A magyar haderő lehetséges fejlesztési irányai

Repülő felejtős. Vadászgépet kevesebb mint 1 tucat ország tud a világon önállóan építeni, Potens gépet meg 2 ország a 3-ik is most szerzi meg a képességet erre (20+ évig 10.000x annyi pénzből mint amennyit mi valaha rá tudunk szánni)
Szállítógépet meg szintúgy kb. 5 gyártó képes rá.

Mi légcsavaros kiképzőgépet tudnánk maximum, de azt meg minek? (10 évente 5db új kell nekünk belőle max.) (ilyen kategóriájú gépet magáncég amúgy meg gyárt Magyarországon civil célokra kis darabszámban.)

Harckocsi téren megintcsak meg vagyunk lőve. (Esetleg azon lehet ábrándozni [de ennek a valószínűsége is majdnem 0-a], ha a muszlimok elől menekül egyszer majd a Krauss-Maffei-Wegmann cég akkor lekenyerezzük, hogy adunk telket, építünk épületeket, és adunk egy valag pénzt, hogy ide költözzön a gyártás, [ami akkor sem lesz a miénk csak itt gyártanák]) De ennyi a max.

A rakéta megoldható, ha valami kis hatótávolságú licenset vásárlunk, vagy bevásároljuk valami cégbe magunkat. Kérdés, szükségünk van-e erre?

A légierô meg (ha NASAMS - vagy ahhoz hasonló megoldással operáló rendszer - lesz) a megújuló légvédelem által elsôsorban használni kívánt levegô-levegô rakéta sajátmaguknak való gyártása - szerintem - nem lenne hülyeség.
Annyi, hogy a potens platformok licensze ebben a kategóriában nem nagyon eladó; bevásárolni talán valami izraeli, utánzatokat gyártó, közös tulajdonú cég formájában lehet érdekes.

Amúgy zárójelben csak: mellékesen vadászgép-gyártási potenciálját Brazília épp most igyekszik kialakítani egy 3 százados Jas-39E megrendelésen lovagolva; úgyhogy innen nézve nem mondhatjuk, hogy teljesen elérhetetlen álom kategória. Bár Magyarországot nem mérném azért brazil mércével - fôleg a repülôgépipart tekintve.

Tank meg önjáró tüzérség gyártása valószínûleg valóban nem reális, de a láncos IFV megrendeléssel remélem egy összeszerelô üzem telepítése - a kötelezô javítókapacitásokkal - része lesz a csomagnak (esetleg részegység(ek) gyártása/beszállítása egy nagy plusz lenne).
Kerekest (IFV? APC?) viszont illene (tudni) magunknak gyártani licenszben ha a 4-500 BTR-t mind cserélni szeretnénk.

Már hallom is, hogy a háttérben most felcsendül Homonyik Sándor örökzöldje.
 
  • Tetszik
Reactions: SilvioD
A légierô meg (ha NASAMS - vagy ahhoz hasonló megoldással operáló rendszer - lesz) a megújuló légvédelem által elsôsorban használni kívánt levegô-levegô rakéta sajátmaguknak való gyártása - szerintem - nem lenne hülyeség.
Annyi, hogy a potens platformok licensze ebben a kategóriában nem nagyon eladó; bevásárolni talán valami izraeli, utánzatokat gyártó, közös tulajdonú cég formájában lehet érdekes.

Amúgy zárójelben csak: mellékesen vadászgép-gyártási potenciálját Brazília épp most igyekszik kialakítani egy 3 százados Jas-39E megrendelésen lovagolva; úgyhogy innen nézve nem mondhatjuk, hogy teljesen elérhetetlen álom kategória. Bár Magyarországot nem mérném azért brazil mércével - fôleg a repülôgépipart tekintve.

Tank meg önjáró tüzérség gyártása valószínûleg valóban nem reális, de a láncos IFV megrendeléssel remélem egy összeszerelô üzem telepítése - a kötelezô javítókapacitásokkal - része lesz a csomagnak (esetleg részegység(ek) gyártása/beszállítása egy nagy plusz lenne).
Kerekest (IFV? APC?) viszont illene (tudni) magunknak gyártani licenszben ha a 4-500 BTR-t mind cserélni szeretnénk.

Már hallom is, hogy a háttérben most felcsendül Homonyik Sándor örökzöldje.

Részemről ugyan nem, én merném magasra tenni a lécet!
Miért lenne kizárt egyszer?
Szerbeknek is van/volt...(?) repülőgépiparuk:
https://en.wikipedia.org/wiki/Soko_J-22_Orao
..
Népességre, gazdasági erőre kisebbek pedig tőlünk!
..
Veréb mérető drónokban kellene gondolkodni először, ami radar alatt képes robbanóanyagot pontosan célba juttatni, vagy valami hasonló.
De nem vagyok szakavatott, majd kifejtitek!
..
magyarul:
https://hu.wikipedia.org/wiki/J–22_Orao
 
Szerintem itt a fő probléma a PÉNZ volt... :(
Én pont abban reménykedem, hogy a most megkötött GBP programmal, és a rendeződni látszó pénzügyi háttérrel tényleg meg is fogják tudni "tölteni" tartalommal.
Az a személygépkocsi beszerzési hajlandóságból látszik, hogy ami hazai azt úgy veszik, mint a cukrot.
Én már különben arra is gondoltam, hogy mi van, ha tényleg átnyergelünk a MAN helyett másik platformra? A G Merci-t és az UNIMOG-ot biztosan megtartjuk de mi van, ha megint megpróbálkoznak a Mercivel a terepjáró teherautók körében is? Celebra/Negan írt erről, hogy volt rá ötlet erre korábban. És a Mercivel eléggé össze van jelenleg bútorozva az állam. (persze ez csak spekuláció, de magyarázná a jelenlegi H széria megrendeléseinek elmaradását)
A Merci is kialakított mostanra egy elég komplett termékskálát a Defence szegmensben:
meet-the-mercedes-benz-defence-vehicles-header.jpg

Ezekből hármat már használunk is, szóval logikus lehetne viszont szerintem nincs itt olyan ami kiválthatná Rába/Man teherautókat.
 
Részemről ugyan nem, én merném magasra tenni a lécet!
Miért lenne kizárt egyszer?
Szerbeknek is van/volt...(?) repülőgépiparuk:
https://en.wikipedia.org/wiki/Soko_J-22_Orao
..
Népességre, gazdasági erőre kisebbek pedig tőlünk!
..
Veréb mérető drónokban kellene gondolkodni először, ami radar alatt képes robbanóanyagot pontosan célba juttatni, vagy valami hasonló.
De nem vagyok szakavatott, majd kifejtitek!
..
magyarul:
https://hu.wikipedia.org/wiki/J–22_Orao

Ezt még a - megboldogult - Jugoszlávia építette, a szerbeknek már nincs meg ez a képességük 30 éve (mint ahogy a párját (IAR-93) gyártó románoknak sincs). Ettôl függetlenül a szerb hadiipar nem lett teljesen leépítve - ellentétben a miénkkel - , meg alapból magasabbról is indultak.

Ilyen szubszonikus vadász (valójában inkább gyakorló) volt a cseh Albatros is (ùjaban L-159 meg 39NG); nekik - még - megvan hozzá az iparuk. De azért ez nem egy modern multirole.
 
Részemről ugyan nem, én merném magasra tenni a lécet!
Miért lenne kizárt egyszer?
Szerbeknek is van/volt...(?) repülőgépiparuk:
https://en.wikipedia.org/wiki/Soko_J-22_Orao
..
Népességre, gazdasági erőre kisebbek pedig tőlünk!
..
Veréb mérető drónokban kellene gondolkodni először, ami radar alatt képes robbanóanyagot pontosan célba juttatni, vagy valami hasonló.
De nem vagyok szakavatott, majd kifejtitek!
..
magyarul:
https://hu.wikipedia.org/wiki/J–22_Orao

Az Oraora csak azért nem mondom, hogy hulladék, mert belém sújkolták, hogy nem tegezzük a technikát. Bár egy fokkal tényleg jobb, mint a román verzió. De egy SzU-22-nek a közelében sincs.
 
Ezt még a - megboldogult - Jugoszlávia építette, a szerbeknek már nincs meg ez a képességük 30 éve (mint ahogy a párját (IAR-93) gyártó románoknak sincs). Ettôl függetlenül a szerb hadiipar nem lett teljesen leépítve - ellentétben a miénkkel - , meg alapból magasabbról is indultak.

Ilyen szubszonikus vadász (valójában inkább gyakorló) volt a cseh Albatros is (ùjaban L-159 meg 39NG); nekik - még - megvan hozzá az iparuk. De azért ez nem egy modern multirole.

Persze, ez világos, meg koprodukció volt eleve. Csak azt akartam érzékeltetni, hogy ez mindössze politikai döntés & pénz kérdése!
Mármint az elindulás, hogy arra az útra lépünk, hogy magyar hadiipart építünk!
..
Ahogy terjed az automatizáció, fejlődnek a drónok, egyre olcsóbban lehet majd ilyen eszközök fejlesztésén dolgozni!
Bele kell vágni!
Ebben láttok valami potenciált?
 
Részemről ugyan nem, én merném magasra tenni a lécet!
Miért lenne kizárt egyszer?
Szerbeknek is van/volt...(?) repülőgépiparuk:
https://en.wikipedia.org/wiki/Soko_J-22_Orao
..
Népességre, gazdasági erőre kisebbek pedig tőlünk!
..
Veréb mérető drónokban kellene gondolkodni először, ami radar alatt képes robbanóanyagot pontosan célba juttatni, vagy valami hasonló.
De nem vagyok szakavatott, majd kifejtitek!
..
magyarul:
https://hu.wikipedia.org/wiki/J–22_Orao
Annyi korrekciót azért hozzátennék, hogy nem a szerbek hanem akkor még a teljes Jugoszlávia, nem is egyedül hanem a románokkal közösen, és még csak nem is ketten, hiszen a lényeges fő részeket (hajtóművek, futóművek, fegyverzet, fedélzeti rendszerek stb.) készen vették. Gyakorlatilag a sárkány-szerkezetet tervezték és építették meg (a la Jaguár :D), talán még a szegecseket és csavarokat is külföldről szerezhették be. De persze akkor is előttünk voltak, és talán vannak is ilyen tekintetben.
 
Ezekből hármat már használunk is, szóval logikus lehetne viszont szerintem nincs itt olyan ami kiválthatná Rába/Man teherautókat.
Dehogynem:
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
Ezek még a 2017-ben aktuális modellek gyüjteménye.
 
Meg kell venni az OV-10X licenszét és harci helikopter-pótlék gyanánt el kell kezdeni gyártani.
Szerkezetileg pofonegyszerű, még a mi technológiai szintünkön is gyártható.
Fegyverzetileg az AH-64 szintjén van.
 
  • Tetszik
Reactions: borisz
Egy kis érdekesség...

2020.01.20-23. London
International Armoured Vehicles Conference 2020

Ma volt egy magyar előadó is:
Brigadier General Attila Takacs, Commander, Hungarian Land Forces
THE HUNGARIAN APPROACH TO ARMOURED AND MECHANISED CAPABILITY BUILDING

Errol video gondolom nincs?
 
A légierô meg (ha NASAMS - vagy ahhoz hasonló megoldással operáló rendszer - lesz) a megújuló légvédelem által elsôsorban használni kívánt levegô-levegô rakéta sajátmaguknak való gyártása - szerintem - nem lenne hülyeség.
Annyi, hogy a potens platformok licensze ebben a kategóriában nem nagyon eladó; bevásárolni talán valami izraeli, utánzatokat gyártó, közös tulajdonú cég formájában lehet érdekes.

Amúgy zárójelben csak: mellékesen vadászgép-gyártási potenciálját Brazília épp most igyekszik kialakítani egy 3 százados Jas-39E megrendelésen lovagolva; úgyhogy innen nézve nem mondhatjuk, hogy teljesen elérhetetlen álom kategória. Bár Magyarországot nem mérném azért brazil mércével - fôleg a repülôgépipart tekintve.

Tank meg önjáró tüzérség gyártása valószínûleg valóban nem reális, de a láncos IFV megrendeléssel remélem egy összeszerelô üzem telepítése - a kötelezô javítókapacitásokkal - része lesz a csomagnak (esetleg részegység(ek) gyártása/beszállítása egy nagy plusz lenne).
Kerekest (IFV? APC?) viszont illene (tudni) magunknak gyártani licenszben ha a 4-500 BTR-t mind cserélni szeretnénk.

Már hallom is, hogy a háttérben most felcsendül Homonyik Sándor örökzöldje.
Az utolsóval én is egyetértek. Ott van gödöllő. kezdeni kell évi 10-20-50 összerakásával. aztán (párhuzamosan évi 10-20-50%) beszállítással. ha 20 % a munkaerő az már meg is van.Nyilván a fő elemek, mint motor,futómű,pánczat tabu de a többi biszbasz lehetne magyar beszállító.Van elég most már..
 
Évente kb. 30 darabot rendelt a HM, igazi "hand made" melóvá alakítva a Rába egyébként nagy múltú gyártását. Ilyen kevés jármű gyártásából még a Roys Royce sem élne meg. Sajnos annyiba is kerül, mint egy RR.
Az eredeti GBP keretszerződés 15 év alatt 12-15 000 darab jármű gyártására szólt.....
A 15 év eltelt...... 500-at vettünk. A csapatoknál még mindig van Ural, Kraz, stb.
Ahogy az Ikarust ezt is tönkretettük. Lehet sírni, hogy meg kell teremteni a magyar védelmi ipart. A Rába több ezer PSZH-t, FUG-ot gyártott pár év alatt, még exportra is. Most meg mindenki pingvinezik, senki nem tehet róla, értsük meg a válság, meg minden....
A Rába minőségén lehet vitatkozni, de az Európai új teherautók 10-15 %-a (Scania, stb. ) Rába futómű részegységekkel készül. A John Deer, Claas legnagyobb traktorjai komplett hátsó meghajtott futóművet a Rábától rendelik.
4.+A+k%C3%B6z%C3%BAtij%C3%A1rm%C5%B1-program+%C3%A9s+ut%C3%B3%C3%A9lete%3A+FUT%C3%93M%C5%B0.jpg


Ha van igény, akkor tudnak gyártani elfogadható minőséget.
De nincs.
Konkrétan évfolyamtársam volt a volt NME-n 1990-től (ma Miskolci Egyetem) az a később évfolyamelsőként diplomázó zseni, akinek az Édesapja(szintén Zseni), meg a csapata copy-ta le a MAN-t Győrben. Vettek egy egységet, lemásolták, és ahol kellett javítottak rajta. ez kb 1980-85 után lehetett, azaz innen van rába..ugy nagyjából.A motort buktuk mert addigra csepel behalt, de a futómű innen szarmazik.a váz sose volt, bár a mai szoftverekkel nem nagy kunszt kiszámitani a dolgot. csak senki nem akarja mert tul sok a vas kevés a pénz.
A RÁBA konstruktőreként.
 
  • Tetszik
Reactions: Loken
Az utolsóval én is egyetértek. Ott van gödöllő. kezdeni kell évi 10-20-50 összerakásával. aztán (párhuzamosan évi 10-20-50%) beszállítással. ha 20 % a munkaerő az már meg is van.Nyilván a fő elemek, mint motor,futómű,pánczat tabu de a többi biszbasz lehetne magyar beszállító.Van elég most már..
Gödöllőt éppen most olvasztják be a Nemzeti Vagyonkezelő hatáskörébe.
 
Szerintem itt a fő probléma a PÉNZ volt... :(
Én pont abban reménykedem, hogy a most megkötött GBP programmal, és a rendeződni látszó pénzügyi háttérrel tényleg meg is fogják tudni "tölteni" tartalommal.
Az a személygépkocsi beszerzési hajlandóságból látszik, hogy ami hazai azt úgy veszik, mint a cukrot.
Én már különben arra is gondoltam, hogy mi van, ha tényleg átnyergelünk a MAN helyett másik platformra? A G Merci-t és az UNIMOG-ot biztosan megtartjuk de mi van, ha megint megpróbálkoznak a Mercivel a terepjáró teherautók körében is? Celebra/Negan írt erről, hogy volt rá ötlet erre korábban. És a Mercivel eléggé össze van jelenleg bútorozva az állam. (persze ez csak spekuláció, de magyarázná a jelenlegi H széria megrendeléseinek elmaradását)
A Merci is kialakított mostanra egy elég komplett termékskálát a Defence szegmensben:
meet-the-mercedes-benz-defence-vehicles-header.jpg

Nem tudom. Nagyon úgy néz ki, hogy a MAN egy elterjedt család lesz. Nem lenne rossz választás. Egyre több ország használja. A hardcore offroader katonai HX családon túl ott a civil gépekből létrehozott TG-Mil széria is. Ebbe tartoznak a TGA traktoraink is. Itt elérhetőek olyan gépek amik alapvetően nem extrém terepviszonyok közé vannak tervezve hanem úthálózatra, hátországba. Billenőplatós cuccok, daruk, konténerszállítók, hűtőkocsik, vontatók, speciális felépítmények gazdaságosan üzemeltethetőek ezen a platformon.
Persze én nem sírnék a MB miatt sem, sőt egy Iveco vagy Renault család esetén sem. Mindegyiknek jól felépített termékpalettája van. Azt se bánom ha marad a Rába csak akkor csináljuk rendesen és a Rába/MAN/Mercedes mellé ne szerezzünk be még innen onnan vackokat.
D90_51737.jpg

lkw_15t_hums_man_tgs26.440_rescue_center_01_of_48.jpg
 
A légierô meg (ha NASAMS - vagy ahhoz hasonló megoldással operáló rendszer - lesz) a megújuló légvédelem által elsôsorban használni kívánt levegô-levegô rakéta sajátmaguknak való gyártása - szerintem - nem lenne hülyeség.
Annyi, hogy a potens platformok licensze ebben a kategóriában nem nagyon eladó; bevásárolni talán valami izraeli, utánzatokat gyártó, közös tulajdonú cég formájában lehet érdekes.

Amúgy zárójelben csak: mellékesen vadászgép-gyártási potenciálját Brazília épp most igyekszik kialakítani egy 3 százados Jas-39E megrendelésen lovagolva; úgyhogy innen nézve nem mondhatjuk, hogy teljesen elérhetetlen álom kategória. Bár Magyarországot nem mérném azért brazil mércével - fôleg a repülôgépipart tekintve.

Tank meg önjáró tüzérség gyártása valószínûleg valóban nem reális, de a láncos IFV megrendeléssel remélem egy összeszerelô üzem telepítése - a kötelezô javítókapacitásokkal - része lesz a csomagnak (esetleg részegység(ek) gyártása/beszállítása egy nagy plusz lenne).
Kerekest (IFV? APC?) viszont illene (tudni) magunknak gyártani licenszben ha a 4-500 BTR-t mind cserélni szeretnénk.

Már hallom is, hogy a háttérben most felcsendül Homonyik Sándor örökzöldje.

Brazília mire Jas 39-E-t fog gyártani addigra az is elavult lesz. Nem fogják tudni tartani a lépést, nem beszélve a kész F35, meg a majdnem kész Szu-57 a 39E felett van már most. Szóval ha ebben a pillanatban elkezdenék már nem a csúcsot csinálnák. De ez a majd fogunk valamikor gyártani katégória. (Nem vitatom, ők is fognak tudni valamilyet gyártani, de a csúcs gép gyártását, jelenleg max. 3 ország tudja elérni.)
 
Brazília mire Jas 39-E-t fog gyártani addigra az is elavult lesz. Nem fogják tudni tartani a lépést, nem beszélve a kész F35, meg a majdnem kész Szu-57 a 39E felett van már most. Szóval ha ebben a pillanatban elkezdenék már nem a csúcsot csinálnák. De ez a majd fogunk valamikor gyártani katégória. (Nem vitatom, ők is fognak tudni valamilyet gyártani, de a csúcs gép gyártását, jelenleg max. 3 ország tudja elérni.)
Ebbe a "vitába" én nem akarok beleszállni, csak jelzem, hogy hamarabb repült az első brazil Gripen E, mint a svéd... ;)
 
  • Tetszik
Reactions: Irsai Olivér