Rheinmetall Lynx

91ben és 2003ban ki a búbánat harcolt?A marsi szövetségi hadsereg?
És a rajlétszám szempontjábol mennyire releváns,hogy Izraelnek milyen harcászat mélysége van?
Azért az nem a klasszikus test test elleni csata volt, előtte darabra Tomahawkoztak, A10eztek, Apacheoztak, meg F15oztek minden mozgó és nem mozgó célt... A gyalogság max tisztogatni ment, meg megnezni mit lehet hazavinni szuvenirnak..
 
Azért az nem a klasszikus test test elleni csata volt, előtte darabra Tomahawkoztak, A10eztek, Apacheoztak, meg F15oztek minden mozgó és nem mozgó célt... A gyalogság max tisztogatni ment, meg megnezni mit lehet hazavinni szuvenirnak..
Hogy leiskolázták az irakiakat,az biztos.De ettől még összfegyvernemi harc volt.2003 után meg az iraki felkelőkkel kemény gyalogsági harcok folytak.
 
Mi a helyzet Szíriával, a Balkáni háborúkkal ill. a levédiai konfliktussal? Ott mi vált be?
 
De csináltak.Csak ez nekik már az egész hadsereg szintjén ment,mert volt hozzá elég ipari kapacitásuk.Még a szovjetek is csináltak ilyet,csak keveset,mert nem kaptak hozzá elég M2-est.

Nem,közel sem ugyan az volt,nem is úgy használtak őket mint a németek.Páncélozott buszok voltak csupán.Amikor az amerikai gyalogság felvette a harcerintkezést akkor jarműről szálltak és a jarművek nem is nagyon mentek sehová.A harckocsik mentek a gyalogsággal már ha voltak harckocsik.
 
Hogy leiskolázták az irakiakat,az biztos.De ettől még összfegyvernemi harc volt.2003 után meg az iraki felkelőkkel kemény gyalogsági harcok folytak.

Az iraki felkelőkkel könnyűgyalogos harc folyt,semmi köze nem volt a gépesített harcászathoz.Előtte pedig kacsavadaszat volt nem harc.
 
Nem,közel sem ugyan az volt,nem is úgy használtak őket mint a németek.Páncélozott buszok voltak csupán.Amikor az amerikai gyalogság felvette a harcerintkezést akkor jarműről szálltak és a jarművek nem is nagyon mentek sehová.A harckocsik mentek a gyalogsággal már ha voltak harckocsik.
Csinálták ezt is,azt is.Mikor hogy.
 
Hogy leiskolázták az irakiakat,az biztos.De ettől még összfegyvernemi harc volt.2003 után meg az iraki felkelőkkel kemény gyalogsági harcok folytak.

Hát papiron talán lehet,hogy összfegyvernemi harc volt de a gyakorlatban az irakiaknak annyi esélye volt mint vízilónak az epsomi derbin,a koreai háború óta az amcsik nem harcoltak saját súlycsoportunknak megfelelő ellenféllel tehát nem volt okuk változtatni.
 
Ma már olyan stabilak a kumulatív sugarak,hogy pl egy T-72-esen úgy át mennek hosszában mint fos a libán.

A homogén anyagon, pl acélon igen. De ha különböző tömörségű, olvadáspontú és szilárdságú rétegeken kell egymás után áthaladnia, akkor deformálódik, destabilizálódik, hatékonyságát veszti. Ezért védekeznek ellene különböző tulajdonságú anyagokból kialakított páncélszerkezetekkel.
A gépágyú lőszerek berobbanása még fokozza ezt a hatást.
Természetesen minél nagyobb tömegű a robbanóanyag, illetve minél nagyobb átmérőjű a kumulatív tölcsér, annál nagyobb (homogén) páncélt tud átütni, az összetett páncélzat vastagsága is ennek megfelelően kell, hogy növekedjen. Viszont ezek nem, vagy ritkán csapódnak függőlegesen a tetőpáncélba, így egy torony képes jelentősen csökkenteni a hatását a test tetőpáncélzatra.
 
  • Tetszik
Reactions: Python
A homogén anyagon, pl acélon igen. De ha különböző tömörségű, olvadáspontú és szilárdságú rétegeken kell egymás után áthaladnia, akkor deformálódik, destabilizálódik, hatékonyságát veszti. Ezért védekeznek ellene különböző tulajdonságú anyagokból kialakított páncélszerkezetekkel.
A gépágyú lőszerek berobbanása még fokozza ezt a hatást.
Természetesen minél nagyobb tömegű a robbanóanyag, illetve minél nagyobb átmérőjű a kumulatív tölcsér, annál nagyobb (homogén) páncélt tud átütni, az összetett páncélzat vastagsága is ennek megfelelően kell, hogy növekedjen. Viszont ezek nem, vagy ritkán csapódnak függőlegesen a tetőpáncélba, így egy torony képes jelentősen csökkenteni a hatását a test tetőpáncélzatra.

A legújabb kumulatív sugarak szinte sehogyan nem esnek szét.A robbanás az hatékony de önmagában a retegváltás jelentősege ma mar drámaian csökkent.
 
  • Tetszik
Reactions: Python and fip7
Minden modern IFV-ben elfér a raj teljes cucca a tarolókban(meg a méretük is valtoztatható a megrendelő igénye szerint).Szóval miről os beszelünk?Mi nem fér el?
Nagyon sok felszerelés külső tároló terekben van. Jellemzően hátul a deszant ajtó két oldalán. Az újabbakon ezek is pancelozottak. A Puma egy kicsit kivétel, a deszantere körül vannak tároló terek, védettek.
Viszont tároló helyből sosem elég. Mindig van plusz felszerelés, lőszer, kaja, egyéb dolog amit még jó lenne vinni egy adott feladatra.
 
Nagyon sok felszerelés külső tároló terekben van. Jellemzően hátul a deszant ajtó két oldalán. Az újabbakon ezek is pancelozottak. A Puma egy kicsit kivétel, a deszantere körül vannak tároló terek, védettek.
Viszont tároló helyből sosem elég. Mindig van plusz felszerelés, lőszer, kaja, egyéb dolog amit még jó lenne vinni egy adott feladatra.

Ha rajonkent lenne egy Ural azt is meglehetne tölteni csak nah...
 
Lynxről ezt találtam. A sarkokon törekedtek itt is alakítani valamit, de az oldalfalak függőlegesnek tűnnek.
én eddig azt hittem hogy közvetlenül a lábuk alatt lévő padlólemez kialakítása kell v alakú legyen, így oldalra a kerekek felé terelve a robbanás erejét

szerintem azért iylen magasak az aknaálló(mrap) járgányok
Schematics-illustrating-V-shaped-hull-and-the-terminologies.png


6a00d83452a77469e2017ee4064d72970d-600wi
 
én eddig azt hittem hogy közvetlenül a lábuk alatt lévő padlólemez kialakítása kell v alakú legyen, így oldalra a kerekek felé terelve a robbanás erejét

szerintem azért iylen magasak az aknaálló(mrap) járgányok
Schematics-illustrating-V-shaped-hull-and-the-terminologies.png


6a00d83452a77469e2017ee4064d72970d-600wi


A STANAG 4569 aknarobbanásra előírt védelmi szintjei két helyen vizsgálnak minden garcjárművet_
- A jármű középvonala alatt, ez a padlólemez kialakítását befolyásolja;
- A jármű kerekei/lánctalpai alatt; ez már egy kicsit komplikáltabb megoldást igényel, viszont nagyobb robbanás ellen (hk. akna) lehetséges a védelem kialakítása.

A szintek a robbanóanyag tömegére vonatkoznak, nem pedig az akna tömegére, ez fontos különbség.
level 1: kézigránátnak megfelelő robbanásnak kell ellenállni a fenéklemeznek.
level 2a: 6 kg robbanóanyag a járószerkezet nyomvonalaiban;
level 2b: 6 kg robbanóanyag a test középvonala alatt;
level 3a: 8 kg robbanóanyag a járószerkezet nyomvonalaiban;
level 3b: 8 kg robbanóanyag a a test középvonala alatt;
level 4a: 10 kg robbanóanyag járószerkezet nyomvonalaiban;
level 4b: 10 kg robbanóanyag a test középvonala alatt.

Aknavédelem szempontjából ettől nagyobb szint nincs, a 10 kg-nál nagyobb töltetű harckocsi elleni akna ritka és valószínűleg mindent átütne.

A futómű alatt robbanó aknák ellen relatíve védettebbek a különböző járművek, mert a futómű elemeinek leszakadása, illetve a jármű test és a futómű kapcsolata sok energiát elnyel, illetve a jó kialakítás elvezet (felfelé). A fenéklemez gyenge pont, statikai szempontból a lemezre merőleges erőhatás mindenképp roncsolja, szakítja a lemezt, a robbanás energiája hatékonyan hasznosul. Emiatt a járművek aknavédelme szinte mindig 3a/2b, vagy 4a/3b jellemzőkkel van megadva, magyarán nem mindegy, hogy egy 6-8 kg-os töltetű akna a fenéklemez alatt vagy a futómű alatt robban.
A test V alakú kialakítása a dél-afrikai harci tapasztalatok alapján lett populáris a páncélos erők alkalmazása során napjainkban. A tapasztalatok alapján korunk aszimmetrikusnak mondott konfliktusaiban az akna és IED jelenti a legnagyobb veszélyforrást a harcjárművek személyzetére, jóval inkább, mint a hagyományos ATGM, vagy más páncéltörő eszközök.
A V alakú test segít elvezetni oldalra a robbanás energiáját, viszont szűkíti a deszanttér alsó részét, illetve megnöveli a járműtest magasságát. Emiatt olyan bazi magasak az első MRAP járművek.
A Puma esetében a lapos kialakítás miatt az irgalmatlanul erős fenéklemez kialakítás és a deszanttér minimális szűkítése mellett döntöttek. Ez tömeget jelent, illetve egy sajátos futómű felfüggesztést. Ez utóbbit decoupled running gearnak hívja a gyár, magyarul talán elkülönített, vagy függetlenített futóműszerkezetnek lehetne nevezni. Lényege, hogy az egész lánctalpas járószerkezet egy teljesen külön egységet alkot, melyet rugalmas elemekkel rögzítenek a járműtesthez. Ez a hagyományos lánctalpas futóművekhez képest nagyon csendes és rázkódásmentes menetkényelmet biztosít a benn ülőknek, másrészt aknarobbanáskor az egész szerkezet a test V alakú oldaláról leszakadva kifelé és felfelé mozdul el. Tekintve hatalmas tömegét (üzemanyagtartályt alakítottak ki a rugó és lengéscsillapító elemek közötti térben), elég nagy energiát képes elnyelni, így a járműtest dinamikus terhelése (robbanásból eredő gyorsulása) csökken.

A Puma rugalmas rögzítésű "függetlenített" futóművének csatlakozása a páncéltesthez.
y8qem5zl2rxme15axoow.jpeg



A döntött deszanttér/járműtest oldalfal kialakítás másik előnye, hogy az igazán sebezhető merőleges fenéklemez kialakítás minél keskenyebb legyen. Magyarul a leggyengébb rész aránya csökkenjen a katonák alatt, ezáltal növelve esélyüket az igazán nagy erejű harckocsiaknák és IED robbanásakor.
Ez utóbbit nem látom a Lynx esetében, ami nem jelentené, hogy egyértelműen gyengébb a fenéklemeze, ha a szélesebb padló jóval vastagabb, ezáltal nehezebb, mint a Pumáé. Emiatt mondom, hogy a nagy méretű szögletes keresztmetszetű deszant és küzdőtér kialakítás nem előnyös, következésképp csak nagyon vastag páncélzattal lehet olyan védelmet kialakítani, ami hasonló a Pumáéhoz. Erre lehet mondani, hogy majd az 50 tonnába belefér, de én nem hiszek ebben, szerintem a páncélozott járművek fejlesztése nem egyszerűen a páncélzat vastagságának és tömegének növelése, sokkal inkább tapasztalatokon és számításokon alapuló, kompromisszumok megkötésével járó tudomány.
Tehát a az a hármas képességjellemző, amit minap is emlegettünk (védelem, tűzerő, mozgékonyság) a Puma és a Lynx esetében is olyan kompromisszumok megkötését igényli, melyek optimális egyensúlyt teremtenek e három tulajdonság között. A kocka keresztmetszet és a bazi sok páncél nem ebbe az irányba mutat a Lynx esetében. Szerintem a Puma tervezői alaposabb munkát végeztek, akkor is ha az ő kompromisszumuk, (amit a BW hozott), valaki szerint nem elfogadható (a relatív kis belső tér miatt). Én a kisebb, de védettebb jármű híve vagyok, az egyéb harci tulajdonságok változtathatóak, fejleszthetőek, a konstrukció sajátosságaiból eredőek viszont sajnos nem. A Lynx emiatt zsákutca a jövőt tekintve. Nem szabad megvenni, vagy csak jelentős áttervezés után. Erre nekünk nincs már időnk és pénzünk.
 
A STANAG 4569 aknarobbanásra előírt védelmi szintjei két helyen vizsgálnak minden garcjárművet_
- A jármű középvonala alatt, ez a padlólemez kialakítását befolyásolja;
- A jármű kerekei/lánctalpai alatt; ez már egy kicsit komplikáltabb megoldást igényel, viszont nagyobb robbanás ellen (hk. akna) lehetséges a védelem kialakítása.

A szintek a robbanóanyag tömegére vonatkoznak, nem pedig az akna tömegére, ez fontos különbség.
level 1: kézigránátnak megfelelő robbanásnak kell ellenállni a fenéklemeznek.
level 2a: 6 kg robbanóanyag a járószerkezet nyomvonalaiban;
level 2b: 6 kg robbanóanyag a test középvonala alatt;
level 3a: 8 kg robbanóanyag a járószerkezet nyomvonalaiban;
level 3b: 8 kg robbanóanyag a a test középvonala alatt;
level 4a: 10 kg robbanóanyag járószerkezet nyomvonalaiban;
level 4b: 10 kg robbanóanyag a test középvonala alatt.

Aknavédelem szempontjából ettől nagyobb szint nincs, a 10 kg-nál nagyobb töltetű harckocsi elleni akna ritka és valószínűleg mindent átütne.

A futómű alatt robbanó aknák ellen relatíve védettebbek a különböző járművek, mert a futómű elemeinek leszakadása, illetve a jármű test és a futómű kapcsolata sok energiát elnyel, illetve a jó kialakítás elvezet (felfelé). A fenéklemez gyenge pont, statikai szempontból a lemezre merőleges erőhatás mindenképp roncsolja, szakítja a lemezt, a robbanás energiája hatékonyan hasznosul. Emiatt a járművek aknavédelme szinte mindig 3a/2b, vagy 4a/3b jellemzőkkel van megadva, magyarán nem mindegy, hogy egy 6-8 kg-os töltetű akna a fenéklemez alatt vagy a futómű alatt robban.
A test V alakú kialakítása a dél-afrikai harci tapasztalatok alapján lett populáris a páncélos erők alkalmazása során napjainkban. A tapasztalatok alapján korunk aszimmetrikusnak mondott konfliktusaiban az akna és IED jelenti a legnagyobb veszélyforrást a harcjárművek személyzetére, jóval inkább, mint a hagyományos ATGM, vagy más páncéltörő eszközök.
A V alakú test segít elvezetni oldalra a robbanás energiáját, viszont szűkíti a deszanttér alsó részét, illetve megnöveli a járműtest magasságát. Emiatt olyan bazi magasak az első MRAP járművek.
A Puma esetében a lapos kialakítás miatt az irgalmatlanul erős fenéklemez kialakítás és a deszanttér minimális szűkítése mellett döntöttek. Ez tömeget jelent, illetve egy sajátos futómű felfüggesztést. Ez utóbbit decoupled running gearnak hívja a gyár, magyarul talán elkülönített, vagy függetlenített futóműszerkezetnek lehetne nevezni. Lényege, hogy az egész lánctalpas járószerkezet egy teljesen külön egységet alkot, melyet rugalmas elemekkel rögzítenek a járműtesthez. Ez a hagyományos lánctalpas futóművekhez képest nagyon csendes és rázkódásmentes menetkényelmet biztosít a benn ülőknek, másrészt aknarobbanáskor az egész szerkezet a test V alakú oldaláról leszakadva kifelé és felfelé mozdul el. Tekintve hatalmas tömegét (üzemanyagtartályt alakítottak ki a rugó és lengéscsillapító elemek közötti térben), elég nagy energiát képes elnyelni, így a járműtest dinamikus terhelése (robbanásból eredő gyorsulása) csökken.

A Puma rugalmas rögzítésű "függetlenített" futóművének csatlakozása a páncéltesthez.
y8qem5zl2rxme15axoow.jpeg



A döntött deszanttér/járműtest oldalfal kialakítás másik előnye, hogy az igazán sebezhető merőleges fenéklemez kialakítás minél keskenyebb legyen. Magyarul a leggyengébb rész aránya csökkenjen a katonák alatt, ezáltal növelve esélyüket az igazán nagy erejű harckocsiaknák és IED robbanásakor.
Ez utóbbit nem látom a Lynx esetében, ami nem jelentené, hogy egyértelműen gyengébb a fenéklemeze, ha a szélesebb padló jóval vastagabb, ezáltal nehezebb, mint a Pumáé. Emiatt mondom, hogy a nagy méretű szögletes keresztmetszetű deszant és küzdőtér kialakítás nem előnyös, következésképp csak nagyon vastag páncélzattal lehet olyan védelmet kialakítani, ami hasonló a Pumáéhoz. Erre lehet mondani, hogy majd az 50 tonnába belefér, de én nem hiszek ebben, szerintem a páncélozott járművek fejlesztése nem egyszerűen a páncélzat vastagságának és tömegének növelése, sokkal inkább tapasztalatokon és számításokon alapuló, kompromisszumok megkötésével járó tudomány.
Tehát a az a hármas képességjellemző, amit minap is emlegettünk (védelem, tűzerő, mozgékonyság) a Puma és a Lynx esetében is olyan kompromisszumok megkötését igényli, melyek optimális egyensúlyt teremtenek e három tulajdonság között. A kocka keresztmetszet és a bazi sok páncél nem ebbe az irányba mutat a Lynx esetében. Szerintem a Puma tervezői alaposabb munkát végeztek, akkor is ha az ő kompromisszumuk, (amit a BW hozott), valaki szerint nem elfogadható (a relatív kis belső tér miatt). Én a kisebb, de védettebb jármű híve vagyok, az egyéb harci tulajdonságok változtathatóak, fejleszthetőek, a konstrukció sajátosságaiból eredőek viszont sajnos nem. A Lynx emiatt zsákutca a jövőt tekintve. Nem szabad megvenni, vagy csak jelentős áttervezés után. Erre nekünk nincs már időnk és pénzünk.
Hát ez igy nem teljesen igaz.A ferde oldallemez ugyanis meredekebb beesési szöget jelent a járószerkezet alatt robbanó akna repeszeinek/energiájának.Az új generációs fenéklemez aknavédelem meg már nem a klasszikus V páncéllemez fenék.Részben pont a járószerkezet alatti robbanások miatt,de nagyobbrészt a járműmagasság csökkentése végett egy új,belső gyűrődő zonás és robbanási energiát terelő kettősfenék kialakitást használnak.A Mbombe és a modernizált Strykeren is már ilyen van.A klasszikus V páncéllemez feneket már csak az olcsóbb MRAPkon használják,az új lövészjárműveken túlléptek rajta.Túl magas járművet eredményez,rossz terepjáró képességgel.
 
  • Tetszik
Reactions: Python
Hát ez igy nem teljesen igaz.A ferde oldallemez ugyanis meredekebb beesési szöget jelent a járószerkezet alatt robbanó akna repeszeinek/energiájának.Az új generációs fenéklemez aknavédelem meg már nem a klasszikus V páncéllemez fenék.Részben pont a járószerkezet alatti robbanások miatt,de nagyobbrészt a járműmagasság csökkentése végett egy új,belső gyűrődő zonás és robbanási energiát terelő kettősfenék kialakitást használnak.A Mbombe és a modernizált Strykeren is már ilyen van.A klasszikus V páncéllemez feneket már csak az olcsóbb MRAPkon használják,az új lövészjárműveken túlléptek rajta.Túl magas járművet eredményez,rossz terepjáró képességgel.
Egyáltalán nem. A Stryker konstrukciós okokból nem védhető (hatékonyan) V fenék lemezzel ugyanis hátul pont a viszonylag széles deszanttér érdekében a svájci tervezők hosszlengokaros felfüggesztést alkalmazták, közel 50 évvel ezelőtt.
Tehát nem a korszerű Stryker használ új aknavedelmet, hanem az 50 éves konstrukcion nem lehet korszerűt használni.
A V kialakítás továbbra is előnyös, csak nem lehet mindenhol. A kettős feneklemezzel energiát lehet elnyelni (deformációval, roncsolodassal), de nincsenek csodák.
 
Egyáltalán nem. A Stryker konstrukciós okokból nem védhető V feneklemezzel, ugyanis hátul pont a viszonylag széles deszanttér érdekében a svájci tervezők hosszlengokaros felfüggesztést alkalmazták, közel 50 évvel ezelőtt.
Tehát nem a korszerű Stryker használ új aknavedelmet, hanem az 50 éves konstrukcion nem lehet korszerűt használni.
A V kialakítás továbbra is előnyös, csak nem lehet mindenhol. A kettős feneklemezzel energiát lehet elnyelni (deformációval, roncsolodassal), de nincsenek csodák.
Straykerre igaz,hogy a konstrukció is ez irányba vitte a tervezőket.Viszont a Mbombe nem régi.Ott kifejezetten a terepjáró képesség és a kisebb magasság igénye miatt indultak el ezen az úton.Ráadásul a dél afrikaiak.De az új generációs Pátria is ezt a módszert használja aknavédelemre.De a Boxer is
 
  • Tetszik
Reactions: Python
Állítólag felmerült a Puma lecserélése a Bundeswehrnél. De én ezt komolytalan, Hiúz - marketingnek tartom.

Gugli a fenti cikkből
"A Bundeswehr helyzete

A Bundeswehr már egy ideje rendelkezik új páncélozott hordozóval, a Puma-val. Ennek feltételezhetően végre nagy erőfeszítésekkel és nagy pénzügyi forrásokkal készen áll az iparban történő felhasználásra. Jövőre a savteszt lesz, akkor be kell bizonyítania, hogy készen áll a cselekvésre, hogy még elegendő idő maradjon a kiképzésre a 2023-ig tartó rendkívül magas szintű készenléti együttes munkacsoporthoz (VJTF).

Mind a hadsereg parancsnoksága, mind a 37-ös „Szászország szabad állam” Panzer-gránátos brigád, amely a VJTF 2023 fő haderőjét látja el, több mint elégedetlen a helyzettel. A Panzergrenadierbrigade 37 szerint a Puma többször kimutatta, hogy edzés és gyakorlatok során nem áll készen a cselekvésre. Ezért a Marder AFV-vel történő működést és a tervezést párhuzamosan kell fenntartani. Ez további forrásokat jelent időben, személyzetben és pénzügyi forrásokban.

Alternatív megoldásokat már fontolgatnak a hadsereg parancsnoka. Ha az operatív készség nem bizonyított az elkövetkező évben, megfontolható a Puma flotta cseréje. A Hadsereg Parancsnokságának összefoglalóján a CV90-et eddig alternatívának és kedvencnek nevezték el. De a Lynx minden bizonnyal jelölt is lenne, mivel rendelkezik a puma DNS-ével és ugyanakkor megtanulta a Bundeswehri puma problémáiról tanulságokat."
 
  • Tetszik
Reactions: fedett_mókus