy megértsed.

Ugyanaz a pályacsúcsos görbe, ha v (y) -val indítod ilyesmi lesz, hatalmas esést kapsz a célnál, csak ennek így nincs értelme. Házi feladat olyan táblázat készítése, ahol adott távon a két érték közötti görbéket ábrázolod. Ehhez csak Excel és középiskolás fizika kell.

 

[notaricon]

Nem nem butaság, csak értelmezésbeli difi, amit nem ismersz fel.

Ha vízszintesen lősz a löveggel, akkor a gránátnak csak x irányú sebesség komponense lesz és egyből -y irányba kezd gyorsulni. Ő ezt a jelenséget írta le. Ez igaz is, csak haszontalan és nem szemléletes.

Ehelyett jön az, hogy tudod, hogy a gránát esni fog y irányba és ezért fölé kell célozni. Csakhogy ez azt jelenti, hogy akkor +y irányú sebességkomponenst is adsz neki és ebből lesz egy olyan parabolapálya, ami nem egyből lefelé indul el. Tehát először elveszti a +y sebességet és ugyanennyi idő alatt gyorsul fel -y-ra. Csak az +y -nyi idő alatt nagyobb távot tesz meg a gránát, mint a -y elvesztése alatt.

Felrajzoljam ezt is vagy megérted így szöveggel is?


Pontosan erről beszélek, elégtelen vagy vagy a középiskolás fizikához, mert nem tudod ezt a két esetet felismerni. Érdekes, nekem egyből ment. Pedig ott volt táblázatod is mankónak, amit én nem is láttam. Na ezért vagyok én a mérnök, te meg bokorugró. Esetleg ezek után technikai vitában legalább egyes területeken megtennéd a szívesség, hogy a mérnök szavára adsz, aki vakon gyorsan fejszámolással kihozza a táblázat csúcsértékéét 4% pontossággal? Hm...?

Mondjuk ez nem nagy önfényezés mert ahogy írtam ez csak 10. osztály fizika, ferde hajítás. A lövedék lassulásának ismerete az, ami már egyetemi szint, hogy pontosabb fogalmam van róla, mint egy 10. osztályosnak. A 10. osztályos meg akkor kiszámolja ezt több féle gránát sebességre és lesz fogalma a valóságról, ha a táblázatot mellé nézi. Lényegében visszafelé gondolkodva rájön a ballisztika alapjaira.

Személyeskedés volt ez? Lehet. Csak akkor nem késsel gyere pisztolypárbajba..

Ejj pedig már milyen kis fincsi kommentet írtam a mozgás az y tengelyen az idő függvényében és annak a lőtávra gyakorolt hatása tárgyban, erre beelőzöl

 

[dudi]

Nem nem butaság, csak értelmezésbeli difi, amit nem ismersz fel.

Ha vízszintesen lősz a löveggel, akkor a gránátnak csak x irányú sebesség komponense lesz és egyből -y irányba kezd gyorsulni. Ő ezt a jelenséget írta le. Ez igaz is, csak haszontalan és nem szemléletes.

Ehelyett jön az, hogy tudod, hogy a gránát esni fog y irányba és ezért fölé kell célozni. Csakhogy ez azt jelenti, hogy akkor +y irányú sebességkomponenst is adsz neki és ebből lesz egy olyan parabolapálya, ami nem egyből lefelé indul el. Tehát először elveszti a +y sebességet és ugyanennyi idő alatt gyorsul fel -y-ra. Csak az +y -nyi idő alatt nagyobb távot tesz meg a gránát, mint a -y elvesztése alatt.

Felrajzoljam ezt is vagy megérted így szöveggel is?


Pontosan erről beszélek, elégtelen vagy vagy a középiskolás fizikához, mert nem tudod ezt a két esetet felismerni. Érdekes, nekem egyből ment. Pedig ott volt táblázatod is mankónak, amit én nem is láttam. Na ezért vagyok én a mérnök, te meg bokorugró. Esetleg ezek után technikai vitában legalább egyes területeken megtennéd a szívesség, hogy a mérnök szavára adsz, aki vakon gyorsan fejszámolással kihozza a táblázat csúcsértékéét 4% pontossággal? Hm...?

Mondjuk ez nem nagy önfényezés mert ahogy írtam ez csak 10. osztály fizika, ferde hajítás. A lövedék lassulásának ismerete az, ami már egyetemi szint, hogy pontosabb fogalmam van róla, mint egy 10. osztályosnak. A 10. osztályos meg akkor kiszámolja ezt több féle gránát sebességre és lesz fogalma a valóságról, ha a táblázatot mellé nézi. Lényegében visszafelé gondolkodva rájön a ballisztika alapjaira.

Személyeskedés volt ez? Lehet. Csak akkor nem késsel gyere pisztolypárbajba..

Nincs értelmezés difi!Egy fajta jó értelmezés van a mi esetünkben.Csak ehhez tudni kell azt,hogy mit jelent az hogy × távolságon y méter a lövedék esése.Ezt vagy tudod vagy nem.Ha ezt félreérted akkor nem tudod,hogy mit jelent!

 

[dudi]

Nem általánosságban beszéltünk röppályáról hanem konkrétan egy kilőtt lövedék röppályájáról beszéltünk.Innentől kezdve nem lehet értelmezési difi csak rossz értelmezés!

 

[fip7]

Ez kicsit engem a másik topikban lévő döntött páncélos vitára emlékeztet.
Amúgy szerintem a harckocsik tűzvezetésébe ez alapból bele van kalkulálva.
Volt anno feltéve egy hanganyag beszélgetés egy egykori harckocsizó bácsival. Beszét a T-55-ről meg a T.72-ről.
Ha jól emlékszem az elmondása szerint ott úgy volt beállítva az optika, hogy a 0 pont a harckocsi függőleges ágyúcső magassága volt, és a kilőtt lövedék ide tért vissza 1500 méteren. Lehet bonyolultan fogalmaztam ,de szerintem érthető a lényeg
A bácsi pont ezért szerette a T-72-őt, mert nagyon könnyű volt vele "kapáslövést" leadni nagy pontossággal.

 

[dudi]

Ez kicsit engem a másik topikban lévő döntött páncélos vitára emlékeztet.
Amúgy szerintem a harckocsik tűzvezetésébe ez alapból bele van kalkulálva.
Volt anno feltéve egy hanganyag beszélgetés egy egykori harckocsizó bácsival. Beszét a T-55-ről meg a T.72-ről.
Ha jól emlékszem az elmondása szerint ott úgy volt beállítva az optika, hogy a 0 pont a harckocsi függőleges ágyúcső magassága volt, és a kilőtt lövedék ide tért vissza 1500 méteren. Lehet bonyolultan fogalmaztam ,de szerintem érthető a lényeg
A bácsi pont ezért szerette a T-72-őt, mert nagyon könnyű volt vele "kapáslövést" leadni nagy pontossággal.

Ez amit leírsz a pásztázó lövéshez tartozó optikaállás.

 

[Celebra]

A ballisztikai együttható a lövedék állékonyságát,a keresztmetszeti terhelés meg a lendületmegtartási(sebesség) képességét határozza meg.
Az öreg bácsi meg aloghanem arra célozhatott,hogy a 72 tüzvezető rendszere valószinüleg a célbefogás után automatikusan elvégezhette már a távmérést,és a lőelemállitást.Mert már volt autómatikus lőelemeképző ballisztikai számitógép a tüzvezető rendszerében,ami a T55 alapfelszereléséböl még erösdve hiányzott.Az első ilyennel rendelkező hk a T64

 

[molnibalage]

Nincs értelmezés difi!Egy fajta jó értelmezés van a mi esetünkben.Csak ehhez tudni kell azt,hogy mit jelent az hogy × távolságon y méter a lövedék esése.Ezt vagy tudod vagy nem.Ha ezt félreérted akkor nem tudod,hogy mit jelent!

+

Akkor magyarázd el nekem,hogy miért ír annyit a német lőtábla amennyit?

Valahol epic, hogy két kommetedet egymás mellé téve mi jön ki.
Ugyanazt a ballisztika jelenséget írja le az esetedben a pályacsúcs és az, amit a lövedék esésre írt más. Tudod, ezért van rá két eltérő fogalom. Az egyiknél van csőemelkedés, a másiknál nincs. Kiszámolja neked diagramon és ábrázoljam? Akkor végre nem pattogsz?

Egész egyszerűen irritáló az, hogy meg sem értetted, hogy valaki 'A'-ról beszél, te meg 'B'-ről, de az ugyanazt írj le, csak más peremfeltételekkel. Tudod, matek és fizika.

 

[Masztiff]

Skip

 

[fip7]

Celebra

A bácsi kihangsúlyozta, hogy semmilyen számítás nem volt. Ez volt az irányzék alap állása. Szívesen belinkelném a beszélgetést de meg kellene keresni. Valahol a T-72 topik legmélyén van. (az első hozzánk érkező T-72-seken se ballisztikus számítógép, se lézer távmérő nem volt)

 

[Celebra]

Celebra

A bácsi kihangsúlyozta, hogy semmilyen számítás nem volt. Ez volt az irányzék alap állása. Szívesen belinkelném a beszélgetést de meg kellene keresni. Valahol a T-72 topik legmélyén van. (az első hozzánk érkező T-72-seken se ballisztikus számítógép, se lézer távmérő nem volt)

Hát ha nem rendeltünk bele.......A 72 pásztázott lőtáva sabottal jóval nagyobb mint az 55 páncélgránátjáé.A nagyobb kezdősebesség,a jobb l/d érték és keresztmetszeti terhelés miatt,ez természetes.

 

[molnibalage]

+

Valahol epic, hogy két kommetedet egymás mellé téve mi jön ki.
Ugyanazt a ballisztika jelenséget írja le az esetedben a pályacsúcs és az, amit a lövedék esésre írt más. Tudod, ezért van rá két eltérő fogalom. Az egyiknél van csőemelkedés, a másiknál nincs. Kiszámolja neked diagramon és ábrázoljam? Akkor végre nem pattogsz?

Egész egyszerűen irritáló az, hogy meg sem értetted, hogy valaki 'A'-ról beszél, te meg 'B'-ről, de az ugyanazt írj le, csak más peremfeltételekkel. Tudod, matek és fizika.

Tessék, csak neked kiszámolva és ábrázolva.
http://www.mediafire.com/file/hb7yq95aesivcty/Leo2.xlsx/file

• Az X irányú megtett úthoz referencia a német mért táblázat értéke. A kezdő és végpontjából vettem a görbe közepének a meredekségét, ami kicsit a teljes görbe meredeksége átlaga alatt van. Láthatod, hogy a teljes megtett útnál a hiba így 1,5%.
  
  
• A német mért adathoz és a saját számítás alapján 13,5 m/s függőleges (Y) lövedék sebességet vettem fel és 0 m/s-ot a két esetben. Ettől még a fizika ugyanaz csak az egyiknél a tetőpont az a te pályamagasságod, a másiknál a végén a 0 szinthez képesti esés.
  
  
• Láthatod, hogy időben szimmetrikus a Y pozíció, csak mivel az X irányú távolság csökken ezért még ilyen nagy lövedéksebességnél és kis időnél is már látszik a légellenállás miatti pálya torzulás.

Kis munkával poénból elkezdhetsz játszani vele úgy, hogy +/- 1-2 m/s kezdősebesség eltéréseket viszel bele és láthatod, hogy adott távon mekkora hibát okoz ez Y magasságban. Ez az, amit nehéz kiküszöbölni, mert a szélsebességet nem tudod mérni végig a pályán.

Tehát aki a pályaesést írta nem tévedett semmit, csak nem számolta át pályamagasságba, mert annak csak adott céltávolság és lövedéksebesség esetén van értelme. Az időre vetített pályaesés igen jó közelítéssel minden lövedéknél azonos. A X távolság szerint viszont rohadtul nem, lásd APFSD és HE lövedék kezdő sebesség eltérést.

Ezek után remélem leállsz a pattogással.

 

[dudi]

+

Valahol epic, hogy két kommetedet egymás mellé téve mi jön ki.
Ugyanazt a ballisztika jelenséget írja le az esetedben a pályacsúcs és az, amit a lövedék esésre írt más. Tudod, ezért van rá két eltérő fogalom. Az egyiknél van csőemelkedés, a másiknál nincs. Kiszámolja neked diagramon és ábrázoljam? Akkor végre nem pattogsz?

Egész egyszerűen irritáló az, hogy meg sem értetted, hogy valaki 'A'-ról beszél, te meg 'B'-ről, de az ugyanazt írj le, csak más peremfeltételekkel. Tudod, matek és fizika.

Nem értesz!Nincs ilyen ebben a konkrét példában én én A-ról ő meg B-ről beszél(amúgy értettem már az elején is,hogy másról beszél).Itt kizárólak A eset van.Amitő írt az a fizikának nem mond ellent,nem hülyeség,de ebben a konkrét esetben bizony butaság annak ellenére,hogy általában igaz.

 

[dudi]

A ballisztikai együttható a lövedék állékonyságát,a keresztmetszeti terhelés meg a lendületmegtartási(sebesség) képességét határozza meg.
Az öreg bácsi meg aloghanem arra célozhatott,hogy a 72 tüzvezető rendszere valószinüleg a célbefogás után automatikusan elvégezhette már a távmérést,és a lőelemállitást.Mert már volt autómatikus lőelemeképző ballisztikai számitógép a tüzvezető rendszerében,ami a T55 alapfelszereléséböl még erösdve hiányzott.Az első ilyennel rendelkező hk a T64

Nem!A bácsi arról beszélt,hogy a lőelemképzés kihagyásával tudsz célt leküzdeni.Nem kell számolni semmit,egész egyszerűen ha 1500 méternél közelebb van a cél akkor ezzel a módszerrel(pásztázó lövés) nagyon gyorsan tudsz célt leküzdeni.Persze nem leszel tű pontos hisz a találat a cél távolságától függően valahol lesz a függőleges és vízszintes tengely mentén(hisz nem számolsz távolsággal széllel páratartalommal vagy bármi mással) de biztosan lesz találat!.Ebből látszik,hogy ez egy közelharcra kitalált módszere az irányzásnak a harckocsiknál.

 

[molnibalage]

Nem!A bácsi arról beszélt,hogy a lőelemképzés kihagyásával tudsz célt leküzdeni.Nem kell számolni semmit,egész egyszerűen ha 1500 méternél közelebb van a cél akkor ezzel a módszerrel(pásztázó lövés) nagyon gyorsan tudsz célt leküzdeni.Persze nem leszel tű pontos hisz a találat a cél távolságától függően valahol lesz a függőleges és vízszintes tengely mentén(hisz nem számolsz távolsággal széllel páratartalommal vagy bármi mással) de biztosan lesz találat!.Ebből látszik,hogy ez egy közelharcra kitalált módszere az irányzásnak a harckocsiknál.

Mi az, hogy "biztosan lesz találat"? 1500 méter már közelharc lett nagyhirtelen?

 

[molnibalage]

Nem értesz!Nincs ilyen ebben a konkrét példában én én A-ról ő meg B-ről beszél(amúgy értettem már az elején is,hogy másról beszél).Itt kizárólak A eset van.Amitő írt az a fizikának nem mond ellent,nem hülyeség,de ebben a konkrét esetben bizony butaság annak ellenére,hogy általában igaz.

Az Internetben az a jó, hogy nem felejt.

Honnan szedted te ezt a 40 métert?A 125-ös ágyú 2000 méteren pár métert esik...

Nem, most bizonyítottam be, hogy többet esik.

A te pályamagasság értéked nem esés, mert függőleges sebesség komponenst adtál hozzá a csőemelkedéssel és a végén azonos cél és tüzelő magasság esetén kvázi 0 méter az esés, mert van pályacsúcs.

Az eredeti kommentelő tisztán esésről írt pályamagasságról sehol, mert ha folyamatosan esik egy virtuális helyzetben, akkor nem értelmezhető az, hogy pályacsúcs. Persze lehet, hogy ő is benéztem, de nem írta le azt, amit te, amit hülyeséggel reagáltál le, mert tök jó, hogy szájízed szerint kevered a fogalmakat...

Szóval jó lenne végre üresbe állni és figyelni a műszaki emberre, aki csuklóból kiszámolja azt, amire te leírod nagy arccal, hogy "nem tudod". De lehet. Csak te vagy buta hozzá.

 

[dudi]

Mi az, hogy "biztosan lesz találat"? 1500 méter már közelharc lett nagyhirtelen?

Nem,nem lett közelharc természetesen.A biztosan lesz találat meg azt jelenti,hogy biztosan eltalálod valahol a célt mert a lövedéked röppályájának csúcsa nem emelkedik a célpont legnagyobb magassága fölé.Azaz ha az alsó széle közepét célzod a célnak akkor 1500 méteren belül(T-72-nél)valahol,lehet,hogy a teknő,lehet,hogy a tornyot de eltalálod.Ez a függőleges része a szórásnak.A vízszintes pedig az,hogy 1500 méteren belül nincs olyan külballisztikai hatás(szél,Coriolis-hatás,oldalgás stb)ami annyit tudna oldalban tolni a lövedéken,hogy ne találd el a nagyjából 3,5 méteres célt ha annak az alsó széle közepét célzod.Tehát nincs olyan reális fizikai hatás ami ezen a távolságon képes lenne 1,75méternél többet tolni oldalra a lőszeren.

 

[arcas]

Ahh...fizika...kezdjük néhány egyszerű kisérlettel

 

[dudi]

Az Internetben az a jó, hogy nem felejt.

Nem, most bizonyítottam be, hogy többet esik.

A te pályamagasság értéked nem esés, mert függőleges sebesség komponenst adtál hozzá a csőemelkedéssel és a végén azonos cél és tüzelő magasság esetén kvázi 0 méter az esés, mert van pályacsúcs.

Az eredeti kommentelő tisztán esésről írt pályamagasságról sehol, mert ha folyamatosan esik egy virtuális helyzetben, akkor nem értelmezhető az, hogy pályacsúcs. Persze lehet, hogy ő is benéztem, de nem írta le azt, amit te, amit hülyeséggel reagáltál le, mert tök jó, hogy szájízed szerint kevered a fogalmakat...

Szóval jó lenne végre üresbe állni és figyelni a műszaki emberre, aki csuklóból kiszámolja azt, amire te leírod nagy arccal, hogy "nem tudod". De lehet. Csak te vagy buta hozzá.

Értsd meg,hogy a gyakorlatban nincs ilyen,hogy vízszintes csőállással lövés.Innentől kezdve nem létezik olyan sem,hogy a lövedéked ne emelkedne.A lövedék esés pedig a mi olvasatunkban(ebben a konkrét dologba: lövés)nem a vízszintes lövshez képesti eltérést jelent(hisz nincs ilyen lövés)hanem a rüppálya csúcsa és a célpont közti magasságkülönbséget.Ez a gyakorlat!